Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
122 A földtan e rövid tanításában a kőzeteket természetben, az egyes korokat jellemző főbb állatokat és növényeket pedig iskolai atlaszokban vagy táblákon mutathatni be; azonfelül a kirándulások alkalmával az intézet környékén ismertetendők az egyes kőzetek, valamint a víznek hatása a lapály (ártér), vagy a hegy-völgy képzésében (kimosás). 7. Utasító észrevételek a matheiuatika tanításához. A mathematikai tanítás módja. A mathematikai tanulmányoknak, melyek értelmi jelentősége a tudományos előkészítés eszközlésében a pontos, elvontabb gondolkodáshoz való szoktatáson alapul, met'iodikus tekintetben nagy könnyebbségökre sz Igái, hogy alapképzeteik a mindennapi tapasztalat tényezőiből is elvonhatók, hogy főbb tételeik igazsága és összefüggése szemléleti úton is megvilágítható. Azonhan ép az általánosítás e könnyűsége többnyire oly eljáráshoz vezetett, mely egyenesen a czélbavett értelmi képzést, a logikai fegyelmezést károsítja. Abban a hitben, hogy hamar felfogható, magukban világos képzetekkel van dolga, a tanítás rendesen könnyű szerrel alkotott meghatározásokból szokott kiindu ni, elmulasztva egyrészt az absractio gondos előkészítését, nem törődve másrészt avval sem, vájjon érzi-e a tanítvány valósággal az általánosítás szükségét. Nem a logikai gondolkodásnak megindítását és vezetését tehát, hanem a rendszerb > szedett anyagnak, a tantételeknek és képleteknek emlékezetbe vésését, legfeljebb az alkalmazásukban való gyakorlottság megszerzését tekintette fő feladatának. Ennek ellenében a helyes módszer ahban fogja találni érdemét és arra fogja felhasználni az elvonás könnyűségét a mathematika terén, hogy a növendékeket mielőbb, bármi csekély körben is, annyira önállóvá tegye, hogy minden egyes feladat sajátosságát átértve, képes legyen a megoldásra szükséges tételeket a maga elmélkedésével mintegy újra felfedezni. Általánosságban tekintve, a tanításnak első teendője lesz e végre, hogy vagy a gyakorlati adatok megvilágításából, a mi különösen az alaófokú számtanitás körében történhetik, vagy a már eredménykép nyert fogalmak és tételek további taglalásából emelkedjék ki az új megoldandó feladat. A tantételek szokásos sorát, mely az előrebocsátott legáltalánosabb igazságok alkalmazásaként szerepel, ily módon mind magasabbra emelkedő feladatok lánczolata váltja fel. Minden ily problema azután közös elmélkedés tárgya arra nézve, minő feltételek teljesítésétől remélhető a megoldása; többnemű ajánlkozó megfejtés érdemleges vitatás alá veendő czélszerűsége, biztossága, sőt később, magasabb fokon, úgynevezett elegantiája szempontjából is. Csak azután foglalandó a megoldás végleg megállapított módja a szokásos alakba, mint tétel és bizonyítás ; ebben azonban sohasem mulasztható el különösen annak kiemelése, mi a bizonyítás igaz, vezető elve, mik sarkalatos fó pontjai. Sokoldalú alkalmaztatása a tételnek oly feladványokra, melyek mint részletesebb esetei alája esnek, de olykor talán égyéb ismeretes tételekkel való combinálás segítségére is szorulhatnak, fogja végre a megértés önmunkásságát tudatos gyakorlottsággá s ügyességgé fejleszteni és így újabb czélok kitűzésére a biztos alapot nyújtani. Lassú haladás lesz e methodus fő kelléke, mert minden lépés külön világos okadatolást követel, minden eredmény sokszorosan ismételt alkalmazást. A tanterv különösen e végből határozza meg részletesebben az egyes osztályok anyagát; de a tanárnak a kitűzött részletekben is kiváló gondját követeli, hogy a lényeges pontokra fektessen különös súlyt, kellő kidomboro- dásukat a növendékek lelkében minden módon biztosítsa. Oly eljárással továbbá, melyben a növendékek munkássága folytonosan kiséri a tanítást, az egész osztály foglalkoztatásával, a tanár könnyen biztosíthatja, hogy mindenik tanuló már az iskolában világosan megértse a tárgyat, s hogy a házi munkásságot csupán a szerzett ismeretek ébrentartására kelljen igénybe venni. Óráról-órára fog aztán egynéhány gyakorlati példát, melyek az iskolában megoldottaknak jóformán csak ismétlésére kényszerítenek, kidolgozásul feladni. A jövő tanóra elején azután e példák eredményeinek egybevetése, a hiányok megvizsgálása fog biztosításul szolgálhatni arra, vájjon eljutott-e az osztály a tárgy megértésében s gyakorlati alkalmazásában odáig, hogy a tanítás minden nehézség nélkül tovább haladhasson. Ha e feladatokat a tanár nem a tanulók osztályozásának szempontjából tekinti, hanem csupán a közös tanulás szükséges intézkedésének, ha a hiányokat nem az egyes tanulóknak számítja be, hanem javításukat az osztály értelmi hasznára tudja értékesíteni, könnyen el fogja hárítani mindazon visszaéléseket is, melyek a tanulók házi munkássága körül tapasztalhatók. Természetes követelménye az ily feladványoknak különben, hogy csakis teljesen meamagyará- zott pontokra vonatkozzanak, s mind terjedelemben, mind nehézségre nézve a tanulók képességéhez mértek legyenek. Az osztály értelmi álláspontjának e közös megítélésén kívül az egyesek képességének s haladásának megismerése végett időnkint iskolai írásbeli feladatokat fog adni a tanár, rend.
