Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
146 tani hiányaikra, és lássák el helyes iránynyal és útmutatással; továbbá utasítsák a tanárokat, hogy minden hónap első napjaiban az előadandó tananyag részletes meghatározása mellett, az e körüli módszertani kérdések fejlesztése czéljából tanácskozásokat tartsanak. Első gyökeresebb változást az 1876. évi 12787. sz. a. rendelet eszközölt. Az 1877. évi 2752. sz. a. miniszteri rendelet szabályozta első ízben a módszeres tanácskozásokat. Az 1888. évi 21199. sz. a. miniszteri rendelet következtében a módszeres tanácskozások jelentősége csökkent. E rendelet szerint most már csak az olvasmányok kijelölésére, az írásbeli dolgozatok számának megállapítására és tárgyuk előtüntetésére, továbbá a könyv nélkül megtanulandó irodalmi darabok bejelentésére szolgálnak a módszeres tanácskozások. Hogy minő átalakulásokon mentek keresztül a módszeres tanácskozások, erre nézve két érdekesebb módszeres jegyzőkönyvet közlök. Az első, mely tisztán magát a módszert tartalmazza, miután az előirányzott tananyag külön lön beterjesztve, az 1874/5-diki tanévről szól, s így hangzik : A magyar, latin és német nyelveket illetőleg a tanártestület szükségesnek vélte, hogy, miután e három nyelv, nevezetesen mindjárt az első osztályban elfogadott tankönyvek szerint, orthoepiával kezdődik, mind a három,' e nyelvekkel foglalkozó tanár az egyöntetűség, kellő egybevágás és összefüggés tekintetéből, már a betűk elsorolásánál kérdést támaszthat növendékeinek; pl. a magyar nyelv tanára, ha talán már őt a latin és német nyelvvel foglalkozó tanárok felolvasásaikkal megelőzték, kérdést támaszthat: vájjon a latin vagy német nyelvnek van-e annyi betűje, mint a magyarnak? melyek azon betűk, melyek ott hiányzanak? melyek azok, melyek ott megvannak és a magyarban hiányzanak? hogy vannak ezen betűk mind a három nyelvben felosztva és pedig mind a magán-, mind a mássalhangzók ? melyek azon egyforma betűk, melyek kimondása a magyarban és a németben egymástól elütök ? vannak-e oly betűk e három nyelvben, melyek számokat is jelentenek? melyek azok? milyen számok azok, melyeket jelentenek? Továbbá, minthogy latin nyelvünk első részében az olvasás szabályait nyomban követi az igék ragozása és pedig határozott és határozatlan alakban, első osztályi tanulók nagy részének azonban alig van némi fogalma a határozott és határozatlan alakról, szükségesnek találtatott, hogy itt a magyar nyelvvel foglalkozó tanár az orthoepia szabályait bevégezvén, a latin nyelv kedvéért félbeszakítva a magyar nyelvtan rendes menetét, a magyar nyelv mind a cselekvő és szenvedő, főkép amazok határozott és határozatlan alakját iparkodjék növendékeivel megismertetni, annyival is inkább, minthogy ezen ismeretnek a német nyelvi fordításokban, hol a tárgyat mindig pótolni kell, nagy hasznát fogják venni; magában értetődvén, hogy mind a magyar, mind a latin igék ragozásánál a ragok pontos megtanulására volnának a tanulók szorgalmazandók. S miután minden ragozás után mindjárt az egyszerű mondatok szerkesztése is következik, a már többévek óta a tanodákba becsúszott azon ferde szokás, mely szerint a synthesis- ben, tehát a mondatok szerkesztésében, nem az állítmány, mely az alanyt is mindig magában foglalja, hanem a mondat alanyát szokás keresni. Mi növendékeinkkel csak a régi modatszerkesztési modort, tehát először az állítmányt keresve, fogjuk követni; és pedig nemcsak a latin, hanem a magyar és német olvasókönyvekből olvasásra felvett fejezetekben. Az analysisre vonatkozólag pedig, nehogy czélunkat téveszszük és növendékeink gyenge elméjét hasztalanul fáraszszuk, a tanártestület egybehangzólag abban állapodott meg, hogy legalább a két első osztályban mind a magyar, mind a német olvasókönyvekből elemzésre felvett darabokban előforduló be-
