Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története

146 tani hiányaikra, és lássák el helyes iránynyal és útmutatással; továbbá uta­sítsák a tanárokat, hogy minden hónap első napjaiban az előadandó tananyag részletes meghatározása mellett, az e körüli módszertani kérdések fejlesztése czéljából tanácskozásokat tartsanak. Első gyökeresebb változást az 1876. évi 12787. sz. a. rendelet eszközölt. Az 1877. évi 2752. sz. a. miniszteri rendelet szabályozta első ízben a módszeres tanácskozásokat. Az 1888. évi 21199. sz. a. miniszteri rendelet következtében a módszeres tanácskozások jelentősége csök­kent. E rendelet szerint most már csak az olvasmányok kijelölésére, az írásbeli dolgozatok számának megállapítására és tárgyuk előtüntetésére, továbbá a könyv nélkül megtanulandó irodalmi darabok bejelentésére szolgálnak a módszeres tanácskozások. Hogy minő átalakulásokon mentek keresztül a módszeres tanácskozások, erre nézve két érdekesebb módszeres jegyzőkönyvet közlök. Az első, mely tisz­tán magát a módszert tartalmazza, miután az előirányzott tananyag külön lön beterjesztve, az 1874/5-diki tanévről szól, s így hangzik : A magyar, latin és német nyelveket illetőleg a tanártestület szükséges­nek vélte, hogy, miután e három nyelv, nevezetesen mindjárt az első osztály­ban elfogadott tankönyvek szerint, orthoepiával kezdődik, mind a három,' e nyelvekkel foglalkozó tanár az egyöntetűség, kellő egybevágás és összefüggés tekintetéből, már a betűk elsorolásánál kérdést támaszthat növendékeinek; pl. a magyar nyelv tanára, ha talán már őt a latin és német nyelvvel foglalkozó tanárok felolvasásaikkal megelőzték, kérdést támaszthat: vájjon a latin vagy német nyelvnek van-e annyi betűje, mint a magyarnak? melyek azon betűk, melyek ott hiányzanak? melyek azok, melyek ott megvannak és a magyarban hiányzanak? hogy vannak ezen betűk mind a három nyelvben felosztva és pe­dig mind a magán-, mind a mássalhangzók ? melyek azon egyforma betűk, me­lyek kimondása a magyarban és a németben egymástól elütök ? vannak-e oly be­tűk e három nyelvben, melyek számokat is jelentenek? melyek azok? milyen szá­mok azok, melyeket jelentenek? Továbbá, minthogy latin nyelvünk első részében az olvasás szabályait nyomban követi az igék ragozása és pedig határozott és ha­tározatlan alakban, első osztályi tanulók nagy részének azonban alig van némi fo­galma a határozott és határozatlan alakról, szükségesnek találtatott, hogy itt a ma­gyar nyelvvel foglalkozó tanár az orthoepia szabályait bevégezvén, a latin nyelv kedvéért félbeszakítva a magyar nyelvtan rendes menetét, a magyar nyelv mind a cselekvő és szenvedő, főkép amazok határozott és határozatlan alakját iparkodjék növendékeivel megismertetni, annyival is inkább, minthogy ezen ismeretnek a né­met nyelvi fordításokban, hol a tárgyat mindig pótolni kell, nagy hasznát fogják venni; magában értetődvén, hogy mind a magyar, mind a latin igék ragozásánál a ragok pontos megtanulására volnának a tanulók szorgalmazandók. S miután min­den ragozás után mindjárt az egyszerű mondatok szerkesztése is következik, a már többévek óta a tanodákba becsúszott azon ferde szokás, mely szerint a synthesis- ben, tehát a mondatok szerkesztésében, nem az állítmány, mely az alanyt is mindig magában foglalja, hanem a mondat alanyát szokás keresni. Mi növen­dékeinkkel csak a régi modatszerkesztési modort, tehát először az állítmányt keresve, fogjuk követni; és pedig nemcsak a latin, hanem a magyar és német olvasókönyvekből olvasásra felvett fejezetekben. Az analysisre vonatkozólag pedig, nehogy czélunkat téveszszük és növen­dékeink gyenge elméjét hasztalanul fáraszszuk, a tanártestület egybehangzólag abban állapodott meg, hogy legalább a két első osztályban mind a magyar, mind a német olvasókönyvekből elemzésre felvett darabokban előforduló be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom