Menora Egyenlőség, 1981. október-november (20. évfolyam, 880-881. szám)
1981-11-01 / Melléklet
D 6 oldal November 1.1981 VÁNDOR GYÖRGYI Bécsi levél Ausztria leggazdagabb emberéről, erről az igazán mai ’’szegény gazdagról” csak másodkézből számolok be. Nem engem, hanem egy bécsi újságíró kollégámat hivta meg vadászatra Ausztria legkeletibb csücskébe, a magyar és a csehszlovák határ közvetlen közelébe, a Nickelsdorf és Deutschjahrndorf (Miklósfalu és Németjárfalu) közötti, beláthatatlanul nagy vadászterületre, amelyet hektáronként évi 300 schillingért bérel. A "leggazdagabb” jelző, hogy hitelt érdemeljen, magyarázatot igényel. A Németországban milliomossá vált, de eredetileg Stájerországból származó Flick családról van szó. A családi birtok ma is megvan Rottenmann közelében. Onnan származott el a századforduló táján a mágnás-ős: Friedrich Flick. A paraszti családból származó, de a vagyonszerzéshez nem mindennapi tehetséggel megáldott fiatalember egy ipari nagyüzemet a másik után vásárolta meg a század első harmadában. Hogy érdekeltségeinek legnagyobb része a harmincas évektől fogva valamilyen módon a hadiiparhoz kapcsolódott, talán említenem is felesleges. A háború után, közelebbről 1947-ben a nürnbergi bíróság hétévi fegyházra ítélte Flicket, aki — ugyan ki firtatná, mi módon? — három év leteltével szabadlábra került, és ott folytatta, ahol abbahagyta. Azaz, hogy — immáron békében. Amikor 89 esztendős korában, 1972-ben meghalt, vagyonának túlnyomó részét fiára hagyta, de jutott belőle néhány távolabbi családtagnak is. A fiú, a ma 53 éves Friedrich Kari Flick semmilyen téren sem vált méltatlanná apja emlékéhez. Ő is Stájerországban töltötte gyermekkorát, de üzemgazdaságot tanulni már Münchenbe ment, és szép csendben, de annál nagyobb kitartással szaporította az apai vagyont. Amikor az első, maga számára felállított akadályon túljutott — vagyis két unokaöccsétől megvásárolta a rájuk testált Flickörökséget 14 millió schillingért — megtette azt a lépést is, amelyet minden tilalma és kérése ellenére szellőztetett a sajtó: főrészvényese lett a Daimler Benz — közismertebb nevén Mercedes-cégnek. Ma ő Európa egyik leggazdagabb — de Ausztriának valószínűleg ”a” leggazdagabb embere. Hogy hány vállalatot, bankot, konszernt tart a kezében, azt természetesen senki nem tudja. A gazdagok világa, akárcsak a mesében, gondosan őrzött titkok világa. Amit tudni lehet, — amiről az adóhivatal értesül: az elmúlt évben Friedrich Kari Flick 63 milliárd schilling forgalmat vallott be. Összehasonlításképpen csak egyetlen másik szám: Ausztria legnagyobb ipari üzeme, a VOEST — 50 milliárd schillinget forgalmazott ugyanabban a naptári évben. Nos, a bécsi Kurier egyik fiatal, ügyes riporterét az a megtiszteltetés érte, hogy Friedrich Kari Flick — ’’becenevén”: FKF — meghívta vadászatra. Persze már előző este ott aludt a helyszínen, pitymallatkor véletlenül szemtanúja volt azt hihette, valamilyen háború van kitörőben, vagy legalább is csapatmozdulatok folynak a magyarosztrák-csehszlovák határon. Nem kevesebb, mint tizennégy autóbusz vonult karavánban, a vadászvendégekkel. A hivatásos vadászok, a szigorú, majdhogynem egyforma vadász-öltözékben, különböző fegyverekkel: a hajtókon viszont, ugyancsak egyenruhához hasonló, sárga vitorlavászonból szabott öltözék. A vendéglátó FKF körülbelül a karaván közepén haladt óriási autójában, titkárnőitől közrefogva, adó-vevő készülékekkel, televíziókkal és telefonokkal felszerelt — személyautóján. Fél Nickelsdorf és Deutschjahrndorf talpon volt ezen a virradaton, nekik azonban, a burgenlandiaknak, az ilyen felvonulás már nem megy eseményszámba. Tudják, hogy FKF szenvedélyes nyúl-, fácán- és szarvasvadász, — és az sem mellékes szempont, hogy jóformán az egész lakosság ennek a földesúrnak az alkalmazottja. Az ötven kilométer hosszú, hétezer hektárnyi területen minden mesterember a Flick-birtok valamelyik épületén dolgozik, valamelyik járművét vezeti, és ha mást nem tesz, mint hajtónak áll be a gyakori vadászatokra, az is jó summa. Szeretik is Fritz Karit — mert csak így beszélnek róla, mint a királyokról meg a főpincérekről; az "FKF” becézés inkább az olyan cinikus népség száján jön ki, mint az újságírók. Ilyen ugyan csak egy van jelen a vadászaton. A többi vendég — civil. Azaz, hogy semmi köze a tömegtájékoztatáshoz. Néhány diplomata, “nemcsak Ausztriából, hanem a szomszédos országokból is, aztán különböző foglalkozású urak, akiknek ugyancsak a vadászat a hobbyjuk, sót jeleskednek is benne. Amint azonban a kukoricaföldeken sorjáznak, egyikről sem lehet tudni, ki kicsoda. Pukkannak a lövések, ügyeskednek a hajtok, loholnak a kutyák, szájukban a leterített hosszúfülúekkel. Minden egyes nyúlért különprémiumot kap, aki felhajtotta. Már csak azért is nagy az iparkodás, ha hangot alig lehet is hallani, az. őszi verőfényben. Kora délutánra bejárta az autóbusz-karaván a vadászterületet. Hosszú volt a nap. Vadász-szokás szerint egymás mellé rakják az elejtett vadakat, egy elhagyott malom tövében: hétszázhuszonkilenc nyúl, negyvenegy fácánkakas, harminchét fogoly, egy liba és egy kacsa a zsákmány. No meg egy róka. Megérdemelték a terített asztalt a vadászok is, a hajtok is. Meg a torkuk is alaposan kiszáradt. Természetesen mindannyian a házigazda vendégei — de nem ám valami vendéglőben. Hatalmas sátrat vertek fel az ebéd és a vacsora átmenetéül szolgáló traktához, amellyel akár néhány kilométerrel odébb, a magyar határon innen sem vallana szégyent készítője, egy megyeszerte hires burgenlandi étterem főszakácsa. A bort egy másik burgenlandi községből, Rustról hozatták, — a szőlészmester persze maga is ott volt a vadászat vendégei között. A sátor fűtése is természetesen tökéletes, aki nem szakember az ilyesmiben, hirtelenjében nem is tudja, honnan árad a meleg. Zenekar — hát az nincs. Egyetlen harmonikás sincs, csöndben étkeznek az urak, halkan beszélgetnek. Fritz Kari persze nem foglalja el az asztalfőt, elvegyül vendégei között. Jobb- és baloldalán azonban még az étkezés alatt is ott vannak a titkárnők. Jegyzeteikből még egyszer összefoglalják az utazás, illetve a vadászat alatt érkezett telefonhívások és telex-jelentések tartalmát, sürgősségük sorrendjében. Az újságíró mindezt csak távolról látja, de ha közelebb ülne, akkor sem a • titkárnők jelentései érdekelnék. Sokkal több figyelmei érdemel az, amit asztalszomszédailól, akik véletlenül verődtek össze körülötte úgy. ahogyan összeverődtek, meg tud véletlenül, szándéktalan megjegyzéseikből. Például, hogy egyáltalán nem csak vadászat alkalmával üli körül ennyi ember a milliomos asztalát. Munkája elsősorban Düsseldorfhoz köti, de ha csak teheti, burgenlandi házában tartózkodik. Ez a kastély hatalmas fák övezte, kisebbfajta erdő közepén áll Burgenlandban, és a nap huszonnégy órájában zsebretett kezű detektívek őrzik. Az európai rendőrség terrorizmussal foglalkozó aktái között az első név Friedrich Kari Flické. Őt rabolták el legelőször, sok évvel ezelőtt, és ki tudja mennyi váltságdíj fejében engedték szabadon. Azóta FKF egy percre sem marad egyedül. Még a reggelijéhez is vendégeket hív, hálószobája szomszédságában is gorillák alszanak. Nem iszik mást,-'mint ásványvizet, az üveget előtte bontják fel. És hogy újságírót a vendégei közé soroljon — erre nem emlékszik a helybeliek közül senki. A házigazda tekintete komoly. A titkárnőket hallgatja, Úgy eszik. Azután úgylátszik, mintha belefáradt volna, többször helyet cserél, és szembekerül a Kurier munkatársával is. Természetesen a vadászatról kezdi a beszélgetést, és amikor már nincs mit beszélni róla, akkor mesélni kezd saját gyermekkoráról a stájerországi családi otthonban. Vagy fél órába telik, mire először a szemébe néz riporter vendégének — és ezután hamarosan el is mosolyodik. Valaki, egy távolabb álló asztalnál, jó hangosan viccet mesél, és Friedrich Kari hangosan felkacag. Hangosan, harsányan, sokkal erősebben, mint amennyit a vicc megérdemelt. Az ifjú riporternek mindez új, ráadásul talán kicsit többet is ivott, mint kellett volna. Nehezen emészti meg a vadászat élményeit —- és azt is, hogy először lát életében valakit, aki a maga bőrén érezte mi az, túsznak lenni, váltságdíj, sok-sok pénz ellenében... Milyen érzés lehetett? Nem, ezt soha nem fogja tudni megkérdezni tőle. És mintha a gondolataiban olvasna, felsóhajt mellette egy hajtó, egy burgenlandi fiatalember. — Szegény Fritz Kari... — Miért szegény? — csap rá az újságíró. — Na hallja... ennyi pénze legyen valakinek... nem elég az? UTAZZON A LEGJOBB IRODÁVAL! v I Megnyitottuk magyar osztályunkat SZEGVÁRY MAGDA vezetésével Minden magyart szeretettel várunk! Szolgáltatásaink a legjobbak, előzékeny, megbízható ügyintézés Utazások megtervezése a világ bármely részébe TORONTO-BUDAPEST-TORONTO $719.00 BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST $696.00 UTAZZON DÉLRE! biztosítsa helyét már most. Rendkívüli lehetőségek. Kérje árajánlatunkat. Útlevél * Vízum * Hotelfoglalás * Autóbérlés * Eurail pass * Meghívólevelek 20 éves fennállása alkalmából köszöntjük és további sok sikert kívánunk a Menórának. RUDOLPH TRAVEL SERVICE LTD. 77 Bloor St, W. Toronto, Ont. M5S 1M2 Telefon: Dr. Baross Dénes Vámossy Levente Szegváry Magda 964-3535
