Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-07-07 / 765. szám

6. oldal MENÓRA * 1979 Július 7. Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3453 Karosszéria munkák — legmodernebb festés-berendezés' Műhelyünkben minden munka garanciával készül. tulajdonos: KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn Avenue (Nyugatra a*Dufferintől) Telefon: 782-1418 rfönnek! Jönnek! Augusztus l-től ARADSZKY LÁSZLÓ November l-től KORDA GYÖRGY budapesti táncdalénekesek Budapestről jöttünk szórakoztatni Önöket, Farkas Nándor és Gombkötő István tánczenével és cigányzenével minden este. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. Egy jó pesti hangulatért érdemes á TVöocLcHÁlatt magyar étterembe menni! 5 fogásos menü $5.95 (3 féléből választhat) Mindennap rántott borjúláb, halászlé, rántott hal, fatányéros és még sok más finom étel. Asztalfoglalás: S23-6599 200 Bloor St. W. közel az Avenue Rd.-hoz. Parkoláshoz bejárat a Bedford Rd.-ról. World Oelieatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bili Barberk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízfí raktárunk változatlan. Magyar hentesáruk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Eérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 Napok sodr... ii KÜRTHY MIKLÓS: Motto: A türelem az elégedettség kulcsa (Mohammed) I — Asszonyom, boldog vagyok, hogy ezen a langyos nyári éjszakán ismét be­szélgethetünk. Az idójárásjelentések szerint holnap ugyan megint hűvösebbre fordul az idő, ezzel azonban nem törődök. Elsősorban is: hivatalosan nyár van és ezt a körülményt az sem tudja megváltoztatni, ha holnap éppen hideg lesz. A fontos az, hogy jelenleg a hivatalos nyár korszakát éljük. Rendít­hetetlenül hiszek a hivatalos dátumokban és a hivatalos dokumentumokban. Egész életem a dokumentumok jegyében történt. A napokban, egy federális hivatalban, valamilyen ok miatt, születési bizonyítványt kértek tőlem. Születési bizonyítványomat azonban körülbelül harminc esztendővel ezelőtt elvesztettem. — A nagyon kedves és csinos federális tisztviselőnő, akinek olyan haja van, mintha viaszból készült volna, kicsit meg­­rovóan és szomorúan nézett rám (neki biztosan van születési bizonyítványa) és láttam a tekintetén, hogy hajlandó "leírni engem, születési bizonyítvány híján... mivel nincs hivatalos dokumentum, talán nem is létezek. — Emlékszem arra, hogy sok évvel ez­előtt, amikor Clevelandban kórházban voltam, az emeleti fóápolónő fölém hajolt, megsimogatta az arcomat és lá­gyan mondta: (olyan volt a hangja, mint egy oboa egy szimfonikus zenekarban): — Legyen türelmes, Mr. Kürthy, min­den rendben lesz. — Oh, Asszonyom, én azóta is türelmes vagyok és valamiképpen semmi sincs rendben. A nyár már nem igazi nyár számomra, annak ellenére, hogy hivatalosan nyár van. Annyi dokumen­tumom van, hogy megtöltik íróasztalom egyik fiókját. S ennek ellenére, bizony­talan vagyok. Ki van a dokumentumok mögött? Mi van a dokumentumok mögött? Én vagyok-e valójában az, akiről a dokumentumok azt állítják, hogy én va­gyok? Valójában nyár van-e... igaz-e az a hivatalos megállapitás, hogy június 21.­­étól kezdve nyár van? Meddig kell még türelmesnek lennem ahhoz, hogy minden rendben legyen? — Asszonyom, valamiképpen, semmi sincs rendben. Dokumentumok erdejében ódöngök és türelmesen igyekszem meg­találni önmagamat sok évtized óta. Amikor kisgyerek voltam, azt hittem, hogy a dolog rendkivül egyszerű: képes voltam arra, hogy önmagamat ön­magámmal azonosítsam. Azután az élet egyre'bonyolultabb lett és már régen nem tudom önmagamat önmagámmal azonosítani. A dokumentumok mögött el­vesztem, a történelem áramában nem tudtam megtalálni önmagamat Nem va­gyok türelmetlen, csak éppen szeretném tudni, hogy miről van szó az életben. Csak éppen szeretném tudni, hogy az el­múlt évtizedek után mivé lettem és csak éppen szeretném tudni, hogy az elmúlt évtizednek mi volt a célja? — Ha visszagondolok a múltba, csak üresség van és ha a jelenbe nézek, csak üresség van és ha a jövőbe nézek — semmi sincs. Irigylem azokat, akik vala­miféle célt találtak az életben... én magam sohasem voltam elég erős, vagy sohasem volta elég gyenge ahhoz, hogy célt lássak magam előtt. Azt hiszem, ahhoz, hogy céltudatosak legyünk, vagy nagyon erősnek, vagy nagyon gyengének kell lennünk. S én egyik sem vagyok: közép-erős és közép-gyenge vagyok s alighanem ez az oka életem kudarcainak és sikertelenségeinek. — Asszonyom .türelmes vagyok. Már nem tarthat sokáig. A végső pillanat közeledik, amikor meg fogom tudni, hogy mi volt az élet... a végső pillanat közeledik, amikor meghalok és talán ez az a pillanat, amikor mi, próbababák és emberek, megtudjuk, annyi türelmes, vagy türelmetlen esztendő után, hogy mi volt az élet. S ha a halál pillanatában sem értjük ezt meg, akkor a türelmes év­tizedeknek nem volt értelme... Oh, Asszo­nyom, vállamon évtizedek terhével, gyakran bámulok éjszaka a sötétségbe és megkérdezem önmagámtól és a sötétség­től: mi volt ez az egész ostobaság, amit életnek neveznek? Volt-e értelme az el­múlt évtizedek türelmének? Volt-e értelme annak, hogy célt és tartalmat hazudtam önmagámnak? Amikor ellépek a kirakat elől, látom, hogy a próbababa lila szeme rezzen­­telenül és türelmesen és kiábrándultán bámul a sötét levegőbe... — Jean Roche Gilbert Rigord des Barres. — I bég your pardon? — Jean Roche Gilbert Rigord des Barres. — Ez egy név? (Nem lett volna szabad ennyi brandyt innom tisztán egész dél­után. Ezért van az, hogy ilyen fantasz­tikus nevet hallok. A jövőben óvatosabb­nak kell lennem, lehet, hogy csak vodkát fogok inni narancslével.) Új szomszédom az ajtóban áll, kezet nyújt és mosolyog... és enyhe francia ak­centussal megismétli nevét. Talán 30 éves lehet és a nem mindennapi név ellenére teljesen normálisnak tűnik. Behivom és brandyval kínálom. (Most már úgyis mindegy: Jean Roche Gilbert Gilbert des Barres... Úristen!) Brandyvel kínálom és miközben iszunk, megmondom a nevemet. Ezen ki­csit elgondolkozik. Ez egy egyszerű név, uram — mond­ja — van önnek középneve? — Már egyszerű keresztnevet is alig tudtak adni a szüleim... középnévre már nem tellett... nem voltak olyan helyzet­ben — feleltem kicsit szégyenkezve. Monsieur Jean Roche Gilbert stb. ezen kicsit elgondolkozik, megissza a brandyt és azután megjegyzi: — Nemrégiben költöztem ide és min­den szomszédomat meglátogatom. Volt ön valaha Párisban? — Igen — mondom — minden este 6 és 7 óra között találkoztam a szeretőm­mel a Rue les Cajas sarkán és ha nem tudott eljönni, egy pneut küldött a hotelbe, ahol laktam. Michellenek hívták és teljesen valószínűtlenül szőke haja volt. A szállodában a conciergenek min­dig fokhagyma szaga volt. Az Arc de Triomphe felett a kék égen ragyogtak a csillagok... Akkor még nagyon fiatal voltam... Ezután még félóráig beszélgetünk, amikor elmegy kezet nyújt és ezt mond­ja: — Bonjour, Monsieur. (Az Arc de Triomphe felett a kék égen ragyogtak a csillagok. Michelle haja valószínűtlenül szőke volt és a concierge kétségtelenül imádta a fokhagymát... — és ez volt a múlt, amely ma már majdnem hihetetlen). III A közeli park egyik padján ülnek. Talán ötven évesek lehetnek. Nem szólnak egymáshoz, de fogják egymás kezét, mintha húszévesek lennének. A kézfogáson kívül nyilvánvalóan nincs mondanivalójuk egymás számára. Két­ségtelen, hogy már mindent megbe­széltek. Kisebb és nagyobb dolgokat (Dorothy, hiszel te a reinkarnációban? — Nem tudom, George, de lehet benne valami. — Dorothy, nem találom a tiszta alsónadrágomat — A tiszta alsónad­rágok a baloldali fiókban vannak, George.) A park padján ülnek és egymás kezét fogják. Nem beszélnek, mert nyilván­valóan nincs szükségük szavakra. Már mindent elmondtak egymásnak az életről és a halálról és az alsónadrágokról, amit el lehet mondani. Azután felállnak és elballagnak. Men­nek az utcán és fogják egymás kezét. Biz­tosak abban, hogy a másik mindent tud a reinkarnációról és az alsónadrágokról, amit tudni érdemes. Nem tudom, hogy boldogok-e, de nyilvánvalóan nem bol­dogtalanok. Felállók a másik pádról és hazafelé indulok. (A piszkos alsónadrá­gokat holnap el kell küldenem a tisztí­tóba. Kicsit szomorú vagyok: nincs s&nki, akivel a reinkarnációt és az alsónad­rágokat megbeszéljem.) IV — Tudod — mondtam kiskutyámnak, Sweetheartnak — te most már nagyon szemtelen vagy és éppen ideje, hogy te­gyünk valamit ez ellen. Te Clevelandban születtél és alapjában véve haza kellene költöznöd Amerikába. Ezután feltettem a konyhába egy nagy papírt, amelyre vörös tintával ráírtam: — Yankee, Go Home! Sweetheart izgatottan nézte a felírást, megnyalta száját és azt mondta: — Ez nagyon jól hat a konyhában ,Gazda. Ezután lefeküdtünk az ágyba. Sweet­heart behúzódott az ölembe és álmosan motyogta: — Jó lenne egy ilyen felírást az ágy fölé is tenni. Gazda — azután két prac­­niját betette a tenyerembe és elaludt. Székely Molnár Imre, kitűnő munkatársunk legutóbbi könyvéről már közöltünk ismer­tetést. Az alábbi írást egy Detroit-i lapból vettük át. Úgy érezzük érdemes közlésre mert olyan szempontokat vet fel, a könyv olyan szépségeivel foglalkozik, amiket mi helyhiány miatt nem írhattunk meg. SZÉKELY MOLNÁR IMRE: FORGÓ KOMÉDIA Kétféle embertípus található idekint az emigrációban. Az egyik átállt a dollárimádalrn. Igénye az új ház. a luxus­kocsi. bankbetét, aztán hogy lekezeljen vele a bálványozott amerikai. Angolul beszélnek, nagyobbára nevetségesen és ha lehet letagadják a könnyek országát, ahonnan ‘"elmene­kültek . Hogy mért sorolják őket az emigránsok csoportjá­ba? — nem tudom. Létszámra jóval kevesebb azok száma, akiket nem ba­­bonázott meg az Aranyborjú. Kertjükbe akácfát meg jege­nyét ültetnek s a korai rigófüttyös hajnalhasadást behunyt szemmel “haza képzelik fekete meg sárgarigóval. A bo garászó picinyke csízeket a gyerekkori ökörszemmel hason litják össze. Emlékekből élnek és előfordúl az is, hogy a szerszámos fiókban ötven évvel ezelőtti harapófogót keres­nek. Mikor aztán rájönnek az időbeli tévedésre a pince mé­lyén fal nak fordulva elsírják magukat. Naponta végigjárják a hazai utcákat el-elbeszélgetni egy-egy régen halottat. Én nek a másik” fajtának nagy öregembere, Székely Molnár Imre a hajdan költőnek indult újságíró, Imréhez húsz éves barátság fűz. Torontóban él egy régi. elvarázsolt házban, feleségével, az áldott Teri asszony­nyal, meg két kutyájával. Sokan különcnek tartják, de mért is ne tartanák annak? Viszont akik szeretik, testvérként sze­retik. így viszonyulok én is hozzá. Autót nem vezet, kocsi­juk nincs. Amikor Torontóban náluk jártam, olyasmiket ta­pasztaltam. amik elgondolkoztattak. A villamostól jó mesz­­szire voltunk még. A kocsi beállt, aztán el is indult. Imre intett neki. Magyarul szólt valami ilyesfélét: várj már egy kicsit, fiam. A kalauz megfékezte hatalmas kocsiját, bevárt bennünket és szépen köszönt. Imre az én Thank You-mal; köszönöm, édes fiammal fejezte be. Otthonában képeit cso­dáltam. Magyar remekművek. Alkotójukat mind ismerte s a képeken keresztül sokszor elbeszélget velük. Székely Molnár Imre neve fogai om azok előtt, akik emigránsok maradtak. Emlékei tárházából szinte szórja éle­tet adó történeteit. Szeged Mórája, Juhász Gyulája, Dankó Pistája, vagy Somogyi Szilveszter a neves podesta eleve­nedik meg tolla nyomán és a sokat megélés apró epizód jai költői szépségben rögződnek minden sorában. Jó magam úgy vagyok vele; Imre meséi nekem hazai cipók, vagy az álmok hamubansiilt pogácsái. Az iró hazajár beteg testét s jólebet ugyanakkor lelkét is gyógyítani. Ilyenkor beszalad Neményi Lilihez, Dénes Zsófiához Ady volt menyasszonyához Zsukáboz — ahogy a magyar Vátesz nevezte — elbeszélgetni. A kincseket aztán elhozza Torontóba nekünk novellákba rögziteni. Nevezzem kiricsgyüjtőnek? Nevezhetem! Ez a kincsszerzés azonban so­sem öncélú, a kincseszsák tartalma a miénk. Ezért tisztelem öt. szerelem drága feleségével, kutyáival együtt RESTAUR AN 968 Scarlett Road 245-6001 A new yorkiak kedvenc találkozóhelye Kitűnő magyaros ételeinkkel várjuk kedves vendégeinket a most megnyílt éttermünkbe. Teljes italméréssel és szabad parkolási lehetőséggel állunk kedves vendégeink rendelkezésére. Legyen a vendégünk, cigányzenével és magyaros vendégszeretettel várjuk. MINDENFÉLE asztalos munktt házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 Gyönyörű kötete — immár a harmadik — a Fórgó Komédia itt fekszik előttem. Felütöm valahol. Kutykurutyi Pista bácsi, a mesemondó. Fellegi István színművész tör­ténete, aki két magyar legényke igazságérzetéből a haláltól menekül meg. Mint a "vonalas” színiéra kritizálóját szá­műzik Tbalia deszkájáról. Hogy darab kenyérhez jusson, gyerekeknek játszik. Játssza a gonosz boszorkát, az igazsá­gos tündért és mindazt, amit a gyermek megrontatlan lelke elvár és mérlegel. A csepp emberpalánták kiburrogják az igazságtalanságot, a rosszat. Hangos nemtetszés nyilvání-' lássál fogadják a vasorrú bábát, de kitörő örömmel hono rálják a szépség és jóság győzelmét. Úgy játszik kicsiny ball gátéinak, mint egy jellemábrázoló Óriás, mert amint mond­ja :a gyermekeknek úgy kell játszani mint a felnőtteknek, csak még jobban. Kiragadtam e'gy bárom oldalas novellát a 240 oldalas könyvből. Székely Molnár ezzel az egy jellemátadással többet tett, mintha egy kiló érdekfeszítő kitalálmányt írt volna, mert ebben a rövid novellában korok vaskos igazság­talanságát tette jóvá. KönnybelábadtOTcmnjel ízlelgetem a címet, Kutykurutyi Pista bécsi, a megemondó. . . De szép is vagy, Imrém, szívem mélyéből szerellek. Említsem Va­­szary Gábor, meg Vaszary Piri a nagy nevettetők emléket. Jávor Pál a szélütött félvak színész utolsó mula'ását. vagy az orvvadász és kutyája szivettépő történetét1 iket mind olvasni kell. Én már kétszer is elolvasta- pedig ki­megyek a kertbe négy, utcáról adó- /ammal rámo­solyogni a tegnap ültetett petú-' , jegenyéimhez meg az akácáimhoz, Forgó Komédia^ - gazdagabban. Székely Molnár Imre: Forgó Komédia c. novellás kö­tete a közelmúltban jelent meg a Y&G STÚDIÓ gondo­zásában. A borító lapot Unger György tervezte. Ajánlom minden betűtszerető magyar könyvespolcára. A könyv meg­rendelhető 10 $ előzetes beküldése mellett a szerző címén. Imre Székely Molnár 33 Ledbury St. Toronto. Ont. Can. M5N 2Y8‘ o . a , I S. Koosa AnUtl PÉKÜZLET BÉRBEADÓ bevezető segítséget adunk hívja a 823-1817 számon angolul JIM BLAKE-t Century 21 Suringa BIZTOSÍTÁS Autó biztosítás problémás, vagy sima azonnali fedezet. A. TATAR Pitts Life Insurance Co. P.O.Box 278 Adelaide St. W. Toronto Ont., Tel: 535-7101 vagy 925-5957 MMff fff' A World Travel Service Ltd. Örömmel értesíti ügyfeleit, hogy Susan Erdős (a Kennedy Travel Bloor St.-i irodájának volt managere) 1979 január l-től „Vice President Sales” minőségben csatlakozott irodánkhoz, ahol megalapítot­ta a magyar osztályt. UTAZÁSOK INTÉZÉSE, CHARTERGÉPEK, ROKONOK KIHOZATALA, I K K A ÁTUTALÁSOK Szeretettel várja látogatásukat! 258 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. M5T 1R7 telefon: 979-2171 world travel SERVICE. LTD. UáAáéá

Next

/
Oldalképek
Tartalom