Menora Egyenlőség, 1981. október-november (20. évfolyam, 880-881. szám)
1981-11-01 / Melléklet
B32 MENÓRA * 1981 november 1 Életkedv elvevő központ VADA ALBERT: Elgondolkodtak-e már azon, hogy miért akaiják a világ minden pontján elvenni az ember életkedvét? Érdekes módon, ezen a ponton mintha tökéletes egység lenne Kelet és Nyugat között. Világért sem akarok egyenlőség-jelet tenni a két ellentétes társadalmi rendszer közé, — még csak az kellene! De kétségtelen, hogy mindkét oldalon, nap, mint nap, csak a rémesebbnél-rémesebb közleményeket, híreket zúdítják a valóban jobb sorsra érdemes emberek millióinak nyakába. Régi meggyőződésem, hogy működik valahol a háttérben egy titokzatos Életkedv Elvevő Központ, az ÉEK, amelynek szálai beszövik a tájékoztató szerveket, felelős államférfiakat, hivatalos helyeket. Ha történetesen nincsen elég határvillongás, terrorista támadás, légikalózkodás, tömegkivégzés, vagy félelmetes fenyegetés, akkor bedobnak egy árvizet, nyolcszáz halottal, vagy földrengést, ötezer áldozattal. Nagyon szűkös rémség-termés idején megteszi egy repülőszerencsétlenség is, természetesen azzal, hogy a fedélzeten tartózkodó 147 ember, mind egy szálig szörnyethalt. Hát nem elszomorító ez? A természeti katasztrófákkal, balesetekkel szemben tehetetlenek vagyunk, ezt elismerem. Azt is megértem, hogy a sajtó. rádió, televízió azért van, hogy tájékoztasson. Dehát az ég szerelmére kérdem, miért csak és kizárólag a szörnyűségeket emelik ki? Miért jelenik meg az újságok címoldalán nagy betűkkel a rossz, a fenyegető, a véres és miért kap hátul, eldugva, kis betűs címmel teret a jó, a nemes és a szép? Igaz, el kell ismernem, hogy a világ másik térfelén, a keletinek kikiáltotton, az újságok első oldalán, elég gyakran közölnek nagy címbetűk alatt cikkeket arról, hogy milyen nagyszerű terméseredmények vérhatók, vagy, hogy a nyombélfekélyi Klumpátz Manóról elnevezett termelőszövetkezet ennyi, meg ennyi százalékkal teljesítette túl évi tervét, amennyiben 650 ezer tonnával több nyűgöt adott a népgazdaságnak, mint amennyit beterveztek. Elismerem, hogy az ilyenfajta hírek nem annyira letöróek, mint az iráni tömegkivégzésekről, vagy a kambodzsai fogolykínzásokról szólók, - de ugyanakkor azt sem hallgathatom el, hogy életkedvbuzdítónak ezek sem nevezhetők. Mert attól, hogy Magyarországon azt olvassák az újságban, hogy az új ötéves tervben kétszeresére fog emelkedni a kacifánt-gyártás, ettől — gondolom — senkit sem önt el az életöröm! Már csak azért sem, mert a legtöbben, ha meglátják. vagy meghallják ezt a kifejezést: ’’ötéves terv”, azonnal abbahagyják az olvasást, vagy odafigyelést, hiszen tudják, hogy ötnél több téves tervet éltek már át és, valljuk be, nem a mindenkori főokos illetékeseken múlt, hogy átélték, hanem azon a leírhatatlanul nagyszerű leleményességen, amelyet a mai Magyarországon tökélyre emeltek. Ha lenne nemzetközi Lelemény és Furfang Olimpia, biztos, hogy a magyar csapat az első helyen végezne, sőt, állandóan kisajátított első helye lenne, akárcsak régen a vízilabdában. De visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz, nekem már régen szemet szúr az ÉEK, az Életkedv Elvevő Központ tevékenysége. Mi lehet a célja ennek a földalatti szervezetnek azzal, hogy el akarja venni mindannyiunk életkedvét? Szerintem, kizárólag azért szövi hálóját, mert a szovjet pszichopatológiai tanszék tudósai szerint, akinek elvették az életkedvét, annak már minden mindegy, az letargikus lesz, azzal mindent lehet csinálni, azzal mindent el lehet hitetni. Annak be lehet magyarázni, hogy ha valaki állig felfegyverzi magát, akkor ezt kizárólag azért teszi, hogy megmutassa békés szándékait. Az életkedv nélküli egyén szó nélkül lenyeli azokat az Ízléses csomagolású konzerveket, amelyekben a Szovjetunió az általa óriási mennyiségben gyártott, kiváló terméket, a friss maszlagból készült lekvárt szállítja Nyugatra. A szállítmányokon, természetesen, feltűnő betűkkel áll: ’’Export Minőség”, mert a hazai piacon a maszlag egyáltalában nem kelendő cikk. Ahogyan az már lenni szokott, a hazai gyártmányokat a lakosság gyorsan megismeri, rájön, hogy minőségük nem éri el a külföldi termékek minőségét, tehát a keleti országokban sokkal kelendőbbek a nyugati áruk. Ezzel szemben hála az ÉEK-nek, a nyugati világban szép számmal akadnak olyan életúntak, akik veszik, sőt habzsolják a szovjet maszlagdzsemet, maszlag-mézet, maszlag-mákonyt. És aki fel meri emelni szavát az életkedv elvevés és a maszlag-szállítmányok ellen, azt egy másik, ugyancsak ügyes szovjet irányítás alatt álló földalatti szerv, az RTK, a Rágalom Termesztő Központ veszi kezelésbe. Rásüti, hogy elmebeteg, idegroncs, szadista krampusz, vértivó szekta tagja, malaclopó és zsebbetörő. Mert az állandó rémségek ránkzúdítása mellett, a túloldal két nagy titkos fegyvere: a maszlag és a rágalom. Ezt soha nem látott minőségben és mennyiségben termelik és gondosan ügyelnek arra, hogy ez a két szovjet gyártmány tartsa magát az igazsághoz. Úgy értem: minimum olyan távolságban legyen tőle, mint a Föld a Holdtól. A Menóra szerkesztőjének és munkatársainak gratulálunk jó munkájukhoz a 20 éves évfordulón BŐSE A MICHAEL CERHARDT IRÉNÉ & MARTIN CERHARDT A kitűnően szerkesztett Menórának 20 éves évfordulóján sok további sikert kívánunk A New Yorki Magyar Ház SOK SZERENCSET KÍVÁNUNK A MÁSODIK 20 EVHEZ First Hungárián Literary Society ROTH LÁSZLÓ elnök MAUTNER MIMY és a tagság
