Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-03-22 / 799. szám

1980 március 22 * MENÓRA 9 oldal Egyiptom országa, a világ leghatalmasabb birodalma, fel­kavart méhkashoz hasonlított Az új uralkodó, Amenhotep, negyedik e néven, kíméletlen kézzel törte össze népének tizenöt évszázad óta tisztelt in­tézményeit ő előtte dinasztiák jöttek és mentek s valamennyi felett állt és uralkodott Amun egyháza, fényes, mint a nap, melyet jelképezett megrendít­­hetetlen, mindenütt jelenlévő, mindenható, mindent látó, min­denben résztvevő. Az alattvalók életük minden percében hódol­tak az egyház kisebb-nagyobb rangú isteneinek, imádkoztak hozzájuk és százféle módon adóztak nekik. Az egyházzal szembeni hódolat alól maguk a fáraók sem voltak kivételek; ha egyszer-egyszer fellázadtak és titokban igyekeztek kivonni magukat az egyház hatalma alól, Amun papjai értettek ahhoz, hogy az uralkodót láza­dásáért megbüntessék. Amen­hotep, negyedik e néven, már gyermekkorában tanúja volt Amun mindenütt jelenlévő, mindenre kiható, soha nem lan­kadó éberségének. Kis öccsét, egy gyönyörű gyermeket, Amun papjai vízbe fullasztották — hivatalosan balesetnek minősítették a szerencsétlen­séget — mert apja a főpapot megsértette. A trónörökös nem felejtette el a leckét Már ekkor megér­lelődött lelkében a terv, hogy válaszul ő olyan leckét fog adni Amurinak, melyet ez soha, soha elfelejteni nem fog. A gyűlölet és lázadás Amun ellen fel­Hogyan kell megoldani az iráni kérdést ? Olvasván az idevágó szakértői cikkezést a világsajtó s a sajtóvilág termékeiben, a Menóra költséget és fáradságot nem kiméivé azonnal érintkezésbe lépett a világhírű közvéle­ménykutatóval, Galopp Oszkárral, aki habozás nélkül körül­ügette a közt s nyihogva hozta annak véleményét. Néhány érdekesebb nyilatkozat: "Ez kérem egy kultúrálatlan s civilizálatlan és fanatikus csorda, amely képtelen megérteni a nyugati világ kifinomult s előkelő gondolkodását. Ezért ajánlom, hogy el kell rabolni néhány vad főpapjukat s a művelt világ fővárosainak főterein kinpadra kell vonni őket. Még ha emiatt megölik is a tú­szokat, legalább megtanulják, hogy a kifinomult kultúrákkal nem lehet barbár módon cicázni”. Konrad von Kávéház, New York. “Azonnal atomháborút kell indítani a földön, nehogy a terroristák felbátorodjanak, mert akkor jaj nekünk. Én ez­­ügyben szakértő vagyok, mert Pesten a nagypapának cipő­gyára volt” Bibornok (Bloch) Rezső, Montreal. “Carter az egy ló. Mindenki egész másképp csinálta volna. Én nem tudom hogyan, mert én nem értek az államügyek­hez, de Carter az egy ló — vagy ezt már mondtam?” Pierre ^E. Trudeau. "Az ügy nem probléma. A túszokat azonnal ki kell szabadítani, különben ki tudja meddig tartják őket”. Buzgó- Tincs Tihamér, Pittsburgh-i magyar lapszerkesztő. “Hol van Teherán?” B.H.G. McClusky, kanadai kémel­hárító főnök. "A dolog roppant egyszerű, el kell rabolni Brezsnyevet s megfenyegetni az oroszokat, hogy visszaadják, amennyiben nem rendelik vissza a diákokat.” Chochem Bernát, Menóra előfizető. “A Trudeaut kell elküldeni a Khomeinihez, hogy pofozza fel a vén hülyét s nevezze hitetlen kutyának. Szerintem érdemes reszkírozni, mert a siker elmaradhatatlan akár így, akár úgy.” Joe (who?) Clark. M.l. KORDA STEVEN ügyvéd ll.l., ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188. Place Desjardins, Montreal. Que. H5B 1B3 Telphone: 282 -1111 Irodaiéi 844-6822 Lakastel 288 - 7 559* tfr. TA It#># r íL ii(Híréit IO ST JAMES ST., Suite 902, MONTREAL STEIN TAMAS elektrotechnikus 100 százalékos garanciával JAVÍT lemezjátszót rádiót fekete, fehér es szines televiziót x Tel: 672-8400 JELEDI TIBOR Chartered Accountant >io\TlKt:\L 4333 St.Catherine St.W. Toito.vro 280 Jarvis St. KOMLÓS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON o ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1135 ST. ALEXANDER St. Roorn 240 Tel: 842-7536 A KIRÁLYNÉ VETÉLYTÁRSA Az arany koporsó titka í Történelmi novella ) irtaiSTRÉM GÉZA gyülemlett a fiatalember lel­kében, gyűlt, mint egy kelés, melyet egyszer ki kell tisztítani, nehogy megmérgezze a testet Gondolatait csak egy lénnyel közölte, valakivel, akivel egy volt A szépséges, okos Nefer­­titi, kinek a neve is Egyetlent jelentett nemcsak feleségeként, de bizalmasaként barátjaként állott oldala mellett ők ketten kivételt képeztek a dinasztiában; frigyük nem a szokásos nővér­­fivér házasság volt, nem politikai határozat következmé­nye. ők mélyen szerették és tisztelték egymást Nefertiti épp oly bölcs volt mint amilyen szép, épp oly haladó szellemű, épp úgy tudta titokban tartani forradalmi gondolatait, mint félje. Az évek folyamán hat gyermeket szült férjének, vala­mennyi leánygyermek volt Ez volt az egyetlen felhő, mely be­árnyékolta szerelmüket. Amenhotep, harmadik e néven, megtért őseihez az örök világba. Utóda korlátlan ura lett a nagy birodalomnak; Nefertiti együtt lépett vele a trónra, ők ketten földrengést jelentettek Egyiptom életében. Horemheb generális, a fáraó hű követője, katonáival betört Kar­mák arany templomának leg­belsőbb szentélyébe, ahová az­előtt magának az uralkodónak is csak a főpap engedélyével volt szabad belépnie. A katonák szentségtöró kézzel kiragadták frigyládájából a szobrot, mely Amun lényét jelképezte, az Istenség fogalmát e földön. Lehajították a szent ereklyét a Nílus legmélyebb mélységébe. A körülállók vacogó fogakkal szemlélték e szörnyűséget; a szentély papjai a földre vetették magukat, arcukat a földbe fúr­ták, tudták, hogy a világ vége következett be számukra. A szobor után a templom volt soron és minden, ami az Amun nevet viselte. Az össze­omlás dübörgése elhallatszott a birodalom legtávolabbi zugába is. A nép megrettenve, tanács­talanul kérdezte: mi következik ezután? A válasz e kérdésre nem késett Amun ezer kisistene he­lyett csak egyetlen egy Istent szabad ezentúl imádni. Ra, vagy Aten, a Napisten új neve; a fáraó az Isten fia, ugyanolyan lényegű, egyenrangú. Hirdeti ezt az eldobott régi helyett új neve: Aken-Aten, a forradalmi Isten gyermeke, a forradalom feje e földön. Az új világ szék­helye se nem Théba, az északi, se nem Memphis, az Alsó Egyiptomi főváros. Aken Aten a birodalom középső részében építtette fel új székhelyét a két régi főváros között, ahonnan mindkét Egyiptomot áttekinteni és uralni tudta. Gyönyörű palotákat emeltetett, sugár­utakat vágatott ki a pusztaság­ból. Aten templomát egy magaslatra helyezte; homlok­zatán az imát, himnuszt az új Istenhez, az uralkodó maga írta s megrészegedett az írás ih­letétől. A nagy változásra az új ural­kodót mintha a végzet jelölte volna ki. Serdülő ifjú volt, mikor teste különös át­alakuláson ment át. Arca hosszú lett, egyenes vágású, mellkasa kidülledt, hosszú zsír­cafatok lógtak le belőle; meden­céje kiszélesedett. Környezete meglepődve, elszörnyedve nézte ezt az átalakulást A fiatal her­ceg nem értette, mi történik vele. Látta, hogy mindenki el­Megszünő üzletekből Mvett áruk spéciéi olcsó kiárusítása állandóan VICTORIA GIFT SHOP 5865 Victoria Ave. Tel: 738-1414 7101 Park Ave. * Corner Jean Talon Tel: 731-9797 Non iron vászon abroszok 4 személyes 3:50 6 szem. 5“ 8 személyes 6:0012 szem. 630 67 személyes ezüst evftkészlet 140V fordítja fejét ha meglátja ót egyesek arcán zavart másokén szánalmat vett észre; olyan is volt aki láthatóan örült annak, hogy a jövendő uralkodó teste különös és csúf lett. A változások lelkileg is meg­rendítették Nefertiti férjét. Látva a hatást emlyet külseje keltett, emberkerüló lett, magá­nyos. Csak az ő Egyetlené, neje, hű társa tartott ki mellette; csak ót tűrte meg maga mellett. Most trónralé?ése után min­­hízelegni igyekezett a birodalom urának. Szobrászok kisimították a mellét megszépítették arcát de ó haragosan elvetette művei­ket követelve, hogy úgy ábrá­zolják, amilyen a valóságban. “Én az igazság jegyében akarok uralkodni! testi változásomat tagadni nem óhajtom. Más va­gyok, mint a többi ember; kell, hogy a nép tudomásul vegye ezt” NEFERTITI KIRÁLYNÉ TRAGÉDIÁJA Az új főváros, Aken-Aten benépesült. Egyiptom népe lassan beletörődött az új rend be. A régi egyház támogatói, azok, akik megmaradtak, magukba fojtották gyűlöletüket a Romboló ellen, várva az al­kalomra, hogy vérbe fojtsák a forradalmat s visszaállítsák az ősi Amun uralmát. A falvak­ban, otthonokban Amun oltárát Atené váltotta fel, bár titokban sokan tovább imádkoztak a régi istenekhez. Egyiptom hűbéresei megtanulták az utat a pusz­taságon át Aket-Atenbe. E hű­béresek megbízottai csak nagy ritkán kerülhettek szemtől szembe a fáraóval; Aken-Aten egyre közömbösebb lett a világ ügyei iránt, egyre több időt töl­tött a templom magányossá­gában. Még Nefertiti sem tudta felrázni elmerült magányából, hiába intette, hogy jelenlétére szükség van, hogy a közügyek­től való távolléte árt a biro­dalom tekintélyének; Aken- Aten nem hallgatott rá és ha ki­erőszakolta a királlyal való találkozást, férje haragudott, amiért megzavarta. A külföld kiküldöttei jelen­tették otthon, mi történik az új Egyiptomban. Néhányan a hű­béradót fizető népek közül elér­kezettnek látták az időt, hogy kihasználva a fáraó közömbös­ségét lerázzák az igát, mely őket Egyiptomhoz kötötte. Be­törtek a birodalomba s nagy veszteséget okoztak ott ember­életben, elpusztított vagy el­rabolt javakban. Nefertiti össze­hívta a generálisokat, akiknek sikerült kiűzniük az ellenséget de e hadjárat, bár győzelemmel végződött, megrendítette Egyip­tom hírnevét. A királyné két­ségbeesetten igyekezett a magányba menekült uralkodót visszavezetni a valóság világába; minél jobban igye­kezett annál inkább elfordult tőle a király. Szomorúan em­lékezett vissza a királyné az évekre, amikor fiatal féijével együtt tervezték, hogy mit fog­nak tenni, ha kezükbe kerül a hatalom. Az egykori tervek többnyire valósággá váltak, de neki, aki segített megvalósítani őket az új élet csak csalódást szomorúságot, az egykor csorbí­tatlan, nagyszerű szerelem és barátság elvesztését hozta. Már nem is fogadta ót az, akinek valamikor Egyetlené volt A Nap fiának sugarai már nem ragyogták körül Nefertiti szép fejét palotája, kertje a kegy­­vesztett börtöne volt. Gyer­mekei felnőttek, többen közülük a fáraó ágyasai lettek, mert a Trónon Ülő egyre remélte, hogy saját vére fogja őt fiú­utóddal megajándékozni. Hiába volt minden: ó, aki a Napisten fiának tekintette magát nem volt képes fiúgyermeket nem­zeni. A vérfertőzésből származó leányok legtöbbje korai halált halt Aken-Aten, az új Egyiptom megalkotója, boldogtalanabb volt mint legszegényebb alatt­valója, aki a Nílus iszapját taposva, igyekezett kis földjéből szerény élelmét kihasogatni. Boldogtalansága nemcsak az utódaiban való csalódásból eredt mélyebb oka az volt hogy ó a lehetetlent az emberi korlátozottságon való felülemel­kedést az Istenséggel való egyesülést áhította. A fizikai korlátok, testének éktelensége, az a tudat, hogy bármennyire is Isten fiának nevezte magát, nyomorult ember maradt örök elégedetlenséggel töltötte el. KIA, A SZÉPSÉGES VETÉLYTÁRS Nefertiti királyné egy nap értesült hogy a fáraó szeme megakadt egy vendéghölgyön, a fiatal Kián. A maga csendes módján kereste az alkalmat, hogy megismerje és jól meg­nézze férjének új kedvesét Kia nagy, fekete szemei sűrű szem­öldökei alól barátságosan, bizalommal néztek a világba. Orra egyenes volt orrlyukai néha szétnyíltak, mintha mohón akarná beszívni a levegőt ajka elórenyúlt jele an­nak, hogy élvezni tudta a szerelmet és élvezetet tudott nyújtani szerelmének. Arc­vonásai egy kifinomult ivadék szoborszerű szépséget domborí­tottak ki. Haja puhább volt mint az asszonyoké általában és feketén ragyogott. Szenvedélyt sugallt és mégis komoly, mél­­tóságos magatartása tiszteletet parancsolt annak, aki közeledett hozzá. Kia más országból jött az udvarhoz; idegen szépsége tel­jesen különbözött a királyné csendesen vonzó, megkapóan bájos lényétől. Nefertiti őszintén, önfeláldo­­zóan szerette férjét, megértette tragédiáját Tudta, hogy nem segíthet rajta sem ő, sem senki, aki megosztja vele nappalait és éjjeleit Bár szenvedett érdem­telen mellőzése miatt, bár fájt a szíve, nem neheztelt a fiatalabb asszonyra, akinek karjaiban keresett a fáraó jelenleg vigasz­talást Szinte sajnálta az új ke­­gyencet; tudta, az ó ideje is le fog járni, a búskomor uralkodó ettől az asszonytól is csalódva fog elfordulni, mint ahogy tőle, élettársától eltávolodott. Új szenvedélye mindenesetre kizökkentette Aken-Atent magányosságából. Kia és ó el­választhatatlanok lettek, szob­rokon, domborműveken együtt ábrázolták őket. A szerelmes uralkodó szerette volna, ha az egész világ himnuszokat zengett volna Kia felmagasztalt szépsé­gének. ó maga úgy hódolt neki, . mint fiatal ember, aki először is­meri a szerelem mámorát Nem tűrhette, hogy a világ egyszerű kegyencet lásson hölgyében; önmagához emelte, a trónra, koronát adott neki, mint ahogy virágot, vagy ékszert ajándéko­zunk szeretett asszonyunknak. Királynéi rangot nem adhatott neki, mert ez a cím egyedül Nefertitit illette meg. Ezt nem vehette, talán nem is akarta eL venni tőle, mert a nép nagyon szerette Nefertitit és ó maga sem felejtette el, hogy együtt emelkedtek a trónra. A király­néi cím helyett királyi rangot adott a fáraó Kiának: társki­rállyá kiáltotta ki. Mégis vigyá­zott, hogy ne emelje őt Nefertiti fölé. A társkirály koronája ív­ben végződött, vagyis kép­letesen visszatért önmagába; Nefertiti kék koronája tetején csonka kúppá laposodott, ami azt jelképezte, hogy viselőjének egész fenn, megalapozott he­lyen, közvetlen az uralkodó mellett van a helye. A feliratok nyelve is kihangsúlyozta e kü­lönbséget: a Kiára vonatkozók köznyelven íródtak, míg Nefer­­titiról az ünnepélyesebb, ó~ egyiptomi nyelven szóltak. E ki­fejezett különbség dacára Kia volt az új csillag a királyi kegy egén, míg a királyné egyedül, a kegyvesztett száműzetésében csak közvetve hallott arról, hegy mi történik a fáraó közelében és országszerte. Kia külön palotát kapott; ezer meg ezer munkás és művész dol­gozott hónapokon át, hogy a hozzátartozó birtokot álom­szerűén széppé tegye. A Kia iránt érzett szenvedély annyira elhatalmasodott a fáraón, hogy még halálában sem akart elválni tőle. A föl­döntúli élet sokat foglalkoztatta őt is, mint a legtöbb egyiptomi uralkodót Aken-Aten megépí­tette saját sírját és helyet készí­tett benne Kiának is. Arany koporsót rendelt neki, Kia alak­jára kifaragva. Az alabástrom urnák, melyek majdan belső ré­szeit fogják tartalmazni, Kia arcvonásait viselték a duga­szokon. A koporsót elhelyezték a sírban, a fáraó koporsója mellé, hogy együtt tegyék meg a végtelen utat az örökkévaló­ságba. ZUHANÁS A FELEDÉSBE AZ ARANYKOPORSÓ TITKA És ekkor, az uralkodó szerel­mének tetőpontján, nem tudni miért, teljes fordulat állt be. Nefertiti jóslata beteljesedett: a torz testű, kielégíthetetlen vágy­tól emésztett király elkergette magától szépséges kedvesét. Talán tudatára ébredt, hogy nem tudja megosztani vele a halhatatlanság örök vágyódását; talán egyszerűen megúnta a nemrég körülrajongott asszonyt és királyi szeszélyből eldobta őt Tény, hogy Kia máról holnapra a hatalom ormáról a feledés mélységébe zuhant. Emléke talán mindörökre feledésbe merült Volna, ha a huszadik század hetedik évében a kirá­lyok völgyében, a gyönyörű Nílus partján fel nem fedezik a sirt mely az aranylemezekkel borított, női alakra faragott koporsót tartalmazta. A koporsó talány volt a régé­szek előtt Női halottra farag­ták, de a benne nyugvó múmia férfi volt A koporsóra vésett feliratok Amenhotep nevét em­lítették. Valaki felfedezte, hogy a koporsó egyik sarkában az aranylemezek egy régi nevet takartak. Leszedték az arany burkolatot és a név kibukkant alóla: KIA. Nyilván egy férfi bitorolta a királyi kedvesnek szánt koporsót. A történet végét hosszú vita után lassan betűről betűre ki­bogozták. Aken-Aten, akit csak de nem annak alátámasztása, nem sokáig tartotta fenn ural­mát. Legfőbb hadvezére, egy­kori barátja, Horemheb gene­rális, a katonai hatalom bir­tokában megdöntötte az új Isten uralmát. Ugyanolyan dühvei rombolta le Aten templomait mint egykor ezt Amun szenté­lyével tette. Aten szolgáit lemé­szárolta. a fáraót magát, mint hajszolt vadat, templomában kereste fel. Aken-Aten utolsó éveiben már teljesen visszavonult az állam vezetésétől. Ami szenve­dély még maradt benne, azt öccsére, új kedvencére. Smen­­karéra pazarolta. A serdülő ifjú felkeltette szenvedélyét; mintha rajta keresztül felfedezte volna igazi hajlamát. Smenkaré 'ett új szerelme, új társkirálya. de ő csakhamar eltávozott az élők sorából. Halála szörnyű csapás volt a fáraó számára; már nem érdekelte az élet és nem ellen­kezett, midőn Horemheb katonai kardjaikkal keresték testét. Aken-Aten halálával össze­omlott a forradalom. A fővárost a földdel egyenlővé tették, Amun kultuszát helyreállítot­ták. Utóda legfiatalabb, öccse. Tut-Ank-Aten volt. Nevét ő is visszaváltoztatta Tut-Ank- Amunra, de megengedte, hogy Aten-nek is áldozzanak. Ez volt a veszte. Amun papjai megbíz­ható embert akartak látni a trónon. Horemheb a főpap kísé­retében behatolt az új fáraó hálószobájába és álmában meg­ölte ót. Helyette ó maga ült a trónra. Ogi a forradalom lendülete érdekelt. Az események gyorsasága nagy 2avart okozott azok között akik királyi személyek testének bebalzsamozásával voltak megbizva, Aken-Aten (Amenhotep) holtteste eltűnt, öccse. Smenkaré ott nyugodott ennek előre elkészített sírjában. Kia koporsójában. Valahogyan a temetést rendezők összetévesz­tették Smenkarét bátyjával, Amenhoteppel, mert a kopor­són az utóbbi nevét jegyezték fel, Kia nevét pedig aranyleme­zekkel egyszerűen eltakarták. Hogy mindez mikor történt, erre a krónika egyelőre nem tud válaszolni. Mi lett Kia sorsa kegy vesz­tése után? Nevét kitörölték a feliratokról, palotáját, birtokát a fáraó egyik leányának, Merit- Atennek adták, Kia név helyett az övét vésték be a palota hom­lokzatára. Az egykori kedvenc és társkirály további sorsát ho­mály fedi. Nem találták meg Nefertiti sírját sem. Egyesek szerint a ki­rályné a fáraó utolsó óráiban visszatért hozzá, együtt haltak meg Aten templomában. Amit e kiváló asszonyról tudunk, alá­támasztja e feltevést. Fejszobra megörökítette szépségét, késő utódok gyönyörűségére. Negyedik Amenhotep neve kitörölhetetlenül összefügg az egyiptomi szellemi, társadalmi és gazdasági forradalommal. És Kia, a szerelmi háromszög, illetve négyszög egyik szerep­lője, felbukkant a messze tör­ténelem süllyesztőjéből. Ahogy előttünk áll, nem tagadhatjuk meg rokonszenvünket, szerete­­tünket tőle. Története, tragédiá­ja, bár régen-régen történt, na­gyon is emberi, nagyon is asszonyi tragédia. A KELEN IRODA AJANLJA SZOLGÁLATAIT: IKKA TÜZEX ROMAN küldések, valaimint > TELJES UTAZÁSI SZOLGALAT! Télen nyáron — Bármikor- bárhová Québeci jogosítványunk van

Next

/
Oldalképek
Tartalom