Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-12-15 / 785. szám
MENORA. * 1979 december 15. I*, oldal KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVÄN / Herczeg György es csalädja Kellemes Chanuka •• p Unnepeket kivanunk PERL HERMAN es MAGDA KELLEMKS CHANUKA UNNFPEKET KIVAN Noväk Jözsef D. T. Kohäri Jözsef D. T. FOGSOR KLINIKA 21B VAUGHAN RD. (St. Clair - Bathurst) 653-5369 CHANUKA UNNEPEKET KIVANUNK ELEK ZOLTÄN k.vok.vs/.orosz az Alien Pharmacy lulajdonnsa Kellemes Chanuka Unnepeket kivanunk Tiiske Meat & Delicatessen 533-3433 366 BLOOR STREET W. KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVAN Kelemen Leslie es Csalädja 3 BLUE FOREST DRIVE Kcliemes Chanuka Unnepeket kivanunk kidves Vendegeinek es Barätainak CONTINENTAL RESTAURANT MR. es MRS. JÖZSEF CSESZKÖ 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 es 531-Ü081 CHANUKA UNNEPEKET KIVANUNK LORNAL CONSTRUCTION LTD. tulajdonosai BARON ISTVÄN, DAISY es Csaladja KUN BE elete es haiäla sägät. a szociäldemokrata partban vegzett munkäjät. hadbavonuläsät. !916 märciusäban bekövetkezett hadifogsägät. 1917 tavaszän Kün ünnepi eikkben köszöntötte Oroszorszägböl a budapesti “Nepszaväban" (!.׳.) a februäri orosz demokratikus forradalmat. Kerenszky mellett tört päleät. s ignorälja Lenin "Äprilisi teziseit". amelyben az epp az Ideiglenes Kormäny eilen foglalt älläst. Tomszkböl. a hadifogolytäborböl 1918 januärjäban kerül Petrogrädba Kün. hogy ott a Hadifogoly Irodän forradalmi szervezökent központi helyen dolgozzon. Itt talälkozik Leninnel es itt lesz 1918 tavaszän a szociäldemokrata Künböl ..bolsevik,, es ,.internacionalista... Borsänyi reszletesen követi Kün ütjät Oroszorszägböl — Magyarorszägra. Megirja. hogyan szervezödött meg meg Petrogrädban 1918 märcius 24- en az Oroszorszägi Kommunista (bolsevik) Part magyar esoportja. melynek elnöke Kün Bela lett Hazaterese Magyarorszägra 1918 öszen azt a celt szolgälta hogy a Dunamedenceben is megvalösuljon a “Vilägforradalom”. Megfelelö mennyisegü penz es szöbeli instrukeiök feivetele utän 1918 november 4- en, a moszkvai Drezda Szällöban a hazateresre kijelölt magyarok formailag is kimondtäk a Kommunistäk Magyarorszägi Pärtjänak megalakuläsät. amely magät az akkor mär alakulöfelben levö III. Internacionälenak (Komintern} rendelte alä. Kün, mint Borsänyi i'rja. titokban er kezett meg az öszirözsäs Budapestre. Ket teljes hetig “illegalitäsban" maradt. Ennekoka egy Lenintöl kapott titkos küldetesben keresendö: Friedrich Adlert, az oszträk szociäl demokratäk megbeesült vezetöjet kellett volna a lenini kommunizmus szämära megnyerni, s ot a Komintern megalakitäsäba bevonni, Kün becsi üja nem vezetett sikerrel. Adler “kikosarazta" Lenint. Kün visszatert Budapestre, hogy a KMP-t megszervezze s annak hatalomrajutäsät elömozditsa. Erdekes s igen reszletes mindaz. amit a Kun-eletrajzban a KMP 1918-19-es törteneterö! olvashatunk. A szerzö szinesen irja le a pärt vezetöit. s nem tesz kivetelt azokkal sem. akik kesöbb, ügymond, “renegätokkä" vältak. Megtudjuk többek között, hogy a KMP inkäbb a “szäjäval” volt “nagy", semmint ‘‘tömegeivel". A legjobb esetben, ha 10.000 tagja volt a pärtnak — egy 20 milliö polgärt szämlälö Nagy- Magyarorszägon! Igy Künnak nem lehettek illüziöi, a KMP- nek parlamentäris üton vak> hatalomhoz jutäsähoz. A KMP nem is harcolt egy parlamentäris demokräciäert. a hatalmat eröszak ütjän, ügymond, “nepi forradalommal" akarta Kärolyiektöl elragadni s erre minden eszközt megfelelönek tartott. Borsänyi maga is bevallja. hogy a KMP 1919 januär-februäri követelesei minden reälis alapot nelkülöztek s valöban csak arra szolgältak. hogy demagögiäjukkal a kormänyzat elien hangoljäk a tömegeket. Kün külön harcot vivott a szociäldemokratäkkal is, akiket "osztälyärulöknak" tartott s akikkel szembeni gyülölete szinte haläläig kiserte. Igy került a sor az 1919 februär 20-i ügynevezett "Nepszava elötti csatära”. A KMP ältal uteära vitt több ezer ember a “Nepszava” szerkesztöseget megtämadta s csak azert nem volt kepes a szerkesztöseget összerombolni, mert az epületet rendörök es neporök (az SzDP fegyveres orsegeJ) biztositotta. Ki lött elöször? Borsänyi ügy tartja; hogy ezt ma mär nem lehet biztosan eldönteni. Csak a “csata” eredmenye ismeretes: több tucat sebesült es nyolc halott. Künnak. irja a szerzö, Folytatäs a következö oldalon A neves sväjci törtenesz, Jakob Burckhardt irja egyik müveben: megesik. hogy a Törlenelem elöszeretettel egy ember eletebe illetve eletmüvebe sürüsodik. Ügy hisszük. Kün Bela szemelye es tevekenysege alkalmas pelda e megällapitäshoz. Nevezett nemesak a magyar kommunista pärt lörtenetebe, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomba is beirta nevet. söt szemelye, neve egyben mindjärt programmot is adotL Elete nem volt mentes az ellentmondäsoktöl, a drämai fordulatoktöl. 1886-ban egy erdelyi közsegben. egy asszimilält zsidö közjegyzö fiakent született. Közepszerü videki szociäldemokrata üjsägiröböl a viläghäborü es az orosz hadifogsäg emelte ki s vezette el oda, hogy 1919-ben a Tanäcsköztärsasäg vezetöjeve, majd utäna hosszabb idön ät a moszkvai Kommunista Internacionäle (Komintern; egyik vezetö szemelyisege lehessen. Bukäsa fokröl fokra következett be. Hosszü hönapok politikai es közössegi elszigetelödese utän 1937 jünius 29.-en ejjel törtek rä a szovjet ällambiztonsägi közegek. Halälänak pontos ideje mäig tisztäzatlan, a Szovjetuniö päriäinak, a “nep eilensegeinek” kijärö sors värta: 1938 februär 23.-än letartöztattäk feleseget, majd länyät Ägnest es annak ferjet Hidas Antalt. Künne a “Guläg Szigetesoport" vilägäböl csak 1946 öszen került elö; länya, veje — megvältoztatott newel — koräbban. Hüsz even keresztül Kün Bela nevet a Szovjetuniöban (s ezek utän Magyar• orszägon is> rägalmakkal szörtäk be s a lelietöseg szerint — Oryyell stilusäban — a hivataios pärttörtenetböl (a szovjetböl epp ügy mint a magyarböl) is kiiktattäk. Csak 1956 tavaszän. a SzKP B 20. Pärtkongresszusa kereteben került a sor — többekkel egyetemben;— Kün Bela posthumus rehabilitäciöjära üjabb ket evtizednek kellett azonban eitelnie, amig Budapesten megjelenhetett az elsö. tudomänyos igenyü es reszletes Kün eletrajz. amely mindjärt a kezdetben “szelet vetett es vihart aratott"... A több mint 400 oldalas könyv — egy ..politikai eletrajz,, alcimmel — tiz evi munka gyümölcse. A szerzö, Borsänyi György. az MSzMP KB mellett müködö Pärttörteneti Intezet vezetö munkatärsa. törtenesz s több pärttörteneti monogräfia iröja. Aligha tevedünk. noha megällapitjuk. hogy Borsänyi alapos munkät vegzett. amikor igyekezett Kün Bela szemelyet es tevekenyseget az evtizedek alatt rärakodott — különbözö inditekü es politikai elöjelü — rägalmaktöl illetve legendäktöl megtisztitani. Hisz Kün eleteben sem tartozott a nepszerübb pärtvezetök soräba: politikai türelmetlensege. veszekedös. felfortyanö termeszete es nem utolsösorban dogmatikus gondolkodäsi mödja sajät pärtja berkeiben is nem egy ellenseget szerzett. Megnehezitette a kutatäsi munkät az a teny is. hogy a bibliogräfia szerzöje Kün moszkvai eveihez a szovjet pärt es ällami leveltärakat csak igen kis mertekben hasznälhatta. Valöjäban csak azokra az iratokra. jegyzökönyvekre tämaszkodhatott. amit neki a temakörrel kapcsolatban moszkvai kartärsai rendelkezesre boesäjtottak; vagyis Borsänyi mär eleve szelektält, cenzuräzott anyagra tämaszkodhatott. E tenyre a szerzö a könyv nem egy helyen rämutat, sajnälatät fejezven ki afelett, hogy hivatalos okmänyok hiänyäban az adott kerdeshez nem tud közelebbröl hozzäszölni, Kün Bela eletrajzänak het fejezete izgalmas es kevesbe vagy egyältaläban nem ismert reszleteket tartalmaz. Az elsö reszek bemutatjäk Kün ifjü-BAR ÄTAIKNAK ISMERÖSEIKNEK KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVÄNNAK Zitier Jänos, Rözsi, es Robert !x. 11 ■W” •' XX------VK-KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVÄN OPEN WINDOW BAKERY-------------Xtc=^xx=xx----- —XX ■ XX ■ XX ■ ־ MV XV Sft. ■ "י - ד י f. KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVÄN R0K0NAIKNAK, BARÄTAIKNAK ES ÜZLETFELEIKNEK GENERAL FURNITURE TULAJDONOSAI IRVING STERN es ANDREW MIKLOS 303 AUGUSTA AVL — 962-3731 KELLEMES CHANUKA UNNEPEKET KIVAN Sch wanz Jena es Sosa UNITED FURNITURE FACTORIES KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVÄN KEDVES VEVÖIKNEK, ROKONAIKNAK, ♦ BARÄTAIKNAK ES ISMERÖSEIKNEK is AI EGiSZ ZSIDÖSÄGNAK Deri Elemer es csolädja Holpert Arthur es csalddja 522 KING ST. W. Tel.:366-3951 3ae X« X«-----------xx—mxx----LXX-T—