Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
144 Tankó János. Magyarország története. Budapest, 1885. Dr. Cherven Flóris. Osztrák-magyar monarchia földrajza. Budapest, 1887. Gaál-Uelmár. Magyarország története és az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza. Pozsony, 1891. Pap János. Állattan. I. r. Budapest, 1875. Pap János. Növény- és Ásványtan. II. r. Budapest, 1875. Kriesch J. Ásványtan. Budapest, 1878. Pap János. Ásvány-, kőzet- és földtan elemei. Budapest, 1879. Roth Samu. Az ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai. Budapest, 1889. Domokos J. Természettan. Pest, 1872. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata. Pest, 1.872. Dr. König Gyula. Álgebra. I. f. Budapest, 1881. Dr. Schmidt Agostow. Számtan. I. II. r. Budapest. Suppan Vilmos. Számtan. I. II. f. Budapest, 1889. Dr. Császár Károly. Geometriai alaktan. I. II. r. Budapest, 1880. Dr. Császár Károly. Szerkesztő planimetria. I. II. r. Budapest, 1880. Fodor-Wagner. Rajzoló planimetria. I. r. Budapest, 1885. Fodor-Wagncr. Rajzoló stereometria. II. r. Budapest, 1885. Fodor- Wagner. Constructiv planimetria. Budapest, 1885. Ezen időszakban a rendkívüli tantárgyak közül tanítjuk állandóan az éneket és a franczia nyelvet, meg-megszakítással a gyorsírást és 1894/5. tanévtől kezdve a zenét. V. Tanári tanácskozások. Már az első »Ratio educationis« rendeli, hogy az igazgatók, a tanárok tudta és beleegyezése nélkül ne intézkedjenek; az igazgató a tanártestülettel minden hóban kétszer, elsején és a hó közepén tanári tanácskozást tartson. Ezen tanácskozásban tiirdettetnek ki a kir. főigazgatók által időközben leküldött tanügyi leiratok, ezek a szükséghez képest tárgyaltainak, vagy végrehajtatnak : az iskola életében felmerült kérdések megbeszéltetnek, ezek tárgyában határozatok hozatnak és a komolyabb dolgokról a főigazgatóságnak jelentés tétetik. Ugyanezen értekezletekben veendők elbírálás alá a tanulók viseleti és tanulmányi eredményei is, s az ezekről szóló jegyzőkönyvek a felsőbb tanhatóságnak felküldendők. A módszeres tanácsokra vonatkozólag 1779-ben kiadott rendelet utasítja a. tanártestületeket, hogy gyakran tartsanak tanári értekezleteket, melyekben nemcsak a felsőbb tanhatósági leiratok vétessenek tudomásul, hanem módszeres tárgyalások is tartassanak a végből, hogy miképen lehetne a »Ratio educationis« elveit a középiskolai tanításban megvalósítani. Az igazgatók az ily értekezletekben oszlasssák el a felmerült nehézségeket, az ülésekről rendes jegyzőkönyvek vezettessenek oly czélból, hogy ezek a királyi Főigazgatók látogatása alkalmából mindig betekinthetők legyenek. Ezen értekezletek jegyzői tisztét mindig a tanári kar legifjabb tagja viselte. II. József alatt a Helytartótanács 1786. nov. 7. 44302. sz. a. elrendelte, hogy a tanári tanácskozások jegyzőkönyvei egy könyvbe, a felsőbb tanhatósági leiratok egy másik könyvbe bevezetendők. E könyvek kötve legyenek és ezekhez tárgymutató készíttessék. A Helytartótanács 1800. ápríl 22-én 9377. sz. a előírja, hogy havonkint
