Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-12-22 / 786. szám
Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Dj.No.104970 , IS. r. A u g u s t J.'Jolnar P.O.Box 104נ N e w Bra 2 ׳.׳/ ij:, f; e a Jersey 0 3 9 0 3 ' U . S . A . men ם Kn Keq'ük jegyezze elo a MENÖRA üj központi telefonszamät: (416) 925-5677 a fszMuuui infill mit mu DEC. 22. 1979. Ära: 50 cent VOL. 18. 786. .bekeaöea a ...־€»( Egy 6v alatt k6t pärtböl äbrändult ki Kanada embernek. KARÄCSONY 1979 tenfelönek valljäk magukaO.s a viläg mäsik reszen, ahol a rendszerek senkit sem kenyszerilenek ateizmusra (megis meggyözödesünk eltitkoläsät szorgalmazzuk), erthetö jelenseg, hogy olyan korabbi sajälossag mint peldaul a Tizparancsolal 1 törvenyeinek belartasa, senkire sines különösebbi hatässal. Hogyan is lehetne, amikor mindennapi; igazsägszolgältatäsunkban egyre kisebb a torek-! ves a lopas vagy gyilkossag megbüntetesere;ן amikor a paraznasag tarsadalmi dicsekves; vagy amikor felebarätunk felesegenek es vagyonänak eltulajdonitäsa esaknem törvenyben biztositotF lehetöseg? A keresztenyseg evszäzadokon ät pröbälta magäevä tenni az islepi törvenyek tiszteletben tartäsät es az emberek közötti kölesönös megbe-1 csüläs es szerelet äpoläsät. Ma mindez “elavultnak" tünik. A materializmus divatja istentagadäst advokäl, s a fizika, kemia es bioiögia “megdönthetetlen” szabälyaival magyaräzza az emberi fajl kifejlödeset es tökeletesseget. Tiz eves gyermekek tartanak nekünk elöadäsl Darwin majmänak ätvältozäsäröl. A materializmus es lechnolögiai fejlettseg koraban a mohösäg es kapzsisäg, a birtokläs es könyökles vedlettek ältalänos elelcellä. Nines többe idö az isteni hälaadäsra vagy a feiebarätok megbecsü|esere. De annäl több a gyülöletre es egyrnäs megsemmisilesere. Hovatoväbb a bekessegre valö törekvest elmebeli gyengesegnek tartjuk. Hogy a viläg egyes helyein milliök eheznek es szenvednek, senkit sem hat meg többe, elvegre a születes es haläl közti idöszak versenyszabälyok függvenye. a szereneses es az erejel fitogtatö termeszetes joga a javakban valö düskäläs; mert is mondjunk le vagyonunk akär legkisebb töredekeröl is az ehezök es kiszolgältatottak javära?! Az üldözöttek sanyarüsägät “politikai meggondoläsokkal” ütj el: nem lehet csak ügy häborük kockäzatät vällalni diktatüräk äldozatait megvedendö, meg { akkor sem, ha a szabadsag es emberi jogok egyetemes megvedese forog kockän. Különben is a mi szabadsägunk es a mi jogaink biztositva vannak... Amint azonban sajät jöletünket es kenyelmünket fenyegeti veszely, nem habozunk közbelepni. A magunk szämära minden követeles magätöl ertetödö, mäsoke azonban terhelö. Gyülölet, önzes es könyökles olyan tulajdonsägok, melyeket önakarattal meg lehet fekezni. Csakhogy napjainkban ezt az önakaratol csak elvetve lehet feifedezni. A mohamedän, zsidö, buddhista es mas' valläsok ugyanügy hirdetik a szeretetet mint a keresztenyseg. "A szeresd felebaralodat mint önmagadat” megtalälhatö az Öszövetsegben. a Koränban es Gotäma szerzetes (Buddha) Utak es Igazsägok cimü tanitäsäban. De a keresztenyseg minden idöben mas törvenyek eie es föle helyezte az Istennek kijärö diesöseget es az emberek közti szeretetet. A Karäcsony a keresztenyseg leg,na gyobb ünnepe es a szeretet ünnepe: Jezus annyira szerette az Isten kepmäsära alkotott földi haian dökat.hogy eletet äldozta ertük.Cserebe csak "dicsöseget az egben Istennek es szeretetet a Földön az embernek" kerte. Hänyan vagyunk manapsäg, akik a munkaban eltöltött nap utän szämadäst keszitünk önmagunkban, megköszönve Istennek rövid eletunk egy üjabb nappal valö megtoldäsät, az asztalunkra kerülü etelt es csalädi boldogsägot? Hänyan taläljuk fontosnak az embertärsainknak ki järö tiszteletet äs megbeesülest? Hänyan vagyunk, akik reggelenkänt mosollyal viszonozzuk a levälhordö postäs üdvözläset, ahelyett, hogy “läm, a disznö vidäm; persze ön is az lennek, ha ugyanazt a fizetesemelest kapnäm” forogna az agyunkban? Hänyan mutatunk megertest es szimpätiät alantasaink iränyäban, akik nem tudnak tülöräzni, mert beteg felesegük helyett nekik keil a gyerekek vacsoräjät megfözni, ahelyett, hogy “mi lesz ennek az ingyenelönek a legközelebbi kifogäsa a lazsäläsra?!” gyanüja sisteregne bennünk? Maupassant irta, hogy "...a gyülölet magväböl fakad a gyanakväs förmedvenye”. Ezek a napok a karäesonyi ünnepre valö läzas i käszü lödes jegyeben folynak. Ajändekokat väsärolunk, üdvözlökärtyäkat postäzunk, s ruhänkat tisztittatjuk, hogy makulätlan eleganciäval enekelhessük majd a templomban, hogy "...äs( bäkessäg a Földön az embemek". LOSONCZY LÄSZLÖ “Jöllehet a biblia a viläg legolvasottabb könyve, hatäsa hanyatlik. A karäcsony szelleme ket napig, a hüsvete egy napig, az äjtatoskodök kölcsönös szeretete percekig tart". — Montalloni biboros, a Vatikan udvarnoka. XXX Nemcsäk az amerikai földräszen, de szerte a nagyvilägban gombamödra szaporodnak az emberi jogok tiszteletbentartäsänak figyeläsäre äs kötelezö betartäsära alakitott szervezetek äs ällami bizottsägok (“Human Rights Committees and Commissions”). Müködäsük bevezetäse öta munkavällalöi kärdöiveken nem szabad megkärdezni, hogy häny äves a munkära pälyäzö, hogy melyik nemhez tartozik, hogy milyen fajü äs nemzetisägü es hogy milyen valläsü. Feltfehetö, hogy a bizottsägok öszinte szändäkkal, a diszkriminäciö meg fellelhetö nyomai eltüntetese ärdekäben teväkenykednek, s a munkaviszonyban a kor, nem, börszin äs nemzetiseg valöban nem lehet kizärö ok. De a valläs? Vajon miärt tiltjäk a bizottsägok a vaMäsra vonatkozö kerdäst? Kiväncsisägom kielägitäsäre megkerdeztem härom — Ontario, Manitoba äs a federälis — bizottsäg szövivöjetöl, hogy mi a magyaräzat a valläsra vonatkozö kärdest illetöen. A “valläs", — hangzott az egyöntetü välasz, — “szigorüan magänügy es az egyen privilegiuma. Nem helyänvalö, ha valakit zavarba vagy szegyenbe hozna valläsa bevalläsa." A magyaräzat nagyobb zavarba hozott mintha a megkerdezett a valläsom iränt erdeklödölt volna. Tenyleg vannak emberek, akik szegyellik valläsukat? Talän mert a sajät valläsukat “rosszabbnak ”tartjäk mint barätaikät vagy kollegäikät? Vagy egyszeruen ateistäk? — “Becslesek szerint mintegy ötszäzmilliö ateista talälhatö a nagyvilägban", — mondta szociolögus barätom, aki a spirituälis igenyeknek a mindennapi elelre gyakorolt hatäsa kutatöja es szakertöje. — "De ne hagyd magad megteveszteni ezzel szämmal. Mert a valösägban ennek csupän egy szäzaleka, vagyis ötmilliö ember meggyözödäses ateista A többiek csak lätszölag, a külviläg megtävesztesäre azok. Päldäul a Szovjetuniö es csatlösai ateistäi. Akik szabad idejükben istenhivök, melyen valläsosak es ketszeresen meaculpäzök, hiszen külsö ateizmusuk miatt ügy erzik, hogy ketszeresen keil bünboesänatärt könyörögniük.” Korunkban a valläs ugyanazt jelenti mint egy öltözet ruha: idönkänt magunkra öltjük, de többnyire elzärva tartjuk. A hetenkenti istentisztelet egy-kät örät vesz igänybe; az imäk mormoläsa es zsoltärok änekläse kenetteljes hangulatot teremt egyeseknäl az ünnepi vaesoräig, mäsoknäl a vasärnap dälutäni televiziös futballmärközäsek közvetitäsäig, megint mäsoknäl — ha minden jöl megy — a hätfö reggeli munkäba menetelig. A következö hat nap a megszokott rutin jegyäben zajlik: idöhajsza, pänzcsinäläs, manipuläciö es intrika, egymäsra äs egymäson valö taposäs az älläs megtartäsäärt, biztositäsäärt vagy a mindennäl fontosabb elömenetelärt. A rutin egyhangüsägät az otthoni problemäk füszerezik; a szämläk fizetäse, a häztartäs pänzügyi egyensülyänak fenntartäsa; az infläciö-ellenes strategia kidolgozäsa; a felesäg panaszainak meghallgatäsa, esetleg kivädäse; a gyerekek fegyelmezäse; a szomszädok häzibulijän a mosoly kikänyszeritäse es a szörakozäsi igänyeket tökäletesen kielägitö televiziö ähitatos figyeläse. Ugyan kinek van ideje az Istennek järö hälaadässal vagy holmi felebaräti szeretettel foglalkozni? Különben is, ez a vasärnapi templombamenetellel majd megoldödik... Voltak idöszakok hänyatott äletünkben, amikor a nemzeti vagy valläsi hovatartozandösäg bevalläsa äletkockäzattal järt. A hitleri rämkor- I szak idejän nem volt tanäesos valläsi vagy kulturälis hättärrel büszkälkedni, mikänt nem tanäesoa ma sem egyes orszägokban. De nyugaton, ahoi a hovätartozandösäg — az emlitett bizottsägok | szerint — egyäni privilägium, mi szüksäg van valläsi meggyözödäsünk eltitkoläsära? A viläg egyik räszän a fennällö diktatüräk miatt milliök valljäk magukat ateistänak lätük !fenntartäsa ärdekäben (jöllehet bensöjükben isakarnänak menni. Mert mint irtuk a konzervativokröl eppügy mint a liberalisokröl kiderült, hogy rosszul vegzik munkäjukat. Az egyik politikai hirmagyarazö szerint, a Szociäldemokrata (Üj Demokrata)Pärtnak olyan öriäsi eselyei van-! nak, mint meg sohasem volt. Velemenyünk szerint ez egy teves megällapitäs. Amikor ugyanis 8 hönapos parlamenti! idöszak utän a nagy hidegben' megint szavazni keil menni, az ätlagvälasztönak az erzese, velemenye nyilvän az: leszj ahogy lesz. de többsegi kormänyt akarunk. Valaki pröbälja mär rendbehozni az orszäg häztartäsät, es adjunk hozzäj mandätumot, ne hagyjuk, hogy ׳ kis pärtokra leadott szavazatok következteben az erök szetforgäesolödjanak. Ez nem okvetlenül politikai eleslätäst bizo-1 nyit. Nem is helyes, hogy valaki eszmektöl függetlenül, i kenyelmi szempontok alapjän szavaz, de •helves, nem helyes-( a többseg megiscsak ezi teszi. Mi az, amiben az orszäg hangulata egyertelmü? Trudeaut toväbbra sem szeretik. A 60-as evek vegenek lelkesedese nem fog feleledni. Viszont Joe Clarkot, akit nehäny hönappal ezelött ketkedessel, de megis szeretettel fogadtak, ma mär alig beesülik. Megerdemelte a sorsät: ez az ältalänos velemäny. S ebben a legfurcsäbbj az, hogy a költsegvetes kerdeseben - ami közvetlen bukäsät okozta— lehet, hogy igaza volt. Nines eleg idö a budget reszletes taglaläsära, de elkepzelhetö, hogy Crossbie pänzügyminiszter öszinten es tisztesseggel nezett szembe az orszäg! gazdasägi helyzetävel es azt mondta: tülsägosan jöl elünk, muszäj az eletszinvonalat csökkenteni. Tehät adöcsökkentesre tenyleg nem kerülhetett sor. A hiba inkäbb a korai igeretben volt. Mert most februärban a szavazö mär länyegesen keväsbä fog emlekezni arra, hogy annakidejen a liberälisok sem tartottäk be välasztäs igereteiket, mig a konzervativokat közvetlenül most kaptäk hazugsägon. Az elkövetkezendö hetekben nyilvän kialakul majd egy tisztäbb kep, de egyelöre a politikai helyzetmagyaräzök remälmainak vagyunk tanüi. Ki merne jösolni egy olyan välasztäsra, amiröl egy hettel ezelött megesküdött volna, hogy egyältalän nem lesz. Es ki merne velemänyt mondani arröl, hogy ha az alkalmatlannak bizonyult Trudeau gyöz, P2־ even belül ki veszi ät a miniszterelnöki szeket, vagy hogyha az alkalmatlannak bizonyult Joe Clark Gyöz, ügy 1-2 even belül van e a konzervativ pärtnak remenye, hogy megszabadul töle, es ha igen, ki veheti ät a helyät? Räadäsul kät härom hönappal a välasztäsok utän Quebec näpe is az urnäk elä järul majd, hogy näpszavazässal eldöntse: tagja kivän-e maradni a kanadai federäciönak vagy sem, s ha igen, milyen formäban. Tehät viharos hönapoknak näzünk eläbe äs nagy kär lenne, ha ez az Isten äldotta gazdag, szäp äs bäkäs orszäg toväbbra is olyan tempöban menne lefelä, mint aminek az elmült egy-kät ävben voltunk tanui. tudja, kire lehet, illetve kire keil a voksät leadni. A kanadai polgär meg ennyire sines könnyü helyzetben. A konzervativok pärt vezär nälkül, a liberälisok a mültban vezer volt pärt nelkül. E pereben pärtnelküli es vezernelküli alakulat, hiszen Trudeau mär koräbban bejelentette visszavonuläsät, viszont utödja mäg nines. S ügy tünik nem is lesz, s a vonakodö menyasszonyt megiscsak räveszik majd az esküvön valö reszvetelre, s ennek következteben elöfordulhat, hogy nemesak feleseg, hanem ismetelten dominäns äs boldog asszony lesz beiöle. Koräntsem akar ez jöslat lenni, nem mondjuk, hogy Kanada többsege az üj välasztäsokon biztosan a konzervativok eilen fordul. E pillanatban ezt senki nem tudja. Kanada tülsägosan nagy kiterjedesü orszäg ahhoz, hogy a közvälemeny hangulatät le lehessen merni. Az emberek hajlamosak arra, hogy azt fogadjäk el közvelemenykent, amit a sajät kis körükben hallanak. Hiäba hallunk meltatlankodäst mondjuk Toronto es Montreal etnik köreiben a konzervativ politika eilen. Ez meg koräntsem jelenti azt, hogy a preri tartomänyokban is ugyanügy ereznek az emberek. Söt. Igen valöszinü, hogy Ontario hatärätöl nyugatra a konzervativok ugyanügy lesöprik a terkepröl a liberälisokat, mint tavaly mäjusban. Mäs lenne a helyzet, ha Trudeau mär tävozott volna es valamilyen mäs, angolszäsz politikus vezetne öket a välasztäsi hareban. De ez nem igy lesz. Az, akinek legnagyobb eselye lett volna a tömegek bizalmät megszerezni, Turner, az egykori igazsägügyminiszter, visszalepett a pärtvezäri jelöltsegtöl, mig a mäsik eselyes, McDonald olyan 100 szäzaläkosan Trudeaunak a hive, hogy ezekben a zavaros idökben inkäbb ätengedi a primhegedüt volt fönökenek. Tehät hasonlö lesz a helyzet, mint mäjusban volt: a liberäiliberälis Quebec es a konzervativ Nyugat Kanada közötl vegülis az ontariöi szavazatok fogjäk eldönteni, hogy merre fordul az orszäg szekerenek rüdja. Milyen pontos ez a kep. Az orszäg szekerenek rüdja fordul, de csak ügy magätöl. Nem forditja senki, söt a kocsisok maguk sem tudjäk, hogy merre vetest a pariament elvetette es mivel egy ilyen fontos kärdes bizalmatlansägi szavazäsnak tekintendö, Clark benyüjtotta lemondäsät. Ebben a pillanatban a pärtok azon vitatkoznak: kinek a büne. hogy ilyen hamar üjabb välasztäsokra kerül sor. Ez a kärdäs-felteväs mär önmagäban mutatja az orszäg hangulatät. Az ältalänos välemeny ugyanis az: nem länyeges, hogy kinek van igaza, hogy az egyik rosszabb-e mint a mäsik, vagy a mäsik rosszabb־e mint az egyik, ez a välasztöt kevässä ärdekli. Mert mind a kettö rossz, ez kätsägtelen. De hogy került sor ilyen hirtelen kormänyvälsägra, amire senki sem szämitott? Minden lap |a Menora is) härom hettel ezelött mäg azt irta, hogy Trudeau lemondäsa a liberälis pärtvezärsägröl legaläbb egy ävre biztositja a konzervativok kormänyonmaradäsät. Aztän hirtelen kitört a vihar es bekövetkezett az, amire senki sem szämitott. A kormänyt leszavaztäk, holott senki nem akarta leszavazni. A legöregebb parlamenti rökäk sem emläkeznek ilyen zürzavarra. A döntö ülesen a liberälisok voltak a legjobban meghökkenve, amikor kiderült, hogy gyöztek. Ha tudtäk volna, hogy ezen a gyülesen megvan a parlamenti többsegük, valöszinüleg utasitottak volna nähäny kepviselöt, hogy maradjon otthon. De nem igy törtänt, s igy most keszülünk egy välasztäsra, aminek semmi ärtelme nines. Az biztos, hogy olyan kormänyt fognak välasztani, akira a lakossäg többsege nem szavaz. Februär 181־a a välasztäs napja. Ha a szavazäsra jogosultak 50 szäzaläka megjelehik az urnäk elött, az kitünö eredmeny lesz. Käpzeljük csak el, miesoda leikesedässel megy el akär a legközelebbi välasztöfülkeig mondjuk a winnipegi lakos, ha aznap äppen *40־ C fok hömerseklet lesz. Vagy milyen lelkesen megy kutyaszänozni a North- West territory szavazöja, ha äppen vad hövihar tombol, s a szavazökörzet alig 200 merföldnyire van. Meg a legenyhebb klimäjü Däl-Ontariöban sem nagyon mozdul ki valaki februär 18-än ha nem okvetlenül muszäj. Ilyen idöjäräsban csak kommunista välasztäst lehet csinäini, ahoi kötelezö a zäszlök alatt valö kivonuläs. De a kommunista välasztäson a kivezänyelt szavazö legaläbb Nyoic hönapon beliil ketszer vonul az urnäk eie Kanada nepe, hogy üj federal is parlamentet välasszon. Ez ev majusaban kisebbsegi konzervativ kormanyra szavaztak a polgärok, s ennek következteben üj miniszterelnök, Joe Clark keriilt az orszäg elere. A välasztök hangulata mär akkor is az volt, hogy a nagytehetsegü Pierre Elliot Trudeau 12 eves vezeteseböl elege volt. Kepessegeit ugyan senki sem vonta ketsegbe, de az emberek torkig voltak a nemtörödöm orszägvezetessel, a federälis kiadasok rohamos emelkedesevel es ezerl ügy veltek, hogy fiatal ellenfelenek meg kell adni a lehetöseget: mutassa meg mit tud. Tülsägosan nagy värakozassal ugyan nem neztek Joe Clark szemelyere, de a feleves müködes meg ennek a varakozasnak is alatta maradt. Clark nemcsak tehetsegtelennek es kapkodönak bizonyult, de apynyira önallötlan is volt, hogy az utolsö hetekben munkatärsai mär önällö velemenynyilvänitästöl is visszatartottäk. Egesz Kanadät bejärta a nemileg goromba, äm gyilkos hatäsü vice, mely szerint a tokioi csücsertekezleten (a kanadai küldöttsfeg tagjai egymäs mellett ülnek) Flora Mc Donald, a külügyminiszterno egyszercsak odafordul Clarkhoz s ezt mondja neki: Joe, te eresztettel ilyen rossz szagut? Mire Clark ijedten välaszol: Nem. Miert? Kellett volna? Csak a teljes kapkodässal magyaräzhatö, hogy a konzervativ kormäny egyetlen välaszläsi igeretet sem tartotta be. Az, hogy az izräeli követseg Jeruzsälembe valö äthelyezesetöl visszakoztak, tulajdonkeppen megbocsäjthatö bün. Itt a hiba inkäbb a meggondolatlan igerettel volt. Persze, ha mär megigertek, be kellett volna tartani ! nem erkölcsi szempontok miau, hanem azert mert kiderült, hogy a konzervativ iränyitäs alatt levö Kanada vedtelen az idegen orszägok diplomäciai zsaroläsäval szemben. Nagyobb baj, hogy a beigert adöcsökkentesekböl sem lett semmi. Mult heten pedig a Parlament eie terjesztettek a jövö evi költsegvetest, amelyböl kiderült. hogy a konzervativ kabinet az elkövetkezendö evekben meg nagyobb federälis költsegeket ällit be, mint azt a liberälisok tettek. A költseg-Aleg nehany jegy kaphatö a BNAI ZION NAGYVÄRAD tS KÖRNYEKE 1979 december 31-än tartandö SZIL VESZTERI BALJÄRA Az amerikai-izräeli Friendship House disztermeben. 136 Eiast 39th Street. New York City Coctail 9:30־t6l ll:30-ig Glatt kosher dinner I l-kor bor es pezsgövel Jerry Moskowitz äs continental zenekara Donation $35 - szemelyenkent. adöböl levonhatö Azonnal rezerväljon 10-ig Faragö Pälnäl, 35-15 84th Street, Jackson Hights N.Y. 11372 a VEZETÖSEG
