Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / Supplement
3CKSCMC New Horisons COURTRAI GOLDEN AGE CLUB vezetősége EGÉSZSÉGES, BOLDOG, BÉKÉS ÚJÉVET és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN A TAGSÁGNAK és a VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK 13P5J1 H31D 113»? ÁGNES és MARTIN FEIG 5737 Wildwood Ave. Cote St. Luc, Que, Kívánnak Rokonaiknak és. Barátaiknak Boldog és Szerencsés Újévet, Kellemes Ünnepeket Kedves klienseinek, barátainak, ismerőseinek jó ünáepeket és Lesana ToVát kíván FRIEDLANDER GENERAL AGENCY Mrs. Kati Weisz 3600 Van Horne, Room 309 Tel: 737-1030, Res: 737-0230 WA I DOR SPORTSWEAR 209 St. Catherine St. East 844-4827 KIVAN BOLDOG ŰJÉVET és KELLEMES ÜNNEPEKET Barátainak és Ismerőseinek FARMER Irta: Vathy Zsuzsa Egy budapesti folyóiratból vettük át az alanti novellát. Sok kommentár nem kell hozzá. A legtöbb árucikk valóban beszerezhető, de hogyan...? Reggel azt hallottam, Lee farmert árulnak az üzletekben. Először a rádióban hallottam, aztán Kelecsényi nénitől, a Divatcsarnok liftesétől. Épp elég régóta vágyom egy márkás farmernadrágra, és épp elég jól néz ki egy eredeti szabású Lee farmer ahhoz, hogy rászánjak egy délelőttöt. De a legfontosabbat nem is mondom, ötszázért árulják. Ez a feketepiaci ár fele, vagy annál is kevesebb. Vaktában indulok neki a városnak. Alig egy saroknyit megyek, belebotlok egy nadrágszaküzletbe. Vadonatúj üzlet, festék- és lakkszagú, apuitok mögött iskolás formájú elárusítók állnak. Szól a zene, néznek a fiatalok a pult mögül, én pedig zavartan állok. Nő létemre egy férfinadrágüzletben! Végre megszólít valaki. — Lee farmert keresek — mondom. A fiatalember kabátok és nadrágok folyosóján egy függöny mögé vezet. A függöny mögött lépcső és tükör. A fiú fölmegy a lépcsőn, Lee farmerral jön vissza. — A barátomnak tettem el — hazudja ügyetlenül. Meg sem próbálom, látom, hogy nagy, majdnem a nyakamig ér. Szép szál gyerek lehet az elárusító barátja. — Sokkal kisebb kell — mondom. A fiú karjára veszi a nadrágot, újra eltűnik. Fejem fölött, ahol a raktár lehet, puffanásokat hallok. El-vissza. El-vissza. Aztán nevetést. Az ördögbe, labdáznak ezek ott fönn? A második nadrág, amit lehoz, még mindig nagy. egy számmal kisebb már jó volna. Mikor ezt megmondom, a fiú türelmesen mosolyog, és újra eltűnik. Most sokkal hamarabb jön vissza. — Nincs másik — mondja. Csüggedten állok a lépcsőn, nem akarok elmenni. A függöny mögött lehet vagy negyven fok. Milyen jól kezdődött! — Pillanat. A függöny újra rám csapódik, de a fiatalember most nem az emeletre, hanem az üzletbe megy. Talán szól valamelyik osztálytársának, hogy cseréljenek. Biztosan a többiek is tettek el egyet-egyet valakinek. Cserélnek, és a borravalón megosztoznak. Egy ötvenest adok neki, több úgy sincs nálam. ' A fiú diádalmas arccal jöni szép, gyflretlen nadrág van a karján, messziről látni, hogy épp rám szabták. Megkönnyebbülten nyúlok érte, szeretném, ha ez a vásárlás jól végződne. A hossza jó, de a dereka nem ér össze. Talán, ha nagyon erőltetném. Húzom, rángatom, de a nadrág mintha egyre összébb menne. — Kicsi — mondom. — Nincs másik? — Nincs. Könyörgőre fogom. — Próbálja meg. A fiú is könyörgőre fogja. — Húzza jobban össze. Húzom, a cipzár majdnem kiszakad. — Nem létezik — mondom. — Nincs. Tessék elhinni, hogy nincs Csüggedten felöltözöm, szeretnék észrevétlenül kijutni az üzletből. Nem lehet, az egész osztály engem néz, szemrehányóan, mint akiknek elrontottam a játékukat. Szétdobták volna a pénzt? Vagy inkább együtt akartak elmenni valahová? — Én se tehetek róla gyerekek — motyogom. — Én se tehetek róla, miért pont ekkora vagyok. Harminckettes, se nagyobb, se kisebb. Megyek a Körúton, sorra veszem az üzleteket. Most már nem adom föl, ha kell, rászánom az egész na - not. Odamegyek a legrokonszenvesebb eladóhoz, mélyen a szemébe nézek, és azt mondom, „Lee farmert keresek”. Megnyomok minden szót, nehogy azt higyje, hogy most vásárolok először, hogy nem tudom, mi a kötelességem. De hiába a sokatmondó tekintet, a legrokonszenvesebb férfiak és nők egykedvűen rázzák a fejüket: nincs, nem volt, nem is lesz. Én meg tudom, hogy lesz. Csak meg kell találni. Szőke lány, riadtan bámul a velőkre, mintha százkaru polipot nézne. — Lee farmert kérek — mondom. A lány szolgálatkészen lehajol, elém tesz egy nadrágot, jól látni rajta a barna márkajelző cédulát. Olyan mohón nyúlok érte, hogy elszégyellem magam. — Eggyel kisebb kellene — mondom csalódottan. A lány a vásárlókat nézi, szeméből látom, hogy a hátam mögött asszonyok lökdösődnek, ellenállhatatlan kényszernek engedve morzsolják, gyűrik a polcokra kirakott árut. — Se kisebb, se nagyobb nincs — mondja. — Ezt az egy méretet kaptuk. Ijedt arcába se kell néznem, tudom, hogy igazat mond. Pedig milyen képtelenség! Egy méret. Cipőből 42-es, ingből 39-es, kabátból 16-os. Egy méret mindenkinek. A legvalószínűbb méret. Az ország statisztikai mérete. Elképzelem magam egy ilyen statisztikai öltözékben. A kabát ujja denevérszárny, a nadrág egy lépéssel mögöttem jár, a cipőm cúgosan csattog. Ha kalapot hordanék, a legvalószínűbb kalap beleesne a fejembe. Persze lehet ezeken segíteni! A kalapot ki kell bélelni újságpapírral, a cipőt rongyokkal. Szinte kisértést érzek, hogy viszszaforduljak és megvegyem a 32-es farmert. Na és ha nagy? Ha rogygyant? Ha cfígos? Ha lakli? Ha gatyaszerű? Van. Ennél többet mit akarok? Persze nem fordulok vissza, megyek a következő üzletbe, a rá következőbe, az azután következőbe. — Uram! — kiáltok föl egy óra múlva. — Megérdemlem én ezt? A férfi tartózkodó, ezüst haja kékesen játszik. A grófi inasok lehettek ilyenek. — Parancsol? — kérdezi hűvösen. — A tizedik üzletben vagyok. Az egyikben nagyobb, a másikban kisebb farmert találok, mint kellene. Felvonja a szemöldökét, hangja hűvös. — A magam részéről annak örülnék asszonyom, ha sohasem kapnánk. Csak felhajtás van vele. A délutáni fáradtság egy divatáruüzlet ajtajában ér utol. Az üzlet alig nagyobb, mint a kirakat, mennyezetéről csipkés blúzok, láncok, emblémák, aranyozott övék lógnak le. Az eladásra váró holmik egy függesztőszerkezetre vannak fölkötve, úgy csüngenek a vásárlók feje fölött, mint húsok a nn:r naie n:&? TREITEL ENTERPREISES LTO. 9500 Meilleur, Montreal Mr.ésMrsMorris Treitel és családjuk Boldog Új4v*t és stép ünnopakot kívánnak barátaiknak és Montreal magyar zsidóságának. Molnár Ernő és Lívia a Quality Tayloiing tulajdonosai JÓ ÜNNEPEKET ÉS SIKERES ÚJ ÉVET KÍVÁN BARÁTAINAK ÉS VEVŐINEK 5795 CŐTE DES NEIGES Tel.: 733-1363 KOM ŐS TIBOR SZÚCSMESTER ÉS FELESÉGE Montreal BOLDOG ÚJÉVET ES KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN KEDVES VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAKSHORE PHARMACIE füstölőn. A tulajdonost Fencsel Györgynek hívják. A tükör előtt idősebb nő fehér napozót próbál, melleit igazgatja a rosszul szabott ruha alatt. A tü-, kör elé függönyt szereltek, de : nincs hely elhúzni. Valószínű, hogy a napozót levenni se lesz hely. Amit itt egyszer fölvesz valaki, azt többet le nem veti. — Tessék. Az alacsony, kopasz férfi, alighogy belépek, rögtön engem szólít,. 1 — Farmert kérek — mondom. — Hagyományost? Erre nem számítottam. Nem j akarom föltartani, ráhagyom. Hajgyományost. A férfi türelmetlen | mozdulatot tesz, mintha egy cso| portosulást akarna szétoszlatni, — Mutassa magát. ! Az előttem állók illendően széthúzódnak, én pedig ott maradok a kör közepén. A férfi egy szemvillanással tudtomra adja, hogy emeljem föl a karomat. Állok a kör közepén, fölemelt karral. A kopasz i összeráncolja a homlokát, hátraszól az üzlet elfüggönyözött ré- 1 szébe. — Gyuri! Gyere ki', nézd meg! Gyuri homlokán veritékcseppek, arca agyonhajszolt és bosszús, nem I szereti, ha zavarják. Rám néz, mo- I tyog valamit, a pultra dob egy I nadrágot. Igaz farmer, olyan erős, mint egy jutazsák. — Köszönöm — mondom. — Tessék? — Nem ilyent gondoltam. Egy kéz lerántja a pultról a nadrágét, én pedig megszűntem létezni. Egy pillanattal előbb még voltam, most meg nem vagyok. Gyuri már el is felejtett, legföljebb egy kis gyomorremegés, formátlan bosszúság maradt belőlem, a hiábavaló dolgok salakja. Én meg megyek az utcán, két buszmegállóval följebb, és még mindig Fencsel Györgyre gondolok. Ahogy előlépett az üzlet hátuljából, fáradtan elgyötörve, százezreket gyümölcsöző verítékkel a homlokán. Milyen furcsa is a világ. A Centrum I. Aruház ifjúsági osztályán csak tószentmártoni farmert árulnak, de egy piros köpenyes lány biztosan tudja, hogy a Centrum II-ben van Lee is. — Eredeti Lee? — Igen. — Honnét tudja? — Ott vett a srácom is. ötszázért. A Centrum II. öt perc, kétsaroknyi a Centrum I. Áruháztól, jóleső nyugalom tölt el, a nehéz munka utáni fáradtság. Igazán megérdemeltem ezt a jutalmat, megdolgoztam érte. Üzletről üzletre, végig a Körúton, őszintén, felszabadultan örülök. Nem is a farmer miatt. Farmer! Többről van itt szó. A kitartásról. Egy maga-85 Villeneuve West 844-1989 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kivan vevőinek és Montreál magyar zsidóságának FOOD MARKET 4349 Notre Dame West, Chomedy, Tel: 688-7570 TULAJDONOSAI FRANK és ÉVA BARNA Kellemes ünnepeket és Boldog Újévet kivannak vevőiknek, barátaiknak és ismerőseiknek 130311 H31B 03»? Mr. & Mrs. KLEIN Kíván Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Barátainak és Vevőinek Mrs. H ein Catering 2652 Ekers Ave. * 739-2580 “Az eljövendő Újesztendő hozza meg a nehezen várt békét Izráel Népének és az szolgáljon útmutatóul a világbéke felé.” LOS AN A TOVA! Elizabeth Tabo A New York Life Insurance Co. megbízottja J and W Textiles and Clothing 69 St. Viateur W Tel: 273-0819 tulajdonosai JOE and SUSAN WEISZ BOLDOG ÚJÉVET és KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN BARMAINAK és VEVŐINEK IXK ' «tC KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK és BARÁTAINAK Mr. & Mrs. JULIUS LENCZ a Canadian European Pastry and Delicatessen | tulajdonosai 5205 Sherbrooke St. West 481-9044 Harold Cummings és salesmanje Ervin Block KIVAN BÉKÉT, BOLDOGSÁGOT,JÓLÉTET AZ ÚJ ÉVRE VEVŐINEK és MONTREÁL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK HASOLD CUMMINGS Ltd. 5255 Jean Talon West 739-1911 Varjuk szíves látogatásukat.
