Katolikus gimnázium, Miskolc, 1889

Az állam rendelkezése alatti intézetekben megbukott 14.3%, az állam veze­tése alattiakban 17'/ 0, az ágost. evangélikusokban 19.8'/ 0 és az evang. református intézetekben 23.1 %. Azon körülmény, hogy átlag ilyen kevesen buknak az érettségi vizsgálaton, többféle magyarázatra is adhat alkalmat. Vagy azt kell feltennünk, hogy érettségire álló ifjaink elég készültséget tanúsítanak, vagy azt, hogy érettségi vizsgálataink nagyon könnyűek. Az első esetben megint két ok működhetik közre Vagy már elő­zetesen megrostálták a tanulókat az előző osztályokban és a nyolczadik osztályban, és a készületleneket az érettségire nem is bocsátották, vagy pedig valóban jó ké­szültségű volt a tanulók többsége. Ha sorra veszszük e feltevéseket, azt találjuk, hogy a tanulók megrostálása még nem olyan, hogy az érettségi vizsgálatra valóban csupa oda való tanuló jutna. Már tavalyi jelentésemben is megmutattam, hogy a VIII. osztályban minő kevesen buknak meg. Hogy pedig a hetedik osztály sem eléggé tartja vissza a gyengébb elemeket az érettségitől, az meg abból tűnik ki legjobban, hogy az ország összes hetedik osztályaiban csak 11.8 ismétlő volt, a hetedik osz­tálybeli tanulók 4.8"/ 0-a. Buknak ugyan a hetedik osztályban elegen, de úgy, hogy javító vizsgálattal nagy részük tovább haladhat. Hogyha 118 ismétlő volt majdnem teljes biztossággal mondható, hogy nem volt sokkal több a véglegesen megbukott tanuló; mert a VII. osztályban már nein sokan szakítják félbe középiskolai pályá­jukat. A megmaradó két lehetőség, úgy látszik, együtt lép fel. Érettségi vizsgálataink ez időszerint még túlságosan könnyűek: a nyolczadik osztály tananyaga nem sok és a tanév szorgalmi ideje oly korán végződik legtöbb helyen, hogy az egyes intézetek a tanév jó részét a tanulóknak az érettségi vizsgá­latra való praeparálására fordíthatják ; pedig érettségi vizsgálataink akkor felelnek meg leginkább rendeltetésüknek, ha a nyolczadik osztályban a középiskolai tanul­mányok betetőztetnek és a tanulók minden különös praeparálás nélkül adhatnak számot tanulmányaik terjedelméről, alaposságáról, szerves egészéről és képességeik fokáról. Mig tehát egyrészt arról kell gondoskodnunk, hogy érettségi vizsgálataink színvonalát emeljük, addig másrészt a tank. főigazgatóknak és miniszteri biztosok­nak arra kell ügyelniük, hogy a direkt praeparálásnak útját vágják. A mig azonban a számokban olyan jelentékeny eltérés mutatkozik, mint jelenleg, hogy nevezetesen az állam rendelkezése alatt álló intézetekben csak 14.3"/„ és az evangelikus refor­mátusokban 23.1"/., bukik meg, addig legelső feladatunknak azt kell tartanunk, hogy azon középiskoláink, melyek a jelenlegi érettségi vizsgálati követelményeknek sem felelnek meg oly mértékben, mint pl. az állam rendelkezése alatt álló legtöbb intézet, kivétel nélkül, legalább a mostani csekély igényű érettségi vizsgálatnak tel­jesen megfeleljenek. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett az idén 221 gymna­siumi tanuló, akik közül megfelelt 173, azaz 78.3"/ 0, a reáliskolában pedig 11 jelent­kező közül 8. Ismétlő vizsgálatra jelentkezett az idén a gymnasiumban 124 tanuló, akik közül 72 felelt meg, azaz 58"/ 0. A reáliskolában 16 közül 12 felelt meg. A javító és ismétlő vizsgálatok tehát vagy szigorúbbak voltak, mint a rendesek, vagy pedig — a minek nagyobb a valószínűsége — a javító és ismétlő vizsgálatra bocsátott tanu­lók nagy része teljesen képtelen volt az érettségi vizsgálat letevésére Az ismétlő vizsgálaton megbukott tanulók közül 21 gymnasiumi és 3 reáliskolai tanuló végle­gesen eltiltatott az érettségi vizsgálattól. Megemlíthetem még, hogy mindössze 7 reáliskolai tanuló tett pótló vizsgála­tot a latinból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom