Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-04-05 / 801. szám
10. oldal MENÓRA * 1980 április 5 ami—^ ifni......——— iPiP 1 KARINTHY FRIGYES: Ha jól emlékszem, mind a hárman egyszerre szálltunk be, mikor a hajóhinta még állott. És hogy én a középre kerültem, ennek se valami különösebb törekvés vagy ambíció volt az oka, se mérséklet vagy szerénység — egyszerűen a középre kerültem, mivel ott szálltam be és mivel alapjában véve soha nein nagyon törődtem ' vele, hogy jól legyek elhelyezve külsőségekben : én egyszerűen hintázni szerettem volna, ringatózni és lebegni, mert ringatózás és lebegés közben szépeket szoktam érezni és gondolni a hintázásról. És mivel tudtam, hogy a hinta mindenkit meghimbál, aki felül rá, nagyon mindegy volt nekem társadalmi elhelyezkedésem. Balra tőlem a hajóhinta farában szálas, derék legény állott: kovács lehetett vagy vasesztergályos ; nem tudom biztosan, de úgy rémlik, mintha kalapács is lett volna a kezében. Nyugodtan állt és fütyörészett és nézte a kék eget és a tarka földet. Jobbra, bricseszben és tollas vadászkalappal a fején, napbarnítolt arcú. csinos szőke fiú helyezkedett el : afféle földbirtokos, rokonszenves úriember, nekem ő is nagyon tetszett, nem tehetek róla, meg az esztergályos is tetszett és arra gondoltam, hogy milyen jól fogunk úgy hintázni, hármasban. A hintást. szakállas és szemüveges öreg zsidót, nem tudom miért, az esztergályos érdekelte jobban : talán kevésbé félt tőle vagy tervei voltak vele — talán ingyen házimunkát remélt vagy azt hitte, hogy az jobban érti a nyelvéi. Kézzcl-lábbal magyarázott neki valamit, ahogy félfüllel hallottam, a hinta szer« 1 N T A kezeiét magyarázta, azt állítva, hogy a hintát nem ő hajtja, mint ahogy hiszik, akik látják őt kívülről rángatni a kötelet: hanem hogy a szerkezet hajtja a hintát, bonyolult rendszer, aminek külön törvénye van. És unalmasan és hosszan magyarázta a szerkezetet ; az esztergályos, akit inkább a lányok érdekelték, nem igen figyelt oda. Csak akkor fordult feléje egy pillanatra, kiváncsi tekintettel, mikor az öreg szemüveges, bclcmclcgedvc, azt kezdte bizonyítani, hogy a hinta törvénye szerint neki, aki balról van, egészen különös hivatás jutott osztályrészül : fel fog repülni magasra, egészen magasra, talán a ponyváig is, onnan aztán ő intézi a dolgokat, ő kormányozza az egész mindenséget hintástul, hajóstul, mindenestül együtt. Én mingyárl éreztem, hogy egy kis baj van ezzel a megállapítással, hogy valamit elfelejtett közölni az esztergályossal: de már nem volt időm szólni, mert a hinta közben megindult. Gondoltam, így Is jó, legalább nem kell sokat beszélni. Én egy tisztességes, rendes hintázásra gondoltam akkor, kérem alássan, ami mindhármunknak nagyon jó lesz, néha az esztergályos löki ma jd a hintát, néha meg a vadászkalapos, ahogy illik, aszerint, hogy melyiken van a sor: én szépen ülök majd középen, nem bántok senkit, legfeljebb énekelek valami vidámat, vagy kurjongatok egyet-kettőt, hogy jobb kedvünk legyen. A kormányzást úgyse értem, csinálja, aki szereti. Eleinte jól is ment minden, szépen ringott n hinta és én már bele is akartam fogni a dalolásba. De az öreg szemüveges, fene egye a dolgát, nem hagyott EBE bennünket békén, azt hitte, neki is okvetlenül esi nálni kell valamit, neki, aki a földön maradt, pedig egészen jól meglettünk volna nélküle mindhárman, ha szomszédaim nekifeszülnek kicsit a lábukkal. <) azonban nem maradt békén, hogy aszongya, majd ő segít, ő rá szükség van, hogy ő jobban érti a dolgot, hogy mi nem jól csináljuk. És elkezdte össze vissza húzni meg rángatni a kötelet, fontoskodott, járt a szája, kézzcl-lábbal magyarázott, a hintázás elméletét fejtegette. Erre kezdődött aztán a kalamajka. Az esztergályos meg a vadászkalapos nem hallották jól mit akar az öreg ; az öreget én hallottam csak, aki középen ültem és hiába integettem neki, hogy hagyja abba. Ők ketten csak azt látták, hogy a hinta nem jól jár, csikorognak a sodronyok, kifelé fordul az alattság, mingyárt kifordul valamelyik. Mindkettő azt hitte, hogy a másik rontja a tempót ; mérgesen csavargatták a nyakukat, hogy a fejemen keresztül meglássák a másikat. Az esztergályos méregbe jött, nagyot rúgott előre — a hajóhinta kilendült, szédítő ívben fölugrott jobbra, majdnem a ponyváig. Az esztergályos nekiesett a hajó farának, csúnyán káromkodni kezdett és szidta a vadászkalaposnak az anyját, hogy Így csúffá tette, meg fenyegetődzött. Én feléje fordultam, hogy megértessem vele, hogy egyikünk se az oka a dolognak, de nem jutottam szóhoz, mert közben a vadászkalapos, aki meg az esztergá lyost szidta, egész testével ráesett a hátamra, mivel hogy én voltam középen. Nagyot nyekkentem és csutkástul leszaladt_ a torkomon, amit mondani akartam. Közben a liajó-3Bt=====lBE hinta elérvén a holtpontot, már zuhant is visszafelé — örültem, hogy majd lélekzethez jutunk végre, lm megint földet érünk. De a hinta persze nem állt még, iszonyú erővel, féktelenül robogott át a síneken és most balfelé rohant fel a magasba, áttörve a szabályozó lécet. Mingyárl láttam, hogy ez így nem jó lesz, ordítottam az öregnek, hagyja abba a karatyolást, inkább fékezzen. De az elvesztette a fejét és még jobban rángatta a kötelet. Pillanatok alatt az esztergályos érte el a ponyvát — a vadászkalapos sziszegve és káromkodva alul került -— az esztergályos ordított, hogy aszongya megállj, úgy-e, kellett az neked, minek húztad úgy magadfelé, majd adok én neked — én a vadászkalapos felé fordultam, hogy fölemeljem, de közben az esztergályos egész súlyával rámeredt és betörte kél bordámat, mivel hogy én voltam középen. És ez most Így megy és én hiába kiabálojt és integetek a nagy zajban, hogy hó, hó, álljatok meg, senki se hallgatott rám és rohan a hinta, esze nélkül fölfelé, majd mindketten lefelé, és én vagyok a puffer, rám esnek, aki középen vagyok és nem kormányzók és nem húzom a kötelet. Az öreg szemüveges meglébolyodottan karatyol, közben összefüggéstelen szavakat, mint egy agyalágvult: szerkezetről beszél, meg törvényről, meg hogy mi a teendő. . . csak egyes tört szavakat kapok el az egészből... termelés, aszongya éppen . . . történelmi szükségszerűség . . . aszongya . . . osztályharc, aszongya . . . Puff, most megint kaptam egyet az oldalamba. Gyerekek nekem elég volt, hagyjuk abba az egészet, én ki akarok szállni. Újra megjelent Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig c. könyve, amely budapesti megjelenése után, az 1978-as Könyvnapon egy nap alatt elfogyott. Az illusztris szerző Kanadában élő baráti köre megszerezte a könyv újrakiadási jogát, így az minden ismert könyvkereskedésben kapható. ✓ Ára: 10.00 dollár (Postai szállítás esetén plussz $ 1.00) A Menóránál is megrendelhető: 26 Oxford Street Toronto, Ont., MOLDOVA GYÖRGY Bécsiszelet rMagyaros szúzérmék CSirkepaprikás Cigánypecsenye Töltöttkápcszta Házi sütemények Torták Rétesek Espresso Magyar és külföldi borok, sörök Koktél különlegességek ZENE Asztalfoglalás: (416) 864 - 9275 Minden nap nyitva * Mérsékelt árak ~'-Jg at TT-"- ag- -ag- rag---=3» BAR ■ MCVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, fludtfi 'plvUát - .0 387 Spadino A ve., Telofon: 979-2177 Lakás: 225-0742. Tig »* —ser-1- Jg -»g-' 3** *- "»«A torontói bécsiszelet verseny nyertese Mrs. Gilice újra megnyitotta vendéglőjét a 1252 Bay Street-en (egy biodéra a Bloor Str. fölött) HUNGÁRIÁN RHAPSODY Szeretettel várjuk kedves vendégeinket az új üzletünkbe — régi árakkal. A változatos házi ételek mellett, házi sütemények, palacsinta. Szombaton raguleves, sólet non és sör kiszolgálás Nyitva hétfőtől szombatig, 8-tdl 9-ig Tulajdonosok: A Gilice házaspár «S8S8S888@eS8SS88S88®8SSSSg8S88SS8fe8a WEISSBERGER THOMAS y. őrömmel értesíti _____ barátait ismerőseit és jövendőbeli üzletfeleit, + hogy 5 éves gyakorlat (400 sikeres rendezvény) után £ mint vezető ^uru £ PíSC JOCKcY az egyik legjobb nevű; + torontói cégnél megnyitotta önálló + ftSC JOCKW SZOLGÁLATÁT J Rendezvényekre.báHnichvókra,esküvőkre .sweet sixteen 4“ partykra.a legjobb angol.héber és magyar lemezekkel J 25%off opening special ******* Phone: 491-8272 ******** Egy kis zacskó gyémánt — 1935-ben Ausztriában éltem, Hitler katonái már gyülekeztek a határon és én nem szerettem volna megvárni, amíg elindulnak — kezdte történetét L., kanadai házigazdánk. — Kiváltottam az útlevelemet, úgy teveztem Magyarországon, Jugoszlávián keresztül lejutok majd a tengerhez és hajóval utazom ki Amerikába. Minden szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy nem voltam szegény ember: szépen berendeztem a lakásomat, márkás porcelánokat, értékes festményeket gyűjtöttem öszsze — ebből természetesen semmit sem vihettem volna magammal, kerülve a nagyobb feltűnést, szép sorjában eladogattam mindent, utoljára a lakásomat. Közeledett á háború és ilyen időkben nem lehet bízni a pénzbéh, én sem akartam schill inget magammal vinni, nem is engedték volna át a határon, az összegen, melyet minden földi vagyonomért kaptam, huszonegy kisebb-nagyobb gyémántot vásároltam — ez semmiképp sem veszti el az értékét. A gyémántokat egy tós fehér vászonzacskóban őriztem, nem áltattam magam azzal, hogy akár kézben, akár táskában vagy ruha között elrejtve ki tudnám csempészni, a határőrség számolt az értékek menekülésével, minden távozót aprólékosan átvizsgáltak, valami mást kellett kitalál• nőm. Hosszú-hosszú ideig tartott, míg végre sikerült kidolgoznom a tervemet. Az útlevelet szabályszerűen kiváltottam és bőröndjeimmel — meg persze a kis zacskó gyémánttal, leköltöztem egy határmenti kisvárosba, E.-be. Megszálltam egy hotelben és néhány napot azzal töltöttem, hogy felmérjem a helyzetet. Tervem végrehajtásához két embert kellett találnom: egy tökéletesen megbízható orvost és egy besúgót. A besúgóra hamarosan rábukkantam — szállodánk portása személyében, próbaképp leveleket küldtem magamról a hagyományos kis hajszállal leragasztva, a hajszál minden alkalommal elszakadt, jelezve, hogy Taube, így hívták a portást, felbontotta a borítékot Valamivel nehezebben, de a megfelelő orvosra is ráakadtam: ' egy magánpraxist folytató sebészre. Nyíltan mertem beszélni vele, nem is nagyon tehettem mást, ha igénybe akartam venni a segítségét, megmutattam neki a kis vászonzacskót. — Doktor úr, én kivándorlásra készülök, vagyonomat gyémántokba fektettem, ezt a húsz gyémántot szeszeretném átvinni a határon. — Ha jól számolom, ez huszonegy. — Ezt a húsz gyémántot szeretném átvinni a határon, mert a huszonegyediket önnek szánom, ha segít nekem. — Milyen formában képzeli? — A karomra egy gipszkötést rakna... — Értem, mintha el volna törve. • — Nem érti, semmiféle „minthá”-ról nem lehet szó. El fogja törni a karomat, úgy gipszeli be. Ha a fődolog gyanús, akkor legalább a részleteknek stimmelnie kell, bizonyára tudja, hogy a kémeknek és csempészeknek mindig rendben van az útlevelük. — Értem. Eltöröm a karját és utána a gipszkötésbe berakom a gyémántokat. — Nem érti. Begipszeli a karomat, de nem rakja bele a gyémánsokat, egyelőre itt maradnak magánál. — De hogy jön érte és mikor? Én nem őrizhetem hónapokig. — Meg fogom találni a megfelelő időt és a megfelelő módot. Eltörte a karomat és betekerte, a hatalmas kötéssel hazamentem a szállodába és elbúcsúztam a portástól: i: ■ ' ' > — Viszontlátásra Taut<e, köszö<nök mindent. Holnap reggel indulok Magyarországra. — Mi történt a karjával igazgató úr? Könnyedén megemeltem bekötött karómat — közben alig tudtam visszatartani a könnyeimet. — Én vagyok az új világháború első sebesültje. Taube, eltört a karom — és cinkosan hunyorítottam rá. Taube bólintott, de közben a szeme forgott, mint a reklámmacskáé. Na — gondoltam magamban elégedetten —, jól dolgoztam, ez még ma este beköpi az ügyet a határőrségnél. Törött karomhoz képest viszonylag jól aludtam, reggeliztem, kifizettem a számlát és felszálltam a nemzetközi gyorsra. A vonat még be sem ért a határövezetbe, mikor jön értem három egyenruhás, beszállítanak, biztosra mentek, mert intettek a mozdonyvezetőnek, hogy mehet tovább, rám nem kell várnia. — Hogy értsem ezt? — tiltakoztam persze. — Elégtételt követelek 1 Szabályos útlevéllel rendelkezem. — Abban nincs kétségünk uram. De van valami elvámolni valója? — Semmi, tessék megnézni a bőröndjeimet. — Nem a bőröndjeire vagyunk kíváncsiak, vegye le a karjáról a gipszkötést. — Hát hogy vehetném le? El van törve a karom, ehhez csak orvos nyúlhat. Nincs szükség itt semmiféle orvosra, értesüléseink vannak, hogy maga csak szimulál. Ezzel se szó, se beszéd, a határőr egy kalapáccsal rávágott a gipszkötésre, a fejdalomtól abban a pillanatban elájultam. Mikor magamhoz tértem, csak a kötés romjait Láttam és körülöttem a restelkedő egyenruhásokat: — Elnézést kérek uram, tévesen voltunk informálva. — És ennek én viseljem a hátrányait? Elment a vonat nélkülem, elkésem a csatlakozást. — Mi szívesen átvisszük a határon egy szolgálati gépkocsival. — Rendben van, ez valamit enyhít a dolgon, de előbb szeretnék egy új gipszkötést rakatni a karomra. Vigyenek az orvosomhoz. A doktor újra feltette a kötést, de most már belerakta a gyémántokat is. Baj nélkül kijutottam Kanadába, és ebből a pénzből nyitottam egy kis üzemet. Kevesebb testőr DÉR TAGES SPIEGEL ........... Gerhart Baum, szövetségi belügyminiszter új, átfogó rendellkezéseket hozott a veszélyeztetett vezetők személyes védelmére vonatkozóan. Több mint 200 testőrrel kevesebbet irányoznak elő, és a költségeket csökkenteni fogják (1979-ben kereken 160 millió márkát fordítottak erre). Több kiemelkedő személyiségnek kell a jövőben lemondania állandó „árnyékáról”. Az első intézkedések, amelyek az érintettek között már nagy nyugtalanságot keltettek, életbe is léptek. Több mint 30 vezető személyiség kap üzenetet a szövetségi belügyminisztériumból : közölni fogják velük, hogy a jövőben a „2. veszélyzónába” sorolják őket, és „állandó kísérő” nélkül kell boldogulniuk. Ezután kifejtik a „védő és kísérő szolgálat” új koncepcióját. A belügyminiszterkijelentette: „Csökkentjük a tisztviselők számát, de nem csökkentjük a védelem hatékonyságát. Ez az állandó fenyegetés miatt nem is lenne vállalható.” A Buback, Ponto és Schleyer elleni merényletek után a Szövetségi Bűnügyi Hivatal 611 főre emelte „biztosító csoportjának” létszámát. A koncepció, amelyet Gerhard Bődén, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vezetője dolgozott ki, „rugalmas stratégiát” ír elő. A „2. veszélyességi övezetbe” tartozó személyiségeket titkos és állandóan váltakozó módszerrel védik: egyórányi kíséretnélküliség után három óra testőri védelem, két védelem nélküli nap után egy egész napi védelem következhet. Ezenkívül különleges intézkedésekben egyeznek meg a védenccel. A hátsó gondolat az, hogy a merénylő egyetlen időpontban se láthassa előre a helyzetet. „A testőrök mindenesetre a jövőben nem fognak az előszobákban üldögélni, és órákig várni, míg védencük kijön az ülésről” — jelentették ki Bonnban, Az „1. veszélyességi övezetbe” tartozó védencek nagyrészt új, páncélozott szolgálati kocsit kapnak. Ezzel szemben a rendőrség két kísérő kocsija közül az egyiket elhagyják. A motoros rendőrök, akiket a Schleyer elleni támadás után vetették be, áldozatul esnek a takarékosságnak. A megtakarított személyzet egy részét „előterep-felderítésre” fogják felhasználni. „Rájöttünk, hogy minden eddigi támadást a tettesek részéről átfogó felderítés előzött meg. A jövőben civil ruhás tisztviselők fognak a veszélyeztetett személyek lakásában és munkahelyén gyanús személyek után kutatni, akik esetleg egy támadás előkészítésében vesznek részt. így reméljük, hogy a támadásokat már az előkészítés stádiumában léleplezihetjük és megakadályozhatjuk” — mondta egy magas rangú bonni tisztviselő. Néhány olyan kiemelkedő személyiség is, aki a jövőben nem kap rendőri kíséretet, tiltakozik. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal egyik alkalmazottjának véleménye szerint: „Természetesen nagyon kellemes, ha az embert egy egész csapat kíséri, ha kikerülheti a közlekedési dugókat és még idegen városokban is kíséretet követelhet a helyi rendőrségtől. Ezen-. kívül ha nagy rendőri kíséretet kap, az növeli a tekintélyét is.” KOCSI'DERLES JJÉCSBEN CANADAI RENDSZÁMMAL Ford LTD Cugar Buick Regal Monté Carlo Hívja még ma ezt a számot 651-0480 _____ 24 órás szolgálat _____ TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot » — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 Az öss/es EURÓPAI háztart isi és konyhafelszt .• elesi cikkek beszerzési helye FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE. Telefon: 364-6999 IhIWIIH«I<IM1'1,,Mi-I(> uoteiinirctc
