Menora Egyenlőség, 1986. június (25. évfolyam, 1121. szám)
1986-06-27 / 1121. szám
6. oldal VICTORIA Hungárián Restaurant 523 MOUNT PLEASANT ROAD (Délre az Eglintontól) Kitűnő magyar ételek házi készitésü sütemények eszpresszó kávé Minden délben változatos business lunch Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás Külföldi és kanadai sörök és borok 60 személyig partykat vállalunk Nyitva minden nap d.e. 11-től, este 11-ig. Vasárnap du. 1-től este 10-ig Péntek, szombat és vasárnap este Pécsi József és zenekara muzsikál ASZTALFOGLALÁS: 482-4011 i ^Poivi- TYuű Q'mrröirl MAGYAR RKSIAl RAN * Minden szombaton hagymás sült libamáj és sólet + Magyar ételkülönlegességek palacsinta gesztenyepüre * Egyszer próbálja meg - mindig odamegy 795 Bathurst St. Telephoné: 532-863 ( a Bloor St. alatt 2 üzlettel) MAGYAR ÍRÓ KÖNYVE ANGOLUL THE EASTERN TRIANGLE címmel megjelent VAJDA ALBERT új angolnyelvű könyve, a CANADIAN STAGE AND ARTS PUBLICATIONS kiadásában. A 168 oldalas érdekfeszítő regény egy Nyugaton élő magyar mérnök és Magyarországon fel- és átnevelt lányának drámai története. A cselekmény Londonban, Torontóban, New Yorkban, Velencében és Salzburgban játszódik. A könyv megfilmesítése folyamatban van, tervek szerint a mérnök apa szerepét PAUL NEWMAN alakítja. Az új, angolnyelvű Vajda-könyv kapható a könyvkereskedésekben, de megrendelhető a kiadótól, $ 8,95 plusz $ 1,50 csomagolási és postaköltség beküldésével. CANADIAN STAGE AND ART PUBLICATIONS 52 AVENUE ROAD TORONTO Ont. M5R 2G2 TETEFON: 921-2601 Kitűnő ajándék magyarul nem beszélő családtagjainak, rokonainak, kanadai angol barátainak. Magyar Gyógyszertár Új cime: 430 Bloor St.W. az Elizabeth Meat szomszédságában a Kennedy Travel mellett eMen cvf ELEK PATIKA MAGYAR FABULON KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK _______KAPHATÓK! Gyors, udvarias, lelkiismeretes recept szolgálat Gyógyszerküldés az Óhazába! Telefon: 923-4606 NYITVA: hétköznapokon reggel 10-től este 6-ig. szombaton 10-3-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. NEWPA1NLESS HAIR REMOVAL •atm KUK-rmom" FOR WOMEN AND MEN Al unwanted hair wil b* ramovad from your foe* or body with a garrtW cOMMtk •fkcflva pnough to rwnova Itw hair, y*t Imvh tha natural quality of th* dUn un-Cal far a compfcnantory consultation and inquire about our method» and find out what we do to effect permotbnt remit». You wil oho tee how mexpemrve our treatment» are and you w« never have to »have, wax or pluck ogoin. C*od for $3 dhcount on treatment (one 'Z'TZIm.A MON.-THURS. 10-7 911-9964 no. to-i EMfWm VMlK 94 Cumberland, Sto. 300 (el ley Subway) uniouf Igen, I lőve Niagara-On-The-Lake! Szeretem, szeretem, szeretem! Hosszúságos kanadai teleim sokszor azzal műlasztottam, hogy el-elmondtam magamnak: ne bánd, mert a végén ott a tavasz, azaz a Shaw Fesztivál, Niagara-on-the-Lake három színházában — minden jó, ha a vége jó. Vagyis hát jók voltak ezek a pocsék torontoi telek is, mert a végükön ott várt Niagar-on-the-Lake újabb színházi évadja, újabb előadásokkal. És most, hogy a Sors kegyéből immár Washington enyhe-kurta tele után érkeztem Kanada hajdani fővárosába, kétszeresen is így érzem: különösen jó tele volt mindazoknak, akik egyetértenek , a fenti állításommal. Ezidén huszonötödször mondható el, hogy jó a tél, mert a végén itt a jó Shaw Fesztivál. Az előző évek tavaszi megnyitásai is sok és nagy örömömre szolgáltak: ezidén biztosra vettem, hogy a negyedszázad megünneplése külön örömöket, élvezeteket is tartogat majd. Nem csalódtam. Nem azt akarom mondani, hogy Niagara-on-the-Lake színházaiban nincs gyenge előadás. Ha nem veszik ünneprontásnak, bevallom, hogy az idei öt nyitódarab közül három csöppet sem volt az én esetem, mégis bárhol, bármikor kertelés nélkül kimondanám: a Shaw Fesztivál azok közé a ritka színházi vállalkozások közé tartozik, ahol ritkán tévednek nagyot és tévedéseiken alapuló bukásaikban is van annyi szellem és tehetség, hogy nemegyszer élvezetesebbek, mint számos másik színház sikeresnek mondott, a kritikusok elismerését kivívott bemutatója. Miért? Először is a Shaw Fesztivál mellett szól tüneményes környezete, ez a kétszáz éves múltját ódon bájjal és ifjonti lelkesedéssel őrző, felmutató városka (lényegében néhány utca) ahol második látogatásra otthonéra magát minden idegen, ahol a boltokban régi korok patináját sugallja a kiszolgálók mosolygós kedvessége és napjaink legjavát mutatja a vásárolható áru minősége, Ízlésessége. (Hadd ne hallgassam el: az árak nem éppen szezonvégi kiárusításiak.) Másodszor nagyon fontos tényezője a hely varázsának összeszokott társulata. Áz, hogy a színházkedvelő, ha másodszor látogat vissza Niagara-on-the-Lake valamelyik előadására, biztosra veheti, hogy ismerős arcokra lel a színpadon, ismerős nevekre a színlapon. Lehet, hogy sokan nem vették ezt számításba eddig, de próbálják ki saját magukon egyszer és elismerik majd: igazat állítok. A színház olyan játék, amelynek két főszereplője van: az egyik a színpadon, a másik a nézőtéren. Színész és néző összekacsintása nélkül nincs igazi nagy, szívmelegítő színházi élmény. Ismerni egy színészt — nem feltétlenül személyesen, de úgy, hogy már láttuk másban, összehasonlíthatjuk előbbi alakítását a mostanival: ez az igazi ismeretség — elmélyíti a dráma vagy komédia értékét. A Shaw Fesztivál társulata a 25 év alatt kiépített magának egy magot, amihez évente hozzákerül, levevődik róla néhány név, de éppen csak annyi, hogy ne zápuljon be állóvízként a színház. Az egymással összeszokott színészek játékán a legtájékozatlanabb néző is megérez valami különleges zamatot: a játék édes örömét, azt, hogy akik odafenn a színpadon adogatják egymásnak a szerzők szavait, kicsiszolt gyakorlatból tudják, hogyan “szerváljanak" ahhoz, hogy a másik szépen, elegánsan, jól kapja el. üsse vissza "labdáikat". Ez az összjáték menti meg a Niagara-on-the-Lake gyengébb előadásait is az alámerüléstől. Zalán Magda I LOVE N.L. Christopher Newton, a társulat és George Bemard Shaw (Herb Foster, aki nem először alakítja a Fesztivál névadóját) a negyedszázadot köszöntő embléma előtt. A Fesztivál Színház Niagara-on-the-Lake főutcája És most nézzük meg az idei első öt előadást. Az évadot Az Arms and the Mán. Shaw tüzijátékosan szellemes meséje nyitotta meg, merthogy a darab valóságnak semmiképp sem tekinthető: ahhoz, alakjai valamennyien túlságosan lombikban, azonos recept szerint készült minibernardshaw-k. Ha valaki tőlem kér tanácsot arra. hogy idén mit nézzen meg a Fesztivál első szériájából, feltétlenül ezt javaslom. Mulatságos, gondolatébresztő, szemnek is remek előadásban kerül színre ez a vígjáték, amelynek során egy marcona bolgár izompacsirta és egy vékonydongáju svájci fiataeíémSérTozot^oTTTTögy melyikük az igazi féri, kié leszen a leányzó habkeze. (Megjegyzem, hogy a rinden eresztékében jól megoldott előadás a szemnek is szó Igen, a díszlet egyenrangú partnere Shaw szellemsségénk. Egyetlen ötlet a Shaw Fesztiválon látható sok jó dís^t közül, de ez az egyetlen ötlet olyan eredeti és olyan jól solgálja a darab szellemét, hogy felér százzal. Az alig 30 év* Michael Levine-nek két színt kellett králnia. Az egyii egy bolgár úrikisasszony hálószobája, a másik a csalá. hegyvidéki kúriájának külső fala, kertje. Lényegében miden díszletelem reális, mint ahogy Shaw szövege is szint a korabeli napilapok pontosságával beszél a balkáni háborúról, európai arisztokráciáról, polgári értékrendre Azonban a szobabelső és a ház külső falai egyaránt fintha egy hegyes-havaszöldmezős képeslapból lennnek kivágva:vagyis a szobában bennt, a falain láthaiuk a házat körülvevő hegyvidéket csakúgy, mint a szí riadót lezáró külső házfalra festve azt a tájat, amely a fikfö szerint vele szemben áll, valahol ott, ahol mi, a nézők ül\nk. A Globe and Mail szinikritikusábak szellemi szegénységi bizonyítványát állították ki saját sorai, amelyekkel ^ az irreális, játékos, és nagyon-nagyon telibetaláló díszettervezői ötletet a “bolond bajor Lajos király giccskastélá"-nak titulálta. Az Arms and the Mán díszlete nemcsak hogy egyetlen porcikájában sem giccses, de sehol, semmiven elemében nem idézi fel Schwanstein tirnyes-tornyu, Grimm-mesék hangulatát visszhangzó kacifántját. Az 1986-os Shaw évad másik vitatatatlanul kiváló előadása Noel Coward-nak, az ápolok Molnár Ferencének Cavalcade című meglepő színműve. Meglepő, mert az író szappanbuborék könnyűsgű szórakoztatóiparában — amit nem lebecsüléskén mondok — ugyancsak súlyos, mély mondanivalót hordáé művészet. Művészet úgy, hogy egyúttal a szórakozatóipar sem körözheti le. Az előadás a tavalyi évadban krült először bemutatásra, akkor kétszer is megnéztem, és kétszer úgy összeszoritotta a torkom a zárókép, ahogy egetlen könynyfacsarásra kiagyalt TV-játék sem lett volna képes. Ha másodiknak emltem idei beszámolómban, ann& csak az az oka, hogy remélem, többen már tavaly éfogadták tanácsom és leutaztak Niagar-on-the-Lake-re, megiézni. A Cavalcade olyan színházi este, amelynek emlékét a ember magával viszi, anig él. Az öt darabot felvonultatott idei évad-kezdés Urtogat rrég négy gyenge, ám kinek-kinek ízléséhez mértei ezért vagy azért mégs szórakoztató kellemes előadást. Ekének említeném a Geshwin-testvérek, a zeneszerző Georgt és a szövegíró Ira Girl Crazy című musical-jét, dyan számokkal, aniket mindenki ismer anélkül, hogy tidta volna, hogy élből a zenés játékból valók. Másodszor íz angol bohózatkirály, a közel 100 évet élt Ben Trevor fanana Ridge című talpig-angol bohózata (benne egy naláji bennszülött kacagtatóan megoldott majdnem-némi szerepében, epizodistaként Richard Chamberlain). Végű látható Agatha Christie egy szokásosmód kibogozhatathn, ám a végére mesterien kibogozódó krimije, a Blsck Coffee. Vagyis hát jószívvel köszönthető 25. születésnapján a Niagara-on-tie-Lake Shaw-t és kortársait játszó társulata. Tekintetem* előrevetve a jövő évi, 26. és a nyomába lépő többi szüleésnapot áhítva, hadd parafrazáljam az ismer! Broadway-nondást: The Shaw must go on! MENÓRA 1986. junius 27. Kürthy Miklós cMkikkel találkoztam... A szószegő Timósa Czobor Imrének hívták és Magyarország egyik legjobb jellemszínésze volt. Impozáns egyéniség volt: valamivel magasabb lehetett, mint hat láb. legalább kétszáz font és nagyon korán megőszült. Amikor ismertem, 1940-1942 végéig, fiatalabb volt negyven évesnél és ennek ellenére, teljesen ősz volt. Megjelenésében egy angol lordra, vagy egy angol komornyikra emlékeztetett (külsőleg a kettő között úgyszólván semmi különbség nincs), rendkívül előkelő, halkszavú és disztingvált volt. Legsikeresebb szerepét a Bethlen téri Színpadon játszotta, ahol a "Timósa" című dráma főszereplője volt. Az angol lordhoz hasonló, zsidó Czobor Imre, Timósa szerepében, valóban feledhetetlen alakot formált, olyan zsidót, aki saját maga és a zsidóság egyenjogúságáért küzd. Amikor elkövetkezett a zsidótörvények ideje, Czobor Imrét, sok más kollégájával együtt, nem vették fel a Színész Kamarába, tagjai lehettek azonban az Artista Egyesületnek és mint ilyenek, időről-időre, rendezhettek előadásokat, külön rendőrségi engedéllyel. Czobor Imrére is ez a sors várt — a legendás “Timósa" előadásokat rendezett, főként a Zeneművészeti Főiskola kistermében, amelyet viszonylagosan elfogadható összegért ki lehetett bérelni. A probléma, természetesen, Czobor és mások számára is, a jegyek előzetes eladása volt. Czobor, mint számos más zsidó színész (többek között Radó Sándor, Peti Sándor, Fehér Lili és a többiek) elkezdte járni Budapestet és rövidesen megismerkedett azzal, hogy hol vannak még zsidó üzletek, vagy zsidó vállalatok, ahol az előadásra jegyeket elővételben el lehet adni. Az egész eljárás nemcsak fárasztó, hanem megalázó is volt, de a zsidótörvényre való tekintettel, egyszerűen nem lehetett mást tenni. Nem sok időbe telt, amig Czobor - Timósa alaposan megismerte Budapestet és tudta, hol lehet jegyeket elővételben eladni. Ugyancsak nem sok időbe tellett, amíg Czobor rájött arra: a terembér túlságosan magas, a rendőrségi engedély ára magas, a fellépő kollégáknak valamit mégis fizetni kell, a megoldás tehát az, hogy el kell adni a jegyeket és nem kell megtartani az előadást. Annakidején volt egy bizonyos felháborodás a zsidó kereskedők között, mivel nem ő volt az egyedüli aki ehhez a megoldáshoz folyamodott. Hadd tegyem ehhez hozzá: én akkor együtt éltem ezekkel a színészekkel, a barátjuk voltam és közelről láttam, hogy milyen élethalálharcot folytatnak megélhetésükért és akkor az volt a véleményem (és ma is az) hogy az élet-halál harcban, amelyet rájuk kényszerítettek, a megbízhatatlanságnak minden?nyhítő körülménye megvolt. Egy ízben Gotor bement egy zsidó üzletbe jegyet eladni. A történt&r vonatkozóan hadd idézzem őt magát, amint azt elmordt nekem ugyanaznap este a Dénes vendéglőben két poár bor között:-Képzeld el, bemgyek az üzletbe és el akarom adni a jegyet. Erre az üzleegyik tulajdonosa.Grűn, azt mondja nekem:-Művész úr, él megvenném a jegyet, de maga megbízhatatlan. Mr több alkalommal előfordult, hogy az előadást nem taDtta meg. A feleségemmel együtt ott voltunk és nenvolt előadás. Hamarjában ner tudtam mit válaszolni, amikor a háttérből megszólalt) másik tulajdonos:-Grűn, te csak ved meg a jegyeket a művész úrtól. Az előadás meg lesz tava. Amit Timósa mond, az tajresz emesz. Grűn úr megvettei jegyeket. Ezután néhány perg hallgattunk, végül megkérdeztem:-S mondd, meg fogd tartani ezt az előadást?-Nem hiszem -feleltCzobor- A helyzet egyre nehezebb. Már semmi sem bizks. Már elérkeztünk odáig, hogy amit Timósa mond, a:sem tajresz emesz. Én mindig bíztam a magyar nyelvben. Meg a sajtóban is. Az élet változásával együtt gazdagodik a nyelv, árnyaltabbá, kifejezőbbé válik. Eddig sem a köznyelv, sem a jogi szaknyelv nem ismerte a közérdekű följelentés kifejezést. Nemrég viszont a Magyarország olvasói alapos tájékoztatásban részesültek a közérdekű följelentések morális problémájáról. A cikk szerzője szerint "sarkalatos szociológiai kérdés a följelentési morál alakulása. Mint tudjuk, a lakosság egy része eltitkolja jövedelmét az adóhatóság elől, ezért a hatóságnak időről időre el kellene számoltatnia az állampolgárokat arról, hogyan jutottak a vagyonukhoz. Csakhogy némelyek pénzüket nem hivalkodó ingatlanokba fektetik, hanem ékszerekbe vagy drága külföldi utakra költik. Ellenük már csak a széles társadalmi összefogás segítene. Eddig magam is a lakosságnak ahhoz a morálisan alacsonyabb színvonalú KERESÜNK! Azonnalra! TORONTÓBAN magyarul és angolul, vagy csak magyarul vagy csak angolul beszélő hirdetés-ügynököl. Magas honorárium! Kitűnő feltételek! 656-5219 Föl jelentési morál részéhez tartoztam, amelyik nem szaladt a hatósághoz, ha azt látta, hogy a szomszéd drága új bútort vásárolt. De — bizonyos történelmi tanulmányok és jelenkori tapasztalatok alapján — úgy véltem, hogy a följelentői buzgalom terén álljuk a versenyt akár a fejlett országokkal is. A cikk egy adata szerint 1985-ben a Gazdasági Rendészethez 2500 feljelentés érkezett. Nem vagyok szakértő, nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, ám ha arra gondolok, hogy sok más helyre is lehet följelentést küldeni, kezdetnek talán nem is rossz. Mindenesetre egyetértek azzal. hogy a helyzet gyökeres javulását várhatjuk akkor, ha megváltozik az a “ma még általános fölfogás, hogy a Hirdessen Menórában följelentő...ha helytelenténybeli adatokat, információkat jelent be, előfordul. hog>j hatóság is szinte rágalmazóként kezeli." Ezek után be kell látni k. hogy a közérdekű följelentőt fokozott erkölcsi védelemén és megbecsülésben kell részesíteni. Hadd szolgálja én is egy javaslattal: kapjon ezentúl minden közérdek) följelentő egy zománcozott jelvényt, ezzel a feliratt,: “Közérdekű Följelentő", valamint egy okiratot, amo feljogosítja tulajdonosát a jelvény viselésére. Ami egem illet, már majdnem meggyőztem magamat arró hogy a "feljelentési jog gyakorlása morális kötelezettgünk". Majdnem, de nem teljesen. Rendben van, körökre nézünk egy kissé a szomszédoknak, de mi lesz, h ök jönnek át szimatolni hozzánk? Ezt nem szeretnm. És ha közérdekű tevékenységemmel hozzájárutk az állami bevételek gyarapításához, vajon nem méltávos-e igényem a szerény jutalomra? Ne feledkezzenek ,eg hát a közérdekű följelentők anyagi megbecsülésén! Ez lenne az igazi csábító lehetőség, mert ritkaság, f^y erkölcsi és anyagi javait egyszerre gyarapítja az embe-^majtényi — (Élet és Irodalom) A "feljelentés" úgy látszik megölt “hagyomány", hiszen jól ismert tény, hogy amikor It4-ben a németek megszállták az országot, csodálkozva taj.sztalták, hogy az általuk elfoglalt területeken összesen >m Volt annyi feljelentés, mint egyedül Magyarországoi(A Szerk.)
