Katolikus gimnázium, Miskolc, 1877
kéksav. Ezen anyagok belső hatásai következtében : szédülés, bódultság, őrjöngés, elernyedés, önHtudatlanság, megmerevűlós és halál következhetik be. Az ideg és szellemi életnek belső összefügése kitűnik azon hatásokból, melyeket a szellemi benyomások az idegrendszerre gyakorolni képesek. Nevezetesen: fejfájást okoz megfeszített gondolkodás; túlságos öröm, ijedtség az agyra és annak tevékenységére megzavarólag hatnak, ugyanezt idézik elő az idegeknek megsértése is. A szellemi rázkódásnak következményei: az öntudatlanság, elme tompulás, őrültség, sőt hirtelen halál. Valamennyi idegek az agy és gerincagyban folynak össze, azért az érzés képessége valami részében az agy és gerincagynak létezni kell, azaz, az agy- agyacs- vagy gerincagyban. A gerincagy igen érzékeny, aflnak szúrása, vágása nagy fájdalmakat és rángatódzásokat okoz ; ha átmetszetik, minden életművekben, melyekben a metszésen alul levő idegek elágaznak, az érzékenység és mozgás eltöröltetik; midőn azon életművek, melyek idegjeiket a metszésen fölül levő részből kapják s az agygyal összeköttetésben maradtak, az érzést és mozgást cselekvő képességöket fenntartják. A gerincagy minden részei, ha az agytól el választatnak, elvesztik az érzést és mozgást gerjesztő képességöket; az agynak működése az érzékek fölvevésére es az akarat nyilvánítására elkerülhetetlenül szükséges, mert az agyban az idegek által fölvett behatásoknak elterjedni kell, hogy az állat azoknak öntudójává lehessen. Ha a gerincagy valamely idegének hátsó gyökere átmetszetik, azon tag, melyben elágazik, érzéketlenné válik, hanem az akaratos mozgás képessége el nem töröltetik; ha a felső gyökér metszetik át, az érzékenység megmarad, de az akaratos mozgás végbevitele eltöröltetik. Ha a gerincagy valamennyi idegeinek hátsó gyökerei átmetszetnek, az állat képes akaratos mozgásokat végbevinni, hanem egész teste érzéketlenné válik, kivévén a főt, melynek idegei agyiak. A hátsó gyökerek ennélfogva érzéki idegek, a felső gyökerek pedig mozgást gyakorlók; a két gyökérnek összefoglalásából eredett ideg érzés és mozgás gyakorlásával bir. Az idegrendszer hivatása kettős: az első, hogy általa az izmok, melyek az akarat kénye alá vetvék, mozgásba hozassanak; a második, hogy az érzésre szolgáljon, és azon benyomásokat, melyekkel a test illettetik, az agyba vigye, hol tudomásul vétetik. Az életművekre tett ingerbehatások az idegrendszer központi életművével az idegek állal közöltéinek, melyben érzés vagy inger felfogás támad, mire a külérzékek és az idegrendszer központi életműve között félbeszakadatlan a távírdához hasonló közlekedésnek kell lenni. Az idegek eszközük az akaratos izmok mozgásait is; mert ha valamely izomban elágazott ideg keresztül vágatik, ezen izom többé össze nem húzódik. A belrészek is, mint a gyomor, belek és erek szintén számos idegekkel
