Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

9 erkölcsi motívumot, sőt annak kártékonyságát is bizonyítsuk, csakhogy a játék mindenhatóságát kiemeljük — mégis fokozott érdekkel olvastuk kitűnő hasonlatait." (Kolosvári ker. ák. 1891/92. Értesítője). A „Herkules" 1891. évi VIII. évf. 15. sz.-ban irt vezérczikk is mondja róla, hogy a torna iránt egy kissé igazságtalan. A czikkiró a játékot hézagpótlónak, de nem tornapótlónak tekinti. — Elhunyt ősz tudósunk, Szvorénvi József ellenben a 23 ívnyi paedagógiai munkájában pap létére elfogulatlan szemmel tisztán látja a testi nevelés ügyét. A 12 fejezet közül a IX. X. és XI. fejezet a testi nevelésről szól. Az utóbbi a tornázás pártjára áll és annak képző hatását fölébe helyezi a „játékos mozgások"-nak. A thema fölött kifejlődött nagyszabású polémia annyiban igen épületes és üdvös volt, hogy általa tisztultak az eszmék és a nagy közönség érdeklődésre ébredt. Az országos tornaszövetség (1891. évi) „II. Evkönyve" elismeréssel adózik az „Orsz. Közegészségi Egyesület"-nek azért, hogy „... a nevelési tornázást, annak reformját s az azzal kapcsolatos kérdéseket eszmecsere tárgyává téve, az ügy nemzeti fontosságára a maga részéről is rámutatott és szakértekezletei egész sorozatával nemcsak a közönség figyelmének és érdeklődésének felköltése körül tett nagy szolgálatot, hanem egyidejűleg igen becses anyagot szállított az annak fölhasználására leginkább hivatott tényező kezébe". Gróf Csáky Albin vall. és közokt. ministerünk a fentebb jelzett testgyakorlási reformmunkálat első részét: a tornatanár-képzéstmegkezAte az 1890. évi jun. 16-án a közokt. ministeriumba összehívott torna-enquéten, melyre Berzeviczy Albert államtitkár elnöklete alatt a testgyakorlási ügyre hivatott intézetek és testületek részéről 17 tag jelent meg. A gyűlés elé a ministerium által terjesztett 4 kérdő ponthoz Porzsolt Kálmán még ötödik pont gyanánt fel kívánja vétetni a tornatanárok helyzetének javítását és fizetésének rendezését. Ez utóbbira nézve Klamarik János minist, tanácsos kijelentette, hogy a tornatanárok fizetésének emelése tárgyában most készül a javaslat a ministeriumban. — Ez enquétről a „Tornaügy" (VII. évf. 10. sz. és VIII. 1. sz.) igv ir : „Adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy valahára tárgyalás alá került ügyünk, reméljük, hogy egészséges, hogy helyes irányba zökken, s ha egyszer a tornatanítók és tanárok igazi szakerőkké képeztettek : akkor a serdülő nemzedék tornája felett nem lesz miért kétségbeesnünk." „Ez ugyan csak az első lépés az előbbre haladás terén és eddig inkább csak szó volt, mintsem tett, hanem ez a szó: az alkotó „legyen", mely eddig hiányzott." És tovább azt mondja, hogy ismerjük el érdemeit a „Nemzeti Tornaegyesiilet"-nek, melynek kebelében közel ezer tornatanító rakta le szakképzettségének alapját, de legyünk őszinték a hiányok beismerésében és elősorolásában is. — A ,,Herkules" (VIII. 18. sz.) pedig ig r emlékezik meg róla : „Ez enquéte nem ölelte föl az egész testgyakorlati oktatás reformját, csupán a tornatanárképzés kérdését vitatta meg, de ezt is meglehetősen egyoldalúan, miután az enquéte túlnyomó részben nem az érdeklődőkből és hozzáértőkből, hanem az érdekeltekből állíttatott össze. Ennek daczára is azonban örömmel üdvözöljük érte Csáky Albin grófot és államtitkárát, Berzeviczy Albertet, kik e tanácskozmánynyal végre valahára megkezdették a reformot, melyet lapunk hat esztendeje sürget." Berzeviczy Albertnek, mint az orsz. közegészségi egyesület által a testi nevelés ügyében kiküldött albizottság elnökének megbízásából T)r. Dollinger Gyula egyetemi tanár október hó folyamán az egyesület kebelében történt cyclus-előadások alapján hat ívre terjedő orvosi véleményt irt. A munka hat ágazatra oszlik és felöleli a testi nevelés ügyét a zsenge gyermekkor testgyakorlásától egész az egyetemi ifjúság testgyakorlásáig. Ez orvosi memorandum hathatósan felkölthette a nagy közönség figyelmét a testgyakorlás ügye iránt.