Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-03-15 / 798. szám
Ina r , Mr. August J.'io P.O.Box loS4 ties Brunswick, New Jersey o3<?o3 U.S.A. MENDER Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11.351. Hi.No. 104970 AZ fSZAKAMERIKAI MA6YAR ZSIOOSAG LAPJA ’ «jL. 19.798 Art 70 <*nt. MARCH 15. 1980 EGRI GYÖRGY Milyen lesz egytfmérsékeltMkommunista Rodézia? termelés katasztrofális csődjéért a fehér lakosság szabotázsa okolható. Pártunk és kormányunk hiába mutatott jószándékor a fehér lakosság iránt, hiába engedtük meg nekik, hogy családtagjaikkal együtt szabadon gazdálkodhassanak a nekik meghagyott öt hold földeken. Az imperialista angol kormány biztatására és támogatásával nemcsak a termelést tartották olyan minimális fokon, hogy az ország fekete lakosságának állandó élelmiszerproblémája van. de odáig merészkedtek alávaló szabotázsukkal, hogy a mangántermeló üzemek élére kinevezett fekete elvtársainkat nem hagyták képességeiknek megfelelően működni s ilymódon súlyos gazdasági helyzetet idéztek elő. Mugabe elvtárs ébersége azonban meghiúsította gálád törekvéseiket s ezért az ország népe egyhangúlag helyesli, hogy az ország INDUL AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI FINIS Az ilgynevezett nyugati világ makacs öngyilkosjeiölt, nem egykönnyen hagyja magát lebeszélni. Ha az egyik mód nem sikerül, megpróbálkozik egy másikkal. Ezúttal Anglia tett ki magáért, amely ugyan világhatalmi ambícióit már régen fölszámolta, de azért a nemzetközi arénában mégis lehetne valamilyen szerepe. Ezt — dacára a jelenlegi konzervatív kormánynak — változatlanul arra hiKnátya fel, hogy részt vegyen a nagy világkiárusításban, amely a kommunizmus javára folyik. Természetesen a Rodéziai — most már hivatalosan Zimbabwe-i — választásokról van szó. Anglia a második világháború után fokozatosan fölszámolta gyarmatait s csupán egyetlen olyan terület volt, amelynek önállóságát nem volt hajlandó elismerni, ez pedig Rodézia volt Ez az ország több mint egy évtizeddel ezelőtt hivatalosan bejelentette elszakadását a Brit Birodalomtól, de önállóságát sohasem ismerték el. Persze van rá némi magyarázat. Mert a volt afrikai gyarmatok legtöbbjében fekete uralom alakult ki, míg Rodéziában egy fehér kisebbség kétségtelenül gazdasági elnyomás alatt tartotta a túlnyomó fekete többséget. Mielőtt azonban egy erkölcsi felháborodás végzetes lépésekre sarkal egy nagyhatalmat, nem* árt a dolgokat szélesebb perspektívában is megvizsgálni. Figyelembe veendő például az, ha egy fehér uralom alatt lévő fekete többség magasabb életszínvonalon él mint az úgynevezett szabad afrikaiak. Az se érdektelen, ha ennek az országnak fekete lakossága egy úgynevezett felszabadítás esetén sokkal kegyetlenebb, gyilkosabb terrornak lesz áldozatává mint korábban volt. A fehér ember diktatúrája általában csúnya, helytelenítendő, sok esetben véres. A feketék diktatúrája — mint ez már többször bebizonyosodott — sokkal kegyetlenebb, örjöngóbb, irracionálisabb. és még gazdaságilag is hatástalan. Az angol kormány mindezzel nem számolt és sok éves belső rodéziai polgárháború után kierőszakolt egy úgynevezett szabad választást, holott — mikor erre sor került — Zimbabwében már fekete kormány volt, amelynek hibája a négerek szempontjából kizárólag abban rejlett, hogy a miniszterelnök Muzorewa püspök túlságosan mérsékelt volt, aki hajlandó lett volna együttműködni a fehérekkel és az elengedhetetlen változásokat fokozatosan akarta végrehajtani. ófelsége az angol királynő azonban nerr tűrhetett ilyen kilengést. Sikerült a hadakozó feleket egy londoni béketárgyalásra ósszeerőszakolni, ahol megegyeztek egy szabad választásban, s csak a Jóisten a megmondhatója miért képzelte az angol külügyminisztérium azt, hogy egy ilyen választáson az a mérsékelt párt győzhet, akiket ók nyilvánosan megtagadnak, akinek a nagy futóversenyben a lábára súlyokat kötnek, de azért remélik, hogy így is győzni fognak, hiszen őket szeretik jobban. Persze, hogy nem ez történt. Anglia először dezavuálta Smith miniszterelnök fehér kormányát. aztán Muzorewáékról állapította meg. hogy igazi nyugatbarátok s éppen azért mert azok, csak akkor lehet őket támogatni, ha nyugati rendszerű választásokban győznek. Viszont a nyugati rendszerű választásokban a kommunisták győztek, akik véreskezű terroristák, de ez nem baj, mert a kommunistáktól úgysem kell megkövetelni demokratikus magatartást. A választások után a moszkvai zsoldban álló terrorista vezér Mugabe alakított kormányt, aki a feketék részére fönntartott 80 képviselői hely közül 57-et szerzett meg. Muzorewa püspök pártja összesen három mandátumhoz jutott, ami a fehérek részére fönntartott 20 képviselői hellyel együtt is jelentéktelen kisebbség. 20 képviselőhely jutott egy Nkomo nevű gerilla vezető pártjának, aki ugyan maga is véreskezű gyilkos, de nem egyértelműen Moszkva-barát. Az angolok éppen azért vonták meg a támogatást Muzorewától. mert azt remélték, hogy ily módon ezt a Joshua Nkomot juttathatják uralomra egy koalíciós kormány élén, kiszorítva az abszolút moszkvai befolyást Nos. a terv nem vált be, s ezen kevéssé csodálkozik az, aki a politika játékszabályait valamennyire is ismeri. De sebaj. Máris kész van az űjabb elmélet, amivel vigasztalódni lehet. Mugabe, megválasztása után,' mérsékelt hangot ütött meg. biztosi tóttá a fehéreket arról, hogy nem lesz bántódásuk, sót még egy helyet is kapnak a kormányban. Joshua Nkomonak még az államelnöki pozíciót is felajánlotta, aminek persze csak ceremoniális jelentősége van. dehat ez is bizonyítja Mugabe jószandékát és mérsékletét. Különösebb magyarázatra nincs szükség. Viszont sikerült megszerezni a zimbabwei kormány hivatalos lapjának egy 1981-es. egy !9>'2-esés 1983-as számát, ebből közlünk néhány részletet: 1981: A zimbabwei mangán-Néhány hete nem számoltunk már be az Egyesült Államok elnökjelöltség! versenyéről, amely február hónapban tulajoáonképpen már belelépett az aktív küzdelembe. Azért hagytunk ki némi időt, mert az amerikai elnökválasztási rendszer leginkább marstosi versig futáshoz hasonlít és nyilván bolondnak néznék azt a televíziós állomást amelyik egy maratoni versenyfutást első perctől az utolsóig közvetíteni kivánna. Holott köztudomású, hogy az első kilométereken taktikázás, helyezkedés folyik és esetleg éppen az nem fut be egyáltalán a célba, hanem adja fel a táv közepén a versenyt, aki túlságosan nagr lendülettel tör ki a bolyból. A sport-hasmlattól eltekintve, ez az etész amerikai választási rtndszer olyan komplikált, hogy néha még hivatásos politikai szakemberek is belezavarodnak. Különben is, e sorok írója egy baráti beszélgetés során, múlt év tavaszán kijelentette, hogy az Egyesült Államok következő elnöke Rónáid Reagan lesz és ez meggyőződése lévén, igyekszik nem odsí!2*'?!,?i s?''1"« t féktelen részletekre, amik a nagy versenyfutást minden nap más- és másképpen mutatják. Most azonban, hogy jó néhány előválasztáson túl vagyunk, érdemes egy kissé figyelni a képet, annál is inkább, mert az elnökjelölt! aspiránsok száma jelentősen lecsökkent. Néhány hónappal ezelőtt még három demokrata és kilenc republikánus politikust emlegettek komoly lehetőségként. Ma, csupán három jelöltről beszélnek és nem lenne meglepetés, hogyha ez néhány héten belül kettőre csökkenne, vagyis a két nagy párt elnökjelöltjének személye olyan hamar válna ismertté, mint egyszer sem a második világháború utáni választások folyamán. A Demokrata Pártban tulajdonképpen már el is dőlt az elnökjelölt személve Ez meglepetés volt. Ml magunk is azt hittük, hogy a mesterségesen felépített Kennedy-nimbusz és a jól beöltözött kampány-szervezet elegendő lesz ahhoz, hogy Teddyt Chappaquiddick, az egyetemi vizsgacsalás, a sorozatos nőügyek és a részeges feleség ellenére is át fogja segíteni a Demokrata Párt konvencióján. Ez a feltételezés azonban nem vált be. Az iráni válság érdekes módon, Carter elnököt segíti — legalábbis eddig. Az amerikai patriotizmus válság esetében az Elnök mellé áll. Logikával ugyan nehéz feher lakosságának még életben maradt 50 százalékát jól megérdemelt deportációval sújtsák. Mivel pártunkat és kormányunkat a mérséklet jellemzi, engedélyt adunk a fehér lakosságnak arra, hogy 10 kilós csomaggal elhagyhassák az országot és bárhol szabadon letelepedhessenek. 1982: Joshua Nkomo elvtárs Zimbabwe állam elnöke ma reggel elutasította hazaáruló és Folytatás a 2 oldalon.. megmagyarázni, hogy miért támogatják válságban azt az elnököt aki a válságot előidézte, de azért mégis így van. Kennedy vereséget szenvedett Iowában, New Hampshlreben, Vermount-ban és tulajdonképpen vereségnek könyvelhető el még az a csekély győzelem is, amit saját államában, Massarh>>setts-ben elért. Mivel a demokrata előválasztások most kerülnek a konzervatív beállítottságú déli vidékre, Teddy győzelmi esélye a nullával egyenlő és ha továbbra is hivatalosan versenyben marad, ezt legfeljebb elkeseredett makacssággal "csak azért is én” mentalitással lehet magyarázni. Esélyein nem javíthat, legfeljebb Carter esélyeit ronthatja tovább. A harmadik jelölt a kaliforniai kormányzó Jerry Brown amúgy sem sokat számított. Bármennyire is mélyre süllyedt az Folytatás a 2.oldalon HÍREK IZRAELBŐL Az izraeli olimpiai bizottság felkérte Menachem Begin miniszterelnököt, hogy tartózkodjon kötelező ígérettől Amerikának arranézve, hogy Izráel sportolói is bojkottáljók a moszkvai olimpiát. Számunkra még sokkal kevésbé kedves Afganisztán szovjet-megszállása, mint sok más nemzetközi tényező és Szacharov száműzése is bennünket sújthat leginkább, mert mindezek az események arra vezethetnek, hogy a Szovjetunió lefékezi a zsidók kivándorlását. Nehéz helyzet ez. A mi sportolóinkat mellőzik, kizárják versenyekből. Az ázsiai sportszövetség versenyein nem vehetünk részt. Kosárlabdázóinkat nagyon nehezen felvették az európai körzetbe, de labdarugóinkat nem. Atlétáink t csak a világ- szervezet által Ázsiában rendezett versenyeken jelenhetnek meg, de legutóbb a Nyugat-barát Japán “biztonsági okokból" eltanácsolt bennünket attól, hogy odaküldjük atlétáinkat. Itthon maradtunk. Az olimpiai labdarugó elómérkőzéseken sem osztottak ázsiai csapatok közé, s az európai nagyokkal szemben alulmaradtunk. Meghívásos nemzetközi atlétikai vagy más versenyekről kihagynak bennünket, attól tartva, hogy ázsiai és afrikai államok miattunk böjkóttálhat-VILÁGPOLITIKA és OLIMPIA ják. Nem egyszer történik meg, hogyha mégis elküldetjük valahová jeles úszóinkat vagy atlétáinkat, a “harmadik állam" versenyzői visszalépnek, nem állnak ki az izraeliekkel. Ezért teszi fel a kérdést az olimpiai bizottság: szabad-e éppen Izraelnek bojkottálni az olimpiát? Nekünk, akik a bojkottok áldozatai vagyunk, az elsők között kell lennünk, akik határoznak a moszkvai játékok bojkottjáról? Az olimpiai bizottság szerint ráérünk, ha majd meg lesz a döntés. Mert könynyen megtörténhet, hogy a nagyhatalmak kiegyeznek, Moszkva törvényesíti jelenlétét Afganisztánban, enyhíti a Szacharov elleni intézkedéseit és akkor Izrael marad hoppon. A legkönnyebb Moszkvának Izráelen busszút állani, a nemzetközi közvélemény egyáltalán nem lesz feláborodva, mert a többség Moszkva mögé sorakozik. Igaz, hogy Begin miniszterelnök már megigérte Jimmy Cartemek, az Izraelben működő amerikai diplomáciai testület útján, hogy Izráel csatlakozni fog minden követeléshez: ahhoz is, hogy egyáltalában ne tartsák meg az idén az olimpiát, ahhoz is, hogy más fővárosba tegyék át és ahhoz is, hogy különböző helyekre szórják szét a rendezvényeket De ebben a kérdésben az olimpiai bizottságnak teljhatalmú jogai vannak. A közvélemény is megoszlik. A bojkottnak vannak komoly súllyal rendelkező támogatói, de vannak tekintélyes ellenzői is. Dávid Giládi, a Mááriv hasábjain adott kifejezést ennek a felfogásnak. Szerinte Izrael főellensége a szélsőséges mohamedán világ, melylyel nincs céljában még tárgyalni sem. Az iszlám forradalom Izrael elpusztítására törekszik. Olyan ellenség, aki felé semmiféle út nincs nyitva. Nem úgy a Szovjetunió esetében. Moszkva csatlósállamai nagy többségével 1967 óta is folynak a csaknem normális kereskedelmi kapcsolatok és ez nem történhet meg a Kreml hozzájárulása nélkül. Ne legyen hát Izrael az elsők között, akik a bojkott frontjára törnek. Váijuk meg a végét. A döntés még nem történt meg. Az olimpiai bizottságban sem egységesek a vélemények. De jó volna, ha Izráel sportolói nem esnének két szék közül a pad alá. A jelek szerint a nemzetközi olimpiai bizottság döntésének szellemében fognak eljárni. Van-e kapcsdat a palesztínai probléma és az Egyesült Államok ázsia bajai között? Jogos-e Washiijton követelése, hogy Izrael tgyen engedményeket az autoomiai tárgyalásokon a Szovjeanió afganisztáni katonai kalndja, vagy az elhúzódó iráni válság miatt? Hivatalos izráel szóvivő erélyesen utasítja el eeket a feltévéseket. A problémk között semmi közvetlen kapsolat nincs - mondotta. Á Közelkeleten egyetlen hordóolajjal sem termelnek majd tbbet, ha Izrael, saját biztonságnak rovására, tesz engedménjket. Jigáél Hurvtz pénzügyminiszternek nehéségei vannak a 405 milliárdd költségvetési irányzat elfo|dtatásánál. A büdzsé alkalnizkodik a 115 százalékos infldóhoz, de nem tovább. Ezért tinden minisztériumtól a kiadsok - átlag - 4 százalékos csolkentését követeli. Ezáltal tonyos mértékig fékezni lehet u inflációt. Más lépései: súlyot terheket ró az importra és lókedvezményt ígér az exportcíknek. Még így sem csökkentig a külkereskedelmi deficit| milliárd 500 millió dollárró Emlékeznünk kell, hogy a labin kormány bukásakor a tfidt 1 milliárd 800 millió doh- volt IZRÁEL PROBLÉMAI Dávid Levi lakásépítési és olé-befogadási miniszter nem hajlandó hozzájárulni, hogy tárcája költségvetését 7 milliárd fonttal csökkentsék, mert ez lehetetlenné tenné építkezések megkezdését - állami kezdeményezésre - fiatal párok és nyomorban élő családok számára. Tagadja a pénzügyminiszter érvét, hogy 80 ezer üres lakás áll rendelkezésére és ez elég kell, hogy legyen a jövő költségvetési évben. Dr. Jiszráel Katz társadalmi jóléti miniszter nem járul hozzá az első két gyerek szociális segélyének megvonásához. A kincstár érve látszik logikusnak: a kétgyermekes családok, a statisztika szerint, nem élnek nyomorban. De a népjóléti minisztérium nem hajlandó szelektív segélyezésre. Azt sem fogadja el, hogy a minkz tórium előirányzatának csökkentése miatt lényegesen csökkentenie kell alkalmazottai, főként szociális dolgozói számát Emiatt már két héttel elkésték a költségvetési előirányzat időre történő benyújtását Hurwitz kénytelen lesz a minisztertanács elé teijeszteni az előirányzatot, ahol feltehetően többségi szavazattal viszi keresztül. Novemberben meggyilkolták a matullai Joszef Rosenfeldet aki az északi körzet biztonsági felügyelője volt. Jeepjét golyóktól átfiírva és őt holtan találták, revolverét elrabolták. A hatóságok feltételezték, hogy Libanonból átjáró elszánt csempészek követték el a bűncselekményt, mert egyik palesztínai terrorista szervezet sem dicsekedett a gyilkosság elkövetésével. Azonban néhány nappal ezelőtt egy őrjái « gyanús mozgást észlelt a határon, valaki rálőtt a katonákra, a katonák jobban céloztak és megsebesítették a támadót, akiről kiderült, hogy egy gázai arab, aki Libanonba akart átjutni. A húsz éves arabról tudták, hogy egy terrorszervezethez tartozik. Kihallgatására nem kerülhetett sor, mert pár perccel sebesülése után meghalt. A meglepetés azután következett: a terroristánál talált fegyverről megállapították, hogy Joszef Rosenfeld gyorstüzelője, eziránt nem lehet semmi kétség. A nyomozás természetesen új irányt vett vajon az agyonlőtt terrorista gyilkolta meg Rosenfeldet, vagy más úton került hozzá az elhunyt fegyvere. A Máárách, amelynek kilátása van arra, hogy visszakerüljön az uralomra, belső válsággal küzd. Simon Peresz, a párt elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy már most kijelöljék a következe választások listavezetőjét, azaz miniszterelnök jelöltjei. Belső ellenzéke, amely Jicchak Kabin támogatóiból áll, azt alliija hogy erre a júniusban összeülő pártkongresszuson megválasztásra kerülő tij pártközpont illetékes. Jigái Álon volt kulűp miniszter bejelentette, hogy ellenjelöltként lép fel — Rabin támogatásával de csak a kongresszuson. A párt tagiainak jórésze úgy hiszi, hogy valóban nem sürgős a miniszterelnök jelölt megválasztása, ráér júniusban. Peresz azonban ragaszkodik ehhez, hiveivel együtt. Azt állítja, hogy a kormány nem szilárd, lehetséges, hogy korábban tartják meg a választásokat. így aztán a központ valóban “megválasztotta" ellen-^ jelölt nélkül. Az igazi viadal elmaradt. Rábin kijelentette. hogy nem lesz miniszter Peresz kormányában Ezért támogatja Alont, aki talán majd átadja neki a jelöltséget. Mindez a közeljövő kérdése, de elegendő ahhoz, hogy izgalmassá tegye a politikai légkort.
