Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-03-29 / 800. szám

MENÓRA * 1980 március 29 24 oldal KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK WEISZ ARTHUR és családja (Weisz Real Estate, Hamilton) BARÁTAIKNAK ES ISMERŐSEIKNEK BOLDOG PESZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK FRANK ERNŐ . LILI BARÁTAINAK ÉS ÜGYFELEINEK KELLEMES PESZAH ÜNNEPEKET KIVAN Di. KELÉNYI PÁL KÖZJEGYZŐ Kellemes ünnepeket kíván ügyfeleinek és barátainak LESLIE FINA GARAGE Glencairn-Marlee sarok BOLDOG PESZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK CSÁRDA Tavern & Dining Room 720 Bay Street, Toronto tulajdonosa és dolgozói BOLDOG PESZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN PERL HERMAN MAGDA HUTTER Lithograph era & Pointers Limited ' i 2285 MIDLAND Ave. Scarborough,Ont. KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN KEDVES VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK HÜTTER LÁSZLÓ Kellemes Pészach.Ünnepeket Kívánunk WICHTEL LÁSZLÓ GIZELLA és családja » Leslie Fur Co. tulajdonosai 3183 Bathurst St. T:789-5428 j Szombaton és ünnepnapokon zárva Reménységből is megél az ember Folytatás az előző oldalról..., van a pár garasa. Hanem azt is tudta, hogy ha Slomó eljött hozzá maceszt venni, akkor már biztosan megkapta a jó kis „cédulát" Ame­rikából. Erről a céduláról különbet, nemcsak Hanán, hanem az egész város tudott. Mindenki tudta, hogy Slomó minden évben megkapja a levelet Amerikából. S még hozzá jó kis levélnek kell annak lenni, mert hiszen Slomónak nagyon jó kedve van. Ezt Hanan azonnal ész­revette, ezért fogadta a szokottnál is szívélyesebben Slornót és a sze­mével kacsintva rája, megkérdezte: — Micsoda, már megérkezett az a finom kis papiros Amerikából Slo­mó? — Megérkezett, nem érkezett, azt hiszed, hogy Isten csak egy ameri­kai levél utján tud segíteni? Na­gyon sok útja van Neki, ha segíteni akar... — mondta Slomó kétértel­műen. — Tudom, tudom — .helyeselt Ha­nán. —Na, mit akarsz venni? Tiz kiló durva macót, mint minden év­ben? — Mi az hogy durva inacót? A durva macót hagyd a gazdag ve­vőidnek, nekem adjál finom vékony macót és nem tíz, hanem tizenöt kilót. Nem árt, hogyha valami ma­rad még pészach utánra is. Jochébed ijedten nézett az urára és nem akart hinni a füleinek. De szólni egy szót sem szólt. Biztosan tudja, hogy mit csinál, fis Hanan? A belisztezett pék megvakarta az üstökét, melyből csak úgy szitált kifelé a liszt. Mit jelentsen ez? Hogy Slomó tizenöt kiló finom macót vesz... Biztosan megkapta már azt a nagy levelet Amerikából! Talán valami nagy kincset küldtek neki! — És tudod még mit? Mérjél le nekem öt kiló tojásos macót is. A gyerekek nagyon szeretik és mért ne legyen nekik is örömük? Slomó nem de Jochébed az ajkába harapott és Hanan egy lépést hát­rált. „Ki tudja, mit kaphatott ez A- merikából?’’ — töprengett magában. — Mindenesetre, jó lesz vele más­kép beszélni. — És egy pár kiló maccszlisztet ne küldjék neked haza, Jochébed, meg úgy húsz-iharminc tojást? A feleségemnek van egy kosár tojása, amit a gazdag Baruch felesége szá­mára tett félre. Olyan friss tojások, hogy kár itt hagyni őket. — Majd meglátjuk, majd meg­látjuk, talán az idén tényleg egy kicsit bővebben fogjuk megülni pé­­szachot. Egész évben úgy is eleget dolgozik az ember, nem igaz? — Miért ne ? ha az ember meg­engedheti magának! A te károd nél­kül. minden zsidónak legyen mond­va. Tudjuk már, tudjuk már, hal­lottuk már, megtörténtek már ilyen dolgok... — mondta Haman sokat jelentő bólintással. — Nem mondom, hogy nem felelte Slomó szerényen hiszen Is­ten énnekem elég jó adós. — És te énnekem! - kiáltott Ha­nan. — Hát én kérdezem tetöled, hogy van-e pénzed? — Jochébed életem, egy kis zsir nem kellene? — lépett most be a pékné a másik szobából. — Van nekem még chanukára vágott libák, ból olyan zsírom, ami édes, mint a cukor, fehér mint a hó és inkább a tied legyen, mint a másé. Jochébed egészen kábán állt, nem tudta mi történik vele, azt hitte, hogy álmodik, de Slomó szerényen közbebólintott: — Miért ne ? Mi a különbség hogy kinél vásárol az ember? Venni úgy is kell. — Te bolond, mit kérdezgeted? Küldd csak haza! — Látod, kivel van dolgod! — Ami pedig a pénzt illeti — a­­karta később Slomó elkezdeni... — Pénzről nem akarok tudni, — vágott a szavába Hanan — kérdez­telek én téged a pénzről? Hát te nekem nem vagy elég jó adós? Pé­­szach után majd bemegyek hozzád, akkor majd elszámolunk. — Mivelhogy, értesz te engem, „0" egy igen nagy hitelező, sokkal nagyobb hitelező, mint az összes gazdagok... — kezdu megint Slomó. — Tudom, tudom, egyáltalában nem kell neked mondanod — (Ha­nan persze, arra a gazdag valakire gondolt, aki Amerikából küldi a pénzt Slomónak) — nem beszélek én veled pénzről. — Mégis meg kell neked monda­nom — próbált megint valamit mondani Slomó... — Hallottam már. Nem akarok semmit sem tudni — és fürgén be­csomagolta Slomó számára a ma­­cot. Mikor Slomó a hátára akarta ven­ni a csomagot, Hanan nem engedte. — Micsoda, te ne lennél nálam olyan gazdag vevő, mint a többiek? Hogyis ne! Majd hagylak egvedül cipelni egy ilyen csomagot! Hát .c1 vannak az én fiaim? Baruch! Ai„uc! Vigyétek haza Reb Slomónak a ma­-cot! Hanan még utána kiáltott: — Slomó, mondd meg a felesé­gednek, hogy ne vegyen pulykát. Az én feleségemnek egy olyan puly­kája van, amilyennek nincs párja a világon. Majd azt is hazaküldöm. a •többivel Jochébed, ihallod!? Mikor Slomó és Jochébed hazaér­keztek, minden úgy állt, mint el­menetelük előtt. De az egész város tudta már, hogy Slomó megkapta Amerikából a nagy pénzeslevelet s hirtelen mindenki emlékezett rá: — AJvé, hiszen láttam milyen fel- Indultan szaladt ki a postáról... És a kisváros piacáról hamarosan egész karaván indult meg Slomó háza felé. Ez a karaván Hanan fiai­ból állott, akik vitték Slomónak a macot, a tojást, a lisztet, a tojásos macót, a zsírt a pulykát és minden­féle egyéb jókat. — Hova viszitek ezt a sok hol­­.-it? — kérdezte egy zsidó a ka­válltól. — Hát nem tudja? Slomóhoz. Már megkapta Amerikából azt a bi­zonyos „jó cédulácskát”. — Slomónak! A zól És Slomó lakása egyszeribe meg­telt mindenféle kofaasszonnyal. Egyik egy pulykát akart eladni, a másik egy kosár tojást, a harmadik hagymát, a negyedik zsirt, könyö­rögtek és erőszakoskodtak Joché­­bednél: — Balboszte leben, hát miért, mi nem vagyunk zsidók? Nekünk nem szabad keresni? Vegyél tőlünk is vaiamit! Délután a minohanál nagy tiszte­lettel fogadták Slornót és harsány mazl-tovokat kiáltottak feléje, majd pedig minden zsidó más tanácsot adott neki. — Slomó ne váltsd be a dollár­jaidat — intette őt Leíbis a tözsér — olyan ötletem van, de sőt olyan információim is, hogy pészach után nagyon fel fog menni az árfolya­ma. S ha talán addig szükséged volna aprópénzre, nagyon szívesen kölcsönzők neked, súgta neki Leibis. mint hogyha a maga dolgáról lett volna szó. — Slomó van a számodra egy üz­letem, egy aranybánya: vegyünk egy gyümölcsöskertet; mind a ket­­ten meggazdagodhatunk rajta — szólította öt meg Baruch. — Micsoda kert?! — kiáltotta Náthán. — Kódusoknak való üzlet. Slomó ne is állj vele szóba! Egy er­dőm van a te számodra! Egy er­dőm! — Slomó — kiabált ekkor egy harmadik... ★ Ez évben olyan pészachja volt Slomónak, mint még soha. Azt látni kellett! A fiuknak új . kabátjuk lett, a lányoknak és a fe­leségének új cipőjük, öt magát meg­tisztelték a maftirral... Mit Jelent­hetett mindez?... Biztosan azt. hogy Isten ezidén olyan gazdag csodával akar segítségére sietni, mint még soha. Mert hiszen a pénz után senki sem kérdezősködött nála, ellenkező­leg éppen azt ajánlották neki. hogy kölcsönözzön ki aprópénzt, „nehogy becserélje a dollároka." Mindenki üzletet akart vele csinálni, minden­ki részesíteni akarta valami haszon­ban, csak a beosületes. jó hirc ne­vében. Slomó nem értette, hogy miért integetnek feléje, miért bic­centenek sokatmondóan... De amikor elmúlt pészach is és a „cédulács­ka" még mindig nem jött meg A- merikából, Slomó kicsit megszep. pent, elveszítette lélekjelenetét és mindent ki akart mondani. — Zsidók, — kezdett el egyszer a bészhamdrisban beszélni, — tud­notok kell, hogy én olyan szegény ember vagyok, mint akárki más. . — Elhisszük, elhisszük, minden gazdag ember azt mondja magáról, hogy szegény, egy rachmonesz, aki­vel szemben részvétet kell gyako­rolni! — Mit akarsz ezzel mondani Slo­mó? Csak nem azt, hogy nem kap­tad meg a levelet Amerikából? Mennyit akarsz érte? Talán elaka­rod nekem adni ? — Vagy talán meg akarod velem osztani?... És nem engedték Slornót szóhoz jutni. Sok pészach múlt el azóta és Isten sok csodát mutatott azóta Slo­mónak. De ha Slomó visszaemléke­zik erre a pészaahra, végigsuhan ar­cán a mosoly és megsimltja a hom­lokát: — A „nagy pénzeslevelet'’ ugyan nem küldte el Amerikából... de volt egy pészachom, egy olyan pésza­­chom, hogy az valódi gyönyörűség volt... Vevőinknek, Barátainknak és Ismerőseinknek Kellemes Pészach-i Ünnepeket Kívánunk MENCZELESZ PÁL a FORTUNE HARDWARE tulajdonosa és CSALÁDJA 388 Spadina Ave Kellemes Pészach-i Ünnepeket Kívánunk NOVOPHARM Ltd. GYÓGYSZERGYÁR íme Ellesmere Rd. Scarborough KELLEMES PESZACH-I ÜNNEPEKET KIVAN Kedves Vevőiknek és Barátaiknak MARIA & LESLIE VÖLGYESI a LESLIE LEATHER GOODS és a LAURENTIAN LEATHER GOODS tulajdonosai KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN ELEK ZOLTÁN gyógyszerész az Alien Pharmacy tulajdonosa I I ^MAAVV\VVVVVVVVVVVVVVVVVVAAAAAAAAVVVVVVVVVVVVVVA^AA<VVVVVVVVVVVVVVVV KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK JACK & JILL ESPRESSO TULAJDONOSAI ES DOLGOZÓI COLONNADE BLDG., KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN GEORGE BRODMAN és családja 73 DEWLANE DR., KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN ELÍZE FURNITURE Mr. & Mrs. E. KORÁN VI 3091 BATHURST STREET KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN SZŰCS (Spatz) MIKLÓS ' FÉRFISZABÓ és Csalódja 6219 BATHURST STREET BOLDOG PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN Barátainak és ismerőseinek Mr. & Mrs. KARNIOL TÓTH T.V. és STEREO SERVICE tulajdonosa Tóth Jónos és családja KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN Weltman József, Edith és rsaiáájti 77 PRUE AVENUE DEUTSCH JEWE{LLEk\í KELLEMES PESZAH ÜNNEPEKET KÍVÁN DEUTSCH BÁCSI ÉS CSALÁDJA 406 Bloor st.W. Tel: 925-7182 nagyon szép Pészach Ünnepeket kíván kedves Costumereinek, Barátainak és Ismerőseinek MAGDA SZÓDAÜZEM 521 Keele Street, Torbnto 167 741-1364 SAMEL BALÁZS ÉS CSALÁDJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom