Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-06-15 / 1015. szám
8. oldal MENÓRA * 1984 június 15 Folyt, as 1. oldalról ITT A GETTO, HOL A GETTÓ ? lélekben még mindig a gettóban élnek? Kik ezek? Akik Pesten templomba járnak? De hiszen katolikus és református magyarok is járnak templomba. — Ők is gettóban élnek? Azok-e, akik Izraelre gondolnak és nem közömbösök sorsa iránt? De hiszen sok magyar ember is akad, aki rokonszenvezik a maroknyi izraeli nép önvédelmi harcával, százmilliós tömegű ellenségeivel szemben. Avagy azokról van szó, akik negyven év után is úgy érzik, hogy nem oldódott meg a kérdés, nemcsak azért, amit Sartre mond, hogy zsidó az, akit a többiek annak tartanak, — márpedig a többiek annak tartják őket, zsidóknak — hanem mert ők maguk is lelkűk mélyen érzik, nem a gettót, de a valóságot; azt, hogy az ügy csak a felületen rendeződött el, látszólag, mint ahogy Hegedűs Géza cikke is tanúsítja: 40 év után sem tudott megbirkózni a kínzó kérdéssel. Ma már nem létezik gettó, sem fizikai, sem lelki értelemben, az amit Hegedűs Géza makacsul, vakon, irreálisan és a tények önkényes figyelmen kívül hagyásával gettónak nevez, az a zsidó azonosság, a jogos és természetes önmeghatározás. A másmilyenség pedig távolról sem jelent különbségérzetet. Ha egy francia, akár külső, akár belső vonásokat tekintve eltér, különbözik egy angoltól, vagy egy magyartól, az még nem jelenti, hogy feltétlenül különb nála. Zsidónak lenni az. ma már, a zsidó állam létrejötte után, egészen természetes állapot. Se nem kiváltság, se nem teher; sem megkülönböztető előny, sem visszahúzó hátrány. Olyan, mint amikor valaki magyarnak, vagy angolnak vallja magát. De ha — teszem azt — egy pesti zsidó mégis a teljes beolvadásban látja a maga egyéni problémájának a megoldását, ha úgy gondolja, ez hoz végleges megnyugvást számára, ám tegye. Ehhez azonban nincs szükség semmiféle teória-teremtésre, hogy az, aki nem tud, vagy nem akar aszszimilálódni; hogy az, aki zsidó módra akar élni, aki ragaszkodik a zsidó nyelvhez. kultúrához, mindahhoz, amit Hegedűs torz közösségi élménynek summáz — az továbbra is a gettó rabja, nem szabadult fel igazán a gettó terhei alól. Egy demokratikus, szabad társadalomban — nézetem szerint — háromféle megoldás létezik a zsidó problémára, a beolvadás csak az egyik lehet és csak egyénekre korlátozva. Vegyük sorjában a három lehetőséget: 1. ) Vannak zsidók, akik úgy érzik, a történtek után, a történelmi tapasztalatok alapján zsidó módra, zsidó közegben, úgy mint minden más, normális nép, a saját hazájukban akarnak élni, jövőt teremteni utódaik számára. Ezek nem vádolhatok sem gettószellemmel, sem árulással és egyéb hasonló zagyvaságokkal. Ellenkezőleg, szocialista államnak elsősorban kötelessége megadni a lehetőséget, hogy a zsidók, zsidó országban élhessenek. 2. ) Vannak zsidók, akik magyarnak (vagy másnak) vallják magukat és minden tekintetben igyekeznek azonosulni, hasonlítani a környezethez. — Ezek teljesjogú magyaroknak (vagy másnak) tekintendők. Sem a környezetüknek, sem a zsidóknak nincs joguk hovatartozásukat megkérdőjelezni. 3. ) Olyan zsidók is vannak, akik hűséges polgárai azoknak az országoknak, ahol élnek, maradéktalanul teljesítik kötelezettségeiket, a szülőfölddel, a hazával szemben, amelyet semmilyen körülmények között nem kívánnak elhagyni, — de ilyen vagy olyan oknál fogva, zsidóknak tekintik magukat. Az ő magatartásukat is el kell fogadni és meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy nemzeti kultúrájukat, hagyományaikat, stb. kiélhessék. Az embernek nem kell feladnia azonosságát, nemzeti hovatartozását ahhoz, hogy valamely ország hűséges állampolgára legyen. Chagall büszke francia állampolgár volt, Franciaországnak adományozta alkotásainak javarészét, de mindig zsidónak vallotta magát. Hja Ehrenburg nagy orosz hazafi volt, egy életen át szolgálta az orosz kultúrát, orosz nyelven alkotott, de mindig zsidónak vallotta magát, akárcsak William Tuvim, a nagy lengyel költő, Arthur Rubinstein, Leonid Bernstein, vagy Saul Below és annyian mások. Egy magyar soha nem érzi szükségét, hogy magyar mivoltát magyarázza, igazolja. Egyszerűen az, és kész. Ha véletlenül Izraelbe látogat, nem sír a Nyugati Falnál — viszont, amikor hazamegy, nem érzi szükségét, hogy magyarságát igazolandó, mindenféle hazugságokat firkáljon össze Izraelről, ahogy teszi ezt egy-egy pesti hitsorsos, akik itt állandóan könnyeiket törlik, otthon pedig a magyar hazához való hűségüket Izráel becsmérlésével akarják bizonyítani. Az igazi magyarok ezt egyáltalán nem igénylik tőlük. Sőt. Valószínű, hogy minél jobban szidják Izraelt, annál kevésbé hiszik el nekik magyarságukat. A magyar ember ugyanis természetes módon, gátlások nélkül, kiegyensúlyozottan viszonylik Izráelhez, mint minden más országhoz. A jóhoz jól, a rosszhoz rosszul. Nem kell semmit bizonyítania. Ha egy ilyen ember történetesen elolvassa Hegedűs cikkét, aligha érti miről van szó. Nem fogja fel miért gettó az, például, ha valaki ragaszkodik a saját nyelvéhez, kultúrájához, stb. A legtöbb egészséges, méltóságához ragaszkodó nép, legelsősorban a magyar, joggal ellenzi más országokban élő szórványainak, vagy nemzeti kisebbségeinek, akár természetes, akár erőszakos asszimilálását. Miért csak a néhány tízezer magyar-zsidó esetében ragaszkodunk a százszor csődöl mondott asszimilációhoz, mint egyedüli üdvözítő megoldáshoz? Az ami helytelen és elítélendő Kolozsvárott vagy Pozsonyban, nem lehet jogos és célravezető Budapesten. Bármi’yen bonyolultnak is látszott a zsidók azonosságának kérdése a különböző országokban, mert kétezer éven át nem rendelkeztek összetartó, egységesítő területtel, mégis láthatatlan szálai néppé kötötte össze a világ tájain más-más nyelvet beszélő, más-más kultúrát művelő zsidókat. Ez a láthatatlan állam most anyagi testet öltött. Élő valóság lett. Ez tartja össze természetes módon érzelmileg és tudatilag a zsidókat bármilyen égöv alatt, vagy rendszerben élnek. Ez a merőben új, eddig nem létezett helyzet teszi végképp lehetetlenné a zsidó közösségek asszimilálását. Nincs értelme tehát, kedves Hegedűs Géza, hogy akár önmagunknak, akár másoknak hazudjunk. Nincs értelme tovább keresni a gettót a lelkekben, vagy a lelkeket a gettóban, itt a gettó, — hol a gettó-t játszva. De ha már a gettónál tartunk, miért a zsidó temetőben, a hitközség termeiben tartották a 40. évforduló ünnepségeit? A magyar zsidóság mártírjai nem a rákoskeresztúri temetőben nyugszanak. Nem az egyház get tózta és deportálta őket, hanem a magyar állam, melynek adófizető teremtő polgárai voltak. S miért áll az ő emlékművük a zsidó temetőben, ismét csak a “gettóban", ahová Helmuth Schmidt, volt német kancellár is elment koszorút helyezni a német nép nevében. A gettózás és deportálás állami aktus volt. Az állam fosztotta és rabolta ki a magyar zsidóságot. A rájuk való emlékezésnek is politikai aktusnak kellene lennie, nem pedig egyházi, vallási ceremóniának, mintha ez a zsidók belügye, ismét csak "gettó-ügy” lenne, ahogy H. G. mondaná. Csak nyílt, egyenes, férfias és őszinte beszéd vezethet ki a ködös zűrzavarból és elméleti kátyúból, amelynek jellemző példája az ő cikke is. Elnémult a hegedűm - örökre Igen ő tette, hogy a hegedű örökre elnémult. Most volt három éve és azóta is valahányszor Münchenben járok, végigjárom azt az utcát, akivel a nagy parkban — ahol a Hadi Múzeum áll — találkoztam s aki a találkozáskor hirtelen felugrott és abban az utcában eltűnt, hiába igyekeztem utolérni, nyomaveszett. Megírom ahogy történt: a villanydróttal körülvett, a világtörténelem legnagyobb tömeggyilkossága helyén, a konyhán, disznótököt hámoztam. Egy hosszú asztal mellett álltunk úgy negyven-ötven Haeftling és késsel aprítottuk a disznótököt. Jó hely volt, mert tökmagot ropogtattunk, melyben volt valamelyes zsírtartalom is. De, hogy kerültem én a konyhára? Pontosan 1944 október hónapban, erre jól emlékszem, habár a csíkos rabruhám kabátjában nem volt naptár, még zseb sem. 1944 szeptember 14-én, pontos dátum, a Schneiderei (szabóság) blokkját, ahol dolgoztam, bomba támadás érte. Ezen épületben dolgozó Haeftlingek; szabók és suszterek száma, körülbelül hatszáz fogoly volt. A bombatámadás következtében megközelítőleg, kétszáz ember pusztult el, vagy sérült meg súlyosan. A sérülteket aztán gázzal megölték. A bombatámadás után kiírták a Schneidereiből és Zusatzban álltam a kapunál, a kimenő-kommandó egyikéhez csatoltak. Ekkor kerültem a konyhára. A tök aprítása közben egy magát Biharinak nevezett és festőművésznek mondott mellettem álló sorstársammal beszélgettem. A magas törpeorrú, ferdének látszó homlokú SS, a konyhakommandó parancsnoka, aki egy hosszú suhánggal a kezében somfordáit közöttünk és hallgatózott. Meghallotta beszélge-Megkérjük kedves olvasóinkat, hogy családi eseményeiket közöljék szerkesztőségünkkel telefonon a 276-9571 számon, hogy lapunk hasábjain hírt tudjunk adni róla. Valamint arra kérjük a kedves olvasót, hogy péntek estétől szombat kimeneteléig montreáli kiadóhivatalunkba ne telefonáljon. SAUL SINGER PHARMACIEN Mr Saul Singer S5 Mont Royal Ave. W. (St Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerküldési Magyarországra vállalunk Korai terhességi vizsgálat a periódus-kiesés várása nélkül 844-1134 tésünket és ránk szólt: — maguk hová valók voltak —? Megmondtuk neki, hogy honnan kerültünk ide. Erre hozzám fordult; — tehát maga erdélyi. Én is az vagyok: Szászrégeni. Szóval földiek vagyunk de ezt csak magamban gondoltam. — Na jöjjenek be — bevezetett bennünket a konyha után levő helyiségbe és egymás után két, három csajka forró zupával vendégelt meg bennünket, amit kenyér nélkül ittunk meg, mert kanál nem létezett. Kanál csak annak volt ott, aki egy deszka darabhoz jutott és abból faragott kanalat magának. Az SS bőbeszédű lett és elkezdte— — tudják maguk, hogy Románia kiugrott a háborúból és az oroszokhoz, csatlakozott — és már úgy tudom, hogy a maga városához is elérkeztek. — mondta hozzám fordulva. — Miért nem várta meg őket, miért kellett magának ide jönni? — Nem jöttem én ide, idehoztak. — Miért nem verte ki a magyar csendőrök fogát? — Gyáva emberek maguk, zsidók. Ez a társalgás ékes, magyar nyelven folyt le köztünk. Csak ő beszélt, mi hallgattunk. Majd egyet sóhajtott és folytatta: Szüleim bizonyára miattam kellett, hogy meneküljenek Szászrégenből. Most nem tudom, hogy hol élnek. Megszakadt köztünk a kapcsolat. Elkezdtük vigasztalni a legújabb “jóakarónkat". Bennünket bizony senki sem vígasztalt, még egy jó szót sem kaptunk ottan. Folytattam a tökhámozást, a kés megcsúszott a kezemben és belevágtam egyik ujjamba. A vérzést a csapnál igyekeztem elállítani. Az SS meglátott, rámrivallt most már németül: "mit csinál maga ott?” Megmutattam az. ujjam vérzését, erre felorditott: "Hát ez. vér magának?" és hirtelen beleszúrl a bal tenyerembe. — Na lássa, most már vérzik. Mennyit szenvedtem, mindig dugdostam, papírdarabokkal takartam be, nehogy lássák, mert bajt okozhatott, sőt életembe kerülhetett volna ez a vágás a szelektálásnál. A balkezem mutatóujja és a középujjam merev maradt. Ezért többé hegedülni nem tudok és így néniult el a hegedűm — pedig milyen szórakozás és élvezet-nyújtó nekem a saját hegedűm hangja, a muzsikaszó. Szóval ott ülök Münchenben a parkban, ahol a bajor királyok hosszú épülete húzódik. A mellettem ülő a pádon, ismerősnek tűnt, nem tudtam, honnan ismerem — de a már leírt jellegzetes arcvonások, különösen a rövid, vastag, törpeorr és a szokatlan nagy fül, emlékeztetett, hogy ezt az embert valahol már láttam. Magyarul szólítottam meg. Rám bámult és megszólalt: honnan tudja maga, hogy én tudok magyarul? — Mondja, maga nem dolgozott régen, valahol egy konyhán? — Elpirul és dadogni kezdett. Erre bal tenyeremet felfordítva, az arca elé tettem. Gyorsan, szótlanul felkel és a főutcán át egy baloldali utcába befordult és eltűnt. Dr. Katz József FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA HOME MADE EUROPEAN STYLE Mindenfajta savanyúság, kovászos és ecetes uborka, paradicsom, csalamádé, különböző paprikák stb. árusítása üzletek és privátok részére. Rendezvényekre, partikra stb. rendeléseket felveszünk. FRANK MIHOL1C 685 Rue Thomas, St. Amable, Que. JÓL 1N0 telefon: 649-3162 BARÁTI TÁRSASÁGOT KERESEK kultúr-szórakozásra. Jelige “50-es független tanárnő”. Leveleket a Montreáli Szerkesztőségbe kérek. TELJES RESTAURANT TRAMSILVAMIA ★ ★★ MONTREAL KÜLÖNLEGES ROMÁN VENDÉGLŐJE CSÜTÖRTÖKTŐL VASÁRNAPIG VACSORA és TÁNC Gyönyörű román, magyar, görög, spanyol, héber, orosz és cigány dalokat ad elő a világhírű Marianna Badoiu énekesnő, kíséri a tehetséges Benny (harmonika, trombita) és Morei (zongora és klarinét). EGY EMLÉKEZETES ESTÉRE... RESTAURANT TRANSILVANIA ITAÍ.MÉRÉS REZERVÁLÁS: 341-3926 5810 DECARIE (Corner Bourrel) Bőséges parkolóhely SZERETNÉK beszélni magyar zsidókkal, akik MONTREALBAN töltötték az 1950-es éveket. Akik tudnak beszélni a Stanley Str. - St. Lawrence Str. és környékén zajló zsidó életről. Ezenkívül szeretnék hallani a Budapest Klubról és a Country Clubról Laké Lachigan-on. George Ferenci, tel: (514) 285-8519 NEM MINDEN LÁB LETT EGYFORMÁN TEREMTVE BÜTYKÖK €11 LÚDTALP HARANT SÜLLYEDÉS CIPŐK KÉSZÜLNEK MINDENFÉLE PROBLÉMÁS LÁBRA Kinövéses ” Fekélyes 41 Kalapács-ujjas Bütykös * Reumás 44 Hibás lábakra LÁBRA MINTÁZOTT GYÓGYCIPŐK J. SLAWNER LTD. y Orthopedic appliances 731-3378 5713 COTE DES NE IG ES Rd. Montreal. Que. METRO KÖZELÉBEN Szemben a.Jewish General Hospitalial NYITVA: hétfőtől péntekig 8-tól 5-ig KORDA STEVEN ügyvéd LL.L., LL.D. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188 Place Desjardins, Montreal Que. H5B IB3 Tel: 282-1111 BOURRET PASTRY DELICATESSEN 5771 VICTORIA AVENUE Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi espresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények 733-8462 Szabad parkolás ^4'4444444444444444444444444444»+444444444444444444>^ N.D.G. Somerled N.D.G. PATISSERIE CHARCUTERIE Lencz cukrász 6206 Somerled (Grand Blvd sarok) Szeretettel várja régi és új vendégeit modernül felszerelt üzletükben, ahol a helyszínen naponta frissen készült cukrászsütemények nagy választékban. Pékáruk, tejtermékek, ízletes magyar felvágottak, savanyúság, Globus konzervek, európai csokoládé különlegességek nagy választékban kaphatók. Alkalmi rendeléseket telefonon is felveszünk. Tel: 487-0183 ÚTLEVÉL, VIZŰM, IKKA Income fax, jegyek a világ minden részébe, Utazási biztosítások JOHN and MÁRIA VECSEY utazási tanácsadók UTAZIK VAGY KIHOZAT, VECSEYÉKRE SZÁMÍTHAT. 8440 Waverley St. Montreal, Que. H2P 2P8 Tel.: 388-4465 vagy 384-3283 PHARMACIE JEAN COUTU X. BRIAND PROP. 6575 Cote Des Neiges Rd. Montreal, Que. (Barclay saroknál) Minden szerdán reggel 8:30-tól este 6-ig 10 SZÁZALÉK ENGEDMÉNY I 65 ÉVEN FELÜLIEKNEK kivéve cigaretta és az anapi speciálok GYÓGYSZEREK — CSOKOLÁDÉFÉLÉK PIPERECIKKEK AJÁNDÉKTÁRGYAK — HÁZTARTÁSI CIKKEK — Stb. Kérjük figyelje SPÉCI AL-jainkat az üzletben. DÍJMENTES SZÁLLÍTÁS REGGEL I 1-TŐL ESTE 6-1G Telefon: 738-1151 A CSÁRDA RESTAURANT tudatja Montreal közönségével és a turistákkal hogy december 8-tól új cigányzenekar érkezeit Budapestről Az új zenekar tagjai: Balogh Suba Kálmán primás, Puporka Elemér cimbalmos, Sárközi Tibor bőgős, akik hazai muzsikával szórakoztatják vacsorázó vendégeinket. Asztalfoglalásért kérjük hívjon mielőbb. Telefon: 843-7519 3479 St. Lawrence Blvd. Montreal, Que. AGENCE DG VÖÍAGES ALLIED a TRAVEL BUREAU Szakszerű kiszolgálás, Üzleti és szórakozási utazások a világ minden részére i 5300 Cote des Neiges Montreal, Que. H3T 1Y3 Quebec Licensée Tel: (514) 733-8292 Professional service for travel anywhere around the world Business or pleasure
