Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / Supplement
24. oldal MENÓRA * 1979 szeptember 22 Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedves Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek HORVÁTH TIBOR, ÉVA is o CSALÁD HORVATH STUDIO OF PHOTOGRAPHY 456 EGLINTON AVE. W Tel.:487-3443 KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván TELEKES L. LAJOS kanadai közjegyző Suite no. 201, 3101 Bathurst St. úrin naiD na»? Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kíván HERMES BAKERY Mr. MAY EROVITS PANNÓNIA DELICATESSEN Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Üj Évet Kíván. TULAJDONOSOK : A DEUTSCH HÁZASPÁR ________ 532 EGLINTON Ave.W. nn:n naiD nj»? Kellemes Ünnepeket e‘s Boldog Újévet Kíván Vevőinek Barátainak és Ismerőseinek GARTNER ÁRPÁD LILI Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk Vevőinknek Barátainknak, Ismerőseinknek BUDAPEST MEAT MARKET 517 BloorSt.W. 531-5202 tulajdonosai és dolgozói Kedves Vevőinek, Barátainak, Ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Üjévet kíván magyarosodása 1849-ig A hazai zsidóság keresik a magok mulatságát. Minek ez a jele? annak, hogy nem messze az idő, melyben minden ember ember fog lenni.” Hazánkban a Mendelssohn-féle felvilágosodás első, közvetlen hatása abban nyilvánult meg, bogy a magyarországi zsidó hitközségekben addig többségben levő lengyel melamedeket (talmudtanítókat) felváltják a cseh-morva származású, felvilágosodottabb zsidó tanítók. Különösen áll ez a dunántúli és felvidéki gazdagabb zsidó közösségekre. Nem kétséges azonban, hogy töretlenebb a német, osztrák és cseh-morva zsidók útja a felvilágosodás felé: szinte a haladó gondolattal együtt sajátítják el magát a befogadó nép nyelvét. Másképp állt a helyzet Magyarországon. A német nyelv itt elősegítette a polgárosodást, de hátráltatta az asszimilációt. A német nyelv időlegesen még inkább eltávolította a zsidókat az éppen kibontakozó, bár még nemesi előjelű, de mégis magyar kultúrától. Ezzel együtt időlegesen megnövekedett az érzelmi disszonancia is a magyarhoni zsidók és a magyar felvilágosodást képviselő rétegek között. Ha nemzeti irányban nem is ' ~tt lépéseket ez a német nyelvű zsidó felvilágosodás Magyarországon, de a sajtószabadságért, a cenzúra lien, a szabad gondolatért mégiscsak harcolt. Saphir az író, Hugó Károly a költő, a Csehországból Budapestre került Neustadt Adolf mint szerkesztő és mások ennek az érdemes munkának végzői. Szerkesztési stílusukkal, hírlapi műformáikkal, hangvételükkel a német nyelvűség ellenére is utat vágtak a későbbi magyar nyelvű újságírás számára. Német nyelvű oktatás A zsidó iskolázás terén is változások történtek. Jiddis helyett német nyelvű lesz. Az első ún. zsidó nemzeti (értsd: világi jellegű) iskola 1783. augusztus 2-án nyűt meg Pozsonyban két osztállyal. Egy 1786-ból ránk maradt adat szerint az első osztályban 32, a másodikban 23 tanuló tanult. A végzettek közül egy gimnáziumba ment, a többiek kereskedői pályára léptek. Az első osztályban betűvetést, latin betűs szövegek olvasását, számtani alapismereteket tanítottak; a második osztályban fokozott mértékben kezdték tanítani a német nyelvet. 1784. május 2-án nyitották meg az óbudai zsidó iskolát és 1785-ben a harmadik zsidó nemzeti iskolát Miskolcon. 1790-ben már 22 ilyen zsidó elemi iskola működött Magyarországon. Az említett zsidó nemzeti iskolák közül korán híressé vált az óbudai. Megfelelő képesítésű zsidó tanító hiányában az óbudai iskolában is keresztény tanítót kellett alkalmazni. Ezért a hitközség és a szülők kezdeti lelkesedése lelohadt. A tanulók kezdtek elmaradozni az iskolából. 1791-ben a hitközség engedélyt nyert arra, hogy megfelelő képesítésű zsidót foglalkoztathasson tanítónak. Az első alkalommal 3 pályázó közül 33 szavazattal a breslaui Kohn Ábrahám Hirsch nyerte el a tanítói állást. A választás rendkívül szerencsésnek bizonyult. Kohn Hirsch kiválóan írt és beszélt német irodalmi nyelven. A nagyhírű óbudai főrabbi, Münz csak jiddisül tudott és Kobnra várt a feladat, hogy mikor az óbudai hitközség Ferenc császárt és kíséretét fogadta, ő tegye át németbe Münz jiddis nyelvű hitszónoklatát. Kohn később a hitközség jegyzője lett. A magyarországi zsidó nemzeti iskolákban 1783 és 1790 között kb. 2000 zsidó gyermek fordult meg és részesült a Ratio Educationis értelmében előadott tantárgyak oktatásában. Mandl Bernát, a zsidó iskolaügy jeles monográfusa írta: „Az akkori zsidó iskolaköteleseknek csak alig egy tizedrésze nyerte el a törvényrendelte nyilvános tanítást, és ha tekintetbe vesszük, hogy zsidó gyermekek keresztény iskolákba járhattak és tényleg jártak is, ha továbbá szem előtt tartjuk, hogy még csak 10 évvel ezelőtt az osztrák örökös tartományokban 100 iskolaköteles gyermek közül csak 16-an jártak iskolába, úgy a viszonyokhoz képest fenti szám nem éppen kedvezőtlen színben tünteti fel a zsidó iskoláztatást.” II. József türelmi rendelete megnyitotta Pest kapuit az eddig kirekesztett protestánsok és zsidók előtt, a pesti zsidó nemzeti iskola csak 1812. augusztus 18-áü született meg, mikor a budai helytartótanács a következő utasítást intézte Pest városához: „Minthogy Pesten soktagú zsidó község áll fenn, gyermekeik számára ellenben eddig semmiféle iskolájuk nincsen, meghagyatik ezen városi tanácsnak azonnal, hogy ezen községet arra szorítsa, hogy gyermekei számára rendezzen be és állandósítson iskolát. A meghagyás végrehajtásáról a helyi iskolák igazgatója és a tankerületi főigazgatóság útján is jelentés teendő.” ... és istentisztelet Német nyelvű zsidó templomi prédikációval 1820- ban találkozunk először hazánkban, mint a Bécsből importált reformistentisztelet szerves részével. Kezdete Bach József óbudai rabbi nevéhez fűződik, aki emlékirataiban megírta, hogy 16 éves korában még csak jiddisül tudott olvasni. A csehországi Trautenauban tanult meg németül. Ha Münz a jiddis nyelvű hitszónoklat utolérhetetlen mestere volt, akkor Bachot a magyarországi német nyelvű zsidó prédikáció egyik legkiválóbbjaként könyvelhetjük el. Meghallgatására keresztény papok és tanítók is megjelentek. Bár Bach nagy hatással volt a zsidó hitközségekre, de néhány vidéki hitközség kivételével a jiddis nyelvű prédikáció uralma tovább tartott. A magyarosodás kezdetei Érdekes, hogy a magyar nyelvű hitszónoklat megelőzte a németet hazánkban, de sokáig" csak elszigetelt jelenség maradt. Két magyar nyelvű korai prédikációról is tudunk. Mindkettő alföldi hitközségben hangzott el. Oly helyen, ahol parasztság, köznemesség egyaránt magyar maradt és ahol a zsidókat is szívesebben látta a társadalom, mint a vegyes nyelvű más viJékeken. Az általunk ismert legrégibb magyar nyelvű zsidó hitszónoklat 1814-ben hangzott el Makón, Schweitzer Fábián hitközségi jegyző ajkáról. A bitszónoklat szövege nem maradt fenn, de az eseményt megőrizte a Pest-Ofner-Zeitung egykorú beszámolója: „Ez év augusztus 4-én ünnepelte az itteni zsidó község, bírójával, Wolf Naschutzzal az élén. Őfelségének, a mi dicső Urunknak, Ferencnek szerencsés visszatérését a csatatérről, Bécsbe. Ez alkalommal a templom 210 lámpával ragyogóan volt megvilágítva, őfelségének, II. Ferencnek képe babérkoszorúval körülfonva, az oltárra állítva. Több zsoltárt, így a 18., 21., 24,35., 74. majd a 98., 111., 118-ik végül a 141-iket elénekelték. Egy célirányos prédikáció hangzott el héberül, egy ima német nyelven és egy beszéd magyar nyelven. Két utóbbit az izraelita hitközség jegyzője, Schweitzer Fábián tartotta.” A második magyar nyelvű zsinagógái prédikáció, tudomásunk szerint, 1817-ben hangzott el Nagykőrösön, a zsidó templom szeptember 7-i avató istentisztelete során. Krakauer Salamon „főrabbinus” beszédét egy évre rá a nagykőrösi nyomda ki is adta. A beszéd ugyan nem nyelvi és stilisztikai remekmű, de a kor egyik fontos dokumentuma. A hitszónoklat zárószavaiban a nagykőrösi magisztrátust és a város keresztény közönségét dicséri: „Uram, Istenem, tartsd meg a mi gyámolunkat és jótevőnket állandó derültséggel és nyugalommal, adj nékiek eleven fiatal időt, hogy sokáig terjeszthessék az emberek közt jóltevőségüket, és azután az életnek túlsó részén, jóerköltseiknek való ditsőségben. Ez az Úrnak igazi kapuja, melyen az igazságosok bé-mennek. Ámen!” Az említett két magyar nyelvű templomi prédikáció után a következőre több mint negyedszázadig kellett várni. A negyvenes évek folyamán azonban a magyarországi rabbik egymásután tértek át a magyar nyelvű bitszónoklatra. 1844 óta magyarul prédikált Lőw Lipót Nagykanizsán, 1845-től Steinhardt Jakab Aradon és Friedmann Ábrahám Simándon, 1847-es kezdettel Zipser Mayer Székesfehérvárott, Pilitz Dávid Szegeden, Rokonstájn Lipót Nagyváradon. Akárcsak a magyar nyelvű zsidó oktatásból, ugyanúgy a magyar-zsidó hitszónoklatok listájáról még sokáig hiányzik Pest városa. Nem is meglepő ez, ha számba vesszük, hogy a pesti zsidók az 1825—27-es országgyűléshez intézett beadványukat is németül írják, és keresztény magyar fordítja magyarra. Csak 1846 táján akad Schwab Lőb főrabbi személyében kiváló magyar hitszónoka a pc3ti hitközségnek. Akárcsak Heltai Gáspár, nagy nyomdászírónk annak idején, Schwab is éveket töltött el kemény nyelvtanulással, de azután ő is — mint Heltai, kereken 300 év időtávolságban — ékes magyar nyelven szólalt meg. A magyarosodás azonban nem pusztán tudati elhatározás kérdése volt. Érvényesülése a nemzet és a bebocsátást kérő embercsoport érintkezésének sokrétű dialektikájától függött. Nemcsak előítéletek százados köveit kellett félrelökni, hanem gazdasági, társadalmi és politikai viszonyoknak kellett mérföldköves változásokon keresztülmennie. A Bessenyei György után felnőtt magyar nemesi-értelmiségi vezetőréteget az idő szélesebb látókörűvé és megértőbbé tette. Kialakult egyfajta humanista zsidólátás. Mindez azonban csak a megváltozott társadalmipolitikai viszonyok felületi fodrozódását jelzi. Amíg ugyanis a bécsi udvar egyre inkább vonakodott az eddig megadott sovány jogoknál többet nyújtani a zsidóknak, a reformkori nemzedék túllépett a régi közjogi ellenzékiségen és rendi maradiságon. Új törekvéseit az új idők szelleme sugallta. A középnemesség, melynek Kossuth lett a vezetője és Pulszky, Bezerédi, Klauzál stb. a szószólói, felismerte, hogyha a kereskedő és vagyonosodó zsidókat egyenjogúsítja és a nemzet részévé teszi, hatékonyan segíti vele Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését. Néhányukban bizonyára az is felötlött, hogy Magyarország polgárosodása a zsidó tőke és kereskedelmi szervezőerő kikapcsolásával az adott pillanatban a német elemet erősítené. (? Hasonló felismerések kezdenek érlelődni a magyarországi zsidóságon belül is. Az ortodoxok álmodozhattak az Ígéret földjéről, ahová majd egyszer, az idők végeztével érkező Messiás elvezérli őket, de a zsidóság zöme inkább a hazai társadalom teljes jogú és egyenrangú tagja akart lenni. 1840 körül ez mindenképpen így volt. Ez a zsidóság kész volt érzelmileg is csatlakozni ahhoz, aki számára jogokat és emberséges életet biztosít. Ha akadtak is még bőven idegen szokásai, ha zömmel még törte is a magyar nyelvet, természetesnek látszott, hogy a jogi kiegyenlítődés folyamata fel fogja oldani befogadó és beilleszkedő között a társadalmi és tudati idegenkedést. Befogadás A kibontakozás útjának mindkét irányból való egészséges felismerését bizonyítják az 1839—40-es országgyűlés eseményei. Az országgyűlés az ott szereplő osztályok cs hatalmi csoportosulások álláspontját a zsidókérdésben hallatlan plaszticitással mutatja meg. Az 1839—40-es országgyűlésen Dubravitzy Simon, Pest megye alispánja terjesztette elő a zsidók teljes egyenjogúsítását célzó törvényjavaslatot, melyet a liberális nemesség nagy többsége támogatott. A városok ugyan ellenezték, de azok mint testület összesen egy szavazattal rendelkeztek és így nem szólhattak bele döntően a kérdésbe. A főrendek szűkkeblűbbek voltak ugyan, de a törvényjavaslat még a megszorításokkal együtt is, mint épkézláb alkotás jutott el Bécsbe. A végső királyi leirat azonban már csak igen sovány poggyászként érkezett vissza Pozsonyba, az országgyűlés színhelyére. Az így létrejött 1840. XXIX. te. ugyan a bányavárosok kivételével mindenütt megengedi a zsidóknak a letelepedést, néhány foglalkozási kedvezményt is ad számukra, de nem ad nekik politikai jogokat, nem teszi lehetővé felvételüket a céhekbe, nem törli el a türelmi adót stb. A liberális nemesség tovább kívánt harcolni a zsidók egyenjogúságáért, de a honi zsidóság Pozsonyban tartózkodó vezetői lebeszélték erről őket, mondván, nem akarják megharagítani az uralkodót, ők inkább megelégszenek a törvényben foglaltakkal. Láthatjuk tehát: alig fél század alatt döntően megváltozott a különböző erők álláspontja. Mindenekelőtt az udvaré. Hiába voltak a hálaadó istentiszteletek, folytatás a következő" oldalon Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kíván George Brodman és családja 73 De wlane Dr. lansn nana na»? Boldog Üjévet ás Jó Ünnepakat kíván FERENCI JÓZSEF és ÉVA MARGARET SÜTŐ Lithographers & Pointers Limited 2285 Midland Avev SCARBORO Telefon: 29^2 - 7179 mron miB nxtn Kellemes Ünnepeket és Boldog újévet kivin kedves Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek HÜTTER LÁSZLÓ unan naio ni»? KELLEMES ÜNNEPEKET ES BOLDOG ÚJÉVET KIVAN ROKONAINAK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK EDITH FRANKFORT és ELIZABETH GARAI Tüske Meat & Delicatessen 566 Bloor St. W. 533-3453 Barátaiknak, Ismerőseiknek e's Kedves Vevőiknek Kellemes Ünnepeket es Boldog Újévet Kivan BARÁTAINAK ÉS ÜGYFELEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN SZÉKELY MIMI REAL ESTATE BROKER ROYAL TRUST REPRESENTATIVE 961-4444 782-6423 Kellemes ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedves Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek MÁRIA & LESLIE VÖLGYESI a LAURENTIAN LEATHER GOODS TORONTO DOMINION CENTRE TULAJDONOSAI
