Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / Supplement
1979 szeptember 22 * MENÓRA 35. oldal KELLEMES ÜNNEPEKET é& BOLDOG ÚJÉVET kívánnak ISMERŐSEIKNEK ás barXtaiknak LÁSZLÓ. ELISABETH. lOlARK, SYBEL és MICHELLE PINTÉR SZÉKELY MOLNÁR IMRE: Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Rokonainknak, Barátainknak és Ismerőseinknek \jomon <JClára eó GEORGE és ÉVA HALAS REALTY Ltd. Kellemes Üneepeket és BOLDOG Újévet Kíván ÜGYFELEINEK, BARÁTAINAK, és Ismerőseinek 131 Bloor ST. W. Colonnade Building a Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk Vevőinknek Barátainknak, Ismerőseinknek a BUDAPEST BAKERY & a HUNGARIAN CASTLE tulajdonosa Rácz László és családja Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván Barátainak és Ismerőseinek KADOSHA SÁNDOR és Családja 98 Burnside Drive Betegség, Élet, Gyógyászat Ha Pesten járok, lelkiismereti kérdést csinálok abból, hogy meglátogassam Dr. Magyar Imre professzort, az egykori Korányi Sándor Klinika, ma az I. számú Belgyógyászat igazgatóját, és megkérdezzem tőle, hogy mi újság a betegfronton, történt-e előmenetel a gyógyítás terén? Magyar Imre professzor neve és munkássága fémjelzi a magyar orvostudományt, külföldi útjain az előadói katedrákon nemcsak a maga hirnevét öregbiti, de egyben nagy megbecsülést és-íiszteletet is szerez a magyar orvostudománynak, amelynek kétségkívül, a nagykövete, díszdiplomatája. Népszerűsége vitathatatlanul óriási, léptennyomon tapasztalom, hogy Magyar Imre professzor belépett a tudomány halhatatlanjai közé. Személyével kapcsolatban már színes legendák keringnek közszájon. Egyik rá annyira jellemző, hogy följegyeztem. Magyarországon tudott dolog, hogy Magyar Imre professzor gyógyászati könyvei tananyagok az orvostanhallgatóknak, a medikusoknak ebből kell kollokválni. A professzor szeme előtt nőnek fel ezek a fiatalok, közelről figyeli az életüket, a rátermettségüket, a szorgalmukat és a nevelésük elsőszámú szívügye, aki aztán az összképből állapítja meg, hogy ki való az orvosi hivatás betöltésére, és kiket kell eltanácsolni onnan?! A legenda szerint éppen az egyik medikust vizsgáztatja, aki minden kérdésére megfelel. Magyar^ Imre végén^zt mondjá' neki': Látom, hogy maga szorgalmas magoló. A feleletére megadom az ötöst, de megjegyzem, magából soha, de soha nem lesz jó orvos. És a Magyarféle jóslatok többnyire be is válnak. Ezért aztán a medikusok a háta mögött röntgenszemű professzornak nevezik. Az I. számú Belgyógyászati Klinikán látogatom meg, szívesen fogad, modora lekötelező udvariasság, minden szavából a nagytudású tudós tapasztalata szólal meg. Meghallgatja a kérdéseimet, arra a megjegyzésemre, hogy amire nem akar, ne feleljen, ő kijelenti: nem kérem, én hajlandó vagyok minden kérdésére válaszolni. Ez rá vall erre a nagykultúrájú emberre, aki nemcsak orvosnak kiváló, de mint regényírót is számontartják a kiadók. Irodalmi és tudományos cikkei után két kézzel kapnak a szaklapok és az ismeretterjesztő, irodalmi lapok. Több nagysikerű regényt is írt, és a napokban fejezte be Eszter című történelmi munkáját, amely hamarosan a könyvpiacra kerül. Elsorolom kérdéseimet és ő nyomban válaszol, pedig érzékeny húrt pengetek az úgynevezett “hálapénzről'' beszélgetünk: Ebben az országban az egészségügy olyan módon fejlődött, hogy minden magyar állampolgár elvileg a legmagasabb Dr. Magyar Imr. professzor sok évtizedes gyakorlatában rendű egészségügyi ellátásra tarthat igényt. Ennek az eszközei azonban hiányoznak. Ebből következik, hogy egyelőre ebben az átmeneti állapotban az elveknek a végrehajtása tökéletesen nem sikerülhet. Nem áll rendelkezésre elegendő eszköz, elegendő gyógyszer, elegendő orvos a megnőtt igényeknek a teljesítésére. — A nehézségeket mindenki érzi. A beteg is érzi, mert elégedetlen, az orvos is érzi, mert nem tud eleget tenni az elveknek, segíteni pillanatnyilag gazdasági okokból nem lehet. Tehát olyan kérdések vetődnek fel, amelyek a figyelmet az alapvető bajokról és nehézségekről elvonják. — Az egyik ilyen kérdés például a hálapénz kérdése, amelyik szerintem szinte jelentéktelen. Egy ilyen kérdés például az euthanázia is, hisz a világ lakosságából egy rendkívül piciny hányadot érint. — A hálapénz kérdése egy nagyon csúnya ügy hazánkban, és talán nemcsak hazánkban, hanem a környező államokban is. És az alapvető ok kettős: egyik az. hogy a beteg igényli azt, hogy az orvost honorálhassa. így élt évszázadokon, vagy évezredeken keresztül, nem tud elszakadni attól a gondolattól, hogy az orvos honoráriumot érdemel, hálapénz formájában vagy ajándék formájában. Ez a betegnek az igénye Az orvosnak nem igénye a hálapénz. Azonban, ha meggondoljuk azt, hogy a jelenlegi orvosi fizetések teljesen elégtelenek ahhoz, hogy egy orvos a számára felállított feltételeket teljesítse, tehát tisztességes ruhában járjon, hogy gondtalanul beszélhessen a betegekkel, hogy magát az orvostudománynak, vagy a betegek gyógyításának szentelje, ehhez az anyagi alapja nincsen meg. Tehát a lelkiismeretét megkönnyíti, ha a betegnek az intenciójával is találkozva, elfogadja a hálapénzt azoktól a betegektől, akiktől az nem különösebb áldozat. A baj ott kezdődik, hogy mint minden társadalmi csoportosulásban, az orvosok közt is vannak nem tisztességes emberek. Ezt nem lehet letagadni, akik olyan betegektől is elfogadnak hálapénzt, akik számára annak az adása áldozat, és akik bizonyos körülmények között megkülönböztetik azokat a betegeket, akiktől valamit várhatnak, azoktól a betegektől, akiktől semmit sem várhatnak. Ilyen orvos elenyészően kevés van. A hálapénzt még a kormányzat sem kifogásolhatja alapjában, mert az a fizetés, amit az orvos ma kap, az az élethez nem elegendő. Ha a szocializmus fejlődése folyamán odáig jutunk, hogy az orvos munkáját az állam valóban megbecsülheti és a jelenleginek a három vagy ötszörösét tudja nyújtani, akkor a hálapénz önmagától megszűnik, mint ahogy Magyarországon sem volt hálapénz a második világháború elótL és mint ahogy a nyugati országokban sincs hálapénz, ahol az orvosok tisztességes fizetést kapnak. — A másik kérdésnek a jelentősége szerintem ugyanilyen. Az én véleményem az. hogy az embernek joga egy másik embert megölni nincsen. Sem háborúban, sem bírói ítélet alapján, sem semmiféle körülmények között. Az ember nem ölheti meg a másik embert. Ez alapvető parancs. Azért sem, hogy szenvedéseitől szabadítsa meg. Ez rendkívül relativ dolog, hogy kit hogyan lehet a szenvedéseitől megszabadítani. Ma már az orvostudomány fejlett, mindenkinek a fájdalmait, a szenvedéseit csillapítani lehet. Egy dolgot nem tehet az orvos: a reményt nem adhatja fel és nem adathatja fel a beteggel arra vonatkozólag, hogy talán még jobban lesz, vagy javulni fog. Ezt a reményt senkitől nem lehet elvenni, és szerencsére az emberi természet olyan, hogy a legmagasabb műveltségű és kultúrájú emberek is, önmagukban az utolsó pillanatig reménykednek abban, hogy az állapotuk múló és nem halálos. Egy embernek megmondani azt, hogy ő biztosan meg fog halni, azt az orvos nem teheti meg. Az orvosnak nem is feladata ez. Az orvosnak a feladata, hogy gyógyítson, ha nem tud gyógyítani, akkor elviselhetővé tegye a beteg szenvedéseit, vigasztalást nyújtson és reményt adjon. Az orvosnak nem lehet feladata semmi körülmények között, hogy embert öljön. — Létezik az úgynevezett passzív euthanázia, ez egy másik kérdés. Az, hogy egy gyógyíthatatlan, súlyos, esetleg öntudatlan állapotban lévő betegnek az életét ne hosszabbítsuk meg. Tehát ne támogassuk a szívét, ne támogassuk a vérkeringést céltalanul. Erre sem lehet azonban szabályokat felállítani. Szabályokkal az emberiség visszaél. Mindig is visszaélt, a jövőben is vissza fog élni; szabályok itt nincsenek. Itt minden orvosnak a saját lelkiismeretével kell tisztáznia, hogy adott esetben, aktívan hosszabbítsa a beteg életét, vagy pedig emberhez méltó körülményeket biztosítson számára a meghaláshoz. Most áttér a rák betegségre. — A rákbetegséggel a világon rengeteg laboratórium és kutató foglalkozik, óriási haladás mutatkozik ennek a betegségnek a gyógyítása terén. Ugyanis azok a kémiai anyagok, amelyek a rossz indulatú sejteket pusztítják, az úgynevezett citosztatikumok, egyre tökéletesebb formában és egyre nagyobb mértékben kerülnek forgalomba, a radiológiai terápiával együtt. Úgyhogy ma már nemcsak azokat a rákbetegeket gyógyítjuk meg, akiket meg lehet operálni, hanem azokat a betegeket is, akiket nem lehet megoperálni. Ezeket is éveken keresztül aránylag jó állapotban és munkaképesen életben tudjuk tartani, ezeknek az eszközöknek a segitségével. A rákos betegségeknek egy csoportjában már végleges gyógyulásokat is el lehet érni, igy például az úgynevezett nyirokmirigy betegség és a lymphogranulomatosis is gyógyíthatóvá vált. A leukémiák, fehérvérűség és kapcsolódó betegségek egy része is gyógyíthatóvá vált, úgyhogy a haladás olyan mértékű, hogy ha ennek az irányát tekintjük, akkor nagyon közeli időben Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kíván Barátainak és Ismerőseinek Mrs. VILMA MARTIN 100 CANION RD. lényeges változások várhatók ezeknek a betegségeknek a gyógyításában. — Már ma sem az a félelmetes betegség, ami régen volt. Olyan beteget például, aki mellrákban szenved, és aki későn került az orvoshoz és már elterjedt a rák a szervezetében, azt is meg lehet gyógyítani az esetek jelentékeny részében. Évtizedekre lehet az életét biztosítani, besugárzással és citosztatikus kezeléssel. Úgyhogy a haladás igen nagy. — Az orvostovábbképzés Magyarországon folyik, s egyre nagyobb szükség van rá, mert hiszen a tudomány olyan tempóban halad, hogy azt már egy ember követni nem tudja, legfeljebb a maga szűk szakmájában. Úgyhogy az, hogy az orvosok a gyógyítást, hogy úgymondjam up to date módon tudják végezni, ahhoz állandó képzés szükséges, amit az orvos önmaga nem képes végrehajtani, tehát ezt szervezni kell, és szervezetten, évenként, kétévenként, há^pmévenként továbbképző kurzusokkal, egyéni továbbképzéssel, kongresszusok rendezésével kell elérni. Hiszen valamennyi tudományos társaságnak évenként vagy kétévenként kongresszusai vannak, ahol az orvostovábbképzés elsősorban folyik. Persze van az orvosoknak egy nagy rétege, amely részben az elfoglaltságára hivatkozva, részben pedig belső indíték nélkül nem követi a haladást, elmarad, ezek tulajdonképpen nem orvosok, hanem inkább az egészségügy hivatalnokai, akik nem állnak a feladatuk magaslatán. — Azt hiszem, hogy egy kicsit megváltozott a tudomány haladása következtében a beteg és az orvos közti viszony. Valamikor az orvost valamiféle istenként képzelték, akitől élethalál függ, aki misztikus módokon is gyógyít, s a benne való hit segíti a gyógyulást. Ezek a régi, misztikus tulajdonságok ma már nem állnak fönn. Úgyhogy az orvos tekintélye természetesen csökkent. Ma már az egészségügyi felvilágosítás olyan mértéket ölt. hogy a betegek nemcsak, hogy nem szó nélkül vetik alá magukat az orvos rendelkezéseinek, lidnem azt élesen kritizálják. Ma már az orvos-beteg viszony ideálisan konzílium, amelyben a beteg is megmondja a véleményét, az orvos is megmondja a véleményét, és a kettő véleményének az összhangja a helyes gyógyítás. Ebbe az orvosok egy része és a betegek egy része nem akar belenyugodni. És még mindig a magasabb hatalmat keresi az orvosban, és ha ezt nem találja meg, akkor csalódik. Úgyhogy azt hiszem, hogy a szocializmusban ugyanúgy, mint a kapitalizmusban ilyen válságban van pillanatnyilag az orvosbeteg viszony, a kapitalizmusban az orvosnak az anyagi érdekeltsége miatt, a szocializmusban pedig az állami csökkent fizetése miatt az orvost kevesebbre becsülik, mint régen tették. Én azt hiszem azonban, hogy ez átmeneti állapot, amely a tudomány igazi haladásával valamennyire meg fog szűnni és helyreáll a rendes egyensúly az orvos és a beteg kapcsolatában. Amit tudni kell a szívbetegségről — A szívinfarktusok a modern kornak a betegségét jelentik. Azonban érdekes módon éppen az Egyesült Államokban, ahol az idő haladása talán a leggyorsabb, az infarktusok száma csökken az utóbbi időkben. Ennek oka az, hogy fölismertük azokat az úgynevezett rizikótényezőket, amelyek ha nem is okozzák az infarktust, de hozzájárulnak az infarktusok keletkezéséhez. A napi stress, a napi izgalmak, a cukorbetegség, az elhízás, az ülő életmód, a tornának és a test mozgásainak a mellőzése, a beteg • bizonyos kémiai változásai, például a vér zsírtartalmának a fokozódása, ezek ellen mind külön-külön küzdeni tudunk és valószínűleg ennek a küzdelemnek az eredménye az, hogy ma elérte már a tetőpontját a szívinfarktusok száma, és inkább visszafelé megy az Egyesült Államokban is, de Európa legnagyobb részében is. — Rájöttünk arra, hogy az infarktusos betegnek az életét meg lehet menteni akkor, ha intenzív felügyelet alatt tartjuk a beteget és úgynevezett monitorral a szívműködését szünet nélkül figyeljük, ha abban a legkisebb, klinikailag még észrevehetetlen változás adódik, akkor már beavatkozunk. Amióta létesültek ezek az úgynevezett coronary unitok, vagy pedig intenzív care-unit, amelyek minden klinikán, minden kórházban megvannak, ahová az infarktusos beteg bekerül, legalábbis az infarktusa után egy pár napra, azóta az infarktusnak a halálozása nagymértékben csökkent. Persze ez nagyon drága eljárás, dehát az ember élete érdekében nem szabad kihagyni. — Az étrendi szempontok között a legfontosabb az. hogy az elhizás az emberiség egyik átka, amely előbb-utóbb csaknem biztosan cukorbajra vezet, a vér keringését megterheli, a légzést gátolja, hormonális Folytatás a következő oldalon Üzletfeleinek, Barátainak, Ismerőseinek Kellemes í/nnepeket és Boldog Újévet Kíván ABONY PLUMBING and HEATING LTD. 181 Cocks field Ave. Unit 5 Downsview, Ont. GEORGE ABONY Rokonainak, Barátainak, Ismerőseinek, Kellemes Ünnepeket és Boldog 1Újévet Kíván LARRYand MARGARET WEISZ and FAMILY 45 Shenstone Rd.
