Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-06-08 / 1014. szám

4. «Mai Heti •xidrm: BEHAALOTCHA Az Úr, Mózes szavával így parancsolta Áronnak: „Midőn felteszed a mécseseket, a lámpás előrésze felé világítson a hét mé­cses.” És így cselekedett Áron. Szidránk kezdő szavaiból kitűnik, hogy míg a 11 törzs áldozati hozzájárulása egy­szeri volt, a Lévi törzsé, a Menóra meg­gyújtásával, állandó. A Menóra lángja szimbolizálja a zsidó vallás és a zsidó nép egész létét. így Áron hozzájárulása sokkal többet jelentett, mint a többi törzsé. — A Midrás a következő hasonlatot mondja. Egy király, koronázása után, naponta vendégül látta népe egyes törzseit. Volt egy kedvelt udvari embere, akit nem hívott meg a csoportokkal. Az illető bánatosnak és sértettnek érezte magát. Egyik nap a király csak ezt a kedves emberét hívta meg, mondván, hogy annyira kedveli, hogy nem akarta a tömeggel együtt meghívni, hanem őt egyedül, külön akarja vendégül látni, ez­zel is kimutatván milyen nagyra becsüli, így volt Áronnal is, midőn megbízatásával az Úr kimutatta, mennyire nagyrabecsüli őt. „És így készült a Menóra, vert aranyból a szára, valamint a virága vert munkából, a minta szerint, melyet az Úr Mózesnek mutatott.” A Menóra készítésének részleteivel Mózes második könyve már foglalkozik s itt újra említi, milyen fontos, hogy ne részenként, hanem egy darabból készüljön törzse, ágai és díszítései. A Menóra a zsidó egység és vallás szimbóluma. Ahogy fontos, hogy egy darabból legyen, úgy fontos a zsidó népnél, hogy tömör egység legyen; ahogy a Menóra hivatása a világítás, úgy a zsidóságnak is az a feladata, hogy a sötétséget szétoszlassa s a Tóra fényével világítson az emberiségnek. A zsidó állam ezért választotta jelképül a Menórát. A Menóra Izrael legkiemelkedőbb szimbó­lumai közé tartozik. A Chanukával való kapcsolata által a Menóra jelképe lett a szellem győzelmének az erőszak felett, a szellem diadalát pedig nem vívhatták ki se erővel, se hatalommal, csakis Isten szelleme által. „És szólt az Úr Mózeshez: Vedd a levitákat Izrael fiai közül és tisztítsad meg őket... hintsd reájuk a tisztítás vizét, húz­zanak végig borotvát egész testükön és mossák meg ruháikat, hogy megtisz­tuljanak.” A leviták méltók az Úr szolgálatára, mert Egyiptomban a leviták törzse volt az egyedüli, mely hú volt Ábrahám hagyományaihoz. A többi törzs nem tartotta meg a szövetség zálogát (körülmetélést), bálvány­kultuszt űzött, hasonlóan az egyipto­miakhoz. A sivatagban is ez a törzs volt az, amely nem vett részt az aranyborjú imádá­­sában. Ezért jogosan esik Isten választása erre a jámbor törzsre, amelyet ezen a napon felszentelt a Maga és a Szentély szolgálatára. De mivel tisztátalanok voltak (hiszen az aranyborjút imádókat ők ölték meg, el kellett rajtuk végezni a tisztulási processzust.) A Biblia megismétli a Pészach ünneppel járó bárány-áldozat betartását és azt a törvényt, hogy ha valaki a megfelelő időben tisztátalan vagy távol van ott- • honától és nem tudja a Pészachot idejében megtartani, akkor egy hónappal később ün­nepelje azt. Mivel azonban a 40 éves sivatagi vándorlás ideje alatt nem lettek körülmetélve és a Biblia előírása szerint csak az vehet részt az áldozati bárány fogyasztásában, aki körül van metélve, az itt megnevezett pészachi áldozaton kívül egyszer sem hoztak pészachi áldozatot. A körülmetélést káros éghajlati viszonyok tették lehetetlenné, gyógyulási szem­pontból. ,,Azon a napon pedig, melyen felállították a hajlékot, befödte a felhő a bizonyság sátrat és este a hajlék felett olyan lett mint a tűz tüneménye, egészen reggelig... és amikor elszállt a felhő a sátorról, akkor útnak indultak Izrael fiai s azon a helyen, ahol a felhő megállt, ott táboroztak le.” „És szólt az Úr Mózeshez: Készíts magadnak két ezüst harsonát, vert munkával, hogy szolgáljanak a közösség egybehívására és hogy elindítsák a táborokat.” Ha mindkét harsona szól, az egész gyülekezet toborzását jelenti, ha csak egy harsona hallatja hangját, azt jelenti, hogy a törzsek fejedelmei gyülekezzenek; ha riadót fújnak, akkor az egész tábor in­duljon, de nem egyszerre, hanem mind a négy tábor egymásután a harsona jelzése szerint. — Nehéz megállapítani, hogy ezek a különböző kürtjelek milyen melódiával hangzottak. A Rámbán szerint minden egyes tábornak megvolt a maga kürtjele, így a melódiából megállapítható volt, melyik tábornak szól a jelzés. Ezeket a har­sonákat csakis a papok használták. Háborúban különleges riadót fújtak, ünnep alkalmával és újholdkor is harsonajelzés kísérte az áldozást. A Jeruzsálemben rendezett nemzetközi kiállításon bemutattak egy rendkívül érdekes könyvet, mely főleg a zsidó hang­jegyekről szól. Ezeket a zsidó hangjegyeket táámimoknak vagy negineknek nevezzük s a szöveg felett és alatt vannak, de csak a nyomtatott szövegben. Magában a Tórában nincs semmiféle hangjegy. A nyomtatott szövegben lévő, minden egyes hangjegy egy bizonyos melódiát jelent, s mivel a Tóra-előolvasó, a „lájnoló” a szöveget dallammal énekli, kívülről tudnia kell, melyik szót milyen „negina” hangjegy illet. Emellett az egyes hangjegyek dallama nem minden alkalommal egyforma, így alapos tudás kell a megfelelő olvasáshoz. Ezeket a dallamokat aránylag kevesen tudják; szájhagyományként éltek, s mivel a fent nevezett mú az egyes dallamokat modern hangjegyekkel lekottázta, biztosítva van a melódiák fennmaradása. „Es a második évben, a második hó huszadik napján felszállt a felhő a bizonyság hajlékáról és elindultak Izrael fiai, vonulásaik szerint, a Szináj sivatagból a Párán sivatagába.” Egy évi táborozás után, ez volt az első vonulásuk. Minden törzsnek megvolt a maga címeres zászlaja. Dán törzse, mint a legerősebb, volt a hátvéd; egyúttal az ő dolguk volt az elveszett tárgyak összegyűjtése. Ez a ren­dezett vonulás Páránig három napig tartott. „A szövetség ládája vonult előttük.” A Midrás szerint a frigyláda középen haladt s a vándorok előtt egy külön frigyládában a Mózes által eltört kőtáblák darabjai vonultak. „És mikor elindult a láda, így szólt Mózes: Kelj fel Örökkévaló, hogy szét­­szórassanak ellenségeid és megfutamod­janak előled, akik gyűlölnek. És amikor megpihent, így szólt: Térj vissza Örökké­való, Izráel ezreinek tízezrei közé.” Ezeket a könyörgő verseket mondják mind a mai napig a frigyszekrény kinyitásakor, midőn a Tórát felolvassák. „Es történt, hogy a nép panaszkodott es ez visszatetsző volt az Úr előtt... fellobbant haragja és az Örökkévaló tüze kigyúlt köztük és elemésztette a tábor szélét.” A nép panasza alaptalan volt, mert a manna kielégítette minden földi vágyukat: olyan ízűnek érezték, amilyent éppen kívántak. Talán az késztette mégis zúgolódásra a népet, hogy a kinyilatkoztatás után most ébredtek annak tudatára, hogy mit vállaltak a „megtesszük és meghallgatjuk” fogadalmával. A köztük lévő gyülevész nép pedig uszította a még gyengébb hívőket: „És a gyülevész nép mohó vágyakozásba esett ... és mondták: Ki ad nékünk húst enni? Emlékszünk a halra, melyet ingyen ettünk Egyiptomban, az ugorkára, diny­­nyére... most azonban lelkünk kiszáradt, nincs kmmi, csak mannára néz a szemünk.” És Mózes elkeseredetten szólt az Úrhoz: „Miért bántál rosszul szolgáddal ... hogy ennek az egész népnek a terhét reám tetted?... Ha így bánsz velem, ölj meg inkább, hogy ne lássam balsorsomat.” Ekkor az Úr parancsára Mózes hetven válogatott férfit gyűjtött a találkozás sátrához, kik a hithú zsidóság magját képezték s akikben megfelelő képesség lakozott, hogy a népet taníthassák és vezet­hessék. Ezek megosztották Mózessel a nehéz munkát. Ez az intózkedés tulajdonképpen Jitró tanácsának kibővitése. B.D. 1944- 1984 A Budai Szent Erzsébet Kórház Legendája ^vlytatá* Menekülés a vagonból Rájöttem a németekkel és a nyilasokkal való érint­kezésem folyamán, hogy semmi sem hat olyan biz­tosan, mint az erélyes, határozott, sőt legtöbb eset­ben fenyegető fellépés. En­nek oka igen egyszerű volt: ezek a hatalmaskodó ban­diták csaknem valameny­­nyien gyáva fickók voltak, akik azonban megszokták, hogy az. üldözöttek és hozzátartozóik könyörgő, siránkozó hangon beszél­jenek velük. így aztán azt, aki pontosan az ellenkező hangnemet használta respektálták, olykor meg is ijedtek tőle és ilyként néha elég szép eredményeket érhettünk el. így sikerült kiszabadítanom az Auschwitz felé induló transportból Erős Margitot, egy kassai gyógyszerész fiatal, feltűnő szépségű feleségét. Erős Margit férjével és kislányával együtt a kassai gettóba került. Férjét ott valami nézeteltérés folyamán lelőtték. A gyer­mek eltűnt. Az asszonynak sikerült megszökni és regénybe illő bonyodalmak és szenvedések után Budapestre menekülni, 1944 tavaszán. Bebocsát­­tatást kért és kapott a kórházunkba, talán ő volt az egyetlen, zsidó véden­ceink közül, akinek volt egy kis betegsége, jelentéktelen egyoldali túdőcsúcshurut. Természetesen ágyba fek­tettük és súlyos tüdővé­szesként kezeltük. Két hónap múlva beteg lettem és két héten át nem jöttem be a kórházba. Mikor visszajöttem meg­lepetéssel hallottam, hogy Erőss Margit önként távo­zott a kórházból. Ezt nem értettem, megbocsát­hatatlan könnyelműségnek tartottam. Kiderült, hogy igazam volt, két hét múlva egy kis cédulát kaptam postán, amelyen kusza, ceruzával írt betűkkel ez állott: “Segítség! Razzián elfogtak, transzportban vagyok! Erős Margit. Utóirat: Ezt a cédulát kidobtam az ablakon és kérem azt a jó embrt aki megtalálja juttassa el a Szent Erzsébet Kórházba.” Azonnal berohantam a toloncházba és az ügyeletes rendőrtisztet kértem. A beteges külsejű kapitányra a legerélyesebben rákiáltot­tam: “Itt van önöknél egy Piroska nevű súlyos tüdővés^es betegem, aki ideglázban megszökött a kórházból. Azonnal adják ki! — Á! Hát szóval ez az a kassai gettóból megszökött és álnéven bújkáló zsidóasszony, akit maguk eldugtak. Most aztán maguk is benne vannak a slamasztikában. — Semmi közöm a maga megjegyzéseihez, azonnal adja ki az asszonyt, mert halálos beteg és ápolá­sunkra szorul. Kovács professzor az Új Szent János Kórház tüdőosz­tályának vezetője haj­landó felvenni a kór­házba. — Szó sincs róla* — felelte a rendőrkapitány. Ez a nő már be van osztva a Németországba induló transzportba és még ma útnak indul. Megkockáztattam a legvégső lehetőséget. Vagy sikerül, vagy magam is a nyilasok kezébe kerülök. Szemébe néztem a nyeszlett rendőrtisztnek és harsogó hangon kiáltottam rá: — Ha megkérdezem Öntől, hogy kiadja-e nekem ezt a nőt most azt feleli, hogy nem. De ha ugyanezt a kérdést feladnám Önnek 2 hónap múlva, mit fe­lelne? Tudna-e erre akkor válaszolni? Tehát még egyszer megkérdezem, most utoljára: kiadja-e Erős Margitot, vagy sem? — Vigye, — mondta halálsápadtan a megijedt rendőrtiszt. Azonnal kiadta a minden ízében reszkető félájult fiatalasszonyt és csak azt kötötte ki, hogy a “nagybeteget” Kovács professzor tüdőosztályán kell elhelyezni és a professzornak és nekem garanciát kell vállalni, hogy nem fog megszökni. Erős Margit valóban Kovács professzor tü­dőosztályára került, ott feküdt egy hétig, aztán átszállították a mi kór­házunkba. Az ostrom előtt önként távozott. Mint később megtudtuk, visz­­szament Kassára. Ma is él. Aquilin barát Brodmann Tibor keres­kedő, szemüveges, gyen­ge fizikumú fiatalember. Jó szerencséje segítette be a Szent Erzsébet kórházba, akkor amikor már minden reményről letett. Vagy szá­zadmagával a Fő utca 32- ben levő kapucinus rend­házban dolgozott mint munkaszolgálatos. Az ercsi áttörés után századával Bu­dapestre a Tattersallba he­lyezték el őket, majd mivel a kapucinus renházban dol­gozó munkásszázadból már alig maradt életben pár em­ber, azok pótlására vitték őket a rendházba. Itt lövészárkokat és gép­puskafészkeket ásattak velünk, zsidó munka­szolgálatosokkal, — mond­ta Brodmann. A legna­gyobb tűzbe hajtottak bennünket, nyilvánvaló volt az a szándék, hogy minél több pusztuljon el közülünk. Ha valaki elesett, sohase temették el az SS katonák. A tisztjük odakiáltotta nekik: "Donau Lazarett!” És a munka­szolgálatos szétroncsolt holtteste már repült is bele a Dunába. Naponta 20-30 halottunk, sebe­sültünk volt. A rendház főnöke P. Medgyessy Dezső szakállas barnakámzsás barát, valóban barát volt, az üldözöttek barátja, rettent­hetetlen ember. Ez a szer­zetes a Szent Erzsébet Kórházban is dolgozott. Mindent megtett, hogy helyzetünkön könnyítsen. Volt egy szakácsa, aki sokszor adott enni nekünk is, a házban állomásozó SS századtól lopta el az en­nivalót. Aquilin volt a neve és kámzsája zsebében hatalmas revolvert rejte­getett. Nem is egyszer fogta rá német katonákra, kik a konyhában renitens­­kedtek: “Ki innen, mert ledurrantalak!” Egyik sem merte feljelenteni, mindig kikotródtak. Dubay főorvos Mikor bomba csapott az udvarra Brodmann köny­nyebben megsérült, de megragadta ezt az utolsó lehetőséget, összeesett és súlyos sebesültnek színlelte magát. Tudta, hogy a sebesülteket innen a Szent Erzsébet kórházba szállítják és azt is tudta, hogy ez körülbelül egyenlő a megmeneküléssel. — Mikor hordágyon engem is bevittek a kórházba már rengeteg sebesült ordított, ri­­mánkodott, üvöltött a folyosókon. Dr. Dubay sebészfőorvos nyakig volt a munkában, operált, kö­tözött, csupa vér volt, mint egy mészáros. Mikor végre rám került a sor, ezt nyöszörögtem: “Tessék lehajolni főorvos úr, mert nekem már végem van, belül ömlik a vérem, nem bírok hangosan beszélni. S mikor lehajolt a szájamhoz, azt súgtam a fülébe: “Zsidó vagyok főorvos úr! Ment­sen meg, az Istenre kérem! A főorvos bekötözte a sérüléseimet, kiderült, hogy a térdembe is fúródott egy kis bombaszilánk, de ez semmiség volt. Mikor elkészült a munkájával odaszólt az ápolónővérnek: “Ennek az embernek súlyos belső sérülései vannak, azonnal ágyba kell fektetni. Majd holnap, ha ugyan megéri a reggelt, tüzeteseb­ben megvizsgálom." Én, hogy ezt a diagnózist alátámasszam “elájultam" és a kedves Anna nővér nagy aggodalommal és végtelen gondossággal szállitatott el az ágyamig, ahol még hosszú ideig feküdtem “eszméletlenül”. Végig a kórházban voltam. Igaz egy kis szerencsém is volt. A tér­demen a seb elmérgesedett, s így történt, hogy épp akkor mikor a nyilasok bejöttek egy kis ellenőrző körútra, s megálltak az ágyam előtt, én akkor valóban félrebeszéltem. A főorvos legyintett az ágyam előtt, hogy a perceim meg vannak számlálva, s így a hóhérok nem törődtek velem. De azt hiszem, hogy amikor a nyilasok elmentek a sebészfőorvosnak ma­gának is lehetett 40 fokos “melege” V. Molnár Etel MÁRTÍROK Mártírjaik minden népnek vannak; Mártírokat a négy égtájon siratnak. Ám hol van akkora márványlap, Akkora emlékmű, akkora kő, Melyre rá lenne véshető. Melyre ráférne hatmillió mártír neve; Ember, asszony, agg és csecsemő Elnémított életének emlékezete? Hol lelhető égig érő mauzóleum. Mely előtt, gyászolók torkából Felsírhatna a Requiem? Isten! Én Istenem, Te láttad Zuhogni, sugárba szökni vérüket. Te tudod, mit tettek velük A lelki korcs-szülöttek! Alázattal kérdezlek Istenem, a szabad Akaratot Ember tévedésből kapta, hogy Az elvetemült az ártatlant halálra marja? E maroknyi népnek ígérjed meg, hogy Ezentúl mindig vele leszel és Mindenható szereteted letörli Túlélők arcáról a lepergő könnyeket... / (Canada, 1984) MENÓRA * 1984 június 8 Kennedy Travel Bureau Ltd. (416) 593-0600 (416) 921-8945 296 Queen St. YV. £3 Jk 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. Toronto, Ont. M5V 2A1 W * M5S 1X5 • Egész éven át csoportos utazások Magyar­­országról előnyös áron. • Hozassa ki rokonait és barátait látogatóba. • Kedvezményes árak Torontóból Budapestre • Torontóban hosszú és hideg a tél, forró és párás- a nVár — minden időben remek ajánlatokkal szolgálunk. • Bővebb felvilágosításért hívja irodánkat. • IKKA föképviselet — miután a dollár forint átváltási értéke magas, küldjön ajándékot szeretteinek IKKA-n keresztül. • TUZEX, COMTURIST képviselet TRANSEX^dH Division of Kennedy Travel Bureau Ltd 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 (416) 923-1193 WORLD DELICA TESSLN & MKAI N 557 St. Clair Ave.. W. Toronto Magyar paprika tej. 656-6259 Vásár Naponta friss I osztályú húsok ízletes, magyaros. készítésű felvágottak Füstölt áruk. Frissen készíteti és mélyhűtött ételek mérsékelt áron kaphátók Szeretettel és figyelmes, gyors kiszolgálással várja kedves vevőit Bandi bácsi és Családja r— ... , Magyarország egész területén az összes bíróság, köz­­, jegyzői iroda és hatóság előtti érdekvédelem, válóper- i ben, hagyatéki és peres eljárásban képviselete, ^végakaratának hazai végrehajtása érdekében forduljon i közvetlenül DR. HERRGOTT ELVIRA budapesti t ügyvédhez. i 1-es számú Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, i Budapest, V. Kecskeméti u. 13. Tel: 174-911 : judit’s skineare stúdió ** 9 Női és férfi kozmetika Arcápolás, szőrtelenítés, európai kozmetika 960-1857 Judit (Átköltöztünk a Manulife Centerből) Érdemes felmenni a 4. emeletre! Gyári áron vásárolhat a készítőnél! Női és Férfi Bőr és irha (Lambskin) kabátok, jackettek, suede-kosztümök készen és méret után kaphatók Szakszerű alakítást, újrabélelést vállalunk Maher Leather and Sheepskin Co. 119 Spadina Ave. 4. emelet Toronto, Ontario Tel: 593-0798

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom