Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
10 dente, agnita, et relicta, alias nimium lacunosa, praeterquam quod ob Summam etiam templo Patrum eorundem vicinitatem, ex Aedificio, si ibidem exstrueretur, oribilis incendii metus subversaretur, propter arctitudinem, prouti et fundus praeatactus eidem vicinus, ad exstruendum, pro Sex Classibus Scholarum, cum suis requisitis accessoriis Aedificium, insufficiens foret. Sed et porta major, quae ex instituto delineationis, et Natura quoque Situs Residentiae Orientem spectare debet, obstrueretur penitus, si spatium viae regiae, quae etiam eorsum servit, aedificio clauderetur. Ad fundum paeterea transvicinatum, nundinarum praesertim tempore, frequentia Curruum, et nundinantis plebis multitudine, Ordinariae vero propter stagnans lutum accessus adeo praecluderetur, ut tam Magistri ex Residentia, quam Scholastica Juventus, ut plurimum tenellae aetatis difficulter, et subinde vix etiam sine periculo adire possent. Cum ergo neuter praevio modo monstratus locus, in conformitate Clementissimae resolutionis regiae, et gratiosae Commissionis Cameralis aptus, idoneus et sufficiens esset, Magistratus vero Oppidanus nec alium fundum, nec uberiorem exscindere, aut cedere voluisset, iidem Patres Minoritáé horum neutrum acceptare queuntes, ad gratiam, et Clementiam Regiam, ultronee cum humillima .supplicatione semet recurrere velle declararunt. Ac eadem fidelia certum spatium immediate e regione portae suae Ecclesiae versus meridiem situm, si benigna SSmae Gaesareo Riae Majestatis gratia, et clementia accederet, pro hoc aedificio maxime opportunum prolectarunt; verum a parte Oppidanorum eatenus obversum fuerat, siquidem annos contractuales haberent, ante evolutionem eorundem, in possessorio turbari non posse incolas, qui partim nobiles, partim vero ignobiles ibidem aedificia sua constructa habent. Hanc porro ipsorum difficultatem Patres Minoritáé resolverunt, illis nihil per hoc decedere, si quidem aedificiorum, quae inibi straminea ad incendium prona, et propter maximam vicinitatem, tam Ecclesiae, quam per consequens toti aedificio Residentionali valde periculosa essent, pretium aestimatione mediante persolveretur, in locum vero fundorum iisdem alibi locus assignari posset, vel si mallent, investita summa per Patronos Religionis etiam pro fundis deponeretur, et appertinentiae postfunduales aliunde ipsis remanerent. Taliterque praescitum Spatium sine praejudicio cujus-, libet tertii eum in finem commode applicare posset. Super quibus praesentes subscriptionibus, et usualibus sigillis nostris munitas dedimus literas testimoniales. Sig. Miskolcz die 20. Septemb. Anno 1751. (Aláírás hiányzik.) Mivel azonban a minoriták királyi biztosa késedelmezett és jelentését még nem mutatta be, melyet gyorsabban kellett volna felküldenie, a város időközben azzal vádolta a minoritákat a magas kincstárnál, hogy ők iskolák czímén voltaképen majort akarnak építeni. Erre azután a magas kincstártól a minoriták fenti kérvényére azon válasz érkezett, hogy ezúttal elégedjenek meg azon telekkel, mely nekik kitüzetett és kijelöltetett. A minoriták meghallván a városiak félszeg és rosszakaratú jelentését, Dudás Incze levélben magát és a társházat azonnal tisztázni s a városiak jelentésének rosszakaratú voltát bebizonyítani törekedett. Erre a kincstári elnök kegyesen azt válaszolta, hogy a minoriták legyenek egy kis türelemmel addig is, míg maga le nem jön ezen vidékre, araikor az iskola területét is meg fogja tekinteni. Mivel pedig a kincstári elnök, ki ezen időben Egerben időzött, az iskolához czélszerü telket ígéreténél fogva meg nem tagadhatta, azért az ezen időbeli rendfőnök, Szabó István Egerbe ment és a kincstári elnök elé járult, kit esedezve kért és sürgetett, hogy a kijelölt telek, mely egyik oldalról 12 ölet, a
