Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / 774. szám
4. oldal MENÓRA 1979 szeptember 22 Ros Hasana a chaszid folklórban FÉLELMETES NAPOK BERDICSEVBEN Pár héttel Ros Hashana előtt, alighogy beköszönt Elül hava, a zsidó ember nagy számadásra készül és szánja-bánja egész évben elkövetett bűneit. Éppenhogy elkezdték a Sófár-fuvást a reggeli ima után — mikoris a berdicsevi Cádik, rabbi Lévi Jichák nagy keresésbe kezdett, hogy megfelelő. Istenfélő Sófár-fuvót (Báál- Tokéá) találjon a temploma számára. Nem kis dicsőségnek számított a nagy rabbi színe előtt hallatni az ünnepi kürt szívremegtetó hangját. Érthető tehát, hogy sok jelentkező akadt, akik egytől-egyig a rabbi színe elé járultak, hogy szolgálataikat felajánlják. Reb Lévi Jichák mindet kikérdezte, kicsoda micsoda, honnan jött és milyen kabbalisztikus gondolatok foglalkoztatják, miközben az ítélet-napi (Jóm Hádin) sofárt fújja. A jelöltek egymással versengve próbálták túllicitálni egymást, mondván, hogy ilyen meg olyan szent és fennkölt gondolatok közepette fújják a sófárt, melyről a próféta azt mondja, hogy “nincs ember, ki ne remegne, ha a kürt hangját hallja". Azonban egyikük sem nyerte el a szentéletú rabbi tetszését. Mígcsak be nem jött hozzá egy egyszerű zsidó, ki arra a kérdésre, hogy mire gondol “sajfer-blózolás” közben, ezt válaszolta: "Rebbe, én egy egyszerű zsidó vagyok, s nem konyítok a kabbalisztikus tudományokhoz. Egyet tudok azt, hogy négy férjhezadandó lányom van.és amikor a sófárt fúvóm arra gondolok, hogy Egek Ura, íme én akaratod és parancsolatod szerint cselekszem és megfúvom az ünnepi sófárt. Légy oly szives és tégy te is a kedvemre és segits nekem férjhezadni lányaimat!... Lévi Jichák a berdicsevi Cádik határozott: Te lész a sdfárfuvó az én gyülekezetemben — mondotta a lányok atyjának... A fodrászinas túlvilági üdvössége Egyszer, erev Ros Hashana napján, a berdicsevi Cádik háza ablakában állt és az utca forgatagát szemlélte. Megakadt a szeme egy zsidó fodrászinason, aki fedetlen fővel járt és kobakját hatalmas frizura ékesítette. Behivta őt a Cádik és megkérdezte, minek neki a nagy hajzat, ami nem egyéb, mint a "goj” divat utánzása, s mint ilyent a zsidó törvények nem nézik jc szemmel. A fiatal figaró-tanonc azt válaszolta, hogy neki a nagy frizurára azért van szüksége, mert előkelő goj kuncsaftok jönnek nyiratkozni hozzájuk és neki jó benyomást kell kelteni a klientúra szemében... Ide figyelj — mondá neki reb Lévi Jichák —, ha levágod a hajadat, ami .nem zsidó fiúnak való, adok neked egy arany dukátot (ami óriási pénz volt ott akkor), s egyben betartod azt a parancsolatot, hogy "ne haladj az ó ösvényeiken“... A fodrászinas egy rövid nemmel válaszolt. A rabbi felemelte a felajánlott összeget három dukatra. s a fiú megint csak nemleges választ adott. Tovább és tovább licitált a Cádik, míg csak húsz dukátot nem Ígért 3 Irta: Kraus Naftali levágott hajfürtökért. A fiú meg állhatatosan: csak nem és nem... Végülis azt mondja neki a Cádik: Idesüss, ha most rögtön, itt a helyszínen levágod a hajadat, megigérem neked, hogy részed lesz a túlvilági üdvösségben (Olám hábá). Mihelyt meghallotta a fodrászinas, mit ajánl neki a szent rabbi, előkapott a zsebéből egy ollót és legott levágta a frizuráját... Mondá erre a berdicsevi Cádik: Ribono sei olám. Egek Ura! Nézd csak mily erős és hatalmas a mi népünk hite! S nemcsak a tudós, szent embereké, hanem az egész egyszerű zsidóké! Mennyit kell egy ilyen fiúnak dolgozni és gürcölni, amíg egy arany dukátot megkeres. Már nem is beszélve húsz dukátról, ami egy egészen mesebeli összeg a szemében. S nézd csak, amit nem volt hajlandó megtenni húsz arany dukátért. azt meglette a túlvilági üdvösség reményében, bár azt sem tudja, mi fán terem az a túlvilág!... Hajfonat a mérleg serpenyőjén Egyszer volt, hol nem volt, Berdicsevben volt a Ros Hashanát megelőző "szlichot" napok egyikén. A berdicsevi Cádiknak, rabbi Lévi Jicháknak nagyon rossz elóérzete támadt, s valami azt súgta neki, hogy az egekben nagyon rosszul áll a zsidóság szénája. A mennyei bíróság (Bét Din Sei Máálá) előtt valaki panaszt tett, hogy a zsidók nem viselkednek megfelelő módon, nem tartják be vallásuk parancsolatait és a hagyományos zsidó szolidaritás sem olyan, mint lennie kellene. Ennek folytán az a veszély fenyegetett, hogy Rosh Hashana, az ítélet napján, amikor megiratik, ki mint fog élni és prosperálni a jövő évben, vagy Isten ments az ellenkezője — a zsidó nép mennyei "pere" kedvezőtlen ítéletet fog kapni. A berdicsevi Cádik megérezte ezt. S ha ez nem lenne elég, kapott egy rövid levelet rabbi Baruchtól, a mezibozi Cádiktól, aki felkérte, hogy ezekben a félelmetes napokban álljon a vártán és próbáljon kegyelmet kieszközölni a vádlottak padjára ültetett zsidó népnek... A berdicsevi Cádiknak ezt nem kellett kétszer mondani. Legott nekilátott, hogy valami különleges érdemet találjon, amivel a vádaskodók száját befoghatná. Az egyik reggel, a "szlichot" ima után, a Cádik a templomból nem haza ment, hanem a város szegénynegyedének egyik sikátorába. Ott sokáig keresgélt a Cádik, forgolódott ide-oda, migcsak az egyik düledezó viskóból nagy fényt látott kiáradni. A látvány meggyőzte, hogy itt van amit keres, s bement a házba. Ott talált egy fiatal asszonyt, feje kendövei lekötve, ül és "Cene-rene"-t olvas. A rabbit látván megrémült a fiatal asszony és csaknem sírva fakadt. Tudta ugyanis, hogy ilyenkor, Ros; Hashana előtt, a “szlichot" napjaiban a Cádiknak szokása volt a vétkezőket meglátogatni, hogy őket megtérésre buzdítsa. Ha a rabbi az ó házába jött, ez annak a j3le, hogy q is bűnös gondolta az asszony majd sírva mondta a rabbinak: "Való igaz, szent rabbi, hogy vétkeztem, de már megbántam bűnömet s megtettem mindent, hogy vétkem megbocsátást nyerjen". Feleié neki a Cádik: Dehogy vétkeztél te, lányom. Ellenkezőleg, nagy a te érdemed, amit az égben is méltányolnak. Meséld el nekem, mi és hogyan történt veled. És az asszony elmesélte, mondván: "Apám és anyám falun éltek, Berdicsev közelében. A helyi uraságtól egy istállónyi tehenet béreltek, s abból éltek, amit a tejből és termékeiből kiárultak. Mikor elhaltak mind a ketten egyszerre, 17 éves voltam és elmentem az urasághoz, megkérni őt, engedje, hogy tovább béreljem a teheneket, s a munkából megélhessek. Mikor meglátott az uraság, mindjárt megkívánt és a vágy tüze lobogott a szemében. Elkezdett beszélni durvaságokat és hozzám is akart nyúlni. Ellöktem ót magamtól és el akartam szaladni, de akkor taktikát változtatott és mézes-mázas beszéddel próbált behálózni. Isten őrizz, mondta, nem akar ő nekem rosszat, mit is gondolok felőle. Bérbeadja nekem a teheneket három évre, fele bérért, csak engedjem meg, hogy megcsókolhassa gyönyörű hajfonataimat. Ahogy mondta ezt, mindjárt meg is fogta hosszú copfjaimat és hosszasan csókolgatta őket... Amikor haza mentem, nem találtam nyugalmat és egész éjjel nem aludtam. Reggel fogtam az ollót, levágtam hajfonataimat s másnap elhagytam a falut és beköltöztem Berdicsevbe. Itt szolgálóként éltem több éven át, gazdag zsidók házában szolgáltam,amíg férjhez nem mentem. Most egy éve, hogy a férjem meghall és azóta leikiismeretfurdalásom van, hogy az én vétkem miatt halt meg..." S hol vannak a levágott hajfonatok? — kérdezte a Cádik. Csak egy fürt maradt meg belőlük — felelte az asszony —, amikor a szívem megtelik fájdalommal és eszembe jut balsorsom, előveszem ezt a fürtöt, nézem és eszembe jut ifjúkori vétkem és beletörődöm sorsomba, mert megérdemeltem, ami ki méretett nekem. Megkönnyezte a Cádik a halottakat, megáldotta a fiatalasszonyt és hazament. Ros Hashana első napján a gyülekezet minden tagja érezte és látta, hogy a Cádik nagy erőfeszítéseket tesz, hogy imájuk a mennyekbe szálljon és a vádaskodó elhallgattassék. Sófárfúvás előtt a Cádik alámerült a mikvében, majd bement a templomha, felment az emelvényre, ahol a Sófár-fuvó már készen állott, hogy a kos szarvából készült kürt hangját hallassa. A Cádik csak állt, melléből szivet tépő sóhaj szállt fel, majd tekintetét az égnek emelvén mondá: Ribono sei olám! Világ Ura! Ha nagyon sok a vétkünk, ha bűneink súlya lehúzza a mérleg serpenyőjét, fogd ennek a szegény asszonynak a hajfürtjét s tedd a másik serpenyőbe. Biztos vagyok benne, hogy ez á BARZILAY ISTVÁN! Hogyan oldjuk meg a palestinai kérdést? HÁROM POLITIKUS VITÁJA A TV-BEN Miközben az ENSz-ben és minden intézményében csúcsára jutott az Izráel - ellenes uszítás és Andrew Young lemondatása nemcsak Amerika, hanem az egész nyugati világ közvéleményének érdeklődését a palesztinai kérdésre irányította, Izraelben újra és újra felvetik a kérdést, hogyan oldható meg ez a probléma, ameiytól Izráel jövője és az egyiptomi-izraeli békekötés sorsa is függ. Három politikus érdekes tévé vitájának analízise ad választ arra. milyen felfogások irányítják az izráeli politikát, milyen érvekkel igyekeznek hatni Izráel népére, hogy meggyőzzék álláspontjuk igazáról. Jicchák Rábin volt miniszterelnök, Viktor Sémtov, a Mápám tekintélyes embere, volt egészségügyi miniszter és dr. Mose Arens professzor, a Kneszet külügyi és hadügyi bizottságának elnöke fejtette ki véleményét, ami valójában minden politikai árnyalat nézetét képviseli. Sémtovról tudni kell, hogy Aharon Járiv tartalékos tábornok volt miniszterrel, a tel avivi egyetem professzorával együtt elméletet dolgozott ki a palesztinai kérdés megoldására, ami röviden így foglalható össze: Izráel képviselje azt az álláspontot, hogy hajlandó elismerni a Palesztinai Felszabadító Szervezetet és kész tárgyalni minden más palesztinai csoporttal, amely elismeri Izráel fennmaradásának a jogát és elfogadja a Biztonsági Tanács 242 és 338 számú határozatait, amelyek a közelkeleti kérdés megoldásának és az egyiptomiizráeli békének is alapját képezik. Milyen helyzet állhat elő, ha a palesztinaiak hajlandók lesznek erre? Izráel megkezdi velük a megbeszéléseket, előre nem látható eredménnyel, de minden előzetes feltétel nélkül. A jövő mondaná meg, hogyan végződnének ezek a tárgyalások. De van egy másik alternatíva is: ha a PLO továbbra is kitart amellett, hogy nem ismeri el Izráel létjogát és nem változtatja meg alapokmányának hírhedt 19. paragrafusát, amelynek lényege, hogy Izráel szűnjön meg mint zsidó állam. Ez esetben nem Izrael. hanem a palesztinaiak lennének felelősek azért, hogy a probléma megoldatlan. Izráel komoly diplomáciai előnyre jutna, a világ közvéleménye is meggyőződhetne arról, hogy a zsidók akarják a kiegyezést, a palesztinaiak nem. Dr. Mose Arens professzor szerint a palesztinaiakkal való érintkezés politikai abszurdum, elsősorban azért, mert nem fér hozzá kétség, hogy a PLO a megszállt területek teljes visszaadása ellenében sem ismeri el Izraelt és nem változtatja meg alapokmányát. Izráel súlyos hibát követne el, ha leülne tárgyalni a PLO-val, ez akkor sem lehetséges, ha előbb Jasszer Arafat a Járiv-Sémtov teóriát elfogadná. Arens nyíltan kijelentette, hogy nem értett egyet Menachem Begin és Mose Dáján politikájával az egyiptomi-izráeli béke kérdésében, a kormány veszedelmes precedenst teremtett azáltal, hogy visszaadja a Szináj félszigetet és arra is hajlandó volt, hogy eltávolítsa a településeket a félsziget északi részéből és az Éjlát-öböl nyugati partvidékéből, amelyeket milliárdos befektetésekkel létesítettek. Jicchák Rábin a végső megoldást a Jordániával való megállapodásban látja. A vita során, Sémtov érveire válaszolva elismerte, hogy 1975- ben, amikor kormánya megkötötte az átmeneti egyezményt Egyiptommal, kulissza mögötti tárgyalások folytak Husszein királlyal és mint átmeneti megoldást azt követelte, hogy Izráel vonuljon vissza egy 10 kilométeres sávról, ami azt jelentette volna, hogy a Jordánvölgyi telepítési hálózatot, amely a hatnapos háború után jött létre, fel kell számolni. Husszeinnek előfeltétele volt, hogy végső megállapodás során. Izráel vonuljon vissza az összes területről, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Most azonban — fejtegette Rábin — amikor Egyiptom és az Egyesült Államok cselekvő partnerei a békecsinálásnak, Husszein inkább lenne hajlandó tárgyalni, ha felajánlják neki Judea, Somron és a Gáza-vidék tömören arab-lakta részeit. Jordániától nem kérhetünk nagy területi engedményt, nekünk kell felajánlanunk majdnem az egész Nyugati Partvidéket, s azt a feltételt, hogy Jeruzsálem nem osztható fel mégegyszer. A három vitatkozó megegyezett abban, hogy az autonómia —terv elóbb-utóbb palesztinai önállóságra vezet, s ez még akkor is bekövetkezne, többi arab állam nem támo ha a többi arab állam nem támogatná ezt a fejleményt, amint ma sem hívei a palesztinai államnak. Háromféle megoldási lehetőség. A zord jelenben ki tudná megmondani, hogy a jövő melyik elképzelésnek ad majd igazat? Nem kell Manhattanbe menni ^ Flushing-ban 41-40 Main SL[a Fopostával szemben, a Samford és 41. utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség 3 nagy árúház mellett Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban Telelőn: 358-7459 Nyitva: 7-7-ig. hajfürt a javunkra billenti a mérleget. Legott nagy riadalom támadt a mennyei bíróságon (Bét-Din- Sel Máálá), a vádaskodók szégyenkezve elhallgattak, és a mennyek kapui kitárultak: a Cádik arca csak úgy ragyogott a győzelem okozta örömtől és az az év áldásos és sikeres esztendő volt a zsidóknak szerte a világon... (Ráv S.J. Zewin történetek" alapján.) ‘Chászid Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 I Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRÜ kapható Izraelnek most kell segíteni adj többet a United Jewish Appeal ISRAEL EMERGENCY FOUND-ra BNAI ZION-on keresztül 136 East 39th St. New York N.Y. 10016 EMERY PRINTING CO-Maqyar nyomda teljesen modernizálva ui helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) | Telefon:! 212)628-7700 Vállal mindenféle üzleti es privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. ! * Ezenkívül minden ami stationary, papirarú, Írószer kapható I I Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. | MOLNÁR mm ASRNCY 303 Fast 80th St. N.Y.N.Y. 10021 I KI.: 535:3681 CHARTEREK Izráelbe 699.- dollártól Budapestre 439.- dollártól Bukarest $419.-tól és Budapestról! $439-tól Nyitott jegy Budapestre és Budapestról $499.Az utazás a bizalom kérdése; IKKA, Tüzex, Comturist küldés. Az összes bel- és külföldi légitársaságok hivatalos képviselője. Útlevelek, vízumok, hotel, gyógyfürdő, autóbérlések. ROKONHHOZATAL A LEGALACSONYABB ÁRON. Barbara Bollok Arr rrriMm-rrirrwry-irrrinuMrierirr »rrrrrrrrp^irrrrr» a a mi a l CONTINENTAL COFFE SHOP ! FRISS GESZTENYÉBŐL A SZEZONBAN; GESZTENYEPÜRÉ, GESZTENYE MIGNONOK, és GESZ- i TÉNYÉ TORTÁK. DELICIOUS home made strudds, putriés I and pies. Party, wedding ana Birthday cakes. \ \ 1437 3nd Ave. NEW YORK N.Y.10028 ____________Te|:535-8484_____________ NAG YOBBITO TTUNK és felmentünk a 9. emeletre Ne mulassza el megtekinteni gyönyörű új raktárunkat ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink |dcket. stola. kabát, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték után kapható ;utányos áron 350 Seventh Ave. (Betw. 29-30th Streets) New York. N.Y. 10001 Tel 594-9262-3 Home: 472-0407 NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESÁRU ÜZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE Co. 1560 Second Ave. . (NI utca sarok) NKW YORK l ei: (212) 628-5147 Hatalmas árúbőséggel előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget. ART STUDIO Elethű portréfestmények hozzátartozóiról, (fényképről is) csendélet, tájkép, jiddish portrék, reklámrajzok, illusztrációk, karikatúrák készülnek a nemzetközileg ismert rajzművész műtermében vagy az On lakásán... VÁRJA megrendelőit i\ x'sk KALLUS 43-10 49th St. Long Island City N.Y. 11104 vagy hívja 2 után (212)333-5137 MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR YVoinrob Bros & Bross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL 4-2360 Eld’nyös dron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET
