Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884
i5 ségben lefelé kürtő támad a vulkanikus tűzhelyig, mely folyékony tüzes ásványanyagból áll. Utóbbi borzasztó erővel fölfelé tolatik, s a csatornába szorítva a kürtő külseje felé löketik. Most kezdődik az egymással ellenkező erőnek borzasztó harca. Történt legyen akár úgy, hogy a torok valamely előbbi kitörésekből származott kihűlt lávaburoktól elzá- ratik. vagy hogy az emelkedő vulkánikus anyagnak súlya maga képezi a fölfelé hatoló ellenállást. Kívül az egyre növekedő földalatti menydörgés és a földrengések fokozódó rohamossága hirdeti a föld belsejében támadt feszültségnek emelkedését; mig végre a fölfelé hajtó erő győz, s borzasztó recsegéssel a burkot szét nem repeszti s azt ég magasságra légbe nem röpíti. Gyorsan követi egymást most a folyékony tüzesanyag és betölti a krátert, mig végre magasabbra és magasabbra hágva, annak szádát eléri, túlárasztja vagy áttöri, s mint izzó lávaár le nem gördül. A vulkánokból soha sem emelkednek lángok, úgy hogy a „tűzhányó hegy“ elnevezés merőben helytelen. A leirt lefolyástól egyébiránt számos és sokféle eltérésre akadunk. Ha az oldal felöli ellenállás csekélyebb, ami különösen magas vulkánoknál szokott előfordúlni, a láva ott keresi a kifolyást. Az is előfordúl, hogy a főkitörési kúp oldalán melékkúpok is képződnek, melyek a krátert szemölcs alakjában, nem ritkán nagyobb mennyiségben ellepik. A vulkán kitörésével megszűnik ugyan a belső feszültség, s a rázkódások gyengébekké válnak, vagy egészen megszűnnek; de most a környékre nézve más veszedelmek jelentkeznek, a mennyiben a völgy felé folyó láva mindent elpusztit, amit csak útjában talál. így sok ezer embernek került életébe a Vezuvnak 1631-ki kitörése, 110 várost és falut pusztítva el. Távolabb fekvő helyiségekre nézve veszélyessé válik a vulkanikus hamu, mely a széltől tovább hajtva és borzasztó mennyiségben lehullva, mezőket és városokat temet el, mint ez 79-ben Kr. e. Herku- lanummal és Pompejivel történt. Általában a kitörések annál ritkábbak, minél magasabbak a vulkánok. A csak 2773. lábnyi magas Stromboli emberemlékezet óta folytonos tevékenységben van, miért is a Tyrrheni tenger világitó tornyának neveztetett; de a 16000 láb magas Sangay is szakadatlan tevékenységben van. Némely vulkán működése azonban soha sincs összekötve láva kitöréssel.
