Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-04-06 / 1005. szám
1984 április 6 * MENÓRA íTe<;ife«S«saí!!88e8S8a888S3888S8SS8S88áé MIAMI BEACH JEWISH CLUB 1520 Lenox Ave., Tel: (305) 531-1113 ^Kellemes baráti kör. Vendégeket szívesen látunk} Elnök: Kálmán Louis Tiszteletbeli elnök: Weiss Martin Titkár: Kálmán Magda CLUBNAPOK minden szerdán és szombaton este 6-12-ig. Vasárnap 5-10-ig “Nem kell ahhoz angolszásznak lennünk, még csak beszélnünk sem kell az angolt, hogy jó amerikaiak legyünk”. — John Kennedy, volt amerikai elnök. kedvenc találkozóhely Yorlcville-ban Legjobb német konyha — Remek cocktailok Finom házi sütemények Nyitva: szombattól csütörtökig reggel 10-tól éjfélig, pénteken és szombaton reggel l-ig LUNCHEON—DINNER—SUPPER (212) RE 7-7130 — Partyk számára különszobák 234 EAST 86 Str. (2 és 3 Ave. között) N.Y.C.) YORKVILLE PACKING HOUSE, INC. 1560 SECOND AVE. (81 utca sarok) 628-5147 New York és környéke legnagyobb magyar hentesüzlete EMERY PRINTING CO. MAGYAR NYOMDA TELJESEN MODERNIZÁLVA új helyen 1545 First Ave (80-81 utcák között) Telefon: (212) 628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST — XEROX MÁSOLATOT Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk O.OPEAN Jl, »’ co. % of Flushing ^ MAGYAR HENTESÜZLET Friss felvágottak és húsok naponta T.-358-7459 4141 Main Sí. Nyitva 7-tól (Samford és 41-es utcák között) Az eddigi Manhattan-i közismert rétesek cukrászai EZENTÚL CSAK NÁLUNK KÉSZÍTIK A LEGKITŰNŐBB ALMÁS, TÚRÓS, MÁKOS, DIÓS, KÁPOSZTÁS RÉTESEKET ctíi cAndrew'ó eKuHCfarian *$truMe & <~Pciótrieó 3hc. Vigyázzon a címre: 100-28 QUEENS BLVD. Forest Hills a 67-es Subway állomásnál, Iüzár's húsúzlet mellett TEL: (212) 830-0266 EGYEDÜL ÁLLÓ? Jöjjön hozzánk és válasszon társat barátnak vagy házastársnak 18-80 évesig, felekezetre való tekintet nélkül FIELD’s (212) 391-2233 41 East 42 St. Room 1600 N.Y. City 10017 Díjtalan megbeszélés. Diszkréciót garantálunk. FIELD’s EXCLUSIVE SERVICES INC. összehozzuk lányát, fiát a legmegfelelőbbel anélkül, hogy ó tudna róla Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a kétnyelvűséggel kapcsolatos problémák hovatovább megoldhatatlan fejfájást okoznak. Eszem ágába sem jut, hogy az únosúntalan játszott kétnyelvűségi lemezt újra lejátsszam kedves Olvasóimnak, de mert úgy látszik, hogy Kanadának semmi más problémája nincs (?!) mint annak eldöntése, hogy melyik tartományban milyen mértékben vezessék be a franciát mint az ország második “egyenrangú" anyanyelvét, lépést kell tartanunk eme izgalmas téma (...) fejleményeivel. Azok, akik úgy gondolják, hogy Kanadának talán más problémái is vannak, mint például az infláció, munkanélküliség, vagy éppen elfogadható és praktikus külpolitika, valószínűleg tévednek. Mert mindennél fontosabb, hogy Ontario hány iskolájában vezessék be az immerziós franciát; hány törvényt fordítsanak le franciára Manitobában 1890-re viszszamenőleg. vagy Albertéban megtanítsák a közvéleményt a francia jelenlét fontosságára... Tévedések elkerülése végett jelen sorok írója le szeretné szögezni, hogy sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincs kifogása a francia nyelv egyenjogúsága ellen, az ország kétnyelvűségének megvalósításával szemben. Nemcsak azért, mert jelen sorok írója több nyelvet folyékonyan beszél (többek között a franciát is), hanem azért is, mert azok, akik Európából vándoroltunk Kanadába, kulturális hagyományaink között nyugtázzuk a nyelvtanulás fontosságát, s azzal a különböző népek és különböző nyelvű emberek közötti “társalgás" hasznosságát. Figyelembe véve azt a tényt, hogy Kanada lakosságának csaknem egyharmada büszkén vallja magát francia származásúnak, semmiféle kifogás sem lehet a A kétnyelvűség dilemmája A Legfelsőbb Bíróság dönti el a kanadai társadalom • •* n • • _ 4% jovo/ef ? francia nyelv és kultúra elfogadását illetően. Csakhogy a nyilvánvaló praktikusság groteszk dilemmává változott. Tragikus és humoros események tarkítják a két hivatalos nyelv elfogadása körüli sakkjátszmát. A cikkünk mottójában említett Kennedyidézet mellett van egy Pierre Trudeau-féle mondás is, amely 1971 októberében, a kettős nyelv és kultúra “divatba jöttének" idején körülbelül így hangzott: “Kanada hivatali« nyelve az angol és francia, kultúrája azonban az összes kisebbség kultúrákra irányuló törekvéseinek és fenntartásának mozaikja, az ún. multikulturalizmus". S ezután Trudeau még hozzábiggyesztette a Kennedytől származó kijelentést saját mondanivalójához: “Minden kanadai kisebbségnek joga van magát kanadainak vallani, függetlenül attól, hogy beszéli-e az ország két hivatalos nyelvét vagy sem". Mindannyian tudjuk, hogy mi történt 1971 októbere után az országban. Először is hivatalos szankciót kapott a multikulluralizmus, majd Quebec-ben — nem kis mértékben a terrorista F1Q tevékenysége és kulturális forradalomnak nevezett francia “felvilágosodás” következményeként — kikiáltották az első francia államiságot. Jobban mondva: az első francia nyelvű franciaságot. A hírhedt 101 számú québeci alkotmány enyhén szólva furcsa helyzetbe sodorta a tartományban lakó angolszász és kisebbségi lakosságot: a törvény merevsége nem sok hátsóajtót hagyott nyitva más nyelvek — beleértve az ún. hivatalos angol — AZ EGER-MÁTRAVIDÉKI BORKOMBINÁT KÓSER-BOR SZAKÉRTŐT KERES — AKÁR IZRAELBŐL IS... Pár hónappal ezelőtt hirdetés jelent meg az itteni Új Életben, a Miók (zsidó hitközség) lapjában, melyben szakértőt keresnek kóser bor készítéséhez, a zsidó hitközség égisze alatt. A hirdetést az Eger Mátravidéki borgazdasági kombinát írta alá és nyilvánvaló volt, hogy az orthodox hitközség által üzemeltetett Verpeléten levő borpince vezetéséről van szó. Miután Magyarországon nincs megfelelő, nem nyugdíjas korban lévő szakember, aki úgy a kóserség. mint a szakmai követelményeknek/ megfelelne, nyilvánvaló volt, hogy a hitközség ortodox tagozata előbb-utóbb külföldről kényszerül “importálni" megfelelő zsidó borszakértőt. Mint köztudomású, az, ortodoxok nemrég egy izráeli rabbit hoztak maguknak — Hoffmann Áron személyében — és mint hallom nagyon meg vannak elégedve vele. Ottlétekor Fixler Hermann, az ortodox tagozat elnöke izráeli metszőt is keresett, aki hajlandó lenne — a Joint költségére — legalább — Pesti levelezőnktől — két ével Pesten tölteni és az itteni kiöregedett metszőknek segítségére lenni nehéz munkájuk betöltésében. Úgy látszik, valahogv kitudódott, hogy az egriek kóser-bor szakértőt keresnek, vagy talán Izraelben olvassák az Új Életet (nem is kevesen. Izraelbe minden magyar újság szabadon bejön, mig bezzeg Pesten izráeli újság olvasását a törvény tiltja. A szerk ). Elég az hozzá, hogy a Mátravidék borkombinát kapott egy ajánlkozó levelet egy bizonyos izráeli Mose GoldsteintőK aki megérdeklődte milyen feltételek mellett tölthetné be a meghirdeteti állást. A hitközség köreiből nyert értesülése szerint Goldstein, akinek kis gyermekei vannak, az iránt érdeklődött, mennyiben oldható meg a zsidó nevelés kérdése gyermekeinek, valamint a közösségben (minjen) való napi ima, stb. Most a kezembe került — ne kérdezzék miképp — az Eger Mátravidéki borgazdasági kombinál válaszlevele a tel-avivi Mose Goldsteinhez. A levél, mely december 29-én íródott, így SZÓI: "Tisztelt Uram! Hirdetésünkre küldött jelentkezését szívesen vettük és kérdéseire tájé közt a t - juk. hogy a verpeléti pincészetünknél van egy szoba, azonban a levelében írt minimális feltételek valóban csak Budapesten oldhatók meg. Jelenlegi vezetőnk is budapesti lakásáról jár le hetenként Verpelétre és így tudja a vallási előírásokat betartani. Kereseti lehetőség az itteni átlagos jövedelmeket jóval meghaladja, tekintettel arra, hogy főfoglalkozásán túl, a kóserizálással kapcsolatos béreket és költségeket külön megkapja. Amennyiben lakása Budapesten megoldódott és hosszabb távon tudja vállalni a verpeléti kóser pince vezetését, kérjük bővebben tájékoztasson elképzeléseiről." Eddig a borkombinát levele. Most kíváncsian várjuk. ki ez a Mose Goldstein és elmegy-e Magyarországra "hosszú távra". Nafta li Kraus Folyt, az 1. oldalról Wien, Wien nur Du allein... niiik”. “Kifelé, megvenni vagy elkergetni őket, de el kell menniük”. “...és az angolok ellen: hideg terror amíg engednek”. A bécsi hitközség persze tiltakozott nyilvánosan, de hiába. A válaszban az a furcsa érv áll, hogy elvégre Kelet-Németországban zsidók is részt vettek a film elkészítésében és aki itt megvette Ausztriában annak zsidó rokonai vannak. Ez az érvelés kissé naiv. Hiszen a kommunista antiszemitizmus a hitleri antiszemitizmust racionalizálta és modernizálta. Hitlerék minden zsidót ki akartak irtani fizikailag, a kommunisták hajlandók azoknak a zsidóknak, akik hozzájuk csatlakoznak, megbocsátani a “zsidó származásukat”. Sőt leginkább az anticionista-antiszemita propagandában zsidókat alkalmaznak, hiszen így a naiv nyugati liberálisoknak (nem minden nyugati liberális naiv) bebeszélhetik, hogy “ugyan kérem, nálunk nincs antiszemitizmus hiszen aki ezt írta, rendezte, stb.. az is zsidó származású.” Érdekes a keletnémet propagandának az a tétele, hogy "nemzetközi zsidó konzorciumok” Hitlerrel tárgyaltak. Ezt eddig nem tudták bizonyítani, de ez a módszer hasznos, hiszen most lesz 45 éve, hogy a Szovjetunió Hitlerekkel megkötötte a barátsági- és megnemtámadási szerződést. így saját viselkedésüket a “cionistákra" fogják rá. Az osztrák kormánypárt központi lapja, az “Arbeiterzeitung” persze ezt az NDK filmet külön megdicsérte és jelezte, hogy a filmben a “baloldali antiszemitizmus kényes problémáját is érinteni fogják”. A filmben dokumentálták, hogy is néz ki ez a baloldali antiszemitizmus. Az osztrák kancellár ezekben a napokban a nyilvánosság előtt keményen megbírálta a párt ifjúsági szervezetét, mert szoros kapcsolatokat tart fönn az osztrák és az idegen kommunista pártokkal. Ezt különösen érezhettük két évvel ezelőtt, amikor állandóan Izráel-el lenes kijelentéseket tettek. Most az iráni-iraki háborúhoz, az ott alkalmazott mérges gázhoz, a többszázezer áldozathoz hallgatnak ezek a "humanisták". Kari Pfeifer, Wien gyakorlására vagy ápolására. Kétségtelen, hogy ez a francia kulturális forradalom (bár tudnám, hogy miért nevezik ezt igy!) nemcsak québeci, hanem a federális bürokráciában is hozott egészséges változásoKat. Amikor azonban a következő lépésre — a tartományokban megvalósítandó kétnyelvűségre — került sor, nagyméretű propaganda-háború kezdődött. Egyik oldalon helyezkedtek el a kétnyelvűség bajnokai, a másik oldalon pedig azok, akik szerint Kanadának csak egy hivatalos nyelvre (angol) van szüksége. Az első próbakőre Manitoba tartományban került sor. Mint ismeretes, Manitoba az egyetlen tartomány Kanadában, melynek újdemokrata kormánya van, s ismerve az újdemokraták aránylag merev, fél-szocialista, félprogressziv ideológiai fegyvertárát, senki sem gondolta volna, hogy Howard Pawley és tnanitobai újdemokrata kormánya lesz a Quebecen kívüli “French issue” zászlóvivője. (Persze, innen már csak egy lépés volt Ed Broadbent fedrális újdemokrata vezér nyilatkozata, amely szerint az újdemokrata párt teljesen megegyezik Trudeau liberális és Mulroney konzervatív vezér a francia kétnyelvűséget támogató álláspontjával.) Mit akart voltaképpen a manitobai kormány? 1983 júniusában Howard Pawley hivatalosan értesítette a manitobai képviselőház konzervatív ellenzékét-, mely szerint az újdemokrata többség törvényjavaslatot nyújt be a legközelebbi képviselőházi gyűlésen a francia nyelv hivatalos elismerésére a tartományban. 1890-ben. amikor a francia kisebbség elismerésére nem sok törekvés mutatkozott. Manitoba volt az egyetlen tartomány, amely bizonyos mértékig, ha nem is törvényben, de képviselőházi jegyzőkönyvben elismert bizonyos francia jogokat. 1916-ban azonban még ezt a jegyzőkönyvi elismerést is visszavonták, s amikor Ed Shreyer. Manitoba ugyancsak újdemokrata miniszterelnöke 1972-ben kísérletet tett az ún. “unrevokable entrenchment"-re (amely magyarul körülbelül “visszavonhatatlan formai védelmet" jelent —- ebben az esetben a francia jogok védelmét), az ellenzék meghiúsította ezt a kísérletet. Később. Sterling Lyon konzervatív kormányzása alatt nem sok szó esett a francia jogokról és nyelvi egyenjogúságról. Ez az egész hula-balu egy ártatlan eseményre vezethető vissza. Egy Bilodeau nevű francia származású winnipegi ügyvéd gyorshajtásért ticketet kapott a rendőrségtől, amely a korábbi hírhedt Forest-esethez hasonlóan, csupán egy nyelven — angolul — volt kiállítva. Mr. Bilodeau az alkotmány (konstitució) szabadságvédelmi kitételét hangoztatva megfellebbezte kihágással kapcsolatos büntetését, s azt követelte, hogy nemcsak a kihágási ticketeknek kel két nyel vűeknek lenniük, hanem ügyét is csak olyan bíróság tárgyalhatja, amely francia nyelven intézi az ügyvitelt. Pawley miniszterelnök azzal érvelve, hogy a Bilodeau-ügy a Legfelsőbb Bírósághoz is elkerülhet, amennyiben Monsieur Bilodeau fellebbez, a költségek elkerülése érdekében ajánlatosabb lenne, ha Manitoba tartomány hivatalosan elismerné a francia kétnyelvűséget. Nem sokkal ezután kitört a pokol Manitobában. A tartományi konzervatívok, akik időközben Sterling Lyont kirúgták a pártvezérségből, s a fiatal Gary Filmont választották új vezérükké, nyíltan támadták ezt a kétnyelvűség törekvést. “A kétnyelvűség azt jelenti", — mondotta Mr. Filmon, —r“hogy az összes manitobai törvényt'1867- re visszamenőleg franciára kell fordítani, ami többszázmillió dollárba kerülne". S a winnipegi városi tanács, miután 1983 októberében vamúgy is községi választásokra került sor. elhatározta, hogy egy plebiszcitum (népszavazás) segítségével kéri ki a közvéleményt a francia- jogok kiterjesztéséről. Ez a népszavazás közel 4:1 arányban vetette cl az ún. “tartományi franciásodást“. Amikor aztán az újdemokrata kormány benyújtotta a kétnyelvűségi törvényjavaslatot a képviselőházban, a konzervatív ellenzék nap mint nap egyszerűen kivonult az ülésteremből és nem volt hajlandó a javaslattal kapcsolatos szavazásban részt venni. A képviselőket ülésre felszólító csengő éjjel-nappal zörgött a képviselőházi folyosókon; a Filmon körüli konzervatív képvieslők távoltartották magukat. A manitobai közvélemény biztos volt abban, hogy az újdemokrala képviselőházi többség — abszolút többsége folytán — valamilyen formában keresztülhajtja a kétnyelvűségi törvényt. A legnagyobb megdöbbenésre viszont Howard Pawley váratlanul visszavonta a javaslatot, s a “parlamenti demokrácia hiányára" való hivatkozással a konzervatívokat okolta a "regresszív" és "tizenkilencedik-századbeli" magatartásáért. A dilemma új fordulatot kapott: tartományi törvény hiányában a kanadai legfelsőbb bíróság fogja eldönteni, hogy a manitobai francia kisebbségnek legyen vagy sem egyenrangú joga, nyelve, stb.. Ami —és ezzel nem kívánom degradálni a bíróságot — nem éppen a legdemokratikusabb megoldás. Elvégre a jövő társadalmát formáló határozatokat a tartományi lakosságnak — vagy azok megválasztott képviselőinek — kell eldönteniük és nem hét vagy kilenc úriembernek. akik valószínűleg Manitobát csak papíron ismerik. Érdekes lesz megfigyelni a következményeket. Manitoba kozmopolita . lakosságának (e lakosság hetven százaléka se nem angolszász, se nem francia) több mint a fele pártolta a francia jogok törvénybe iktatását, a többi bizonyos óvatossággal tartózkodott véleménye hangoztatásától. Ugyanakkor Brian Mulroney és a federális konzervatívok, akik egyöntetűen pártolják ezt a francia egyenjogúságot, csúnya hangnemben nyilatkoznak manitobai kollégáik bigottságáról. Elképzelhető, hogy Mulroney, “jó" vezérhez méltóan, lépéseket tesz a manitobai kollégák megfegye! mezésére... Losonczy László Unlimited Flight & Tours 1052 East 5th Street, Brooklyn N.Y. 11230 Utazzon a legolcsóbban bárhova BUDAPESTRE, BUDAPESTRŐL, TEL AVIVBA, PÁRISBA, LONDONBA csoportos vagy egyéni utazások KLM, Swissair, vagy bármelyik repülőtársasággal. NEW YORK - BUDAPEST - NEW YORK > magyarországi zsidók deportálásának 40 éves évfordulója alkalmával a túlélő zsidóság emléktinnepséget rendez Rendkívüli kedvezményekkel május 8-tól csoportos utazást indítunk New Yorkból Budapestre és vissza. Korai rezerváció ajánlatos. Minden jegy vásárló, aki április 30-ig kifizeti jegyét, 50 dollár engedményt kap. Kívánságára szállodában vagy IBUSZ-Iakásokban biztosítjuk elhelyezését. Visszautazás egy éven belül minden kedden vagy szerdán Bővebb információért hívja (212) 258-4865 Évát magyarul: (212) 338-1581 Magdát: (212) 864-4538 számon, szombat kivételével (este is hívható.) Kívánságára jegyét házhoz szállítjuk bárhová New Yorkban Az emlékünnepély programja: Május 13 d.e. 10:30 órakor emlékünnepség a temetőben, d.u. 17:00 órakor emlékünnepély a Goldmark-teremben. Május 14 d.e. 11:00 órakor rabbiavatás a Rabbiszemináriumban, d.u. 17:00 órakor könyv- és fényképkiállítás a Rabbiszemináriumban. Május 15 d.e. 9:00 órakor emlékművek megkoszorúzása, d.u. 15:00 órakor a Zsidó Múzeum megújítási ünnepsége.
