Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-02-09 / 1001. szám

1984 március 9 * MENÓRA 9. oldal THE TIME SWEETENERS" (“Mrs. Roy és a felügyelő") Copy Right c 1978 by Magda Perl All rights reserved. No part of this book may be reproduced in any form or by any means, except for the inclusion of brief quotations in a review, without permission in writing from the author. All characters in this book are fictious. Any resemblance to actual persons, living or deacj, is purely coincidental folytatás XII / Már harmadik napja, hogy kerülővel ment haza. Mr. Second a St. Clair keleti oldalán lakott, egy völgyre néző apartment házban. Délután 5 órakor a downtowni irodájából jövet, végig hajtott a Yonge Streeten, ahol már megkezdődött a nagy forgalom ideje és elég lassan tudott csak előre haladni a kocsijával. Mégis ez volt az időpont, amikor a legjobban tudott koncentrálni egy-egy megoldandó problémán. Nem kellett egyáltalán az utat figyelni, hisz többet állt, mint amennyit előrehaladt. Mégis ezt az utat választotta már három napja a hazamenéshez. Amikor végre a St. Clairhez ért, nem fordult be keletre, amerre lakott, hanem átvágott az utcán és behajtott a Forest Hill környékén egy csendes mellékutcába. Ott leparkolta a kocsiját és kiszállt... Végigsétált az egyik sűrű, lombos fákkal szegélyezett utcán. Kell egy kis friss levegőt szívni, a downtown pora' után, — bíztatta magát és mélyen beszívta az illatos tavaszi levegőt. Aztán... csak egyszer ott állt a ház előtt, ahol Mrs. Bratley lakott és a zöld szemű hugocska... Tudta jól, amit magának sem akart bevallani, hogy némi intencióval sétált erre „beszívni a friss levegőt” a városnak pont ezen a környékén. Tudta az okot is, hogy miért. Kereste az alkalmat, hogy találkozhasson a lánnyal. A kíváncsiságát akarta kielégíteni, vagy az érdeklődését....? Hirtelen megállt. Tőle kb. ötven lépésnyire egy nő haladt, meg-megállva, a ridikülében kotorászva valamit, aztán egy papírlapot húzott ki belőle, beleolvasott és gyors iramban nekiindult a St. flair irányába. A felügyelő gyors lépésekkel követte. Amikor utolérte, elhagyta, aztán visszafordult. Nem tévedett: Patricia volt. KERTÉSZ ADMINISTRATION INC. B.S. KERTÉSZ ICIA Okleveles Könyvvizsgáló ADÓBEVALLÁS KÖNYVELÉS 5497 A Victoria Ave., Montreal, Que. Suite 223 Telefon: 731-9079 és 738-3085 Könnyű parkolási lehetőség minden időben. HIRDESSEN LAPUNKBAN SAUL SINGER PHARMACIEN Mr Saul Singer 85 Mont Royal Ave. W. (St Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerküldési Magyarországra vállalunk Korai terhességi vizsgálat a periódus-kiesés várdsa nélkül 844-1134 2 HOURS MORE OF SUNSHINE OAIIY iß SCHECHTER'S ÍBBEM KOSHER HOTEL ©GLATT 10% DISCOUNT From Rate Schedule For Stays of 7 Days or Longer from Mar. 4 to Apr. 15 Miami Beach Phone 3o5-531-0061 Entire Oceanfront Block 37th to 38th Sts MIAMI BEACH Phone 13051 531 0061 V SAM SCHfCHlER Owner Mgml I MEGNYÍLT I Február 28-án! MASTER VISA CARD AZ ÖN KÉNYELMÉRE ÚJ CÍMEN A Snowdown Promenádon Kézitáskák, ridikülök, esernyők javítása 5136 DECARIE BLVD. MTL. (Queen Mary Rd. saroknál) 486-2028 !, \Satdwdu Sdcd ?%ai* Ifcuuíkf fykUt fa AZ ÖSSZES REPÜLŐTÁRSASÁG MEGBÍZOTTJA MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! Ben Písh PLAZA COTE DES NEIGES (emeleten) 342-5221 6700 Cote Des Neiges Rtsfaunnt Napi specialitások: ; 4 p.m. - 9 p.m. includes salad bar • RIB STEAK IS ox • VARENEKES A KISHKA • BEEF LIVER STEAK WITH ONION RINGS • DORE AMANDINE • VEAL CUTLETMILANAISE • SPAGHETTI "BEN-DASH" • POTATO LATKES WITH SOUR CREAM WHOLE BABY SALMON • FILET MIGNON BROCHETTE • ROAST BRISKET OF BEEF • CHICKEN IN THE BASKET The above served with ’ potatoes, vegetables, h -dessert, tea or coffee BUSINESS MEN’S LUNCH ' from 3« BREAKFAST SPECIAL S eggs, 8 coffees, v toast, mermetade 99« Vasárnap Brunch és Dinner 11 AM-8PM Napi speciális Take Out C99 SMOKED MEAT, SALAMI, STUFFED CHICKEN, EGGPLANT COLESLAW, POTATO SALAD, CHOFPED LIVER BUY 1 Li GIT % 18. FREE Magda Perl Mrs. Roy 14. és a felügyelő Regény — Nem ártana egy kis leckét adni neki — határozta el magát. Bevárta, amíg közeledett, aztán hozzálépett: „Halló,” szólította meg a lányt barátságosan. Patrícia meglepetten nézett szembe vele. Megismerte a férfit. „Halló”, köszönt vissza, de hangja nem szólt barátságosan, inkább meglepetten. Meg sem állt. Folytatta útját. Talán még gyorsabb lépésekkel és szinte bosszús türelmetlenséggel kérdezte: „mit jelent ez? Megfigyelés alatt álok?” A felügyelő sietve követte és udvariasan men­tegetőzött: „szó sincs róla! Csak egész egyszerű véletlen, privát találkozás. Remélem nincs ellene semmi kifogása?” A lány meglassította a lépéseit, megrántotta a vállát... „Ha nincs jobb dolga.” „Nagyon szép ez a környék, különösen ilyénkor, amikor ilyen ragyogó, napos időnk van,” kezdte élénken a diskur­zust a férfi. „Idén nem is panaszkodhatunk, hisz jó korán állt be a tavasz. Emlékszem pontosan, hogy tavaly ilyenkor még havas...” ....az időjárást akarja velem megbeszélni?” vágott közbe türelmetlenül a lány. „Nem éppen, csak megjegyeztem. Hm, tudja, hogy ... sokat gondoltam magára. Vagyis, a sorsára. Őszintén szólva, én nagyon sajnálom magát. Higgye el én... szívesen segítenék magán valahogy, amíg nem késő!” A lány hirtelen megállt... szembefordult vele: „maga engem sajnál? Ez igazán megható... Tizenhat éves korom óta már találkoztam egy néhány férfivel, akik szintén úgy kezdték, hogy sajnáltak. Persze, később, mindig kiderült, hogy azt sajnálták, hogy mással feküdtem le és nem velük... És egyáltalán: mihez volna késő? Ha nem tudná, 22 éves vagyok. Már lekéstem valamiről?” „Vannak az életben bizonyos dolgok, amiről az ember lekéshet, még fiatalon is” jegyezte meg komoran a felügyelő. „Nem tudom mire gondol és miről van szó. Fejezze ki magát érthetően,” szólt Patricia, most már türelmetlenül. „Rendben van, meg fogom magának magyarázni. De, először is őszintén meg akarom mondani magának, hogy mit gondolok magáról.” „Tessék, hallgatom,” szólt még mindig barátságtalanul Patricia, de, remélem rövid lesz. Egy hosszú listám van, amit el kell intézzek még ma a városban.” „Maga egy egészséges, normálisnak látszó, fiatal teremtés,” kezdte lassan a férfi, szinte zord hangon, „hát az Ég szerelmére, nem talált magának egy normális foglalkozást? Egy megfelelő állást? Ez volt az egyetlen pénzkereseti forrás: idős férfiakkal lefeküdni?” A lány oldalról ránézett és cinikusan elmosolyodott: „tehát, feküdjek le fiatal emberekkel, például magával?" „Téved, erről szó sincs! Egész egyszerűen: elszomorított a ... ‘mestersége’.” Patrícia unottan ment a férfi mellett. — Detektív... Mit is akarhatna tőle mást, mint valamit kiszedni belőle a ‘nemes’ sajnálkozásával. Hetykén nézett a férfire. „Igazán nagyon meg vagyok Ihatva, hogy. ennyire y>r$pmmgJV'^ t ^ ^ • .•■ • • * A felügyelő nem válaszolt. Mindha valamin elgondolko­zott volna. Aztán, hirtelen megállt! „tudja, hogy volna égy ötletem a maga részére. Most jutott eszembe. Azt hiszem, magának is tetszeni fog az elgondolásom. A napokban egy ismerősöm említette, hogy van egy jól menő kis essz­­pressoja, amit el szeretnek adni, mivel férjhez megy. .Elmesélte részletesen: egy gyárnak a földszinti helyiségében van. Több mint háromszáz személy dolgozik a gyárban. Úgy emlékszem, azt mondta, hogy délelőtt 11 órától délután 4 óráig kell nyitva tartani. Egyáltalán nem egy nehéz munka és szaktudás sem kell hozzá. Előre el­készített szendvicsek meg a kávé. Csak a csészékbe kell beönteni. Állítólag egész jól jövedelmez. Emlékszem, azt mondta:, egy egyedül álló személy szerényen, de gond­talanul megél belőle. Látja, ez egy remek megoldás volna a maga részére. Úgy emlékszem, nem is kért sokat érte az illető. Túl akar gyorsan adni rajta, mert, ahogy mondtam már, hamarosan férjhez megy. Ha drágánál találja az árát, gondolom még alkudni is lehet...Akarja, hogy összehoz­zam az illetővel? Én szívesen megtenném. Nem is gon­dolok semmiféle komissióra, csak egész egyszerűen...” .....Hagyja abba! Nem érdekel egyáltalán az egész üzleti propozíciója!” szakította félbe Patricia indulatosan. De utána mindjárt, kissé enyhébben hozzátette: „én nem panaszkodtam magának. Nem is értem, miért akarna rajtam segíteni?” „Nem szeretném, hogy félreértsen. Én nem vagyok túl erkölcsös, legkevésbé érzelgős. Más emberek életébe sem szoktam beleavatkozni. Most másról van szó. Kérem, legyen egy kis türelemmel. Adjon nekem 10-15 percet és meg fogok mindent magyarázni magának. Mi volna, ha leülnénk egy pádra?” Közben kiértek az Avenue Roadra, ahol egy kis parkféle terült el néhány fapaddal szétszórva. A lány nem is válaszolt, csak mereven nézett maga elé az úton. ‘Meggyorsította a lépéseit. Idegesen harapdálta a szája szélét, ingerlékenyen válaszolt: „nincs időm! Már mondtam magának, egy csomó dolgot kell elintézzek. Éppen jön a villamos, most felszállók...” Köszönés nélkül otthagyta a férfit és gyors lépésekkel sietett a villamos megállóhoz. „Jó utat" szólt utána a felügyelő. Kissé letörten indult az autójához. Hallotta, ahogy a villamos megérkezett és újból elindult. — Kár volt minden szóért amit rá pazarolt. Egyáltalán, nem is volt érdemes vele foglalkozni. Egy kis ringyó! Született ringyó!... „Mr. Second... Mr. Second...!” Valaki a nevét kiáltotta... Hátranézett... A villamos megállónál ott állt Patricia. Kezét felemelve integetett neki. Aztán, körülnézett és gyorsan átszaladt az úttesten’ és megállt előtte. A nevető szemeivel nézett rá... „Kiváncsivá tett,” szólt halkan, „üljünk le.” Letelepedtek az egyik padra. „El szeretnék valamit mesélni magának,” kezdte kissé vontatottan a felügyelő. „Néhány évvel ezelőtt... volt valaki, körülbelül egy hasonló korú lány, mint maga... és majdnem olyan szép is volt...” ....köszönöm,” vágott közbe a lány, szinte auto­matikusan, kissé unottan. „Egyáltalán nem akartam személyeskedni, bóknak sem szántam. Csak, egész egyszerűen a történethez tartozik. A kellő leírás miatt említettem meg. Szóval, az a lány ugyanezt a......foglalkozást” űzte rendszeresen, mint maga. Az a lány nagyon közel állt hozzám és számtalanszor próbáltam rábeszélni, hogy hagyjon, fel ezzel az élet­formával. Próbáltam befolyásolni... Tanácsoltam, hogy válasszon magának egy foglalkozást, amihez kedve volna. Válasszon magának egy pályát, amihez talán hajlama volna. Vagy iratkozzon be valamilyen kurzusra és. szerez­zen egy képesítést magának. Felajánlottam neki az anyagi segítségemet. Hisz, még nem volt késő semmihez. Millió lehetőség állt előtte. Még fiatal volt, előtte állt az egész élet. Figyelmeztettem, ha folytatni fogja a „mesterséget” tönkre fogja tenni az egész jövőjét, az egész életét! Tudja, mit válaszolt nekem?” Patricia némán ült a férfi mellett. Rá sem nézett, a ridikülét szorongatta, száját dacosan összeszorítóttá és szinte dacosan, az utca forgalmát figyelte. „...azt válaszolta nekem mérgesen és felháborodottan, hogy ne avatkozzak az életébe! Mindenkinek joga van úgy leélni a saját életét, ahogy az a legjobban megfelel neki. Ő elég felnőtt ahhoz, hogy sajátmaga válassza meg a kellő életformát, vagyis a kellő „mesterséget”. Azonkívül, mit is számit a mai modern világban, ha egy lánynak barátja, vagy barátai vannak? Meg vannak a pillék, nem kell félni a gyerektől. És különben is, máma úgy élhetnek a lányok mint a fiúk: női felszabadulás! Aztán, majd egyszer, ha eljön az idő és úgy érzi, hogy jó volna férjhez menni és családot alapítani, akkor is ráér választani magának egy pályát, vagy férjhez menni. De, jelenleg, ez az életforma felel meg neki a legjobban és senkinek semmi köze hozzá!” „Ha tudni akarja, nekem is ez a véleményem,” szólalt meg Patricia határozottan. „A történetnek még nincs vége, várjon amig befejezem. Akkor mondhat véleményt.... Később elkerültünk egymástól. A lányt nem láttam sokáig, vagy öl-hat évig. Amikor újból találkoztunk, meg voltam döbbenve!/ Az v évek alatt ő szánalmasan megváltozott. Úgy tűnt nekem, mindha évtizedekkel öregedett volna meg. Habár, még mindig szép volt. De, valahogyan markáns, kemény vonásokat kapott. A szája körül, két oldalt keserű ráncok húzódtak. A hajdani csillogó szemei fénytelenné, fáradttá váltak. Pedig még fiatal volt, alig volt 25 éves. A legszomorúbb pedig az volt, hogy kedélyileg is megváltozott: egy vágytalan, apathikus, „kiégett” ideg­roncs lett belőle. Talán, rádöbbent a helyzetére, ami szánalomra méltó volt: nem volt semmiféle képesítése vagy egy normális foglalkozása, csak kétes, alkalmi keresete. Nem voltak barátai, csak átmeneti ismerősei. És a legszomorúbb az volt, hogy már nem is vágyott semmire. Valahogyan elveszítette az irányát, az ambícióját, az élet egész értelmét és célját. Nem voltak már tervei, sem reményei sem álmai... Aztán, egy magányos éjjel, bevett egy jó csomó altatót, és... befejezte földi pálya-futását." Patricia, csendben hallgatta végig a férfit, aztán gúnyos mosolyra húzta a száját: „ez, valóban egy nagyon megható történet volt. Lehetne belőle egy film storyt irni. Min­denesetre, köszönöm az aggodalmait miattam, de meg kell nyugtassam, hogy teljesen alaptalanok. Most, én is szeretnék magának egy történetet mesélni: az én történetemet. Két évvel ezelőtt érkeztem ide Torontóba, a farmról, ebbe a nagy városba, ahol alig ismertem valakit. Égy kis kézi táskával jöttem, amiben 60 dollár volt és egy ki£ koffert hoztam, benne.- két blúz, egy szoknya, egy kalap, egy pár csizma és egy hálóing. És máma... tudja mi van a szekrényemben? Számtalan ruha, fél tucat blue jean „Thrifty”-től, két bőrkabát, egy álomszép racoon bunda és a bankban a pénz-szekrényben: több mint tízezer dollárom van! Ehhez mit szól? Sajnálatra méltó vagyok? Meri mon­dani, hogy nincs jövőm? Nem értem el eredményt? Még mindig segíteni akar rajtam?” A felügyelő füttyentett egyet: „Valóban, nagyon meg vagyok lepve. Maga sokkal szorgalmasabb lány, mint ahogyan gondoltam. Igaza van, ez egy eredményes jelen. De... szánalmas jövő!” Patricia dühös arckifejezéssel fordult feléje: „Mi ez? Erkölcsi prédikáció? Jó útra térítési buzdítás, az Üdvhad­­sereg nevében?" A felügyelő felállt. — Mit a fenét avatkozik be ennek a kis ringyónak életébe? Mi köze hozzá? Hisz kár volt minden szóért. Ha tönkre akarja tenni az életét, hadd tegye tönkre. Úgysem hagy magán segíteni, csak az idejét vesz­tegeti. Patricia ülve maradt... Tétován nézett a felügyelőre: „azt mondta, hogy beszélni akar velem. A 15 perc még nem telt el.” A felügyelő visszafordult... Ránézett a lányra: most látta először, hogy a szeme nem nevet, hanem valahogy... mintha segélyt kérőén nézne rá... Újból érezte azt a bizonyos szánalmat iránta, amit legelőször érzett, amikor meglátta. Végignézett rajta, ahogy ott ült: a világos szőke haja selymesen hullott le egészen a derekáig. Az egész alakja olyan törékenynek lát­szott, szinte gyermekinek. Az arcbőre is, valahogy olyan áttetsző volt, és a halántékánál egy vékony, kis ér sebesen lüktetett... Visszaült a padra, a lány mellé. „Most hallgasson ide. Figyeljen jól, amit mondani fogok és ne szakítson félbe!” Patricia összehúzta a vállát, a kezeit összekulcsolta az ölében. Úgy látszott, volt valami a férfi hangjában, valami határozott, szinte parancsoló, ami hatott a lányra. „Tessék.... hallgatom,” szólt halkan, szinte alázatosan. „Én egyáltalán nem akarom magát meghatni, egy érzelgős mesével, ahogy az imént említette. És nem akarok erkölcsi prédikációt tartani, sem jó útra téríteni, az Üdvhadsereg vagy akár az én nevemben. Én, egyáltalán nem is akarok beleavatkozni a maga életébe. Csak... egész egyszerűen az történt, hogy egy emléket szakított fel ben­nem: az a lány, akiről az imént meséltem, az a lány ... a testvérem volt. A kis húgom. A magáéval hasonlatos élete és tragikus sorsának befejezése késztetett engem arra, hogy felvilágosítsam magát, talán figyelmeztessem: ne ringassa magát abban a téves illúzióban, mint ő. A kis húgom tévedett: nem igaz, hogy az átmenet nem számít. Ez önámítás volt. Szörnyű tévedés! Mivel ő nem tudta... és maga sem tudja, hogy az átélt idő nyomot hagy, és rányomja jellegzetességét mindenkire, úgy nőre mint fér­fire. De... a két nem között van egy nagy különbség, amit semmilyen Női Felszabadító Mozgalom nem tud megvál­toztatni! Egy anatómiai különbség. Hogy is magyarázzam? Maga csak a mának él.” Patricia újból felcsattant: „természetesen, hogy a mának élek és... ha akarja tudni: egyáltalán nem érdekel a holnap.” „Érdekli, vagy sem, a holnap eljön és mindig mára változik. És akarja tudni miből fog állni a holnap? A ma következményéből.” Patricia hirtelen felugrott a pádról. Nevető zöld szemei most szinte szürkévé változtak át és dühösen villogtak a felügyelőre: „azt hiszem eleget hallgattam a prédikációiból és jóslásaiból... Nem tűröm, hogy bárki is kritizálja az élet­formámat! És... semmiféle joga sincs hozzá, hogy felelősségre vonjon! Én vagyok a hibás, hogy végighallgat­tam magát. Már rég el kellett volna mennem...” Gyors, szinte szaladó lépésekkel távolodott el, a St. Clair irányába... A felügyelő sajnálkozva nézett utána. — Talán nem beszéltem vele elég hatásosan.... Milyen kár érte! (folytatjuk) -HOROSZKÖP KOS Mire. 21— Apr. 20 MÉRLEG Szept. 2S.(>l£t. TCt Sikeres hét, főleg a szer­­dai nap kedvező - pénzügyi kérdésekben. Előkészi tő munkálatok már másnapra eredményeseik lehetnek. Esti órákban örömök. BIKA Apr, 21—Május 20 Hosszú lejáratú pénzbe­fektetésekre a legjobb Idő. Vak féltékenység nem ve. sltsa magát csak a lényeg­­ezt semmi jóra, összponto­­re. Kerüljön mindent, ami kapcsolatait a külvilággal befolyásolhat j a. IKItEK Május 21__Jun. 20 Használja ki jól a Red. vező délelőtti órákat. Fon ­tos pénzügyi kérdésekhez sikerkilátások. Este legyen tekintettel másokra is. RAK Jua. 21—Julim 22 Ne bíráljon senkit mun­kahelyén, vizsgálja felül saját magatartását. Pénzt ne adjon kölcsön, önmaga is takarékoskodjon. Hozza egyensúlyba munkáját. OROSZLÁN JuL 23-Aug. Í2 Jó hírek, szakmai sike­rek. Nem kedvez hét intim barátságok számára. Na­gyobb vállalkozásoknál elö­­vigyázat szükséges, bizto. sitsa be magát anyagilag. Ne értékeljen túl semmit, maradjon megfontolt. SZŰZ Aug. 23—Szept. 22 Általános sikerkilátások, kedvező újrakezdésekhez, változásokhoz. Egészségi állapotában örvendetes ja­vulás. Esti órákban ne tú. lozza el érzelmi kitöréseit. Jelentéktelen napok, sok megerőltetéssel. Este izgal­mak, Igyekezzen többet pi­heni. Hajlamos ideges kitö. résekre — több vitamin és oxigénra van szüksége. SKORPIÓ Okt. 23—Nw. 22 Viselkedjen minden téren passzívan,. balsikerre van kilátás. Legyen elővigyáza­tos új ajánlatoknál, rend­kívül magas kamatokra tett Ígéreteiméi. NYILAS Nor. 23—De©. 21 Munkájában lényeges elő­rehaladást ér el, kitartása és szorgalma által. Esti órák nem kedvezőek flört­re és szerencsejátékra. Ne legyen passziv kedvező be­folyások kihasználatlanul maradnak. BAK Dec. 22—Jan. 1# Sikersorozata tovább tart, kizárólag szakmájával fog. lalkozzék. Szerelmi afférek csalódást hoznak. Gyomor­­fájdalmak léphetnek fel, éljen természetes módon. VÍZÖNTŐ Jan. 20-Febr. 18 Gyakorlati mindennapi problémák megoldására ked vező idő. Fékezze szenve­­dély.diktálta vágyait, ne kövessen el hűtlenséget. HALAK Febr. 19- Máfc. 20 Kerüljön minden pénz. ügyi spekulációt, nehogy veszteség érje. Családi vi­ták alkalmával legyen meg fontolt. Iroda tel: 844-6822 Lakás tel: 288-7559 Dr. TARDI PÁL ügyvéd 10 St. James Street, Suite 902 Montreal PHARMACIE JEAN COUTU X. BRIAND PROP. 6575 Cote Des Neiges Rd. Montreal, Que. (Barclay saroknál) Minden szerdán, reggel 8:30-tól este 6-ig 10 Százalék engedmény 65 éven felülieknek kivéve cigaretta és az aznapi speciálok GYÓGYSZEREK - CSOKOLÁDÉFÉLÉK - PIPERECIKKEK -AJÁNDÉKTÁRGYAK - HÁZTARTÁSI CIKKEK — STB Kérjük figyelje heti SPÉCI AL-jainkat az üzletben. díjmentes szállítás REGGEL 11-TŐL ESTE 6-IG Telefon: 738-1151 ___________________! A KELEN IRODA TÖBB MINT 50 ÉVES fennállása biztosítja a legmegbízhatóbb kiszolgálást. KÖZVETLEN befizetések nálunk az IRKA TUZEX és COMTURIST igazgatóságához. * UTAZÁSOK bárhová, bármikor, bárhogyan! * VOYAGES KELEN TRAVEL (Alex A. Kelen Ltd.) 1467 Mansfield St., Montreal, H3A 1Y5 Tel: 842-9548

Next

/
Oldalképek
Tartalom