A Mi Kis Sionunk, 1919 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1919-07-01 / 3-4. szám
A Ml KIS SIONUNK 4 körét és terét ilJeti, egyenlőre s valószínűleg továbbra is csak a templomi éneklésre szorítkozik az u. n. főünnepek istentiszteletein ' s más ünnepélyes alkalmakkor pl. templomszentelési évfordulókor tartandó istentiszteleten, még pedig az evangélikus és a testvér református egyház templomában. Miután más egyházhoz tartozó leányok is szívesek lesznek az énekkarba belépni, készséggel énekel azoknak templomaiban is — ha szívesen veszik és óhajtják. Ezenkívül megható énekével szerepelne a leányegyesületi tag férjhezmenetelekor annak esküvőjénél. Ezáltal is emelné az esküvői szertartás ünnepélyességét s egyszersmind igy venne legszebben s legméltóbban és leg- meghatóbban búcsút a nők sorába lépő kedves leányegyesületi tagtól. Lelkész szívből kívánja, hogy az utóbbi alkalmakkor is minél gyakrabban szerepeljen az énekkar ! Végül lelkész szívből melegen üdvözli Bakó István kántor urat, hálásan köszönve szives ajánlkozásáí az énekkar tanításáért és vezetéséért. Istennek áldását kéri ez irányú egyházépitö nemes munkájára a megalakulás kimondása esetén. — Bakó István énekvezér ur kijelentve, hogy végtelen örömmel értesült a leányénekkar megalakításának tervéről s a nemes munkát a legnagyobb készséggel elvállalja s azt teljes Istenadta tehetségével és legjobb tudásával híven teljesitendi — a megjelent leányok örömmel kijelentették, hogy megalakítják az énekkart s abba örömmel belépnek. Lelkész meghatotta» mondott köszönetét a nemes vallásos ifjú leánylelkek ily megértő szép nyilatkozatáért s kívánja, hogy a jónak, nemesnek tartott terv szerint munkálkodjék buzgón a kis énekkar a nagy Isten dicsőségére! Ezután megtörtént az orgona hangjai mellett a hangpróba. Az énekkar tagjai három hangnembe osztattak, hogy három szólamu vallásos szent énekeket tanuljanak. Végül megállapodtak abban, hogy hetenként kétszer: kedden és csütörtökön d. u. 5 órakor tanulják az énekeket a lelkészlakás e célra alkalmas egyik nagyobb szobájában. Lelkész szívből fakadó hálát ad Istennek, hogy im régi kedves óhaja, vágya s terve is ekként megvalósult. „Énekeljetek az Urnák uj éneket, az ő dicsérete zengjen az ö szentelnek gyülekezetekben“ ! (149. Zsoltár 1.) Énekórák. Az „Evangélikus Leányegyesület“ leányénekkara október hó folyamán heti 2 órában szorgalmasan és buzgón tanulta a vallásos szent énekeket, a fenséges egyházi choráilokat. Hamarosan be is tanult 2 szép éneket. Az énekórákon megjelent tagok száma folyton változott, aminek oka részint a késő esti idő, részint a sok kellemetlen, zord idő, mely a messze távol lakó tagokat akadályozta s visszatartotta több esetben a megjelenéstől. A nagyon buzgó tagok azonban mindennek dacára híven és pontosan eljöttek az énekórákra. Elismerés és köszönet nemes, szent buzgalmukért! November hó folyamán szünetelt a tanulás a hirtelen közbejött sajnálatos eset miatt. Bakó István kántor ur, a leányénekkar oly odaadó buzgósággal tanító karmestere, november hó 2-án hirtelenül és váratlanul súlyos beteg lett. Ő, ki végigküzdötte a az egész háborút s talán ott volt az összes harctereken, legutoljára még francia földön is, a sok izgalom s kiállóit tengerszenvedés erős szervezetét és idegzetét megtámadta s a minden munkáját és kötelességét páratlan lelkiismeretességgel teljesítő férfi kimerült a sok dolog közepette. Pihenésre volt szüksége. Néhány hétre haza ment s otthon az édes szülői ház kedves körében újra visszanyerte egészségét. — Istennek legyen érte hála! Amiiy őszinte, igaz részvéttel értesültünk betegségéről, oly őszinte, igaz örömmel hallottuk felépülését. — Hogy őt a fárasztó tanítástól kíméljük, Vitek Károly zenetanár urat kértük fel ideiglenesen az énektanításra, ki erre szives készséggel vállalkozott is heti 1 órában, miután roppant elfoglaltsága miatt nagy sajnálatára— több idővel nem rendelkezik, így december hó folyamán vasárnap délben 12 órától 1 óráig tanulta a leányénekkar az ö vezetése mellett a karácsonyi, óév esti és újévi szeiiténekeket. A zenetanár urnák — ki oly örömmel értesült az általa is ismételten tervezett leányénekkar megalakulásáról s az iránt mindig oly melegen érdeklődött — e helyen is hálás köszönetét mondani szives tanításáért igen-igen kedves kötelességünknek tartjuk. A leányénekkar eddig 4 szép éneket tanult s adott elő a gyülekezet nagy lelki gyönyörűségére és örömére. Végül megjegyezzük, hogy lelkész az énektanuláshoz kikérte a katonai rendőrség és térparancsnokság engedélyét, mitkészséggel meg is kapott: 2155. rend. M. sz. alatt. „Az Evangélikus Leányegyesület“ énekkara négy templomi istentiszteleten szerepelt evaug. kis templomunkban, s egyszer a ref. testver- egyház templomában. A reformáció emlékünnepén az énekar az „Isten felséges adománya: Vallás te vagy legjobb liivem“ kezdetű evangélikus ősi szép szenténeket, Karácsony 1-sö ünnepén egy katho- likus gyönyörű szenténeket, Óévestéjén a „Jézus
