Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
/. Előzmények. Midőn III. Károly magyar király a helytartótanácsot az 1724-ik év tavaszán fölállította, jónak látta az 1723: 70-ik törvényczikk végrehajtásáról is gondoskodni ; azért a helytartótanács kebelében egy bizottságot állított föl, melynek kötelességévé tette az egyházi javak, épületek és jótékonysági alapítványok megvizsgálását, a pusztulások okainak kinyomozását; egyúttal elrendelte, hogy mindezekről részletes kimutatásokat készítsenek és véloményes jelentések kíséretében hozzá lerjeszszék föl. E királyi rendelet végrehajtása elé Borsod vármegyében nagy nehézségek gördültek. Ugyanis Borsodvármegye 1725. máj. 11.-én Aliskolczon tartott közgyűlésében, a helytartótanácsnak 1725. jan. 9-iki rendeleté szerint, a vármegye területén levő egyházi javaknak és kegyes alapítványoknak s az egyházközségek és iskolák épületeinek máj. 29-én kezdendő megvizsgálására bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak: az egri káptalan részéről két egyén, világi részről Baranyai Ferenez róni. katholikus, Szepesy János kálvinista és Tomka Ferencz lutheránus. Azonban Tálján Lajos miskolezi plébános még 1713-ban jun. 30-án tartott vármegye-gyűlésen ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy a Szűz Mária tiszteletére szentelt hajdani templom,' mely a mai templom helyén állott, »a katholikus lelkek megbotránkozására vásárhelyül adatott el s ezáltal profanál- tatott és latrok barlangjává lön.« Ezért kéri, »hogy Miskolcz város bírája és az azon helyet használók ettől tiltassanak el s a hely eredeti szent czéljára adassék vissza.« E tiltakozás ellen még azon gyűlésen felszólalt Váczy András Miskolcz város bírája, »miután az a hely, hol rendes vásárok tartatnak, a hozzátartozó jogokkal együtt vétel utján jutott a város birtokába és azt Ő Felsége rendeletére a szepesi kamara át is adta a városnak.« Erre ismét Kelemen Didák, a minorita rend magyarországi főnöke, adott be a vármegye gyűlésére folyamodást. »Magától értetik, — úgymond — hogy Ő Felsége ezen Mária- ország iránt viseltető apostoli buzgalmában királyi tiszténél fogva ezen Borsod- vármegyében is elrendelte az egyházak javainak s az elpusztultak pusztulásuk okainak megvizsgálását.« »Hinni lehet, hogy ezt a végre tette, hogy az alapítók szándékának elég tétessék, az elpusztult egyházak visszaállíttassanak és a visz- szaállítottak az eredeti isteni tiszteletre alkalmaztassanak.« Ezután előadja, hogy, mint a romok mutalják, Miskolczon is volt hajdan a boldogságos Szűznek
