Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-05-10 / 806. szám

10. oldal MENÓRA * 1980 m4)us K). Akar ön is egy jó haj vágást? Keresse fel Ligeti yolt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrászod is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. Bill*» BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST 559 St.Clair W. Tel: 6 5 3 *-3 779 HUSZONKETTEDIK SZINlfeVAD 1 979-80 Junius 1.-én Vasárnap este .KÖNNYŰ A FÉRFIAKNAK’ Gyakorlott kozmetikus házhoz megy. Arc­kezelés — szem­­pillafestés — lábgyantázás stb.... Hívja telefonon Elisabethet 663-9929 Igazán kellemes vidám színházi estében lesz része a közönségnek június l.-én vasár­nap este 7 órakor, amikor a Lawrence Park Collegiate színháztermében (Chatsworth Dr. Az Avenue Rd.-tól I blokkra a Lawrencen Eastre) a torontói Művész Szinház bemu­tatja a KÖNNYŰ A FÉRFIAK­NAK cimű 3 felvonásos, meg­lepő fordulatokkal teli víg­játékot SERFŐZŐ ILONA. KÖLTÖZTETÉST és minden más szállítást garanciával, legolcsóbban vállal a SZABÓ MOVER 223-2392 Klubnapok: Kedden, csütörtökön és vasárnap 2-7-ig Május 18.-án d.u. fél 4-kor Sátorv Richárd kultúrbizottsá­­gunk elnöke irodalmi dél­utánja. • Május 25.-én du. 3.30-kor házi ntókák. ;Quiz(találós kér­őé s) verseny,díjjazással. • Június 8.-án du. fél 4 kor PESTI MESE című magyar film vetité se.Kitűnő szereplők. Belépő tagoknak S 1. vendégek­nek $ 1.50 ,uzsonával együtt Or. CRISTA FABINYI Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi ( KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LE1 - 6318 KIADÓ St.Clair —Vaughan Rd. Irodahelyiség kiadó. Telefon: 362-3122 íLESLIE ARVA hitelesített fordítás 394 Bloor St. |West Suite'6 960-3Ö33 BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700 ^am-^Pam Qotűmef MAGYAR RESTAURANT p V|inden szombaton hagymás stílt libamáj és sólet L] Magyar ételkülönlegességek palacsinta, gesztenyepüré □ Egyszer próbálja meg — mindig odamegy 795, me Bathurst (a Bloor St alatt a II. üzlet) Téléphone: 532-8631 MEGNYÍLT CONTINENTAL II. ÉTTEREM 456 Bloor St W. alatt. Szemben a régi Continentállal A Continental eredeti és mindenki által elismert, Ízletes, magyaros ételkülönlegességekkel; naponta friss házikészítményű rétessel és teljes italmórési engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a Cseszkó cseléd bloor cyele EST,1934 SPORTS LTD. Kanada legnagyobb Kerékpár Specialistája 1169 BLOOR ST WEST. TORONTO. ONTARIO' (416)536-9718 (416) 536-1523 ■ilatsáfis vígjáték HÉCZEY IVÁN, KERTÉSZ SÁNDOR, SZÉCSI KATÓ, TARJÁN ANDRÁS, KOSÁRY VILMOS, BOROS ANDRÁS és BARICZA DEZSŐ felléptével. Jegyek a földszinten $9.00 és $8.00 az erkélyen $7.00 árban kaphatók a szinház titkári iro­dájában 392 St. Germain A ve.. Tel: 789-2443 ahonnan postán is kiküldik a jegyeket. M i, zsidók, hálás nép va­gyunk. Igaz, nem nehéz annak lennünk, mert a tör­ténelem folyamán kevésszer nyílt lehetőség arra, hogy valakivel szemben hálásak legyünk. Szét­szórtságunk két évezrede során oly sok volt a seb, amelyet kap­tunk s annyira kevés a gyógyír, amelyet valaki elhozott nekünk. Mindezen túl, nehéz is volt a helyzetünk. A világ soha sem volt egységes s mi ebben a szét­tagolt társadalomban az országok tucatjaiban éltünk — s még , ma is — megoszolva. Ha Napóleon azt mondotta, hogy a birodalmá­ban élő zsidók éppen olyanok, mint a franciák, vajon hogyan lehetett „hálás” ezért »az angol zsidó, aki Nelson tengernagy ha­jóhadának győzelméért fohászko­dott a londoni zsinagógában. Isonzónál az osztrák és az olasz zsidó egymásra lövöldözött s már régen megalakultak az utódálla­mok, amikor a Dohány utcai templomban még mindig abból az imakönyvből imádkoztak, a­­melyben egy egész oldalt szen­teltek a monarchia urakodóhá­­zának boldogságáért könyörgő „zsoltárnak“. Egy császár he­lyett hirtelenében öt államfő ke­| A Magyar TV 1 2 VEZETŐSÉGE % értesíti kedves nézőit, hogy az adás ideje minden szombaton van a Chanel 47-esen délelőtt 11 órakor. Ezt a műsort min­den rákövetkező szer­dán fél 1 órakor meg­ismételjük. Kérjük adományaival támogassa prog­ramunkat, melynek munkatársai anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak. Előre is köszönjük! Címünk: 594 Lakeshore Blvd. W. Toronto, Ont. Multflingual TV Hungárián Magaziné WOMEN ACCESSORIES üzletnyitáshoz angolul jól beszélő nói társat keresek. Érdeklő­dök írjanak a „BOX 18„ jeligére a kiadóhi­vatalba. (07) P. Howard Köszöntö ez egy • tehetséges magyar (ró hetvenötödbe szüle­tésnapjára. Egyszersmind azonban önkéntes tanúvallomás is. Nem ismertem személyesen, noha a családi hagyomány sze­rint távoli rokonok vagyunk. (Vagy voltunk? Zavarban va­gyok, hogy mit helyesebb itt használnom: múlt- vagy Jelen- Időt?) Jelenldöt Csakis azt. Hiszen attól a szinte mellékes körülmény tói eltekintve, hogy alig harmincnyolc évesen, 1943 január elsején, halálba hajszolt munkaszolgálatosként fagyott meg a fronton, a P. Howard-nak ismert Rejtő Jenő ma ts él. ' Hogy él-e? Csaknem ötven éve olvassák ronggyá a röhögéstől kibuggyant könnyektől foltos kalandregé­nyeit az olvasók milliói, egy­másután felnövekvő nemzedé­kek. Egyik legjobb barátom, az orvostudományok kandidátusa, büszke birtokosa P. Howard ösz­­szes müveinek. Magam sem rös­­tellem bevallani, hogy más nagy mestereim sorában, az 6 egyik szerény tanítványának is tudom láagam. Amikor első regényei — a vastagabb Nova-penRösök és a kis alakú tfzfilléres füzetesek — a harmincas évek elején egy­más után kezdtek megjelenni, az angol kiejtés szabályait ismerők Pi Hauárdot kértek. Az olvasók többsége szám ra azonban egy­szerűen csak Péhovard volt ez a saját szóleleménye szerint „névhámos” író. A névhámosság mögött kettős ok húzódott meg. Regényeit az angolos csengésű névvel eladhatóbbnak vélte a kiadó, és a maga — bevallottan vagy be nem vallottan — halha­tatlanságra szánt becsületes írói nevét röstellte volna az iparos­munkában gyártott ponyvák bo­rítójára kiírni a nehéz körülmé­nyek között is megélni kénysze­rülő szerző. Mint egy tragikus félreértés következtében rangjelzéseitől megfosztott idegenlégiós tisztet, úgy fokozta le Rejtő egyszerű, de nemeslelkű közlegénnyé saját stílusát, Írói igényességét. Né­hány cikke, novellája, útirajza bizonyítja, hogy a tehetséges, okos. jó magyar Író tiszti rang­bojtját is kiérdemelte volna. Irt néhány sikeres operettet és ka­barétréfát is. De a megélhetés (és a kártyaszenvedély) kénysze­re vitte rá, hogy a — szó szoros értelmében — aprópénzre váltsa át tehetségét Am bármennyire igyekezett Is mélyen a saját színvonala alatt megírni iparosmunkáit, becsvá­gya és képességei tiltották neki, hogy igazán' rosszat írjbn. Alig több, mint tízéves alkotó-perió­dusa alatt közel háromszáz ívnyi kalandregény került ki a keze alól. Amennyit stiláris igényeiből en­gedni kényszerült, annak sokszo­rosát pótolta csillagszórós szik­rázással ontott, összetéveszthetet­len és legsajátosabb pesti hu­morával. Közismert regényhősei barátaink. Piszkos Fredet, Tus­kó Hopkinsot, Fülig Jimmyt, Vanek urat, Buzgó Mócsingot, Wagner urai Senki Alfonzot — és a többieket — a kétéves vi­­lágcsavargása idején kikötői csapszékekben megismert ala­kokból és a pesti Nagymező ut­ca meg az Ilkovics büfé jelleg­zetes éjszakai figuráiból gyúrta össze maradandóvá.. Lélegzetel­állítóan fordulatos, kalandos, meglepetést meglepetésre, gégét gegre halmozó cselekményben. Alakjai a szaharai számum­ban és a Kongó középső folyá­sánál éppúgy a pesti táj nyelvet beszélik, mint a csak elsüllyesz­teni jó, rozzant gőzösök vagá­nyai a déltengeri szigetek ször­nyű viharaiban hajózva. Hősei­nek semmi közük a polgári er­kölcsökhöz. Verekedés és kése­lés közben is a saját külön alvi­lági és lumpen erkölcstanukhoz tartják magukat. Csupán az em­berségnek azt a minimumát őr­zik — azt azonban az életük árán is —, amely nélkül még az ő sajátos társadalmi létükben is lehetetlen élni. És most az önkéntes tanúval­lomás az irodalom ftélószéke előtt. Mint volt önkéntes francia ka­tona a háború időtartamára, aki katonaidőmet az Idegenlégió 4. gyalogezredében szolgáltam le (azonossági szám: 94071), irodal­munk előtt szakemberként iga­zolhatom: a péhovardi légiós re­gények — egyetlen remek írói trükk kivételével — abszolút hi­telesek. Hogy az anyagát honnan szerezte, nem tudom, Rejtő állí­tólag soha nem volt idegen­­légiós. Iróilag minden hiteles bennük. A szaharai levegő, a kaszárnya­­élet apró mozzanatai, belső ará­nyai, az emberi viszonylatok, a büntetőtáborok borzalmai és büntetés-módjai, a menetelések, az időjárás, a valóságos és kita­lált helység- és tulajdonnevek, a felszerelés, a fegyverzet, a ka­tonai alakulatok, a szakkifejezé­sek. Minden hiteles. Csak éppen Afrika földrajzi arányai, a tá­volságok nem azok. Rejtő — zseniális leleménnyel — Afrika térképén a léptéket szűkíti le a valóságosnak alig egy tizedére, ember-méretűre, regény-méretű­re. De ez a tizedére zahzásftott Afrika is olyan a regényeiben, mint a valóságban. Tudom, hogy ez nem érdekel senkit, de azt U tudom, hogy az író-mesterség nagyon szigorú szabályai szerint ez az észrevétlen hitelesség ít fontos része annak, hogy P. Howard (Rejtő Jenő) regényeit még ma is — és feltehetően még sokáig — olvassák, újraol­vassák és fogják majd először olvasni azok, akik még nem is­merik őket. KERESEK társalko­­dónő segítséget öreg anyám mellé, aki a Baycrestben van, heti 3-4 alkalomra, egy pár órára. Telefon: 469-4674 reggel és este. (x) MONTKEALBOL Torontóba jöttek FIGYELEM Nyugdíjas özvegyasszony vagyok,jo kondícióban.Szeretek olvasni,sé tálni.moziba szinházba járni é s vidám termé - szetem van.Keresek egy hasonló adottsággal rendelkező* BARÁTNŐT,aki szintén vágyik egy jö barátságra.Levele­ket kérem a torontói kiadóba küldeni. IDŐM VAN*jeligé re­«AZ IGAZSÁG GYŐZ...» Masaryk születése t30. évfordulója alkalmából gyeiért mondtunk hát imát sab­­batjainkon és ünnepeinken. Ennek a lapnak az olvasói 325 ezer négyzetkilométernyi te­rületen szétszórva éltek valami­kor. Az első világháború után a darabokra széthullott földrajzi egység államaiban nőtt ki az ébredő magyarok, a vasgárdisták, usztasák, hlinkaisák s az őket már mechanizmusba fogó „Her­­renvolk“ mezei hadának.a svá­boknak mindenütt zsidógyülöle­­tet hintő, keserűséget, könnyet és gyászt hozó mozgalma. Virág­zott, terebélyesedet a zsidóelle­nes áramlat ezekben az országok­ban, hiszen sohasem hiányoztak a kertészek, akik ápolták, gon­dozták a mákonyt adó növénye­ket. A Dreyfuss per a múlt szá­zad végén volt (csak zárójelben jegyezzük meg: ha a jelenlegi francia rezsimen múlna, talán szívesen rendeznének újra vala­mi hasonlót), a zsidó kapitány ekkor „árulta el“ a hazát és Solymosi Eszter vérét még ré­gebben „vették a zsidók“. A zsi­dó nép nem felejti el soha, amit tett ezekben az időkben Zola és Eötvös Károly. Hálásak leszünk e nagyoknak örökké, no­ha minket csak közvetve védtek. Közvetlenül nem a mi szószólóink voltak ők, hanem az emberies­ségé, az igazságé, amelyet Bem engedtek elsikkasztani. Az em­bertelenség, ez igazságalanság azonban a mi hátunkon vérzett, mi pedig a kegyetlen csapások alatt. Z ola és Eötvös szerepét a világ jól ismeri. Annál ke­vésbé azonban Masary­­két, akit ugyan számontartott, mint államférfit és filozófust.de még mi zsidók is nagyon keve­sen vagyunk, akik tudják azt: mit tett ez a nagy humanista a múlt század végén az igazság érvényesüléséért, közvetve éret­tünk. Mi voltunk ugyanis azok, akik 1899-ben újra a „pászká­­hoz kellett a zsidóknak a ke­resztény vér“ otromba és ször­nyű vádjába kerültünk. Ekkor lépett fel Masaryk Ta­más az antiszemitizmus tébolya ellen. Most, születésének 130-ik évfordulója alkalmából, pészach ünnepén emlékezzünk meg erről1 a nagy emberről, népünk kiváló barátjáról. Elmondhatjuk gyerme­keinknek s a múltat talán ke­véssé ismerő kortársnak is azt amit nem mindenki, illetve nem mindenütt tehet meg.Például Prá­gában sem.... Milyen sokszor bukkantak fel a pászka ünnepe előtt vérvádak Európának abban a részében, a­­hol Masaryk is élt s amelynek úgynevezett közép-európai kul­túrkörében együtt éltek a vád­lottak, a vádlók, a hamis tanuk, a sokszor „halált reá” felkiáltást hallató, néha cinikus, de a leg­jobb esetben is közömbös nép s a felkavart, mocskos, megáradt vizek tetején imbolygó sajkában evező védők. Ezúttal dr.Tamás G.Masaryk, aki alig néhány hét­tel született a mi pészáchunk előtt. 1850-ben Egy évvel a századforduló előtt 1899-ben az egyik csehországi faluban egy tavaszi napon Gmsa Ágnes, ke­resztény lány eltűnik. Keresni kéz dik. Holttestét átmetszett nyak­kal találják meg. Természetesen nyomozni kezdenek s a vizsgá­lat prejudikál. Közük, hogy a lány gyilkosa Hilsner Lipót, ro­vottmúltú zsidó. „Megállapíta­nak“ azonban mást is: „...mint­hogy a gyilkos zsidó s a gyil­kosság a nyak átvágása által történt, nyilvánvaló, hogy a ke­resztény leány vére a zsidóknak — Ünnepük alkalmából — ri­tuális célra kellett”. Hilsnert még ugyanabban az évben elsőfokon, 1900-ban pedig másodfokon is kötél általi halálra Ítélik. (Ké­sőbb az ítéletet kegyelmi utón életfogytiglanra változtatják, de Hilsner így is majdnem két év­tizedet ült, mint „gyilkos”, a fegyházban). Masaryk ebben az időben a prágai egyetem professzora. Már az első percben világos előtte, hogy „klasszikus“ vérvádról van szó, a per folyamán azt is látta, hogy a szálakat a bécsi anti­szemita központból mozgatják. Nem látta a valószínűségét an­nak, hogy szavai visszhangra ta­lálnak, ha beavatkozik. MÜNZ FELKERESI „AZ IGAZSÁG HARCOSÁT* Egy napon azonban megjele­nik a már ismert nevű tudósnál volt tanítványainak egyike, bi­zonyos Münz nevű iró s arra kéri egykori professzorát, hogy lépien közbe, mert nem csupán justizmord történik, hanem a per éle és egész tendenciája a zsi­dóság ellen irányul. Münz arra kéri Masarykot, ne engedje a vér­­vád meséjének az „igazolását“, mert ez nem csupán a zsidóságra nézve lehet katasztrofális kiha­tású, hanem egyben arculcsapása lesz az emberi jognak is általá­ban. Masaryk eleinte vonakodott a kérésnek eleget tenni, mert tud­ta, hogy a kulisszák mögött lévő körökkel nem könnyű harcot kell vívnia. Münz unszolására azon­ban elolvasa a per anyagát s ennek tanulmányozása közben annyira felháborodott a hamis vád „érvein”, hogy már ebben az időben „az igazság harcosa” jelzővel émlegcgetett tanár bele­vetette magát a nehéz küzdelem­be. S valóban, mint ahogy mon­dani szokták, „fáradságot és költ­séget nem kiméivé“ küzdött az igazság napfényre hozásáért. Or­vosokat, neves sebészeket keresett fel, akik igazolták, hogy a bullá­ban a leány vére a boncoláskor „megvolt“ tehát nem lehet azt állítani, hogy az áldozatnak „vé­rét vették“. Ismert teológusokkal értekezik — nem zsidókkal — akik vallási alapon megerősítik állítását a vérvád alaptalanságát illetően. Masaryk maga is tanult ana­tómiát és jártas volt a hatósági orvosi eljárásokban. Ennek isme­retében sok. addig elfogadott „tényt“ cáfol meg a vád állítá­sával kapcsolatban. „MEGVETTÉK A ZSIDÓK“ U gyanekkor brosúrát ir és ad ki, amelyben nem Hils­nert védi, hanem élesen kikel az antiszemitizmus hazug­ságokra épített állításai ellen. A röpiratnak nagy visszhangja tá­mad. Az antiszemiták kórusban üvöltrk, hogy „Masaryk tanárt a zsidók megvásárolták“. A szer­ző a támadásokat meglehetős hi­degvérrel fogadja, annál is in­kább, mert számított azokra. Az antiszemiták makacsul ter­jesztették a rágalmakat. Amikor az egyik „hazafi“ személyesen mondja ezt Massaryknak, ő a bölcs emberek elnéző mosolyával felelte ironikusan a rágalmazó­nak, miközben nyilván az ille­tőre és hasonló társaira célzott: „...persze, persze, s a pénzen maid bolondok házát fogok építtetni”. Az illető azért tovább is szét­vitte a „hirt“ olyannyira, hogy egy napon a tudós édesapja állí­tott be a fővárosban "élő fiához és arra kérte őt, adjon neki 1000 forintot, mivelhogy neki — a fiúnak — oly sok pénze van, vi­szont ő, az apa, adóságokkal küzd. Diákjaival sem volt könnyű dolga. A hallgatók pártokra za­­kadtak s bizony nem kevesen akadtak, akik hitték a vérvád­­mesét, mert akarták hinni. Néha idegen elemek nyomultak be az auditóriumba s „pénzt kapott a zsidóktól” kiáltásokat hallattak. Amikor egyszer a diákok egy csoportja is hasonló jelenetet ren dezet, Masaryk bejött az órájá­ra és feltette a kérdést : „Ki az, alti azzal az aljas rágalommal illet engem, hogy pénzt fogadtam cl a zsidóktól vagy bárkitől a­­zért, mert egy igazságos ügy vé­delmére keltem?” A teremben mélységes csend honolt. Senki sem jelentkezett. MAJD ELMÚLIK,— MONDJÁK AZ ASSZIMILANSOK A Hilsner-üggyel kapcsolatban egy helyütt azt mondja: nagyon fájl neki, amikor azt kellett lát­nia. hogy a zsidó vezetők kö­zött akadtak olyanok, akik arra . akarták rávenni Őt: ne „avatkoz­zon“ az ügybe, mert Hilsner nem az az ember, aki érdemes lenne arra, hogy védjék öt. Nem ér­demes kiállni érte, ami pedig az „egyéb“ vádakat illeti—mond­ták ugyanezek a zsidó körök — a per végeztével majd visszatér# minden a régi medrébe. Ezek az elemek részben nem akarták lát­ni azt, amit a nem zsidó Masa­ryk látott, hogy egy percig sem Hilsner volt a per szereplője, ha­nem maga — a zsidóság. Másaryknak a zsidó néphez vaió viszonya nem csupán az ominózus per kapcsán ismeretes, amikor kiállt az előítéletek szeny nyes hulláma ellen s védelmükre keit. Mint államelnök is bará­tunk maradt és lelkes támogatója volt a zsidó nemzeti mozgalom­nak. Az általa alapított állam­ban élő zsidó népcsoport teljes iés tökéletes kisebbségi jogokat élvezett. TALÁLKOZÁSA SZOKOLOVVAL A prágai cionista világkongresz­­szus idején tapolcsányi nyaraló­jában vendégül látta a cionista végrehajtó bizottság elnökét. Ná­­chum Szokolovot, akivel Francia­­országban ismerkedett meg. Akko riban mindketten népük érdekei­ért küzdöttek a nemzetközi fóru­mokon. VÁLTOZNAK AZ IDŐK, DE — '„AZ IGAZSÁG GYŐZ" Ezekben a napokban a világ emlékezése Masaryk Tamás szü­letésének 130-ik évfordulójáról különleges értelmet nyer, mert sa ját népe helyett is más nemzc-’ teknek — közöttük elsősorban nekünk zsidóknak — kell gon­dolnunk arra, hogy ezt a nevet nem szabad elfelejteniük azok­nak, akik még hinni tudnak — ha csupán szemérnyit is — huma­nizmusban, jogban, igazságban. Ha nem volna olyan keserű, mosollyal kellene fogadnunk a tény, hogy a „haladó“ béketá­bor csalhatatlannak hitt pápái ezekben a napokban újra a vér­­vád. ezúttal „csak” a politikai vérvád lemezét tették fel. Nem elég, hogy ügyvédként állnak ki gyermekek, védtelen polgárok, gyanútlan utasok gyilkosai mel­lett, de csak hajszálon múlott, hogy eddig még nem rendeztek kirakati vérvád-pereket éppen Masaryk hazájában. Masaiyk/jelszava ez volt: „Az igazság gy£5'* *' Olyan felfogás'., ez, amit mi, zJüók is elsősorban vallunk, amelyben rendületlenül hiszünk ma is. Arje Kaddar 0\i in oo r-1 rr m 1n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom