Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-02-17 / 998. szám
4. oldal MENÓRA * 1984 február 17 HETI SZIDRA: KI TISA WW1 'O És szólt az Úr Mózeshez: “Ha felveszed Izrael fiainak létszámát megszámlálásuk alkalmával, akkor adja meg mindenki lelkének váltságát az Örökkévalónak, midőn számbaveszik őket és ne legyen rajtuk csapás... mindenki, aki átmegy a számláláson, adjon fél sekelt...“ Minden húsz éven felüli férfi köteles volt ezt a fél sekelt leadni, váltságdíj fejében. Kétségtelen, hogy ez a népszámlálás mindenekelőtt azt a célt szolgálta, hogy megtudják, hány katonaköteles férfi van Izrael fiai között. A fél sékel váltságdíj magyarázata: a harcba induló katona annak van kitéve, hogy embert öl. Nem nevezhető gyilkosnak és semmi esetre sem szándékős gyilkosnak, de mivel kész emberéletet kioltani, meg kell fizetnie lelkének váltságát. A katonának meg kell értenie, hogy bármilyen magasztos céllal is indul háborúba, a háború mégis csak súlyos erkölcsi hátrányokat idéz elő, ezért a váltságot mindjárt a sorozás alkalmával — jóval a háborúba indulás előtt — meg kellett fizetni. A zsidóknál kétféle háború létezett. Az egyik a kötelező háború, hazája védelmére, a másik az ország határainak kibővítésére, erre azonban nem lehetett kötelezni senkit. Ez utóbbi annyira liberális volt, hogy aki félt harcba menni, otthon maradhatott. Az “aguna” kérdését úgy oldotta meg Dávid király, hogy minden katonája feltételes válólevelet írt, s ha sorsa a háború befejeztével bizonytalan volt, akkor felesége szabadon újra férjhez mehetett, mert a “get” ebben az esetben érvénybe lépett. Fontos kikötés volt, hogy a gazdag nem adhatott többet, a szegény sem kevesebbet: mindenkinek pontosan fél sékelt Tellett adnia. A befolyt összeget a frigysátor szolgálatára fordították. Ha a zsidó katona győztesen tért vissza a arcból, akkor is bizonyos fokig bűnösnek rezte magát, mert.emberéletet oltott ki, így tehát vezekléssel és más módon igyekezett az Ural kiengesztelni. Az, hogy a Tóra szellemének mennyire ellenszenves a vérontás, a Bibliából több helyen is Kiviláglik. Ugyanez a motívum domborodik ki abból a zsidó legendából, hogy mikor az Úr a tengerbe döntötte a zsidókat üldöző egyiptomi seregeket, az angyalok dicshimnuszt akartak énekelni, de az Úr el hallgattatta őket: Teremtményeim elmerülnek a tengerbe és ti dicshimnuszt akartok zengeni? A későbbi időben a fél sékel fizetése mindenkire kötelező adóvá változott, melyet a templom nyilvános istentiszteletének fenntartására fordítottak. így a mindennapi szertartások költségeit az egész nép fizette. Ezt az adót a templom pusztulása után is fenntartották s a befolyó összegeket templomok és tanházak fenntartására fordították. Érdekes, hogy a félsékel évente való fizetése Purim alkalmával még ma is érvényben van, és a cionisták a cionista mozgalom feltámadásával a cionista világmozgalom javára fizették a sékelt. A félsékel szimbolikus magyarázata az, hogy az ember egyedül csak félembernek számít, “Készíts rézmedencét réztalapzattal mosdásra és helyezd azt a találkozás sátra és az oltár közé, vízzel, és Áron és fiai mossák meg benne kezüket és lábukat, midőn a találkozás sátrába lépni készülnek.” A kézmosás szabályát a zsidók minden időben megtartották, ha belépnek a Szentélyt pótló templomba, a kézmosás kötelező. A rituális kézmosás céljára minden templom előcsarnokában ott van a kijor, a medence. Manapság, ha a kohanita a frigyszekrény elé lép, előbb leviták megmossák a kohén kezét, és cipőjét levetve mondja az áldást. A gálutban csak a három zarándokúnnepen és jóm kipurkor mond áldást a kohanita, de ha az ünnep szombatra esik, akkor nem. Izraelben azonban szombaton is, és sok helyen minden nap mond áldást a kohanita. Ezután a Biblia elmondja a felkenőolaj készítését. Olíva olajat négy fűszernövény kivonatával kellett keverni, hogy a felkenés jelképes szertartását elvégezhessék vele, azaz, hogy felszentelhessék a találkozás sátrát és azokat akik benne szolgálnak. Az olajat lepecsételt korsóban tartották a főpap nevével ellátva, s nemcsak az új főpapot, hanem a királyt is ezzel kenték fel. A Midrás szerint, amikor az Úr Sámuel prófétát megbízta, hogy Jisáj fiai közül egyet kenjen fel királynak, nem nevezte meg, hogy melyik fiát. Sámuel Jisáj fiait sorba állította és azt hitte, hogy a legidősebbről van szó, de az olajos korsó magától a legfiatalabb hoz, Dávidhoz sietett és magától kente fel királynak. Dacára annak, hogy az Úr egyszer már figyelmeztette a népet, hogy a szombat szigorú betartása a frigysátor építésénél is kötelező, most újra inti a népet, hogy a szombati teljes pihenés még a frigysátorra is vonatkozik. Bár a frigysátor építése a legfontosabb dolog volt, és Isten szolgálatában történt, mégsem volt nagyobb fontossága, mint az Isten által elrendelt szombatnak. A szombat jóval több mint pihenőnap. A szombat betartása két részből áll, abból, hogy “sámor” vagyis tartsd be a szombattal kapcsolatos parancsokat ami a pihenést illeti s “zácor”: foglalkozz azzal a szellemi résszel, amire a szombat tanú. Nem elég, ha szombaton fizikailag pihenünk, de használjuk fel az alkalmat, hogy szellemileg erősödjünk istenhitben és tudásban. “És őrizzék meg Izráel gyermeki a szombatot, hogy megtartsák nemzedékeiken át örök szövetségül..." De életveszélyben bármilyen munkát is elvégezhetünk, csak hogy emberéletet mentsünk, mert ez teszi lehetővé, hogy betartsuk a szombatot egész életünkben. Az ezután következő szakaszokban mutatkozik igazán Mózes személyének páratlan nagysága, mondja a Zohár. Példának hoz három kiváló egyént a zsidó történelemből, Noácht, Ábrahámot és Mózest. Midőn Isten elhatározta, hogy a romlott világot özönvízzel sújtja, Noách meg sem kísérelte, hogy Istent az emberiségért könyörületre bírja, hanem megelégedett azzal, hogy ő és családja biztonságban legyen. Midőn Szodoma elhatározott sorsáról értesült Ábrahám, alkudozni kezdeti, hogy az Úr az ártatlanok kedvéért bocsásson meg a bűnösöknek... csak ötven... csak tíz ártatlan kedvéért... de (íz sem volt. Mózes, midőn látta Isten haragját az aranyborjút körültáncoló zsidók eltévelyedése miatt, könyöruielel kért az egész népre az Úr pusztító szándéka ellen, mindenkire, kivétel nélkül, a bűnösökre és ártatlanokra egyaránt. S mikor az Úr a népet ki akarta irtani, de őt magát, Mózest naggyá akarta tenni, Mózes így könyörgött: Törölj ki engem a te könyvedből, melyei írtál! — És nem mozdult és nem hagyta abba a könyörgést, mig Isten nem szólt: “Megbocsátok a népnek, ahogy te kívántad.” “És látta a nép, hogy Mózes késik lejönni a hegyről és Áron köré csoportosultak és szóltak neki: Készíts nekünk istent, aki járjon előttünk, mert nem tudjuk. mi történt Mózessel, aki felhozott minket Egyiptomból.” A Biblia itt szűkszavú, holott Áron nem egyezett bele olyan könnyen az aranyborjú elkészítésébe, az időt húzta, de meg kellett adnia magát a nép hangulatának, mert félt úgy járni, mint Húr, aki tiltakozott a nép kívánsága ellen és ezért megölték őt. A népet tulajdonképpen az Egyiptomból velük jött “gyülevész nép” bujtotta fel d bálványimádásra, Jehuda Halévy szerint a nép nagyrésze azért kitartott Isten mellett, ők csak Isten látható szimbólumát akarták elérni. Önkéntelenül is arra gondol az ember, hogy — látva a csodák sorozatát, érezve Isten szeretetét és védelmét, hogy vetemedhettek bálványimádásra és hogy hihettek egy szoborban, melyet az ő aranyukból készítettek. Azonban tudnunk kell: a nép nagyobb része nem olyan bálványt kívánt Árontól, melyet imádni fognak, hanem szószerint arra kérték, hogy látható alakot készítsen, “mely előttünk jár”. Hittek ők Istenben, csak éppen látható és fogható valamit kellett a primitív népnek, aki Mózes helyett utat mutat nekik. Bizonyíték erre az, hogy Mózes megjelenése után egyáltalán nem ellenkez. tek, amiért Mózes széttörte és megsemmisítette az aranyborjút. Kétségtelen, hogy a gyülevész nép közt voltak, akik az alkalmat arra használták fel, hogy a közönséges népet — azt a réteget, mely nem gondolkodik, de könnyen hagyja magát befolyásolni —, kimondottan bálványimádásra ösztönözték. És szólt az Úr Mózeshez: Menj, indulj lefelé, mert romlásnak indult a te néped, melyet felhoztál Egyiptomból. Hamar letértek arról az útról, melyet megparancsoltam nékik..." Isten megtagadta a bűnös népet és Mózes népének nevezi a zsidókat, nem a saját népének. De bölcseink úgy értelmezik ezt a mondatot, hogy a “te néped” a gyülevész népségre vonatkozik, akik a zsidókhoz csatlakozva elhagyták Egyiptomot. Midőn Mózes Istentől megtudta, hogy népe milyen bűnbe süllyedt, annyira megrendült, hogy képtelen volt szólni, csak amikor megtudta, hogy Isten a népet pusztulásra szánta és őt,. Mózest kívánja nagy néppé tenni, — látva, hogy ő kegyes maradt az Úr elölt, vett bátorságot, hogy esdekeljen a nép érdekében, csendesítse haragját és vegye fontolóra a népének szánt balvégzetét. “És elállóit az Úr a balvégzettől, melyet népére hozni szándékozott." És Mózes a lejjebb várakozó Józsuával lement a hegyről és vitte magával a két kőláblát, mely Isten műve volt, az írással, mólyel Isten vésett a táblákba. S a táborból felszűrődő hangok hallatára Józsua azt hitte, hogy háború tört ki a táborban. “Nem győzelemkiáltás hangja és nem vereség hangja ez, karének hangját hallom én...” felelt Mózes és ahogy közeledtek, meglátták az aranyborjút s a táncoló, daloló népet. És Mózes,' haragjában, földhözvágta és összetörte a két kőláblát, melyet Isten adott néki a hegyen. B.D. Shvoy Kálmán (1881- 1971) katonai pályafutása során a szegedi vegyesdandár parancsnoka volt, majd altábornagy. 1934-ben nyugalomba küldik. Ezután politikai szerepet vállal: a kormánypárt szegedi szervezetének elnöke és később képviselő lesz. Egyre inkább szembefordul a kormánypárttal, az előretörő fajvédő, jobboldali és nyilas irányzatokkal. A nyilasok internálják. 1918-1945-ig terjedő titkos naplóját és emlékiratát a szerző 1952- ben a Szegedi Állami Közjegyzőség páncélszekrényében helyezte el. Még életében a Csongrád megyei Levéltárba került. Most jeleni meg nyomtatásban a Kossuth Könyvkiadónál, Perneki Mihály gondozásában (Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata. 1918-1945 Bp., 1983). Mi ezúttal azokkal a helyekkel foglalkozunk, amelyekben Lőw Immánuel személye előkerül. 1919 szeptember 23-án az olvasható: “Egy zsidó küldöttség járt nálam Lőw Immánuel főrabbi vezetésével. Wimmer és Biedl gyárigazgatók, Vargha köteles stb. Pleplárnál és nálam védelmet és intézkedést kértek, mert a közelgő zsidó ünnepekre megfenyegették őket, hogy a zsinagógában meg lesznek támadva. Fogadtam őket, s meghallgatva előadásukat, kijelentettem, hogy amíg itt vagyunk, semmi bajuk nem lesz, tartsák meg az istentiszteletet, gondoskodunk a Scheiber Sándor 1944 - 1984 Löw Immánuel alakja Shvoy Kálmán titkos naplójában és emlékirataiban biztonságukról” (57). 1920. május 28.: “Lőw Immánuel főrabbi súlyos nemzetellenes kijelentést tett, s kormányzósértést követett el egy külföldi, holland újságíró előtt, aki ezt megírta. Lőw Immánuelt letartóztatta az ügyészség, ellene pedig vádat emelt. Lőw a Szegeden és Budapesten történt atrocitásokról s Horthyról tett kijelentést... Ez csak fokozta az amúgy is nagy zsidógyűlöletet. Én őszintén megvallom, nem hiszem, hogy Lőw I. azokat a kijelentéseket tette, de ha elmondta mindazt, amit itt és Pesten történt, csak érthető, és végeredményben az igazat mondta” (65-66): A Prónay-különítmény garázdálkodásáról részletesen ír: “A Prónayfiúk az utcán autókat állítottak meg, utasát, ha zsidó volt, kiszállították, autóját elvették. A Britanniában tanyáztak, meg a Hungáriában, s aki nekik nem tetszett, lefogták, elhurcolták, sót, nem egy esetben’el is tették az illetőt láb alól. Ilyen volt Müller István esete, aki Balassa József és még egy szegedi zsidóval a Britanniában ült. Bibó főhadnagy felismerte Müllerben azt, aki Szegeden piros szegfűt hordott, lefogta, elhurcolta és agyonütötte” (67). 1933 október 30-án leleplezi a világháború zsidó hőseinek emlékművét. Lőw Immánuel vakbéloperáción esett át, ezért nincs jelen. Az ünnepélyről Shvoy így emlékezik meg: “A zsidó temetőben emelt hősi emlékmű leleplezése. Frankéi rabbi beszéde. Biedl Samu, Faragó Lajos, Pap Róbert beszélnek. Frankéi megáldja. SHVOY KÁLMÁN Az első koszorút én helyeztem el a zsidó hősi halottakról megemlékeztem, a betegségéből javuló Lőw főrabbit idéztem...” Közöl beszédéből: "1931- 32-ben a nyáron öszszegyüjtve a szükséges pénzösszeget, az elmúlt év október és november havában felállítottuk a protestáns és görögkeleti temetőben az emlékművet... most a szegedi zsidó hitközség... segítségével a zsidó hősi halottak dicsőségét hirdető ezen emlékművet... szívem őszinte érzését követem, mikor néhány szóval megemlékezem a legmegértőbb és legagilisabb segítő- és munkatársamról, a nagy hírű és közmegbecsülésben álló szegedi főrabbiról... neki minél előbb teljes egészséget kívánok, hogy újból átvehesse és itt körünkben folytathassa hasznos, okos és nagy munkáját...” (118.) Beszéde nyomán óriási támadások érik a jobboldali sajtóban. A Magyarok Lapja így ir: “Tudja-e a honvédelmi miniszter úr, hogy vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, a szegedi vegyesdandár parancsnoka a szegedi zsidó temetőben felállított Hősök emlékének leleplezése alkalmával vállalta az avatóbeszédet és beszédével a magyarságot méltán megbotránkoztatta?... Tudja-e miniszter úr, hogy vitéz Shvoy Kálmán még ezzel sem elégedett meg... s arról az élő zsidóról is külön megemlékezett. Lőw Immánuel szegedi főrabbiról, akinek évekkel ezelőtti nagy port felvert szereplése ha Shvoy Kálmán emlékezetéből ki is veszett... az egész Magyarország magyarjai előtt még mindig élénk emlékezetben maradt?” (120). A Cél pedig így harsog: “a temetői szónoklatnak Lőw Immánuel főrabbi felgyógyulásáért fohászkodó végső akkordja bennünket is azok táborába hajt, akik kérdezik: Hajlandó-e... a jól kiérdemelt nyugdíjba helyezni?” (121). Később még egyszer előkerül Lőw neve. Leírja a szegedi deportálást: “Megkezdődött június 23- án a zsidók elszállítása a gettóból a -téglagyárba. Láttam egy transzportot, szörnyű látvány volt, kegyetlen, szívtelen, otromba, barbár dolog! A gettóban csendőr nyomozók kutatnak és sok mindent Összelopkodtak. Akiknek nexusai voltak, bemehettek fosztogatni. Rendőrök voltak az élen. Arcomról szégyenemben leégett a bőr. A zsidókat kifosztva a téglagyárba zsúfolták össze, a csendőrök durvák, gorombák voltak, sok a Bénáim Sándor: KÉT ZSIDÓ KÖNNYCSEPP Hol van Fáni néni. Hol van Záli néni. Hol van Máli néni, A három néni? Hol van Béni bácsi. Hol van Vilmos bácsi. Hol van Áron bácsi, A három bácsi? Hol van Gitelé, Hol van Szórele, Hol van Rábele, A három gyerek? Hol van a sámesz. Hol van a gábe, Hol van a mesgieh, A három cádik? t Hol vannak mind. Mind, akik voltak, Hol a sászhevre. Hol az egész hév re? Véh mir, véh dír, véh insz allé. (Jaj nekem, jaj neked, jaj nekünk.) ELIZABETH Hungarian Gourmet Restaurant Kitűnő házikészítésű ételekkel várjuk kedves vendégeinket Visa kártyát elfogadunk 15 Hayden St. Italmérés Tel:922-7107 Kennedy Travel Bureau Ltd. (416) 593-0600 (416) 921-8945 296 Queen St. YY. fk 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. GSky Toronto, Ont. M5V 2A1 NBl M5S 1X5 • Egész éven át csoportos utazások Magyarországról előnyős áron. • Hozassa ki rokonait és barátait látogatóba. • Kedvezményes árak Torontóból Budapestre • Torontóban hosszú és hideg a tél, forró és ~\ párás a nyár — minden időben remek ajánlatokkal szolgálunk. • Bővebb felvilágosításért hívja irodánkat. IKKA föképviselet — miután a dollár forint átváltási értéke magas, küldjön ajándékot szeretteinek IKKA-n keresztül. TUZEX, COMTURIST képviselet TRANSEX Division of Kennedy Travel Bureau Ltd 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 (416) 923-1193 Magyarország egész területén az összes bíróság, közjegyzői iroda és hatóság előtti érdekvédelem, válóper- ( ben, hagyatéki és peres eljárásban képviselete, végakaratának hazai végrehajtása érdekében forduljon 1 közvetlenül DR. HERRGOTT ELVIRA budapesti ügyvédhez. 1-es számú Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest, V. Kecskeméti u. 13. Tel: 174-911 Hungarian Chalet 1255 BAY ST. (Cumberland és Yorkville között a keleti oldalon) Magyar ételkiilönlegességeink és méltányos áraink biztosítják, ha egyszer meglátogat, vendégünk marad. Nyitva naponta 11:30-tól, vasárnap d.u. 5—10-ig Péntek, szombat, vasárnap hangulatos cigányzene Teljes italmérés Ünnepelje nálunk családi és baráti összejöveteleit. Partvkra előzetes rezerválást kérünk. Telefon: 968-3689 Szeretettel várják kedves vendégeiket a Goulash Pót eredeti tulajdonosai haláleset, betegek és ápolás nélkül... A téglagyárat messziről láttam, szörnyű látvány volt. Szégyelltem, hogy magyar vagyok!" (284). Június 20-án ezt jegyzi fel: "Itthon hallottam, hogy a zsidókat kivitték a\fulballpályára, onnan kimosta az eső, téglagyárba és disznó hizlaldába helyezték el őket... Lőw Immánuel is kiment <xla híveihez, bár maradhatott volna" (285). Ez tévedés. Lőwöt bevagonírozták, s csak Pesten emelték ki a vagonból. Előbb az Aréna (ma Dózsa György) úti gyűjtőtáborba, majd a Wesselényi utcai zsidó szükségkórházba kerüli, ahol július 19-én meghalt. A napló és emlékirat zsidó szempontból is fontos történelmi dokumentum. SZERETNE SZÉP FRIZURÁT? Hajfestést # tartós hullámot * manikűrt * pedikűrt * tartós szempillafestést? Mindent megkap egy helyen SILHOUETTE HAIR DESIGN fodrász szalonban UNISEX 21 Vaughan Rd. (Bathurst-St. Clair) 654-0166 Cafe Gabriela Étterem 605 Yonge St., Toronto, Tegyen egy látogatást egy kedves magyar étterembe, ahol valódi házi ételeket talál. Szeretettel varunk minden kedves magyar vendéget. Parking lót az épület mögött. Asztalfoglalás: 967-5662 ♦»♦♦♦♦♦♦♦+♦♦♦ »♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦ >♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦■ BAR-MICVÓRA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot glóriát -tói 387 SPADINA AVE. Telefon: 979-2177 Lakás: 225-0242 Érdemes felmenni a 4. emeletre! Gyári áron vásárolhat a készítőnél! Női és Férfi Bőr és irha (Lambskin) kabátok, jackettek, suede-kosztümök készen és méret után kaphatók Szakszerű alakítást, újrabélelést vállalunk Maher Leather and Sheepskin Co. 119 Spadina Ave. 4. emelet Toronto, Ontario Tel: 593-0798
