Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-02-24 / 999. szám

12. oldal MENÓRA * 1984 február 24 Én nem vagyok már gyermek... FELEKI KAMILL - EGY MŰVÉSZPÁLYA TÖRTÉNETE Honthy Hanna 1925-ben. Ekkor látta őt Feleki Kamill életében először, a Király Színházban Lehár A sárga kabát (később: A mosoly országa) című nagyoperettjében, Mi hercegnő szerepében. Az első találkozáskor még gondolni sem merte volna, hogy pályájuk mennyire összefonódik majd a közös nagy sikerekben Obendorf tanár úrról tudta az osz­tály, hogy él-hal a bélyegekért, szigorát egy-egy gyűjteniényébe kí­vánkozó bélyeggel akármilyen rossz diákja azonmód megenyhítette, de azt senki sem hitte volna róla, hogy a táncban is megleli a gyönyörűségét. Márpedig a csoda megtörtént. Egy ideig csak állt az elragadtatottan szó­rakozó diák háta mögött és finom mo­sollyal nézte ó is Kamill maga fiity­­työgte dallamokra járt ördöngös, ötle­tes táncprodukcióját, mellyel teljesen birtokába vette a katedrát. Kamill észlelte elsőnek a tanár te­kintetét, s az imént még cséphadaró­­ként viháncoló tagjaiból egy szempil­lantás alatt kifutott a vér. Ügy állt ott lihegve, roggyantan, vérvörös fülek­kel ... Egész tartása védekezővé, szin­te könyörgővé vált, de félig-meddig már reményvesztetté is, mert hiszen hol az az isten, aki ezek után meg­menti őt a kicsapástól. Rémülten rebbentek szét a fiúk is. A tanár úr azonban bátorítóan mondta: — Mi van, Feleki? Miért hagyta ab­ba? Folytassa csak. Maguk meg ülje­nek le, fiúk. Maga is leült az első pad szélére. És Feleki folytatta. Az egész óra alatt kifogyhatatlan volt a táncos fi­­' gurákból. Valószínűleg ez volt a legnevezete- i sebb természetrajzóra a Markó utcai reál sok évtizedes történetében. De bizonyosan ez volt az első átütő táncos sikere Feleki Kamillnak. Tulajdonképp már kezdettől tánc­tanárnak mondhatta magát, hiszen a tánctudománya rögtön „katedrát” ka­pott. Néhány osztálytársa pedig aznap es­ti imájába foglalta a nevét. Akik azon az órán okkal tarthattak a feleltetés­től. Csak Feleki lehetek Történelmi tény, hogy Feleki Ka­­millt a tánc indította el a színipálya felé, s e pályán a kezdőléptei tánclé­pések voltak. De honnan eredt ez a megszállott­ság, a táncnak ez az ördöngös szen­vedélye? Már megpendítettem, hogy gyerekfejjel, reálisan nem önmagában, inkább Laci bátyjában ismerte fel a szépreményű színészaspiránst. Ugyan­akkor Tanay Frigyes bűvköréből sem tudott (nem is akart) kiszakadni. — Én nem színész, hanem Tanay szerettem volna lenni. Akkor még nem tudtam, hogy csak Feleki Ka­mill lehetek. Amikor a Király Szín­ház rendezője boynak sem vett fel, azzal a kifogással, hogy kis növésű vagyok, nem törtem le. Fűtött Tanay. Boldogan hordtam a krigli barnasörö­ket Rátkai Mártonnak. Ezt a nyilatkozatát egy régi lapban találtam. Dehát ha már Tanay nem lehetett, mivel érvényesülhetett a kis Feleki? Ha gumilabdaszerű ruganyos­ságát fejleszti tökélyre, az/al teremt maga körül tornádót a színpadon. Ha megtanul táncolni a legmagasabb tu­dásfokon. De hogyan? Kitől? Nem járt tánciskolába. Jobb tantes­tületet választott magának. Ez a ta­nári kar ilyen nevekből állott: Rátkai Márton, idősebb Latábár Árpád, Hal­­may Tibor. Hogy ezt jobban megértsük, számot kell adni színházi élményforrásainak terjeszkedéséről. Mulatságok és gyötrelmek A Vígszínház volt színházi otthonos­ságának bölcsője és fellegvára. Szá­mára nemcsak egy Vígszínház létezett. Az volt számára például a drága Sar­kad: Aladár minden vasárnap dél­előtti gyerekelőadása is. Angyali elő­adások voltak ezek; ott aztán soha­sem lehetett tudni, hol ér véget a me­se. Az a huncut kéményseprő volt az egyik darab címe, azon olyan sokat kacagtak a gyerekek, hogy majd szét­vetették az épületet. Sarkadi bácsi ugyanis annyira szerette a saját elő­adásait, hogy nem tudta abbahagyni őket, rengeteget rögtönzött, s egyszer, amikor már más nem jutott az eszé­be. behozta a színfalak mögül a vízzel teli tűzoltóvödröt és azzal öntötte le a mesebeli rossz embert. Be is jött a vödör után a színre igen haragosan az ügyeletes tűzoltó. De volt úgy, hogy Tánc Feleki Kamill pályakezdő éveiből. Parinernői: Paál Erzsi és Orosz Vilma maga az igazgató, Jób Dániel jött be és vetett véget a mulatságnak, mert már alig maradt egy kis idő a dél­utáni előadás kezdetéig. S Kamill számára a Vígszínházát jelentette a szombat éjszakák franciás eleganciájú vaskossága is, amellyel, még a gyerekszínházból ki sem növe­kedvén, szintén itt ismerkedett meg. Szombat esténként két előadás volt, a második tizenegykor kezdődött. És ilyenkor a huncut malackodásokon . éppoly önfeledten visongtak a felnőt­tek, mint vasárnap délelőtt azon a huncut kéményseprőn a gyerekek. Egy-két óriási sikerű darab címe jól megmaradt Kamill emlékezetében, el­sősorban az Osztrigás Mid, aztán a Nincs valami elvámolnivalója?, meg A teknősbéka. A társulat ilyenkor is brillírozott, kiváltképp a Góth—Góthné kettős. Édesapja, látva a fiú olthatatlan színházszeretetét, valami nagyon szép színházi élménnyel akarta megaján­dékozni. — Elviszlek, fiam, a Magyar Szín­házba — mondta egyszer. — Megnéz­zük Törzs Jenővel Peer Gynt-et Sajnos elnézte a színlapon a dátu-MAGYAR VEGYESVALLALATOK Magyarországon 1983- ban 10 új vegyesvállalat alakult magyar és tőkés cégek között. A magyarok NSZK-beli, osztrák, belga, görög, francia, svéd cé­gekkel termelő, szolgál­tató, illetve szervező gazdasági társulatokat hoztak létre. Az országban jelenleg 23 vegyesvállalat működik. A magyar kormány 1972 óta engedélyezi vegyesvállalalok alapítását az országban. Azóta több kiegészítő jogszabály is megjelent, amelyekkel igyekeztek a külföldi vállalatok számára von­zóbbá tenni a magyar gazdasági környezetet. így má már e társulásoknak a magyar ' vállalatokhoz képest jóval kevesebb hatósági előírásnak kell eleget tenni. A magyar gaz­dasági vezetés a kül­földiekkel létesített kis üzemektől azt várja, hogy közreműködésükkel a magyar vállalatok kor­szerűbb technológiához jut­nak, növelik az exportot, s kiegészítik a több területen elmaradt magyar háttér­ipart. A korábbi évekhez képest tavaly alakult a leg­több új vegyesvállalat. A Monopharm KFT — amely a svéd Medipharm, a magyar Monori Állami gazdaság és a Pharmatrade külkereskedelmi vállalat társulása — takarmány­tartósító készítményeket gyártó üzemét 1983 júni­usában avatták. A ma­gyar munkaerővel, svéd berendezésekkel és technológiával működő üzem a belföldi igények teljes kielégítése mellett hamarosan Ausztriába, Belgiumba és Olaszországba is exportálja termékeit. A világítóberendezések gyártásában világhírű belga Financiere-Schreder cég a magyar Tungsram-mal és a Magyar Alumíniumipari Tröszt-tel együttműködve alapított közös vállalatot budapesti székhellyel. A Tungsram-Schreder Vilá­gítóberendezések RT 1984-ben már 20,000 kor­szerű lámpatestet állít elő, amelynek felét tőkés piacon értékesíti. A belga cég gyártási licencet ad a közös vállalatnak, míg a ter­melésben a két magyar vállalat kooperál. A magyar csomago­lástechnika fejlesztését segíti elő a Cargo­­pack Hungárián KFT, amely a magyar Volánpack és az NSZK-beli Cargopack közös vállalata. A vállalkozás exportcikkek csomagolását végzi, s a szükséges csomagolóesz­közök, konzerváló sze­rek egy részéi biztosítja. Budapesten 1984 január eleje óla magyar-osztrák közös utazási iroda működik. Az OTP-Penta Tours KFT a magyar turisták részére bőv:‘i a külföldi utazási, kínálatot és nyugati turisták ma­gyarországi útját szer­vezi. I A felsoroltakon túl magyar-görög gyümölcs­sűrítmény gyártó üze­met, magyar-holland ve­tőmagtermeltető, koope­rációk szervezésével fog­lalkozó magyar-nyugat­német tollfeldolgozó magyar-osztrák, szervezési feladatokat ellátó magyar­francia, valamint a csomagolástechnika kor­szerűsítését és az arab országokkal folytatott kereskedelemben ügynöki tevékenységet végző ma­­gyar-szaudi vegyesvál­lalatot alapítottak 1983- ban. Magyarország továbbra is ösztönzi a vegyes­­vállalatok alapítását. A múlt évtől például ren­delet teszi lehetővé vegyesvállalatok létesítéséi vámszabad területen. Az ott gazdálkodó társulások magyar területen lévő külföldi vállalatoknak minősülnek: a Magyar­­országon érvényes váül­és devizajogszabályok alól mentesülnek és — az adózási kötelezettség, valamint a bérfizetési előírások kivételével — a gazdái kodással kapcsolatos" többi hatósági előírás sem vonatkozik rájuk. Néhány vámszabad területen létesítendő vegyesvállaiat megalapításáról már folynak a tárgyalások. /WENDIG —EGYENLŐSÉG THE WORLD LARGEST JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN 1378 Bathurst St., Toronto, Ont. M5R 3J1 Telefon: (416) 656-5219 Megrendelem lapjukat Az előfizetési díjat........évre mellékelem Az előfizetés egy évre $30.00, félévre $17.00 Név, Házszám és utca Város.................... Province. t Code No. mot, s aznap este, amikor elmentek, a Magyar Színházban a Charley nénjét adták. De Kamill ezt sem bánta, mert érzékei már akkor nyitva álltak a színpadi komikum minden ízének, szí­nének, árnyalatának befogadására. A tánc. mágiája a Király Színházban és a Fővárosi Operetszínházban ra­gadt rá. Az operettekben a nagy. nép­szerű táncoskomikusok minden mozdu­latát a nézőtérről leste, figyelte, az agyába véste. Aztán otthon addig gyö­törte magát, amíg meg nem tudta ő is csinálni. Legjobban Rátkai ihlette meg. Mi volt ez, puszta utánzás? Több annál, mert már a saját karakterét, egyéniségét, humorát js próbálgatni kezdte a táncmozdulatokban. Egész kis koreográfiákat képzelt el, s ezeket a legnagyobb könyörtelenséggel hajtatta végre önmagával. Mindent egymaga tanult meg és egymaga talált ki. S minden otthoni próba addig tartott, amíg az aznapra kitűzött tánc tökélete­sen nem ment. Valóságos akrobatikus mutatványokat sajátított el autodidak­ta módon. Gimnáziumi évei alatt ez volt az igazi iskolája. A család csöndes béketűréssel fi­gyelte. Dinasztiák tánca Az idősebb Latabár Árpád néhány évvel később, amikor már együtt tán­coltak a Király Színházban, elmondta neki, hogy voltaképp ő sem csinálja másképp. A tánc' éjszakai álmaiban tör rá. Ha például éjjel háromkor eszébe jut egy tánclépés, kiugrik az ágyból, ízlelgeti, próbálgatja, csiszolja, aztán egy papírra lejegyzi, hogy a világért el ne felejtse, mert ugyanazt a táncot kétszer egymás után nem lehet meg­álmodni. Akkoriban ez általában így ment. A tánckomikusok nem vártak a ko­reográfusra, úgy mint ma. Törték ma­gukat, hogy learathassák a nekik, a saját táncos egyéniségüknek kijáró sikert. A szubrett és a táncoskomikus páros­jelenete rendszerint viccekből állt, s ezután megszeghetetlen szabályként jött a táncduett. Énnek is viccesnek kellett lennie, de egyáltalán nem volt rá igény, hogy ez a prózai szöveg vic­ceiből fakadjon. Akik ebből talán ar­ra következtetnek, hogy a vérbeli táncoskomikusnak elég volt egyszerűen csak ugrabugrálnia, azoknak Rátkai, Latabár, Halmay példája bizonyíthat­ja, milyen lenyűgöző színészi intelli­gencia volt szükséges a színpadi tánc­hoz. Színészdinasztiák tagjai örökítet­ték át egymásba ezt az intelligenciát, mint azt a Latabár család története mutatja. A táncoskomikus jelenéseire az ,,ab­­gang” tette fel a koronát, ez volt az igazi attrakció. A színpadról való ki­táncoláskor mindig kellett valami szi­porkázó ötlet, amelyre kétszeres erő­vel zúghatott fel a taps. És a taps­sal „kierőszakolt” ismétléskor esetleg új „abgang” következett. Ezt kitalál­ni! — ez okozta többnyire a legna­gyobb fejtörést és önkínzást. S ennek a művészetét is, látni fogjuk majd, Kamill nagyon megtanulta. A vezető táncoskomikusok akkor óriási szuverén hatalmat élveztek a tánc tekintetében, s mert az ő tehet­ségük jelentette a közönségsikert, a di­rektorok, ha olykor önmagukban át­­kozódva is, mint például a szeszélyes Rátkai esetében, mély tiszteletben tar­tották ezt a szuverén hatalmat. A jóbarát segít________ Kamill leérettségizett. Mi legyen ez­zel a cingár, robbanékony fiúval, aki a lábában és a fejében a tánc őrületét hordja? — merült fel a kérdés a szü­lőkben. Ráadásul a fiú jóképű volt. Egy jóbarát segített. Kamill édes­apja Siófokon (akkoriban odajárt nya­­, ralni a Feleki család), még évekkel korábban összebarátkozott Z. Molnár Lászlóval, a közismert epizódszínész­­szel, aki a szomszédságukban nyaralt. Látta Z. Molnár többször is, hogyan sietett Kamill a sutba vágni a pótvizs­gáihoz szükséges tankönyveket s ro­hant eleget tenni a vérében doboló tánc hívó szavának. — Színészt csinálunk a gyerekből — jelentette ki Feleki papának. Rögtön érettségi után felvitte a fiút Rákosi Szidihez az előző fél évszázad nagy színésznőbálványához, aki szí­nészpedagógusként is bejegyezte nevét a magyar színháztörténet lapjaira. Ak­kor már harmincöt esztendeje magán színiiskolát tartott fenn és ebből a színiiskolából ez idő alatt, mondhatni, csapatostól rajzottak ki a nagy, sokan még ma is élő, színésztehetségek. I • • ' Kis incidens 1926-ban Rákosi Szidi már ősz mat­róna volt, s kicsit rigolyás. Ám tan­­intézményének híre még akkor is pá­ratlan vonzerővel bírt, s ehhez az is hozzájárult, hogy a színiiskola szinte egybeépült a Király Színházzal, ame­lyet egyébként 1903-ban fiával, Beöthy Lászlóval együtt maga Rákosi Szidi alapított. A színiiskola bejárata és a Király Színház művészbejárója egyképpen a Csengery utca 28. szám alatt volt, s Kamill már mint elsőnapos színinö­vendék ugyanott „járhatott be”, mint Fedák Sári, Király Ernő vagy Rátkai. Nem kis részben ez is jelentette a színiiskola vonzóerejét. Belül kerülni a színház, az operett csodás világán. Feleki Kamill óriási nyüzsgést is ta­lált a színiiskola folyosóin. Szidi mama szigorú pillantással mérte végig Kamillt (aki némi szoron­gása ellenére is igyekezett jól kihúzni magát), majd mintha testméretének adatait számolta volna össze a fejé­ben, kicsit gondolkodott, aztán meg­mondta a tandíj összegét. Kamill fel volt véve. Attól a naptól kezdve ő is beleke­rült a nyüzsgésbe, tanításával azon­ban senki sem foglalkozott. Kiszemelt tehát magának egy helyes dundi színi­­növendéklányt, s egy éppen üres tan­teremben közvetlenül a bemutatkozás után csókolózni kezdett vele. Ekkor nyitotta rájuk az ajtót Rákosi Szidi, majd egy szempillantás után mérge­sen be is csapta. Kamill megijedt, s a nagyasszony után futott. Az megállt és visszanézett. — Mondja meg, kérem, annak a nyeszlett fiatalembernek, ha még egy­szer ilyen helyzetben találom, máris szedheti a sátorfáját... Kamill visszaoldalgott, s mert nem találta ott azt a nyeszlett fiatalem­bert, csak a zavartnak cseppet sem látszó dundi lányt, mit tehetett mást — tovább csókolózott. Sas György 5olytcitjufe WAREHOUSE SALE February 21st - March 2nd 8:00- 5:00 PROMONTOR ZONE HEATER A heater for all seasons Listed prise Sale price 100% safe against gas leaks. No electrical outlet required to start or operate. Higher efficiency than conventional units. Fully automatic thermostat control. Up to 1/3 off your gas bill per year. Convertible from natural to propane, or propane to natural gas in minutes (by licensed tradesman). No moving parts. No odour. Thermo electric safety shut-off device. Silent operation. All replacement parts available. Reliable, no interference during electrical power failure. The Promontor Zone Heater ideal for cottage, portable home, school trailer, construction trailer, recreation room, basement, Eligible for the Canada Oil Sustitutlon Programme up to $800.00 including heater, parts & labour. Fu//y approved 6y the Canadian Gas Association. 208 GERRARD ST. E„ TORONTO. ONT. M5A 2E6 CANADA TEL.: (416) 925-7334 TELEX: 065-22524 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom