Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-05-11 / 1010. szám
8. oldal MENÓRA * 1984 május 11 Gosztonyi Péter “ Felfedezem 99 Távol - Keletet ! Búcsúzunk Kyongjutól! Gyönyörű napfényes időben hagyjuk el a koreai "Nemzeti Park"-ot. Majd 500 kilométeres autóút vár ránk. Este a délkoreai fővárosban Seoulban kell lennünk. Kitűnő autópályán suhan buszunk. A forgalom nem nagy. A környék érdekes. Nem egyszer faluk szélén haladunk el. Az iparosításnak mindenütt látjuk nyomait, de bizony szegénységet is észlelhetünk. Az egyszerű házak, a nem éppen új autókon és a sok motorbiciklin észlelhetjük ezeket. Azért sok építkezést is látunk! Dél- Korea készül a következő Olimpiász megrendezésére, amely 1988-ban lesz és már most mindent megtesz azért, hogy a világ minden részéről várt vendégeknek a lehetőségekhez képest “sokat" nyújtson. Szélesítik az autópályát, új közúti hidak épülnek és a modern "karavánszerályhoz" hasonló motelek, éttermek, büfék, serviceállomások építése is jól halad előre. Kora délután buszunk elhagyja az autópályát. Vezetőnk mondja: jól gazdálkodtunk az idővel, jut mód rá, hogy megtekintsünk egy idegenforgalmi látványosságot, a "Koreán Főik Village"-t. Ez egy szabadtéri néprajzi "múzeum..: nagy területen, nem kevesebb mint 67 olyan néprajzi "egységgel", amely bemutatja a koreai vidék éleiét, a különböző népviseleteket és építési stílusokat. Nagy park elé érkeztünk. Sok busz állt már, de a szabadtéri “múzeum" valóban olyan nagy kiterjedésű, hogy a látogatók sokasága szinte eltűnik benne. Egy kellemes délutánt töltöttünk itt el. Valóban, aki itt végigsétál a sok látványosság között, megtakarítja magának, hogy egy-egy néprajzi tájért bejárja a szép és nagy országot. Egy az egyhez arányán van itt felépítve egy járás kormányzósági épülete, egy vidék kisnemes udvarháza, a Koreában hagyományos privát-iskola, a gazdagabb földbirtokos villája, ahogy megtalálható a “múzeumban” a cheju szigeti halász szalmatetős, igen népszerű házacskája vagy a járási börtön (!). S mindegyik épületben ott állnak a bútorok és berendezési tárgyak. Szabadon lehet közöttük “közlekedni" és fényképezni. A "múzeum" alkalmazottai népi-nemzeti viseletbe öltözve, mindig készségesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ők mutatják nekünk az irányt is a nagy kiterjedésű központhoz. ahol egy falusi piac található. Mics<xJa látványosság — és nem csak az...! A terel körülvevő alacsony épületekben ('II ülnek a különböző kézműiparosok, akik nagy hozzáértéssel, szemünk láttára szőnyeget szőnek, készítik a papírt, agyagkorsókat formálnak vagy éppen a kovács-mesterséget űzik. A termékeket persze mind meg lehet vásárolni: a szép szőnyegeket, a kitűnő minőségű selymet vagy a bambuszból előttünk készített kosarakat és egyéb tárgyakat. Öregek és nagyon csinos, népi-nemzeti viseletbe öltözött lányok ügyködnek ezekben a műhelyekben és boltokban. A tér közepén még sátrak találhatók. És konyhák. Majd azt mondtam: lacipecsenye sütögetők! Hasonló konyhatündérek szorgoskodnak a nyitott "sparherd" körül. ínycsiklandozó szagok mindenütt. És mennyi csinos koreai kiszolgálólány! Már is ott ülünk az egyik sátorban, egy alacsony asztal körül, törökülésben. S rendeljük — kissé nyakra-főre és mutogatva az ételek felé — a különböző tálakat. Egy pillanat alatt el van feledve a múzeum, a kultúra utáni szomj, a gyomor követeli jussál! Mit takargassam? Jót ettünk és sokat. Túl sokat. Ez volt egyébként első “igazi" koreai ebédünk-vacsoránk, hisz Kyongjuban, a hotelben, nemzetközi konyha volt, még akkor is. ha az ott elénk ráki'ti ételeket koreai szakácsok, koreai recept után csinálták. Itt viszont, a "Koreán főik Village"-ben igazi “népi” kosztol kapunk. És ez igazán ízlett is. (Ne tessenek nacionalistának kikiáltani, de a sok paprika és egyéb fűszer megint csak a magyar és koreai konyha közötti nagy hasonlatosságot példázta előttem...) Alkonyodon, amikor még végignéztük a “faluhoz" tartozó arénában egy koreai népitáncos együttes műsorát. Fiatal férfiak és lányok, színpompás ruhákban egy előttem nem is olyan ismeretlenül, illetve egzotikusán hangzómuzsikára valóban szép műsort adtak. A "Koreán Főik Village"-hoz tartozó "mono rail"-t és egyéb Walt Disney World-ö( utánzó létesítményeket már MAGYAR PÉKSÉG! Kenyér, cukrászsütemények, tejtermékek, sajtok. Sokféle különböző magyar áru Otthoni ízű pékáru saját üzemünkben NAPONTA FRISSEN KÉSZÜL Nouvelle Boulangerie Patisserie Hongroise Inc. Telefon: 489-9710 5142 Decarie Blvd., Montreal Magyarországi ügyeit elintézem korrekt, precíz, gyors munkával SZÁNTÓ IVÁN 1027 Budapest Fazekas út 1014 Telefon: 389-896 nem néztük meg. Indultunk tovább, Seoul irányába... A fővárostól nem is voltunk olyan messze. Még világos volt, amikor elértük Seoul külvárosait. Egy óriási metropolis körvonalai bontakoztak ki előttünk. Illik tudni ezzel kapcsolatban, hogy Dél-Korea fővárosa 8 millió lakossal a világ tíz legnépesebb metropolisához tartozik. Most már nem írhatom, hogy a közúti forgalom "szegényes" vagy épp "közepes" mérvű. Mintha valamely európai főváros kapujánál lennénk! Autó, autó hátán! Hosszú sorok várnak, hogy az új és igen széles közúti hídon bejussunk a City-be. Sok amerikai katonai járművet látunk. Seoul egyben a 8. US-Army egyik központja is. Nagy épületek, sőt felhőkarcolók. De mellette földszintes, elhanyagolt házak. Majd slum. És utána: modern és új hotel-komplexum. Úgy tűnik, a város dombokra épült. Buszunk fel-alá mozog csiga-lassúsággal a City felé. Látszik, hogy Seoul tulajdonképpen 1953 után kezdett fejlődni. A koreai háború alatt kétszer cserélt gazdát. Mindkétszer kemény harcok után. Seoul látképe mmmm Koreai tusrajz Sötét van, amikor buszunk a város szívébe érkezik. A most kibővülőben levő Városházával szemben épült 30 emeletes új hotel-komplexumban várnak. Gyönyörű környezet — igaz, nem Koreát, hanem valamely amerikai nagyvárost idézi a fényes hotel-hali, a lágy zenével, a sok “nyugati" vendéggel és az európai stílussal, amely először meglep, majd később, amikor kissé jobban megismerem (illetve hadd írjam így: “megismerem” — mert ugye, hogy lehet két és fél nap alatt megismerni egy metropolist?) Seoult, egyáltalában nem olyan meglepő. Másnap városnézés. Múzeumok, templomok, kiállítások. Szépek, érdekesek, de különleges “szívdobogást” nem okoznak! Legalább is nekem. Engem a város érdekel és az emberek. Miután kora délután a Changdok-palotát megszemléltük, búcsút veszek csoportunktól. Egyedül vágok neki a városnak. A széles boulevardok érdekelnek, az üzletek — a nép életszínvonala. Kezdjük a kirakatokkal. Seoulban valóban "mindent” lehet kapni: a portékák azonban messze nem olyan szépek, mint teszem azt Japánban láttam. Sok az európai áru. Ezek drágák és a seoul iák többségének a számára bizonyára megfizethetetlen. Sok az európai és amerikai a városban. Lehet, hogy az ő számukra tartogatják ezen árukat? A délkoreai életszínvonal — már az emberek öltözködése alapján — alacsony. A nők messze nem olyan elegánsak mint Japánban. Egyébként, hogy egy család tűrhetően megéljen, úgy az asszonynak is dolgoznia kell. Munkabérük alacsony. Ahogy később hallottam: bizony kizsákmányolják őket — jóval kevesebbet keresnek mint egy férfi ugyanabban a munkakörben. Mindenütt nagy építkezések. Lakóházak és irodaházak nőnek ki a földből. A város impozáns, de nem szép. Ehhez túl modern. Jártam egy nagy áruházban is. Zsúfolt árukkal. Rengetegen vásárolnak. De európai szemmel nem találtam semmi olyan árut, amely megnyerte volna tetszésemet. Vacsora után a föld alá mentem. Ezek a földalatti “körútak" Seoul egyik nevezetességei közé tartoznak. Kilométer hosszú passzázsok húzódnak a ván« alatt. Könnyű eltévedni bennük. A földalatti körutakat kisebb-nagyobb boltok szegélyezik. Majd keresztfolyosók jönnek: falatozókkal és igen sok szabó- és ingbolttal. Itt valóban olcsón lehet — európai vagy amerikai devizáért — dolgoztatni! A kivilágított földalatti körútak látványnak, érdekesek. Én persze eltaláltam ezeknek valódi célját. Még a hatvanas évek elején épülhettek, elsősorban óvóhelynek. Akkor, az akkori harcitechnika tudatában ezek a folyosók a több milliós város lakóinak egy északról jövő támadás ellen úgy-ahogy védelmet biztosíthattak volna. Értem ezalatt: a légitámadások ellen és főleg repeszek ellen biztos megvédte volna a polgári lakosság egy nagy részét. Ma ezt kevésbé hinném! És valószínűleg a seouli honvédelmi minisztérium illetékesei is ugyanezen a véleményen vannak, mert ha ma érné támadás Seoult — e földalatti folyosóknak vajmi kevés védelmi értéke lenne... Egyébként este, szállónk halijában érdekes ismeretségre teltem szert. Egy velem kb. egyidős délkoreai alezredessel kerültem kapcsolatba, aki — mint mondotta— 1950-ben itt Seoulban érte meg az északkoreai kommunista hadsereg támadását. Meghívott másnap, jöjjek el vele, kivisz Seoul egyik külvárosába, ahol a Koreai Hadimúzeum van, hogy együtt szemléljük meg az 1950-53-as koreai háború ott kiállított relikviáit, a páncélosokat, repülőket és egyéb harci felszereléseket. (folytatjuk) Magyar örökös — külföldi örökhagyó “Örökösödési ügyben keressük...” — többnyire ezzel a szöveggel kezdődik a magyar lapok hirdetési rovatában az ismert külföldi ismeretlen magyarországi örökösének felkutatását célzó felhívás. Ezután néhány személyi adat következik: mikor, hol született az illető, mikor ment külföldre, hol halt meg. A címzett a reménybeli örökös, a hirdetés feladója a budapesti Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. A hagyaték pedig lehet floridai, nizzai villa, jól jegyzett amerikai részvény, svájci bankbetét, bécsi bérház, ékszer vagy bármi más. De'e vajon mit kezdhet ezzel a magyarországi örökös? Mi lesz az ingatlan, a részvény, a vállalkozás további sorsa? A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi vagyoni ügyeit a már említett Általános Értékforgalmi Bank Rt. nemzetközi vagyoni főosztálya intézi. Hagyaték, külföldi tartásdij, járadék, kártérítés; évente 10-12.000 ügy kerül a bank alkalmazottai elé. A legtöbb ügy örökösödési: két-két és SAUL SINGER PHARMACIEN Mr Saul Singer 85 Mont Royal Ave. W. (St Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerküldési Magyarországra vállalunk Korai terhességi vizsgálat a periódus-kiesés várdsa nélkül 844-1134 INNEN -félezer külföldi hagyaték ügyeit intézik évente, s juttatják el az örökséget jogos magyarországi tulajdonosához. Nemzetközi szerződések, konzuli egyezmények, kétoldalú megái lapodások, az évek folyamán kölcsönösen kialakult viszonossági gyakorlat, s elsősorban az örökhagyó állampolgársága szerinti nemzeti jog szabályai határozzák meg, hogy mi a hagyaték sorsa, hogyan kerülhet az országhatáron túlra. Az ÁÉB számtalan ügyvéddel tart kapcsolatot az NSZK-ban, Franciaországban, Angliában, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, akik ott intézik a magyar vagyon sorsát. Dr. Vedlik Lajos, az ÁÉB nemzetközi vagyoni főosztályának vezetője mondja: — Az a tapasztalat, hogy az utóbbi 6-8 évben megélénkült a hagyatéki forgalom. Régebben még gyakori volt, hogy téves feltételezések miatt sokan nem akarták óhazai rokonra hagyni a vagyonukat. Sokan attól féltek, hogy így kétszeresen adózik majd az örökös: egyszer az örökhagyó országában, egyszer pedig a magyar államnak. Ez tévedés, az örökös az átutalási bankköltségen felül sem illetéket, sem adót nem fizet Magyarországon a külföldi hagyaték után. A magyar devizakódex rendelkezései szerint az ingatlanon kívül mindent értékesíteni kell a magyar örökösnek az adott országban, a kegyeleti tárgyak (ékszerek, stb.) kivételével. Az értékesítésből befolyt devizát ONNAN az örökösnek fel kell ajánlania megvételre a magyar államnak, de bizonyos hányadot devizaszámlán tarthat. A többit forintban kaphatja meg. Ha az örökös az ingatlant nem kívánja eladni, megtarthatja, hasznosíthatja, bérbe adhatja. A bérleti díjat megkapja forintban. Jelenleg például húsz-harminc bécsi bérháznak van magyarországi tulajdonosa. Amíg tartósan nem fizet rá az illető — vagyis a bérjövedelemből fedezni tudja a kiadásokat —, addig semmi baj, csak tartós deficit esetén köteles eladni az ingatlant. Ha valaki egy üzemrészt örököl, eladhatja, de — mivel ingatlannal összefüggő üzleti érdekeltség — meg is tarthatja. Részvény, értékpapír öröklése esetén — méltányosságból — nem kötelező az azonnali eladás. Ha jobb piaci helyzet várható, egy-két évet is lehet várni az eladással. Az örökös önként nem mondhat le a hagyatékról, csak magyar hatósági engedéllyel. — Miből derül ki Százéves a Száz évvel ezelőtt, 1884- ben készítette el először a róla elnevezett kemény cukormáz bevonatú tortát Dobos C. József budapesti szakács és csemegekereskedő. A régi szakácsdinasztia leszármazottja a mai Kecskeméti utca 10-12 számú ház helyén 1878-ban nyitott csemegekereskedést, ahol saját készítésű ételeket is árusított. A dobostortát az 1885-ös országos kiállításra tervezte, kísérleteit azonban már egy évvel korábban Amerikában vagy Ausztráliában, hogy magyar örököse lehet annak, aki nem végrendelkezett? — A magyar kolóniákon élnek magyar ügyvédek, s ők, vagy a barátok, ismerősök, egyházközségek értesítik a helyi hatóságokat, azok pedig a magyar külképviseletet. Az USA néhány államából, Illinoisból, Michigan-bői rendszeresen kap értesítést az ÁÉB. Ezen kívül az USA-ban élnek úgynevezett hagyatékkutatók, akik magukat geneológusoknak hívják. Rögtön jelzik, ha valahol magyar vonatkozású hagyatékra bukkannak. Sokszor persze csak bizonyos részesedés fejében árulják el, ki az örökhagyó vagy az örökös. Ilyen okok miatt általában 2-3 év eltelik, amíg a magyarországi örökös hozzájuthat a hagyatékához. Ha viszont fel kell kutatni az örököst vagy pereskedni kell a hagyatékért, az ügy 4-5 évig is húzódhat. De előbbutóbb mindenki megkapja jogos örökségét. dobostorta siker koronázta. Rövidesen külföldi megrendeléseket is kapott a gyorsan népszerűvé vált csemegére. Annál is inkább, mert a Dobos-féle torták szakszerű csomagolása sértetlenül kiállta a szállítást is. A dobostortát megjelenése után sokan próbálták utánozni, jó ideig azonban sikertelenül. Dobos C. József 1906-ban az ipartestületnek adta át receptjét, s azóta is e szerint készül az eredeti dobostorta. KORDA STEVEN ügyvéd LL.L., LL.D. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188 Place Desjardins, Montreal Que. H5B IB3 Tel: 282-1111 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦♦♦+♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦+♦♦■♦; BOURRET PASTRY DELICATESSEN 5771 VICTORIA AVENUE Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi espresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények 733-8462 Szabad parkolás N.D.G. Somerled N.D.G. PATISSERIE CHARCUTERIE Lencz cukrász 6206 Somerled (Grand Blvd sarok) Szeretettel várja régi és új vendégeit modernül felszerelt üzletükben, ahol a helyszínen naponta frissen készült cukrászsütemények nagy választékban. Pékáruk, tejtermékek, ízletes magyar felvágottak, savanyúság, Globus konzervek, európai csokoládé különlegességek nagy választékban kaphatók. Alkalmi rendeléseket telefonon is felveszünk. Tel: 487-0183 ÚTLEVÉL, VIZŰM, IKKA Income tax, jegyek a világ minden részébe, Utazási biztosítások JOHN and MÁRIA VECSEY utazási tanácsadók UTAZIK VAGY KIHOZAT, VECSEYÉKRE SZÁMÍTHAT. 8440 Waverley St. Montreal, Que. H2P 2P8 Tel.: 388-4465 vagy 384-3283 PHARMACIK JEAN COL TI X. BRIAND PROP. 6575 Gote Des Neiges Rd Montreal. Que. (Barclay saroknál) Viliiden Szerdán, réggel 8:30-tól este 6-ig 10 Százalék engedmény 65 éven felülieknek kivéve cigaretta és az aznapi speciálok GYOG\S/.l Rl k - CSOkOI \l)l l I I I K - l’IITRI ( Ikkl k -AJÁNDÉK TÁRGYAK • HÁZTARTÁSI CIKKT.K - STB Kérjük figyelje heti SPECIAL-jainkat az üzletben. díjmentes szállítás REGGEL II-TÖL ESTE 6-IG Telefon: 738-1151 A CSÁRPA RESTAURANT tudatja Montreal közönségével és a turistákkal hogy december 8-tól új cigányzenekar érkezeti Budapestről Az új zenekar tagjai: Balogh Suha Kálmán prímás, Puporka Elemér cimbalmos, Sárközi Tibor bőgős, akik hazai muzsikával szórakoztatják vacsorázó vendégeinket. Asztalfoglalásért kérjük hívjon mielőbb. Telefon: 843-7519 3479 St. Lawrence Blvd. Montreal, Que. AGENCE DE VCYAGES ALLIED a TRAVEL BUREAU W Szakszerű kiszolgálás, Üzleti és szórakozási utazások a világ minden részére 5300 Cote des Neiges Montreal, Que. H3T 1Y3 Quebec Licensée Tel: (514) 733-8292 Professional service for travel anywhere around the world Business or pleasure
