Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884

9 a Skapter Jókul nagy kitörése előtt 1783-ban, a tengerben ismét eltűntek. Hasonló esetet ismernek az Aleutak sorában, hol 1796-ban Umnak mellett az uj szigetet kiemelkedni és 1806 ban folytatólag nagyobbodni látták, mely időtől fogva kitöréseik megszűntek. Még ma is áll, s a mint mondják több ezernyi láb magassággal bir. A vulkánok vagy isolálva lépnek föl mint egyes vulkánok, vagy pedig nagyobb csoportokban. Utóbbiak csoportosulása bizonyos törvényszerűségnek látszik alávetve lenni, mely az egyes individuumoknak vagy soralaku csat­lakozásában, vagy pedig ezen individuumok tömegszerű tömörülésében nyilvánul. A vulkánok térbeli viszonyát tekintve, megkülönböztetünk vulkánsorokat és vulkáncsopor- tozatokar. Vulkánsoroknak nevezzük a vulkánoknak nagyobb számban való megjelenését, melyek egy vonalban egymáshoz vannak sorozva. A sorvulkánok vagy mint vulkanikus szige­tek emelkednek a tenger fölszine fölött (Kurilák, Aleuták, Antillák,) vagy valamely hegységnek, fönsiknak gerinczén állva, ennek csúcsát képezik (igy a quitoi, bolíviai és mexikói vulkánsorok). Az egy sorhoz tartozó vulkánok száma nagyon ingadozik. A chilei vulkánsor 33., a kamcsat- kai 38., az Aleuták sora pedig 48 vulkánból áll. Ép oly kevéssé uralkodik a vulkánsoroknál — tekintve az egyes individuu­mokat — a távolság nagyságát illetőleg rendszeresség. A vonal, melyen a vulkánok egy sorba fűzvék, vagy az egész, gyakran nagyon jelentékeny kiterjedésében egyenes menettel bir, vagy pedig kissé hajlott. A már említett chilei vulkán­sor, hosszúsága dacára is, tökéletesen egyenes vonalat mu­tat; hasonlóan a mexikói. Az iv alakban menő sorok kiváló példái gyanánt szolgálhatnak : az Aleuták. Kurilák és a Kis-Antillák, Ezen vulkanikus .szigetsoroknak feltűnő saját­sága abban áll : hogy ivöknek domború oldala mindannyi­szor a nyílt tengernek, mig az iv nyílása a szárazföldnek van forditva. Megtörténik néha az is. hogy két ilyen vulkani­kus sor húzódik egymás mellett párhuzamosan ; igy Auverg- neben, quitoi fönsikon és Jáva uyugoti részében. A vulkánok sor szerinti fűződésének eme törvénye a fővulkánkupon parazita módon ülő mellékkúpok csoportosu­lásánál is mutatkozik, melyek szintén egyenes vonalú irány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom