Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-02-03 / 743. szám
10. oldal MENÓRA * 1979 februAr 3. Breuer Elsie (Régi olvasóim, akik már húsz éve hallják ezt az ismétlődő lemezt, sőt ismételt szavakat kérem, fordítsanak tovább és ne olvassák ezeket a sorokat.) Vannak dolgok amiértj szólnom kell, nem azért mert nincs más témám, hanem mert ez, úgy érzem, kötelességem. Sok-sok ezren érzik pontosan azt amit én érzek, de nem fognak tollat Nekem kell helyettük, értük is szólnom. Nemcsak ezeken a lapokon, nemcsak magyarul és nemcsak zsidóknak. Nem, én nem szenteltem a Vészkorszaknak életemet mint Simon Wiesenthal Bécsben vagy Tuvia Friedmann Izraelben, vagy mint Elie Wiesel a világ körül. Én rendes köznapi életet élek, de mivel az Isten képességet adott, hogy kifejezzem azt amit mások nem tudnak, vagy nem akarnak, nekem kell megtennem ezt. Újra, ismételten. Mint rendes köznapi életet élő ember, most. szép hóeséses estén sétálnom kellene, vagy J’ACCUSE... avagy: Az iró felelősége pihenve olvasnom, televíziót néznem, vagy tanulnom avagy békésen aludnom. De mindezt nem tehetem. Mert vendégeim vannak. Tele van kis lakásom. Apám néz rám, hátizsák a hátán, anyám szürke kabátjában a ködös hajnalon fogva kis öcsém kezét. Hugóm néz rám nagy ijedt szemekkel és ősz nagyapám. Nagynénik vannak itt és nagybácsik, unokatestvérek, csecsemők, felnőttek és öregek, egy egész nagy népes család. És barátnők, pajtások, osztálytársak a falunk tizenkét családja, mindannyian. Pár száz ember vesz itt körül, nem lehet pihennem. Ez a párszáz ember nem egyedül jött, hanem képviselni a többieket, hogy békésen pihenhessenek, mindannyian. A megfagyottak, az agyonlőttek, az élve eltemetettek, a gázbafultak, az éhenhaltak, a vízbe fúltak, az agyonvertek, az elégettek, az agyonkinzottak, az élveboncoltak. A megőrültek, az öngyilkosok, a gettók végelgyengültjei, a varsói hősök, a megalázottak, a megerőszakoltak. Az árván maradt anyák, az árva gyermekek, az özvegyek és a beteg életre ítéltek. Mind üzenetüket küldik nekem ezen az estén. Egy cikkre, illetve egy cikk végére esett tekintetem lapunkban. Munkatársunk, humoristánk Lajos bácsival beszélget “a régi szép időkről” megkérdezi tőle. hogy megelégedett és boldog-e itt az új hazában. A felelet igenlő. Az új kérdés, hogy hogyan volt, hogyan élt, milyen volt az élete mielőtt ide jött. “Még boldogabb, kedves öcsém, még boldogabb voltam". Cikkírónk helyesel: "Ez így is van rendjén. Lehetünk mi derék, becsületes, szorgalmas polgárai új hazánknak. de a régit, a Szülőhazát nem felejtjük el. Édes-bús emlékei vissza-visszatérnek, megszépítik a távoli, ködbevesző múltat..." A sorok olvasásakor erős ütést éreztem, fájdalmas ütést és a Szülőhaza édes-bús emlékeivel visszatért... Képek jöttek elém szédületes gyorsasággal. És mind a képek végén a refrén: emberek általában nem tagaáják meg, nem felejtik el és nem vetik meg szülőhazájukat, mint ahogv nem teszik ezt szülő anyjukkal sem. Hacsak valami renáellenes nem történik. Valami rendhagyó és borzalmas. Például, mikor az édes Haza, vagy Anya megtagadja, kitagadja, elárulja gvermekeit. A szülőföld, a haza szeretete ösztönös, természetes dolog. A táj, az illatok, a képek, a nyelv ami a bölcsőtől körülvesz bennünket: vérünkké válik. Az ember még évtizedek után is azokon a tájakon jár, azokat a képeket és embereket látja, mint régen. A nyelvnek, a szavaknak minden árnyalatát ismeri, úgy ahogy soha más nyelvet ismerni nem fog. Versek zenéje nem lesz hasonló egyetlen nyelven sem, soha. Az én és százezrek édes-bús emlékei a csúfolás, a gúnyos szavak 5-6 éves korban, megveretés .leköpdösés, megdobálás az utcákon gyermekek által. Megaláztatás, megvetés igazságtalanság az iskolákban tanítók, plébánosok, tanárok által. Miközben, bár izraelita vallásának, de magyarnak nőttünk fel. a haza szeretetében. Ciont emlegettük imáinkban és tanultunk zsidó történelmet, de a Haza, a létező haza az volt. ahol éltünk, ahol dédapáink is születtek és meghaltak. Dobogó szívvel vettünk részt iskolai, hazafias ünnepségeken s éreztük, hogy “áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell"... meg: “Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában..." meg Édesanya, édesapa, mondjátok csak. mi a haza?" Aztán jöttek a zsidótörvények. Hátizsákok... Sárga karszalagok... Apám és rokonok és barátok bevonultak... 1943 őszén csak öt százalék zsidót vesznek fel a közép- és főiskolákon... Olyan nehéz zokogva elveszíteni jövőt, terveket álmokat 15 éves' korban... Olyan nehéz kitagadottnak, kisemmizettnek lenni ártatlanul... Olyan rémületesen nehéz az első beszámolót hallani Bor munkatáborról, mielőtt még az életet tapasztaltuk volna... Vasútépítésről, bányamunkáról. éhségről, kikötésről, puskatusról, keretlegényekröl. magyar keretlegényekröl hallani... Új szavak, új fogalmak, mielőtt az ifjú élet szavai és fogalmai kitárultak volna... Az ember szédült az első alkalommal, mert nem tudta, hogy ez csak a kezdet még. A kezdet kezdete. Az ember nem sejthette, hogy míg büszkeség van és ökölbe szorított kéz és tűrés összeszorított fogakkal az még csak a kezdet; mert lesz idő, mikor az összezúzott, emberi mivoltukból megfosztott páriák már semmit sem éreznek, amikor már minden mindegy... Az ember szédült még az alkalommal is mikor az első híradást hallotta az ukrajnai, napokig mozgó tömegsírokról. Az ember gyomra felemelkedett és minden himbálózott körülöttem... És a vonaton körülöttem komoly, rendes paraszt asszonyok ültek közönyösen hallgatva amit én hallgattam. Aztán a németek bejövetele következett. Csendőrök jöttek apámért és társaiért. Ártatlan, becsületes, dolgozó emberekért, akik részt vettek a haza védelmében az első háborúban és a maguk korabeli falusiakkal tegező viszonyban voltak. A falu elöljárói, akik előző napon tudtak a .három ember elhurcolásáról, nem jöttek figyelmeztetni bennünket. Egy sem volt közöttük aki hozta volna a hirt. Bár úgyis hiába hozta volna. Bujdosás esetén az első ember feladta volna őket a tanyákon, a falvakban a hatalmas erdőségekben. Hiszen mindenki ismert mindenkit évszázadokon át Folytatás a 11 oldalon 410 Bloor St. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, Ízletes magyar készítésű FELVÁGOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk < a BALEGA család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.I). szállítunk. WAmmnuA ■ delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és meleg: büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely- Masaibani fogyasztásra.**************** Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket |532Eglinton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár „Egységes Kanadában valamennyien egyenlőek vagyunk” Egy valóban szabad társadalomban minden Kanadainak egyenlő lehetőségeket kell élvezni... egyenlő eszközöket az előrejutáshoz, az ország felvirágoztatásához, a saját és a közösség érdekei szem előtt tartása mellett. Kanadai Kormányunk következetes multikulturális politikáján keresztül támogatja és mozdítja elő az egyenlő lehetőségekhez való jogot. Multikultúrális programmok széles választékával, és kezdeményezéssel valósítja meg ezt a programmot, az üzleti élet bármely területén, valamennyi állami hivatalban, az igazságszolgáltatás terén, és hivatalos fórumok előtt. Kanada egyenlő lehetőséget biztosit mindenki számára, az egyén képességeinek és tehetségének megfelelően... előítéletek nélkül! Az Ön Multikultúrális Minisztere minden erejével azon van, hogy minden kanadai számára az egyenlő lehetőségek elvét megvalósítsa tekintet nélkül kultúrális hovátartozására. Minden igyekezetével azon van, hogy a Szövetségi Kormány politikája híven tükrözze a multikultura elvét. Kanadába a világ minden tájáról jöttek... és a bevándorlók mind magukkal hozták kultúrális hagyományaikat és képzettségüket. Ez teszi Kanadát igazán nagyszerű országgá. Kanada akkor válik egységes és demokratikus országgá, ha minden Kanadai — tekintet nélkül hovátartozására — egyenlő jogokat és előnyöket élvez. A Kanadai Kormány multikulturális politikája is bizonyítja, hogy egy egységes Kanadában valamennyien egyenlőek vagyunk. To present your views or to request information, write to: Multiculturalism Ottawa, Ontario K1AOM5 Multiculturalism egység emberi egyetértés által Honourable Norman Cafik Minister of State Multiculturalism L1 honorable Norman Cafik Mmistre d'État Multiculturalisme George Interiors Kárpitos bútorok^ szakszerű készítése és javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA.--TV .*.*.*•;.*ÓV . ► t *. .1 . i 984 O'Connor Drive j Tel: (416) 751-«277 Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY Í 111 m i n i n rtn'inii ^^fiaiTTTmTTTT^i^gg World Oelieatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bili Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesáruk, sütemények, Glóbus konzervek, l nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! \ Telefon: 651 - 0615
