Menora Egyenlőség, 1981. január-március (20. évfolyam, 838-847. szám)

1981-01-24 / 841. szám

8 oldal MENÓRA * 1981 január 24 MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 <J&\ en ELEK PATIKA GYORS, UDVARIAS, LELKIISMERETES, RECEPT SZOLGÁLAT GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! Nyitva: hétköznapokon reggel 10-t6i este 7-ig szo.'ribaton 10-tól délután 4-ig. Vasárnoo és ünnepnapokon zárva. UJ FOGSOR KLINIKÁT nyitottunk 3014 Bathurst Street-en (1 block Lawrence-től délre, szemben a Pearl húsüzlettel) Telefon: 782-7160 Robert Gáspár B.A.D.T., Jenő Mittelman Dent. Tech. Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fe! Tüske Meat Delicatessen-t 566 Bloor St. W. 533-3453 TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzlete Parkolás az üzlet mögött bloor code EST 1934 SPORTS LTD. Kanada legnagyobb Kerékpár Specialistája 1169 BLOOR ST WEST. TORONTO. ONTARIO" (416) 536-9718 (416) 536-1523 F F CUSTOM FURNITURE LTD. 11 Glen Cameron Rd., Unit 3 Thornhill, Ontario L3T 4N3 Telefon: 881-8243 Értesítem Toronto és környéke magyarságát, hogy bútorasz­talos üzemem megnyitottam. 25 éve a szakmában újpesti (budapesti) okleveles asztalosmester. Saját tervezésű leány és fiú szobabútorok (13 darab álló) könyvszekrények állandóan raktárról kaphatók, jutányos gyári áron. Tervezek, kivitelezek lakberendezői szaktudással. Mindenfajta lakásbútorok, üzlet­­berendezések, irodabútorok, kiállítási termek, restaurantok. Magyaros szobák tájegységek szerint. ■légen tervezett elképzeléseit megvalósítom, ha meglátogatja ázememet. BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700 ,,Toronto legjobb magyar házikosztja..." írja a DailrStar és a Globeand Mail Ha jó házikosztot akar enni a CONTINENTAL restaurantba Pénteken halászlé, túróscsusza Szombaton sólet, töltött kacsa Vasárnap: töltött borjú, töltött csirke Espresso Tulajdonos: Mr and Mrs CSESZKÓ kell menni 521 Bloor St. W. T: 531-5872 es 531-0081 CONTINENTAL II. ÉTTEREM 456 Bloor St W. alatt. 534-785? Szemben a régi Continentállal A Continental eredeti és mindenki által elismert, ízletes, magyaros ételkülönlegességekkel, naponta friss házikészítményű rétessel és teljes italmérósi engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a Cseszkó család PATAKÍ LÁSZLÓ: A ZSIDÓK SZEREPE BARTÓK BÉLA PÁLYAFUTÁSÁBAN A BARTÓK-CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL Abban a súlyos küzdelem­ben, melyben Bartók Béla hazájában a maradisággal, a német szellemben nevelkedett értelmséggel, a feudális osztá­lyok ellenszenvével a „negyedik rend”, a parasztság újjászületett zenéje iránt folytatott, a zsidó — vagy zsidó származású — zeneírók és előadóművészek páratlan mértékű támogatásában részesült. A zsidók úttörő szelleme, kifejlett érzékük az irodalom és művé­szetek új eszméinek megértésére és befogadására, felbecsül­hetetlen segítséget nyújtott el­ismeréséért folytatott harcában. Oly szédítő prominens segítőtár­sainak száma, hogy alig lehet mindannyiukat egy rövid tanul­mány keretében összefoglalni —, anélkül, hogy sok érdemes művészt mellőzés ne érjen. Egyetlen operájának, „A kékszakállú herceg várá"-nak szövegkönyvét Balázs Béla írta, akinek említése nélkül az első kommün bukása után nem engedte előadni. A címszerepet a bemutatón Kálmán Oszkár, utána — külföldön is — Székely Mihály énekelte. Molnár Antal, a magyar zene­esztéták és történészek veterán­­ja, már I9l 7-ben lelkes méltatást írt róla, majd számos más kiváló tanulmányában, könyvében nagyban segítette elő népszerűsítését Csatlakozott hozzá a legkimagaslóbb magyar zene-esztéta. Szabolcsi Bence, aki páratlan tudásával, szen­vedélyes lelkesedésével, rajongó szeretetével mélyenszántó analí­zisekben tárta fel Bartók emberi és zenei nagyságát. Nyelvezeté­nek azzal a bámulatos gaz­dagságával, mellyel magával ragadta a legközömbösebb olvasót is, Szabolcsi fordította németre Bartók legtöbb vokális művének szövegét. Az ót követő, fiatalabb zenelrőnem­­zedék, a magyar-zsidó esztéták elitje követte példáját: Kroó György hatalmas, kétkötetes tanulmányával három színpadi művéről és kompendiumával —, Bónis Ferenc, Székely Júlia, Szelényi István, Kelen Hugó, egykori, immár világhírű tanítványa, Ligeti György, Jem­­nitz Sándor és elődje, a Nép­szavánál, Reinitz Béla, Ady ver­seinek híres megzenésítője (kinek aztán a szerző 5 Ady­­dalát ajánlotta), — nagyszerű életrajzával a kolozsvári Szegő Júlia, csak egy töredékét ké­pezik az élvonalbeli Író­gárdának, mely oly nagy mértékben egyengette Bartók útját Nem kevésbé impozáns a zsidó előadó-művészek légiója, mely úgy bemutatókkal, mint nemzetközi terjesztésével vonult be a zenetörténetbe. „Román népi táncai"-t és a „Négy szlovák népdal"-t Lichtenberg Emil, a „Falun" dalciklust Komor Vilmos mutatta be, — négy első vonósnégyesét Wald­­bauer Imre együttese, az ötö­diket és hatodikat a Kolisch­­kvartett, kéthegedűs duóit Han­nover György és Waldbauer Imre, — mindkét rapszódiáját, hegedű-zongorára (majd zene­karra) Szigeti Józsefnek aján­­. lotta. Hegedűversenyét Hollandiában Székely Zoltán mutatta be, aki is Bartók másik nagy hívével, Frid Gézával együtt adta elő a 2. rapszódiát Amsterdamban. Brüsszelben Gertler Endre adott a szerzővel közös koncertet. Bartók megbántva érezte magát mellőzése miatt hivatalos magyar zenei körök részéről és nem volt hajlandó Budapesten eljátszani 2. zongoraversenyét. Kentner Lajosra bízta, aki Ottó Klemperer vezényletével mutatta be. Hálaérzetből, vagy a sorsüldözöttekkel szembeni szolidaritás érzetéből lépett fel Budapesten 1938-ban, az első zsidótörvények idején, az izraelita árvaház javára adott koncerten, Somogyi László vezényletével. A „Csodálatos mandarin" pantomimot, Lengyel Menyhért szövegére, a budapesti GÖRGEY GÁBOR: EGY LIBAMÁJ NEW-YORKBAN Es mit viszünk Mikiéknek Amerikába? — szögezte Tamásnak a nagy kérdést Klári, miután megérkezett az útlevelük, és az öröm első rohamából kijózanodtak. Mi­kor a kérdés elhangzott, Tamás nyomban szu­szogni kezdett, mint mindig, amikor sorsdön­tő elhatározások, elé állították. — Nem kis gond — motyogta tanácstala­nul két szuszogás között, és ezt néhányszor megismételte. Koncentrált. Valóban, mit le­hetne vinni Mikiéknek? Mit visz az ember Amerikába? Kláriban felébredt a nő és azt mondta: — A második gyerekük néhány hónapos. Most éppen lehét nálunk kapni ilyen olasz dolgokat, pelenkázó, támlás bili, cumimelegí­tő. Biztosan őrülnének. Tamás szemében gúnyos fény villant: — Biztosan. Éppen olvastam, hogy egész New Yorkban nem lehet gyerekholmit kap­ni, Mikiék már végigtalpalták a várost és se­hol semmi. Üresek az üzletek. Klári mindig védtelen volt Tamás gúnyoló­dásával szemben, mert számára túlságosan összekeveredtek benne a valóság és a képte­lenség elemei. Nem tudta, mi, hová tartozik. Most is visszakérdezte: — Ne beszélj! Üresek az üzletek? Ha már igy alakult, Tamás még ráduplá­zott: — A fogyasztói társadalom hátrányai. Nem törődnek a fogyasztók igényeivel. Ahelyett, hogy kereskednének, csak ülnek a központok­ban és kávéznak. Persze aztán tele vannak hiánycikkel. Klári gyanút fogott: — Mivel vannak tele? — Hiánycikkel. De roskadásig! Minden üz­let. Ügyhogy feltétlenül vigyünk olasz gye­­rekbigyókat Mikiéknek. Klári velős szavakkal ecsetelte, mi a véle­ménye az efféle színvonaltalan viccekről és a színvonaltalanságot többször hangsúlyozta, éreztetvén, hogy kizárólag ezért nem vette észre az olcsó csapdát az első pillanatban. Majd tovább tanakodtak, mire lehet szüksé­gük Mikiéknek? Klári most azt javasolta, vi­gyenek nekik könyveket. Tamás leintette: — Mikinek könyvet? Már az iskolában is én olvastam helyette, Habár lehet, hogy az amerikai „Olvasó népért” mozgalom kereté­ben szenvedélyes olvasó lett belőle ... Felmerült még egy gázöngyüjtó, nagyapá­tól örökölt bronz íróasztal-nehezék („Mikinek valószínűleg nincs is íróasztala, nem ir és nem olvas”), egy praktikus cseh hagymavágó, len­gyel fatányér, bolgár szörmepapucs. De Ta­más elmagyarázta, hogy valami sajátos, ma­gyar ajándékot kell vinniük. Klári dühbe gu­rult : — Akkor vigyél nekik égy hortobágyi ri­degmarhát, nagy szarvakkal! Tamás elismerő pillantással nyugtázta, majdhogynem irigyelte ezt a mondatot. De a vonal, amin elindultak, jó volt. A fütyülős barackpálinkát kevésnek érezték, legfeljebb kiegészítő ajándékként jöhet számításba. Hosszabban időztek a herendi porcelánnál, de végül ügy döntöttek, hogy az viszont túl drá­ga, mert felhajtották az árát, mindenki azt viszi. Ugyanez a helyzet a Kovács Margit-ke­­rámiákkal. — Megvan! — csapott a térdére Tamás, és úgy lehelte ki a szót, mint egy kinyilatkozta­tást: — Libamáj. Ebben megállapodtak. Persze ez sem olcsó dolog, de ennyit azért megérdemelnek Mikiék a kéthetes meghívásért. Ezt sem sokkal köny­­nyebb szerezni, mint egy herendi bonbontar­tót, de Klárinak volt egy Lehel piaci össze­köttetése, abban reménykedtek. Szép, nagy, félbarnára kisütött máj, rózsás libazsírban, nyakig merítve — ez még Amerikában is va­lami ! Fantasztikus példányt sikerült Klárinak szereznie; majdnem két kilót nyomott. A sü­tés is pompásan sikerült. A máj ingerlő dom­borulatai, lebarnult asszonyidomokként buk­kantak elő a rózsás takaró alól. Tamás alig birt magával: — Mindjárt beleharapok! — mondta, és akkorát nyelt, hogy nyekkent az ádámcsut­kája. Klári gyorsan lezárta, és betette a mély­hűtőbe a műanyag dobozt. Az indulás hajnalán kivették, beburkolták kőkeményre fagyasztott jégtasakokkal, majd habszivaccsal és fóliával: ennek ki kell bírnia New Yorkig. A tetemes cso­magot beágyazták a fehérnemű közé. Feri­hegytől féltek kicsit, de a szúrópróbát szeren­csésen megúszták. Az amerikai vámosoktól pedig nem féltek. Tamás szerint az már tisz­ta szanatórium. Csupa lezser fickó. A Kennedy-repülötéren az egyik lezser vá­mos kiemelte a libamájszállítmányt. Mikor felszólításra Tamás kicsomagolta és levette a fedelet, még az amerikai is elismerően bólin­tott a szép példány láttán. Majd kijelentette, hogy egészségügyi okokból el kell koboznia. Tamás töredezett angolsággal megkísérelte megmenteni a kincset, de a vámos szilárd maradt. — Meg kell semmisítenünk, uram — mond­ta szárazon. — Megsemmisíteni? Ezt? — hördült fel Ta­más. — Akkor inkább megeszem! — Parancsoljon — mondta a vámos. — An­nál az asztalnál megfelel? Tamás nekilátott a májnak. Az első har­minc-negyven deka még ízlett, tulajdonkép­pen mindig arra vágyott-, hogy egyszer az életben annyi libamájat ehessen, amennyit csak bír. Fél kilónál már noszogatta Klárit, hogy segítsen, egyen ő is belőle. De Klári a repüléstől is elég rosszul volt, most pedig oda sem tudott nézni, ahogy a férje tömte magá­ba a májat, csak hátat fordítva könyörgött neki, hogy hagyja a fenébe az egészet. — Egy falatot sem hagyok nekik! — jelen­tette ki Tamás, de kezdett üvegessé válni a tekintete. Elhaló hangon odaszólt a vámos­nak: — Nem volna egy kis kenyerük? — Sajnos, uram. nincs — tárta szét a kar­ját a vámos, és csodálattal vegyes borzadással meredt Tamásra. A sűrűn, egymás után ér­kező gépek köpték az utasokat, akik közül néhányan kicsit távolabb meg is álltak és vártak: netán valami újfajta politikai de­monstráció, egy ellenéhségsztrájk tanúi lehet­nek? Tamás, kis szünetekkel, húsz perc alatt vég­zett a májjal. Nagyon rossz állapotban tá­­molygott K az előcsarnokba, ahol Mikiék már türelmetlenül várták őket. Nem tudták elkép­zelni, mit művelnek a vámon Tamásékkal. Fegyvert keresnek? Kábítószert? Kommunis­ta kiáltványt? Tamás nem nagyon tudott beszélni, így hát a kocsiban Klári magyarázkodott: ki tudja, milyen okból, nem árulta el, rni történt. És közben arra gc. iolt, milyen szerencse, hogy hoztak magukka. zegedi paprikát meg fütyü­lős barackot is. Mégsem állítanak be üres kézzel. Mikor beléptek a lakásba és Tamás még mindig ‘ sárgán támolygott, Miki azzal vigasztalta, hogy minden első tenge­rentúli repülőút rossz hatással van az emberre. Majd kedélyesen hátbaveregette: — Nem baj, öregfiű, mindjárt feléledsz, ha megmutatom, mivel várunk estére. Ügy hal­lottuk, nálatok nem kapható, mivel ide expor­tálják. Idenézz! És feltárta a hűtőszekrény ajtaját. A leg­felső polcon, rózsás zsírba takarózva, hatal­mas libamáj lapult alattomosan. Operaház a kényes cselekmény miatt a szerző életében nem mutatta be. Szenkár Jenő vállal­kozott rá Kölnben, — nagy botrányt okozva, de megindítva világútján Bártók legkedveltebb színpadi művét. Az Operaház igazgatóságának négykezes zongora-kivonatát Kosa Györggyel, majd Doráti An­tallal játszotta el. — Doráti, aki apja, az operaházi zenekar kon­­oertmestere révén gyermekkora óta ismerte Bartókot, későbbi években leglelkesebb propagá­­torává vált, nemcsak amerikai emigrációjában, de halála után is. Ő mutatta be USA-ban először a ,,Kékszakállu"-t, melyet két ízben nálunk is előadott, első ízben Ernster Dezsővel — míg Solti György a „Mandarin szvittel" remekelt. Amerikai emigrációjában, hová a fasizmus iránt érzett mély gyűlölete kényszerítette szeretett, de már súlyosan meg­mételyezett hazája elhagyására 1940-ben, a zsidó művészek páratlan támogatásában részesült, súlyos lelki és anyagi gondjai mellett mindinkább romló egészségi állapotában — Jehudi Menuhin odaadó hivévé vált, s nemcsak a Székely Zoltán által bemutatott hegedű­­versenynek, de az általa meg­rendelt hegedű-szóló-­­szonátának is kiváló szószólója volt. A szonáta technikai problémáiban a szerző az ő tanácsát kérte ki és fogadta meg. Bartók elragadtatva jelen­tette ki bemutatója után, kevés zeneszerzőnek adatott meg, hogy művét életében ily töké­letes kivitelben hallhassa. Élete utolsó évében Menuhin három hónapra meghívta a kaliforniai Almában fekvő otthonába, s Bartók nagy magányában, már súlyos betegen, boldogan fogadta meghívását. Annál nagyobb szomorúsággal kellett, orvosai tanácsára, lemondania a fárasztó utazás miatt a láto­gatásról. Másik nagy amerikai mecénása, számos nagy zene­­szerző-kortárs bőkezű támogatója, Szerge Kuszevitzky karmester volt. Immár jólismert Doráti Antal érdekfeszító, ez évben megjelent önéletrajzában „Notes of Seven Decades" (Hét évtized feljegyzései) közölt történet, a „Concerto” kelet­kezéséről. Szigeti József, akinek Bartók a „Kontrasztok" c. hár­masának hegedűszólamát szánta, megdöbbenve a kórház­ban fekvő Mester teljes letargiájától, megkérte Kuszevit­­zkyt, valami módon legyen segítségére. A nagylelkű kar­mester felkereste és hosszas rábeszélés után rávette, írjon nagyzenekari művet, melynek eléggé magas honoráriumát a nevére szóló alapítványból fedezte. Bartók újjáéledt, azon­nal elhagyta a kórházat, és néhány hét alatt fejezte be, mentora által „századunk leg­nagyobb zeneművének" nevezett s általa Bostonban bemutatott művet. — Reiner Frigyes vezényelte, a szerző és második felesége, Pásztory Ditta közreműködésével a két­­zongora-zenekari koncertet, Ormándy Jenó Philadelphiában a posthumus 3-ik zongoraver­senyt, míg a szintén posthumus brácsaversenyt Doráti Antal mutatta be Minneapolisban. Sándor György New Yorkban a szerző hozzájárulásával előadta a Tánc-Szvit általa készített zongora-átiratát. Mellékesen: mint megírtuk, Pinkász Zuker­­man nyerte meg a hegedűver­seny hanglemezfelvételével a new-yorki kritikusok ezévi díját.. Isaac Stern és minden bizonnyal számos más nagy művész gondoskodik Ameriká­ban a Bartók kultusz magasrendű ápolásáról. Jehudi Menuhin Bartókról „Egész korunk, világunk önmagára ismer Bartók zenéjé­ben. Egyetlen kortárs-szerzó sem hatott rám oly ellen­állhatatlan vonzerővel, mint ő — belső érzelmektől robbanásig feszült dallamaival, hihetetlenül gazdag harmónia-világával, de mindenekfelett azzal, az erő­vonalak áramlását követő tisz­tafényű ragyogással, mellyel műveit megteremtette... Bartók zenéje tovább fog élni, mint a rómaiak fürdője, vagy akár a Kínai Fal." WOSlTQOSO/Íi HUNGÁRIÁN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Road (Eglinton tói délra) ____________ Tál: 482-4711___________ Jó ételek mellett bort és sört is szolgálunk a kedves vendégeknek. Valamint külföldi borok és sörök is kaphatók. Esténként VIDÁK JÓZSEF Asztalfoglalás: 482-4711 és cigányzenekara muzsikai Nyitva: pénteken, szombaton, vasárnap déli 12-től, a többi napokon délután 5-tól Hétfőn zárva [STOP GET-SETY/ DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1102 este 661-03S4 MISÍMIMI Tlllt 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ~ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén .vagy a lakásán iiezdünk és hazaszállítjuk ^Pöm Qoitórnet MAGYAR RESTAURANT D Minden szombaton hagymás süli libamáj és sólet Magyar ételkülönleges9égek palacsinta, gesztenyepüré Egyszer próbálja meg — mindig odamegy 795, rue Bathurst (a Bloor St alatt a II. üzlet) Téléphone: 532-8431 □ □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom