Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-02-10 / 997. szám
4. oldal MENÓRA * 1984 február 10 _____________________ Február 10. Február 17 j ' Gyertyagyújtás Ideje: Torontóban 5.22 5.32 Montrealban 4.55 5.06 New Yorkban 5.06 5.15 Los Angelesben 5.14 5.21 Szombat kimenetele: Torontóban 6.12 6.22 Montreilban 5.45 5.56 New Yorkban . 5.56 6.05 Los Angelesben 6.04 6.11 Heti Szidra: TECÁVE mxn Feltűnő, hogy ebben a szidrában Mózes neve egyetlen egyszer sem szerepel, holott születésének történetétől a Biblia befejezéséig minden szidrában meg van nevezve. Bölcseink ezt úgy magyarázzák, hogy midőn a nép az aranyborjúval súlyosan vétkezett, és Isten kiirtással fenyegette őket, Mózes azt mondta az Úrnak, hogy “ha nem bocsátasz meg az egész népnek, akkor törölj ki engem a könyvedből”. Mózesnek ezt nem szabad lett volna mondania, ezért büntetésből nem szerepel a neve ebben a szidrában. Megjegyzendő, hogy szidránk sorrendje kronologikus szempontból nem felel meg a tényeknek, mert a frigysátor építésének parancsa az aranyborjú bűne után lett adva. De a Tórában nincs mindenütt kronologikus sorrend. A Biblia ebben a fejezetben rendelkezik az örökmécsesről és a teljesen tiszta olajról a mécsesbe. Ugyanis az olajbogyóknak háromféle minőséget adnak. Az első közvetlenül a törés után, a legtisztább, a következő kevésbé tiszta, végül őrlik a bogyókat s ez adja a harmadik minőséget. Az örökmécses a Menórának egyik lángja volt, ennek állandóan égnie kellett, míg a többi lángnak csak estétől reggelig, s a papok dolga volt, hogy a Menórát teljes egészében tisztán tartsák. Részletes utasítás történik a felszentelendő papok viseletéről. Ennek részei: melldísz, éfod, köpeny és szegélyes szövésű köntös, süveg és öv. Ez a főpapi viselet volt. Ehhez és a többi pap viseletéhez tartozott még a fehér gyolcs alsóruha, mely el kellett takarja csupaszságukat, hogy ne vegyenek bűnt magukra, midőn az oltárhoz lépnek. Külön érdekességet jelent az éfodba helyezett melldísz, melyről így történik utasítás: “És készítsd a törvénytevő melldíszt szövőmunkával az efod készítése szerint készítsd aranyból, kékbíborból, pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszuszból készítsd azt. Négyzetalakú legyen. Foglalj bele kitöltő köveket, négy sor követ. Az első sor: rubin, topáz és smaragd. A második sor: karbunkulus, zafír és türkiz. A harmadik sor: opál, achát és ametiszt. S a negyedik sor: berill, onyx és jáspisv arannyal keretelve legyen foglalataikban. És a kövek legyenek Izrael fiainak neve szerint, tizenkettő a nevek szerint pecsét véséssel mindegyiknek nevére a tizenkét törzs számára...” Tehát a melldisz különös jellegzetessége az volt, j hogy a tizenkét drágakőbe be volt vésve a törzsek neve és Ábrahámé, Izsáké meg Jákobé. Ez a melldisz szilárdan feküdt a főpap mellén. A bibliai utasítás szerint ebbe kellett helyezni az Urimot és Tumimot. “Úrim Vetumim” szó szerint világosságot és tökéletességet jelent. Hogy az Úrim Vetumim mivel volt azonos, az bizonytalan, de valószínűleg a drágakövekben rejlő erőt jelenti. Rási szerint ez egy külön tárgy volt, melybe Isten neve volt belevésve, de ez nem valószínű, mert sehol sincs említve külön darabként. Tehát valószínű, hogy Úrim Vetumim a 12 kő összefoglaló elnevezése volt. A Szentirás elmondja, hogy Izrael őstörténetének válságos és bizonytalanságokkal teli korszakaiban a nép az Úrim Vetumimhoz fordult, hogy felvilágosítást és vezérlést kérjen. Józsua volt az első, aki ezt tette, megtudni akarván, hogy kezdjen-e háborút egyes népekkel vagy sem. Saul és Dávid is fordulnak hasonlóképpen az Úrim Vetumimhoz. Dávid király után aztán nem hallunk az Úrim Vetumimról semmit. A Talmud szerint a kérdezés procedúrája úgy történt, hogy a kérdést a főpaphoz intézték, s a válasz úgy történt, hogy a kövekbe vésett betűk kivilágosodtak a válasz szövege szerint. A főpap viselte a felelősséget, hogy az áldozat hibátlan legyen. A Szentély őre ő és szent hivatala révén arra kell törekednie, hogy Isten elfogadja az oltáron bemutatott áldozatot. A papok a Szentélyben csakis mezitláb járhattak, ezért könnyen meghűltek és ebből származó bajaikat specialista orvosok kezelték. Jóm Kippur előtti éjszakát a főpap a • Szentélyben virrasztva töltötte, és ha elálmosodott, akkor felszólították, hogy sétáljon a hűvös márványpadlón, hogy ezáltal felfrissüljön. (Ez természetesen a salamoni vagy herodesi templomra vonatkozik.) A szidra itt pontosan leírja a papok felszentelésének módját, az ezzel kapcsolatos áldozati módot s szertartásrendet. “Hét napon át öltse fel a pap papi ruháit... midőn belép a találkozás sátrába, hogy szolgálatot teljesítsen a Szentélyben... A beiktatási áldozatot egyék meg a papok, de idegen ne egyék belőle, mert szentség az. És ha reggelig megmarad belőle valami, égesd el a maradékot tűzben.:. Hét napon át végezz engesztelő szertartást az oltáron... és legyen az oltár a legszentebb, mindenki, aki az oltárt érinti, legyen szent..." Végül a szidra foglalkozik a füstölő oltárral. Sitimfából készült, meghatározott méret szerint és be volt vonva arannyal. A Szentek Szentjét elválasztó függöny elé kellett helyezni és reggelenként, midőn a papok a mécseket hozták rendbe, fűszerszámot kellett égetni rajta. Este pedig, a mécsesek meggyújtásakor ismét füstölni kellett ezen az oltáron, “állandó füstölosZer legyen az Úr előtt, nemzedékeiteken át. Ne mutassatok be rajta idegen füstölőszert és égő vagy lisztáldozatot ne öntsetek rá. És Áron (később leszármazottai: a papok) végezzen az oltár szarvainál engesztelési egyszer égy évben...” A füstölőszernek vagy tömjénnek szimbolikus jelentősége van. Jelképe a forró és bensőséges imának. B.D. Kennedy Travel Bureau Ltd. (416) 593-0600 (416) 921-8945 296 Queen St. W. JjJfA 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. tw Toronto, Ont. M5V 2A1 >Ü W M5S 1X5 • Egész éven át csoportos utazások Magyarországról előnyös áron. • Hozassa ki rokonait és barátait látogatóba. • Kedvezményes árak Torontóból Budapestre • Torontóban hosszú és hideg a tél, forró és párás a rfyár — minden időben remek ajánlatokkal szolgálunk. • Bővebb felvilágosításért hívja irodánkat. • 1KKA föképviselet — miután a dollár forint átváltási értéke magas, küldjön ajándékot szeretteinek IKKA-n keresztül. • TUZEX, COMTURIST képviselet. TRAMSEX Division of Kennedy Travel Bureau Ltd 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 (416) 923-1193 , Magyarország egész lerülelén az összes bíróság, köz- « 1 jegyzői iroda és hatóság előtti érdekvédelem, válóper- t »/ben. hagyatéki és peres eljárásban képviselete, * i végakaratának hazai végrehajtása érdekében forduljon 1 ’ közvetlenül DR. HERRGOTT ELVIRA budapesti t t ügyvédhez. < r 1-es számú Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, ' t Budapest, V. Kecskeméti u. 13. Tel: 174-911 11 1944 - 1984 Dr. Ladislao Brüll Az Élet nem más, mint egy kontár Ékszerész aki égből hullott gyémántjait csapnivalóan rossz foglalatba teszi. Isten nézi. nézi az ö ékköveit, majd fejét csóválva kitépi a foglalatból őket és tenyerébe rejtve várja, hogy majd egyszer, újra. méltóbb keretben tündökölhessenek. A fiatal anya csöndesen feküdt a sötét szobában. Mellette szuszogott csipkés bölcsőjében az egynapos csecsemő: egy fiúcska. Két pici karját fölvetve aludt, hosszú, selymes pillái lágyan simultak rózsás arcocskájára. .Éjfél volt. Az augusztusi éjszaka millió csillaga sziporkázott az égen. Most egyszerre szellő rezdült, odakint összeverődtek a fák ágai. meglebbent a függöny a nyitott ablakon. Áttetsző fehérruhás árnyak suhantak be a csillagos, holdsugaras éjszakából, ragyogó szárnyú tündérek, körülvették a csipketakarós bölcsőt, egymást lökdösték ' könyökükkel, pajzánul, nevetgélve, föf-fé'röpködve integettek, bólogalj (ak. Végre, elkomólyodtak. lehajoltak és megcsókolták a fiúcska homlokát. Egyik kellemes külsőt kívánt neki. a másik tiszta szivet, a harmadik vidám, mosolygó arcot. Már minden szép és jó kívánság elhangzott, a tündérek menni készültek. Egyszerre erős szélroham tódult be az ablakon, különös zengése volt ennek a szélnek, ismeretlen dallam. A tündérek a szoba sarkába menekültek, riadtan, egymáshoz, simulva, egymást átölelve, csak szárnyaik gyors, ijedt zizegése hallatszott. Az ablakban most megjelent egy gyémánt koronás tündér, a legritkább, a szinte sohasem látott, hosszú, fekete fátyol úszott utána. Mozdulatlanul állt egy darabig, á tündérek még összébb szorultak, fejüket egymás vállára rejtették. Ő volt a csodálatos, a legmagasabb szférákban élő: a Genius, a Lángész tündére. Most lassú léptekkel a bölcsőhöz ment. lehajolt és megcsókolta a kisfiú homlokát. Mikor felemelkedett, a tündérek megdöbbenve látták, hogy két nehéz könnycsepp gördül alá ragyogó szeméből. A kisfiú szobájában ült és olvasott. Matematika könyvet olvasott, mert a számok különösen érdekelték. A számok voltak az egyetlen valóságos, reális tudomány, amely sohasem tévedhet. Kétszer keltő négy. Ezen alapszik az egész élet. a világegyetem. Minden más csak kitalált mese. fantázia, ingatag okoskodás. A számok az emberi agynak legcsodálatosabb találmánya. A fiúcska olvasott, tűnődött, gondolkozott. Késő volt már. Az anya lágyan beszólt az. ajtón: — Életem, gyere már, kihűl a vacsorád, elég volt a sok tanulásból. — Mikor az. anya azt mondta: "Életem'' — ezt szó szerint értette. Hiszen voltak más gyermekek is ebben a házban, egészséges, vidám kislányok, szerette is őket teljes szívéből a halkszavú, csöndes, álmodozó, fiatal anya. de a fiú. az külön világ volt, más értelmű, mélységes «'titokzatos kapcsolat. Mintha azt a köldökzsinórt a bába sohasem vágta volna el. Senki. soha. Mindegy volt anyának és fiának, hogy ugyanabban a házban, vagy ezer mérföldre egymástól élnek. Együtt voltak, lélegzetük egyforma ritmusban emelkedett. Nem állt közöttük senki, semmi. Ők ketten voltak a világon. A diákvezér körül a padlón ültek a fiúk. Minden szavát lesték. Ő volt a bálványuk, vezetőjük, a világ felé szószólójuk, büszkeségük. Hallgatták, ahogy egyszerű szóval megoldja legnehezebb vizsgaproblémájukat. megfejti, amit nem értenek, kiegészíti tudásvágyukat. A tizennyolc éves fiú akkor már matematikai versenyeket nyert innen a kisvárosból, zsidó létére, ami nagyon fájt a tanári karnak. Az. érettségit summa cum laude végezte, nem lehetett semmit sem csinálni, a tanári kar vállait vonogatta, hiszen már akkor numerus clausus volt a budapesti egyetemeken, de ezt a fiút nem lehetett lebuktatni sehogysem, ennyire nem tudtak lehajolni a papi ruhás gimnáziumi tanárok, hiába volt a nagy nyomás fentről. Ez az egy fiú summa cum laude kellett, hogy végezzen. Hogy azután mit fognak csinálni a fővárosi egyetemnek, az nem az ő dolguk. A Brüll gyerek, a zsidó fiú szinjelesen fejezte be a vizsgákat, matematikában, algebrában se közel, se távol nem volt hozzá hasonló az iskolában, a matematika tanár és a Brüll gyerek között különleges kapcsolat volt. mint egyenlő rangúak társalogtak egymással. Sót a tanár úr sokszor kérdezett halkan valami egészen furcsa, értelmetlen dolgot a Brüll Lacitól, a többiek csak néztek egymásra. A kisváros zsidó férfiai, üzletemberek, orvosok, kisiparosok, cégvezetők, ügynökök, összeültek a zsinagóga kultúrtermében komoly megbeszélésre: a Brüll fiút nem veszik fel a pesti egyetemre. Már pedig ezt nem lehel annyiban hagyni. A Brüll család nagyon szegény, nincs módjukban a gyereket külföldön taníttatni tovább. Pedig ott van Olaszország, ez a barátságos állam, mely szívesen veszi fel egyetemeire a külföldi, tehetséges diákokat. Padova, Bologna jöhetne számításba. A Hitközségnek át kell venni a felelősséget, ezt a fiút nem szabad és nem lehel cserbenhagyni. így megtörtént az egyértelmű határozat. A város zsidósága megszavazza Brüll László, tizennyolc éves fiú egyetemi költségeit Olaszországba, Padova város egyetemére. A korán öregedő, hajlotthátú apa találkozott az- utcán a Hitközség elnökével. — Hogy van Brüll úr? -— kérdezte az elnök barátságosan. — Köszönöm, Diamant úr — felelte az apa — csak megvagyunk szegényesen. Sajnos, nem tudjuk a fiút támogatni, a Magasságos erre nem adott módot nekünk. — Az elnök a fejét csóválta: — Ne káromolja Istent Brüll úr! Magának nagyobb kincset adott ő. mint mindnyájunknak. És ne féljen, ezt a kincset mi nem hagyjuk elkallódni, ez a mi kötelességünk! — 1929. Dr. Ladislao Brüll, 22 éves asszisztens professz.or a padovai egyetemen, egy könyvel hozott haza a szünidőben. A barátok álmélkodva forgatták a vaskos könyvet, egy szól nem leheteti megérteni belőle. Nemcsak azért, meri olaszul volt írva, hanem meri minden oldalon különös rajzok, ábrák, számok sorakoztak egymás alati, furcsa jelek, egy érthetetlen tudomány nyelve. A könyv cime magyarul igy hangzott volna: Az alom-hasítás. Szerzője: Professzor Bonito, a padovai egyetem tanára és alatta: Dr. Ladislao Brüll. asszisztens professzor. A kisváros kullúrháza zsúfolásig meglelt. A Brüll fiú fog előadást tartani Einstein relativitás elméletéről. Pót-székeket kellett beállítani, a diákok, a mostani érettségizők hátul, állva szorongtak. Az egész város intelligenciája, vallásfelekezetre való tekintet nélkül eljött. Igen. a kisvárosba a mérgező jelszavak lassan jutottak el. még akkor nem volt szervezett gyűlölködés. Zsiga Baba. a katonatiszt lánya és Feigl Edit. a főrabbi lánya még akkor együtt sétált a korzón. A professzor úr világos, egyszerű szavakkal, laikusoknak szánt tetszetős előadásban adta elő az akkor már nagyhírű német tudós Einstein relativitás elméletét, sok humoros példaképpel fűszerezve. Az előadás teljes bevétele a Hitközségé. Adósságot törlesztett a Brüll fiú. 1932. Az. olaszországi Bari-i egyelem magántanárrá nevezte ki Ladislao Brüll. 25 éves zsidófiúl. 1937. A professz.or úr eljegyezte egyetemi tanár kollegájának fiatal leányát: Nadiát. Szép volt az élet, sokat ígérő. Nadia Magyarországra is eljött, megismerni vőlegénye családját. Egy szól sem tudott magyarul, de erre nem is volt szükség, mert az egész-család szeretettel, tisztelettel vette körül a szép, feketehajú olasz kislányt. Jövő évre, tavaszra tervezték az esküvőt. Milyen tiszta, milyen naiv volt ennek a harmincéves fiatalembernek a szerelme, milyen álmodozó, realitást nem ismerő az egész élete a Bari-i egyetem zárt világában, tudós kollégák között. A csillagos eget nézték, a mikrokozmosz és a makrokozmosz világának titkait fürkészték, elvont fogalmakról vitatkoztak és nem vették észre, hogy ezen az égen már gyülekeznek a viharfelhők, hogy az Apokalipszis négy lovasa már nyergeli a lovát, élükön a Halál vigyorgó csontvázfejével és már tudja, hogy soha ilyen aratása nem volt, mint amilyen most készül az Idő méhében. 1938. A gyémánlkoronás tündér szeméből legördült az első nehéz könnycsepp. Egy új Cézár állott ki Rómában a Palazzo Venezia erkélyére, fekete egyenruhában, gőgösen, magabiztosan és elkiáltotta magát. Itália népe! A tömeg lent a téren ütemesen harsogta: Du-ce! Du-ce! Az. új Cézárt Benilo Mussolininek hívták. Ki volt ez az új Cézár? Honnan jött? Hogyan került fel a világ színpadára? 1883 július 29.-én Alessandro és Rosa Mussolininek fia született, Predappioban, Olaszországnak abban a részében, melyet Romagnának hívnak. A szülők szegények, az anya tanítónő, hithű katolikus, az apa kovácsmester, tele"forradalmi ideákkal. Ebben a környezetben nő fel a fiatal Benito. Rövidesen apja nyomdokain halad, gyorsan átveszi a forradalmi ideákat, ambiciózus, jóeszű fiatalember. Újságíró lesz. az Avanti című szocialista újság szerkesztője. Többször letartóztatják ilyen irányú aktivitása miatt. Az első világháborúban káplárságig viszi. 1919- ben, a háború után, úgy érzi, megérett számára az idő. Megalakítja az első jobboldali irányú fasiszta klubot, a *Fasci di Combattimento"-t. Hosszú, küzdelmes évek következnek, többszöri visszaesés, végül pályája nyílegyenesen tör felfelé. Miniszterelnök, majd teljhatalmú diktátor lesz. Életének ez a legtermékenyebb korszaka. Mocsarakat csapol le, városokat épít. Osztatlan hódolat, imádat veszi körül. Egy ismeretlen osztrák fiatalember alázatosan, levélben autogrammot kér tőle. A fiatalembert Hitler Adolfnak hívják. Rajongó tanítványa a nagyhatalmú olasz diktátornak. 1935-ben megkezdődik az abesszin háború. Mussolini, az új cézár álmodik. Rómát látja, az ókor hatalmas államát, ó maga a birodalom építője. “Légiók" — kiáltja az. erkélyről a tömeg felé — "emeljétek fel jelvényeiteket, hogy tizenöt század után újra álljon a római birodalom dicsősége!" Abesszínia megadja magát. A császár. Hailé Selassié, Juda oroszlánja Angliába menekül. Ugyanakkor Németországban az. egykori tanítvány is nőni kezd, már elérte tanítója népszerűségét, hatalmát. Még démonibb akaraterő, éhesebb hatalomvágy hajszolja. Végre elérkezik a pillanat, mikor a két vezér, az olasz és a német találkoznak. Két óriásira nőtt Ego fog kezet egymással és a mindent eltaposó hatalmi téboly kézfogásával egy sírig tartó, kétértelmű barátság, de vele Európa millióinak pusztulása is megpecsételődik. Mert Mussolini a példakép, a mester, akitől tanulni lehet, hogyan kell egy egész népet elszédíteni, az ellenállók akaraterejét szívósan, kíméletlenül letörni. Az olasz könnyen lelkesedő, puhább fajta, a német higgadtabb, reálisabb. Ezért kellett Hitlernek tízszer agresszívebbnek, százszor démonibb hipnotizőrnek lenni mint tanítójának, ezért nyúlt a rég bevált, soha célt nem tévesztett eszközhöz, mely a cári Oroszországban éppenúgy, mint a középkori Spanyolországban egyaránt hatásosnak bizonyult: az antiszemitizmushoz! A nincstelenek, tehetetlenek, minden iránt való gyűlöletének felkorbácsolójához! 1938-ban megkezdődött Olaszország porosz mintára való átszervezése. Elszédülve Hitler fantasztikus politikai sikereitől, szinte csak félvállról, baráti gesztusból hivatalosan is megkezdi az antiszemita kampányt az olasz diktátor. Olaszországban sohasem volt zsidókérdés. Mussolini kiáltványa 1938 július 14.-én, a “Manifesto della Razza" meglepetést keltett nemcsak a zsidóknál, hanem a Vatikánban és a királyi házban is. Összesen 50,000 zsidó élt Olaszországban, főleg a nagyvárosokban Mussolininek gyermekkorában, a kisvárosban, ahol szülelelt. semmiféle kapcsolata zsidókkal nem volt, így még azt sem lehet mondani, hogy gyermekkorban oltották volna bele a zsidógyűlöletet. Sokan úgy vélték, hogy az antiszemitizmus programot Hitler követelte a Dúcétól, cserébe azért az ígéretéért, hogy Déltirolt nem fogja annektálni. De Mussolini már két évvel ezelőtt — mikor a "tengely" megszületett — kijelentette, hogy Albert Einstein tanaival nem foglalkozhatnak az olasz iskolák, egyetemek. Einstein már akkor világhírű volt. a németek persze a tudós távozása után villáját kikutatták, holmiját elkonfiskálták és iratait a berlini Operaház előtt elégették. Mussolini már akkor igyekezett, hogy le ne maradjon Hitler mögött. Akkor még a prominens olasz, matematikusok Einstein elméletét tanították az egyetemeken és Olaszországban kaptak menedéket a német tudósok, akik a nácik elöl oda menekültek. Ahogy a barátság Hitlerrel és főleg a vetélkedés a Duce részéről mélyült, Mussolini egyre erősebb antiszemita hangokat ütött meg. Kijelentette, hogy a jövőben csak olaszok, németek és esetleg japánok vezetik majd a világ ügyeit, a többi nép a zsidó korrupció miatt el fog pusztulni. Törvényeket hozott, hogy a zsidók csak létszámuk arányában — mely egy ezredrész volt — vehetnek részt mindenféle tevékenységben és ez különösen írókra, újságírókra, tanárokra vonatkozott. Külföldi származású, pozícióban lévő zsidóknak pedig határidőn belül el kellett hagyni az országot. Az olasz fiatalok Angliába, Amerikába vándoroltak ki, sőt sokan a Távol- Keletre költöztek, családok szakadtak szét. Idegen állampolgárságú zsidók, akik azelőtt menedéket találtak itt, most újra kezükbe vehették a vándorbotot. A szenvedésből akkor lett igazán tragédia, mikor a németek a háború végén megszállták Olaszországot és Mussolini bukása után a szokott német alapossággal elkezdődött az organizált zsidóüldözés. Több, mint 8000 zsidót deportáltak koncentrációs táborokba, 600 tért vissza belőlük a háború után. 1939 januárjában President Roosevelt, Amerika elnöke, diplomáciai úton azt proponálta a Dúcénak, hogy az elfoglalt Ethiópiában (Abesszínia) adjon az üldözött zsidóknak új hazát. Erre a propozicióra azért került sor, mert Mussolini maga vetette fel a lehetőséget egy beszédében, persze ez is csak olyan hiú szócséplés volt a részéről. Más kérdés, hogy a zsidók hogyan fogadták volna ezt a megoldást, de mindenesetre, ha átmenetileg is, jobb lett volna bárhol életben maradni, mint a nácik által megszállott Európában a gázkamrákban meghalni. De hát a Duce barátsága Hitlerrel egyre jobban mélyült, amit nagyban táplált a Führer sikersorozata. Dehogy maradt volna (ti Mussolini a szédületes jövő ígéretéből! Igy egy soha vissza nem térő lehetőséget mulasztott el, amikor nem válaszolt Roosevelt felhívására. 1940 június 10.-én a Palazzo erkélyén egy fekete egyenruhás férfi állott újra. Erős állkapcsa valóban cézári volt. Elsápadva a pillanat történelmi nagyszerűségétől, lekiáltott a tömeg felé: "Itália népe! Ragadjatok fegyvert és mutassátok meg a világnak az olaszok erejét, bátorságát, hősiességét!" — Ez volt a nagy nap, mikor a Duce elhatározta, hogy hadat üzen Franciaországnak és Angliának. Dehogy maradi volna ki a történelmi pillanatból! 1941. Hitler megtámadta Oroszországot. Mussolini 250.000 embert küldött az orosz frontra, fele jött vissza. Most döbbent rá a Duce, hogy ez a háború már nem az abesszin megszállás könnyű győzelme. Ettől kezdve a diktátor csillaga lehanyatlik. Még gyakran találkoznak. Führer és Duce, hol Salzburgban, hol Münchenben, de a szerep már felcserélődött, a tanítvány diktál a hajdani tanítónak. Mussolini egyre jobban Hitler alárendeltje, kiszolgálója. Ebben nagy része van hanyatló egészségének, úgy testileg, mint szellemileg. Ebből a korból való fényképei megtört, beteg embert mutatnak. Az események most már gyorsan peregnek. 1943 júliusában az Allied-csapatok partraszállnak Sziciliában. Az olaszok leteszik a fegyvert. Mussolini menekül. Kis csapat olasz és német őrség kíséri a menekülésben és egy fiatal nő: a barátnője, hivatalos szeretője: Claretta Petacci. Nagy barátja, Hitler, aki már nem tudta tovább Olaszországot tartani, aki már szintén lejtőre került és minden erejét az előnyomuló orosz támadásokra kellett összpontosítsa, most Münchenbe szeretné hozatni az olasz diktátort, akit még mindig értékes túsznak tart és a Duce családja már amúgyis német földön van. bár ezzel a Duce nem sokat törődik. Mussolini, kis csapatával Svájc felé igyekszik. A kíséret egyre jobban csökken, egyre kevesebben vannak mellette. A svájci határ már le van zárva. Milánó körül partizánok állják útjukat. Bizonyos Colonel Valerio — ez egy álnév, a partizánok nem használják valódi nevüket — felismeri a Dúcét, elfogatja és katonai törvényszék elé állítja ót és megmaradt társait. A rögtönítélö bíróság ítélete: halál. Mussolinit, barátnőjét és még négy. magasrangú fasiszta pártfunkcionáriust agyonlövik és holttestüket felakasztják. Hol maradt abba a fiatal professzor élete, aki menyasszonya kezét fogva, mosolyogva állt Itália kék ege alatt, a kis egyetemi város fehér házai között? 1938. Dr. Ladislao Brüll, 31 éves Bari-i egyetemi magántanárnak el kellett hagynia Olaszországot. Külföldi születésű, zsidó vallású tanár nem taníthat olasz egyetemen és nem maradhat fasiszta Olaszországban. Hiába volt minden közbenjárás, protekció, még a pápához is eljutott a kérelem. XII. Pius pápa mindössze egy ajánló levelet tudott adni. Augusztus volt, éppen a fiatalember születésnapja. Vitte vissza a vonat Magyarországra, zsebében néhány aranypénzre átváltott líra és sok-sok ajánlólevél. Még néhány hetet tölt Magyarországon, családjával, megvárja húga esküvőjét, azután újra kezébe veszi a vándorbotot. Mert itthon sem maradhat, ahhoz a szülőhaza már túlságosan lejtőre csúszott, veszélyes lejtőre. Hová is menjen? Tengerentúl van egy hatalmas ország, fejlődő állam, Brazília, ó még befogadja a vándorokat. A nyelv is hasonlít az olaszhoz, az éghajlat is. Sao Pauloba fog menni. És már ott áll a vonat a pályaudvaron, a vándor kihajol az ablakon, szeme az anyát keresi. Még egy utolsó pillanat, egy utolsó üdvözlés: — Vigyázz magadra Életem! — mondja az anya. Azután már messzire néz a vándor, a ködös jövőbe, szórakozottan rágcsálni kezd valami cukorkát egy kis zacskóból, amit a kezébe nyomtak. A vonat lassan eltűnik, vékony füst csíkja úszik a levegőben. Mikor a hajóról lelépett, már beteg volt. Egy kopaszodó, szemüveges fiatalember, lázas szemével körülnézett az új világ bán.-Talányost js>az atom titkait kutatta a világegyetem csodáit, képleteket morq^lt maga elé, számokat... Egyedül volt, magányosan, egy jó szó, egy baráti kéz nélkül. Munkát hamar kapott, valamelyik új gyár vegyészeti laboratóriumában, de törékeny szervezete nem sokáig bírta. Kivetve a megszokott környezetből, ahol az ételt hűséges kezek eléje tették — hiszen azt sem tudta sokszor, hogy mit eszik — körülvéve tanítványokkal, barátokkal, menyasszonya kezét fogva a napsugaras olasz ég alatt... hol volt már a boldog fiatalember? Beteg, sovány, égószemű férfi vonszolta magát reggel a gyárba. Még írt néhány levelet imádott édesanyjának, nem panaszkodott, vidám, bíztató levelek voltak ezek, legfeljebb néhány szóval elárulta, hogy rosszul esik neki, hogy Nadia, a menyasszonya nem ad hírt magáról, nem válaszol a leveleire. Milyen is volt a tanár úr írása ezekben a levelekben? Primitív, csaknem gyerekes, a végtelenségig leegyszerűsített, minden cifrázattól mentes betűk voltak ezek, a legszükségesebb jelekkel, szinte számoknak tűntek és mégis, értelmük hibátlanul tiszta, pontosan kifejező, a tárgyra térő logikus sorozat volt. Azután elmaradtak a levelek és egy őszi napon, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, nagy barna borítékban hivatalos ajánlott levél érkezett Brazíliából: "A Brazíliai Magyar Követség sajnálattal értesíti Brüll Somát, hogy Ladislao Brüll, 32 éves magyar állampolgár Sao Paolo-ban meghalt". Talán az utolsó tengerentúli levél volt, mielőtt a határokat lezárták és minden postaszolgálat a külfölddel, a tengerentúli országokkal megszűnt. Ennek az egy levélnek még meg kellett jönni. Az anya hallgatott. Tekintete minduntalan odatévedt az asztalon fekvő barna borítékra, az idegen bélyeggel, mint az utolsó kapcsolatra az eltávozott fiúval. Azután egy borús, téli napon, 1939 év végén, néhány hónappal a fia halála után, ő is elment. Nem akart és nem tudott tovább élni. A sors kegyes volt hozzá. A Halál angyala magához ölelte fáradt testét és gúnyosan fordított hátat a már az ajtót csapkodó, szennyes hullámhegynek, melyet Holocaustnak hívtak. Ennek az egy anyának nem kellett szembenéznie Auschwitz gázkamráival. A kisváros temetőjében egy sírkő állott, ez volt belevésve aranyozott betűkkel: Itt nyugszik Brüll Sománé sz. Goldstein Frida 1887-1939 és alatta egy vers: Mig éltél. Bánat volt a neved Nem értetted Te ezt a bús világot S hogy már elég volt, fáradt életed Úgy nyújtottad át Isten szent kezébe Mint hívő egy szál, egyszerű virágot. és alatta: Dr. Brüll László 1907-1939 Eltemetve Brazíliában, Sao Pauloban. A gyémántkoronás tündér szeméből legördült az. utolsó könnycsepp. Hány ismeretlen, elfelejtett áldozata van még a Holocaustnak? 1945. április 29. Milano, Piazzale Loreto. Óriási tömeg. Reggel 10 óra. Egy kifeszitett drótkötélen hat agyonlőtt ember holtteste függ, fejjel lefelé. Középen egy fekete egyenruhás férfi, széles, erős állkapcsa lecsüng, szája nyitva, arca puskagolyó sebétől és rúgásoktól eltorzulva. Az életben Benito Mussolininek hívták s 22 évig Olaszország diktátora volt. Mellette egy fiatal nő holtteste függ, rövid, fürtös haja lobog a szélben, lábán magassarkú, kékszínű cipó, szürke kosztümjének szoknyáját kötél szorítja térdeihez. Míg élt, Claretta Petacci volt a neve, a Duce hivatalos barátnője volt a rangja. A szerelmespár két oldalán két-két magasrangú tisztviselő holtteste ingadozik, mint testőrök vigyáznak groteszk mozdulattal gazdájukra. Soha még szerelmespárra ilyen borzalmas testőrség nem vigyázott. A tömeg egyre nő. Most nem hangzik ütemesen, önkívületben, hogy: Du-ce! Du-ce! Némán szemlélik a dráma utolsó felvonását. Felettük a hűvös, szeles, bíztató, olasz tavaszi ég. Az Apokalipszis utolsó lovasa is eltűnt az Idő mélyében. Ki tudja meddig? Réti Lili
