Katolikus gimnázium, Miskolc, 1879
18 Tornázás. Hetenkint 2 óra. Rendgyakori átok,- szabad- és szer- gyakorlatok. V. k. mint az I. oszt. Bajai/. IV. Osztály. Vallástan. Hetenkint 2 óra. A szentségek, szentelmények s kér. igazság. Az új-szövetségi sz. történetek. Kk. Egri közép katekizmus és Róder Alajos, Bibliai történet. Blaskovits. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. a) Nagyobb epikus olvasmányok. Az olvasmány tartalmának megértésén kívül a mű szerkezete s a költői stilus sajátossága is megvilágítva. Prózai olvasmány: leírások (tárgy- és jelenetrajzok), jellemrajzok, könnyebb életrajzok. — b) A stílus általános törvényei. A prózai és a költői stílus különbségei tüzetesen. A hangsúlyos és mértékes verselés ismertetése. — c) Két- hetenkint egy írásbeli dolgozat, kapcsolatban az iskolai költői olvasmány tárgyával. Kk. Szvorényi J., Olvasmányok IV. k., — Laky I)., Irály és verstan. Almásy. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. Összefüggőbb történeti olvasmány alapján az összetettebb mondatszerkezet, az oratio obliqua, a latin periodus gyakorlati ismertetése. A mondattanból a függő mondatoknak, s a mód- és időtannak rendszeres tárgyalása. Szótanúlás, írásbeli dolgozat, mint a III. osztályban. Kk. Budaváry .1., Julius Caesar, —• Cserny K, Tirocinium poäticum, — Deák S., Latin szókötés. Blaskovits. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Az összetett szerkezetű mondatok taglalása. A mondattan elemeinek s a szóképzéstannak kiegészítése, a német nyelvtan rendszeres áttekintésével kapcsolatban. Szó- tanúlás etymologikus csoportokban; fordítás és emlézés mint a Hl. osztályban. Kk. Zweites Sprach- und Lesebuch, — Ollendorf Gr., Német nyelvtan. Chvála. Történelem. Hetenkint 3 óra. Magyarország története folytatva: a vegyes házak és a Habsburg-ház. Kk. Vaszary К , Történelem II. r. Ács. Természetrajz. Hetenkint 3 óra. Ásvány- és kőzettan, valamint, a geológia elemei, a) Ásványtan: Az ásvány külső tulajdonságai. A chemiai összetételre alapított öt főosztály ismertetése s ezekből az ásványrendszer megalapítása főbb vonásokban. — b) Kőzettan: Egyszerű kőzeteknek felsorolása az ásványtanból; az összetettebb kőzeteknek csak nehány általános elterjedi faja. — c) Földtan: földünk időszakai. Kk. Kriesch J., Ásványtan. Bajay.
