Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-14 / 753. szám
26 oldal MENÓRA * 1979 április 14. HÉCZEY IVÁN: Tizenötször költözködött az elmúlt ötvenegy év alatt — és tévesen hinné a Nyájas Olvasó, hogy átlag három és fél évig lakott egy helyen. Az emigráció alatt jött csak gyakrabban rá a mehetnék — amiből az a tanulság, hogy a Szabad Világban könnyebb egyik országból a másikba költözni, mint lakást (pláne új lakást) kapni Magyarországon. Utolsó lakhelyét Los Angelesben azért adta fel, mert soknak találta a lakbért egymagában. Tehát új környéken, kisebb lakásért most majdnem ugyanannyit fizet — viszont nincs gondja arra, hogy mit is kezd egy félig-üres lakással. Természetesen elfelezték a berendezést, amikor elhatározták, hogy külön-kúlön élnek ezután. Amerikában csak akkor érdeklődnek feltűnően egy lakó iránt, mielőtt új lakásba készül: mennyit keres, tudja-e — vajh! — pontosan fizetni a horribilis lakbért a jövőben, van-e spórolt pénze a bankban? CÍMVÁLTOZÁS Magyarországon utólag kíváncsiskodott két detektív a házmesternél, amikor a Szabad Európa Rádió közölte 56-ban, hogy már Bécsben van. (Talán kellemetlenségük is lett a rendőrségen ebből, mivelhogy akkor még szigorúan tilos volt odahaza a Szabad Európát hallgatni...) Az a "költözködés" sem volt könnyű. Akkor nehezen hagyta ott azt a lakást — pedig tudta, hogy csak a nagyvilágban van számára hely. Egy fogkefét vitt mindössze magával és még az is fölösleges volt; senki sem láthatta menekülés közben őt fogat mosni a kukoricásban! Itt a földi javait előbb dobozokba rakta — nincs akkora bőrönd a világon, amelybe ennyi hamutartó belefér — és a határvadászok helyett attól félt, hogy a fiúk menet közben leejtik a zongorát. Az emlékek kérés nélkül is költöztek vele tovább. Vitte szívesen magával — hiszen csak szép emlékei vannak. Akkor sem kellene elfordítania a fejét, ha véletlenül a régi üres lakás felé vinné az autó, pusztán megszokásból. Magyarországra sem haragszik már régen — pedig nagyon megkeserítette a rendszer annál; 'dején az életét. Csak a szépre emlékezik, akár a régi sláger Pesten. Napsugaras nyári utazások fényképei költöztek át az új lakásba — és az Űr hangját idéző dedikálással került fel a polcra a Madáchkötet: "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!" 1962-ben, négy nappal egy premier előtt kapta Montrealban. Akkor már — vagy akkor még — szerették egymást... Szereti ezt az új utcát. Európa jut eszébe, ahányszor csak Kellemes Pészachi Ünnepeket kíván barátainak és ismerőseinek gallm »bén Kellemes Pészach Ünnepeket kívánnak barátaiknak és ismerőseiknek KLEIN LÁSZLÓ é s JUDIT 5 Old Sheppard >\\\\V\\\\V\\\V\\\S\V\WV\S\V5t\W\\\\VVNVVV\VV\\\\\«\V\W\V%3«««VVW\V\ BARÁTAINKNAK ÉS ISMERŐSEINKNEK BOLDOG PESZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK Collín László és Köti A Collin’s Jewellery tulajdonosai v FIRST CANADIAN PLACE Kellemes pészach ünnepeket kívánunk Vevőinknek, barátainknak, ismerőseinknek *>* köríti of üíntígueő &rt Saller? 418 EGLIIMTOIM AVE.W. Kellemes Pészach-i Ünnepeket Kívánunk Mr. & Mrs. GMtDOS MICHAEL UNITED FASHION végignézi az erkélyről. Francia vendéglőbe mehet a sarkon — kerti asztaloknál még késő este is ülnek emberek. Teniszezők ütik a labdát a szemközti ház tetején, szoknyák és zászlók lobognak a szélben. Nyitott ablakon át hangos zene szól és szép magas lány hozza délben a postát. A lakást egy függöny osztja ketté — így még konferálhat is a függöny előtt, ha kedve tartja. A mű-kandallóban este ég a láng és mű-hulí^mok kavarják nappal lenn a vizet, izzasztóba is mehet — ha éppen fogyni akar. A Gellértbe régen főleg pihenni járt a gőzbe egy-egy átmulatott éjszaka után — sehol nem lehetett olyan jót aludni, mint a kemény pádon reggel a Gellértben. Mielőtt zónát rendelt korsó sörrel a teraszon és frissen sült kenyereket vett hozzá a lánytól. Ilyen szempontból veszélyes ez az új környék: ott niegy el naponta kétszer a pék előtt! Karcsú sóskiflik kelletik magukat a polcon — eszébe jut, hogy gyerekkorában tejfölbe mártogatvá ette. És amikor kenyérért küldték, a nagy vekni vége rendszerint hiányzott már — mire felért. Ma is azt a részét szereti csak, ahol a ropogós teteje a lisztes aljával összeér... A képeket kell csak felaggatni még — és készen is van a költözéssel. Az "ölelkezők"-et Gy. Szabó Bélától kapta, amikor ötvenhatban Kolozsvárott járt. Rokonokhoz érkezett — alig látták: a Nemzeti Színházban ült folyton, ahol Mandragorával, Néma Leventével, szeretettel vették körül a színészek. És a magyar újság cikkeket íratott vele, hogy extra román valutához juttassa. Mert Budapesten az Erdélybe induló turistákat csak kis pénzzel eresztette útnak az állami bank... Kollegákkal közös fellépések élményét idéző fényképek, néhány plakát, első könyvének borítólapja; felkerül a falra mind. Az egyelőre még üres falak is benépesednek maid — a második könyvre is sor kerül — új plakát is készül bizonyára... Szöget kell még vennie — el ne felejtse! És mivel a kalapácsot nem nagy gyakorlattal kezelő ember, bízva bízik, amíg a képek akasztgatásával küzd — nem üt a szögek helyett gyakran a körmére... EGY GÖDÖLYE, EGY GÖDÖLYE... Egy gödölye, egy gödölye... Kél krajcárért vett apám egy gödölyét. — Jaj de szép, jaj de szép, de szép volt a gödike! Oly kedvesen hizelkedón simult apám ölibe! De egyszer csak jött a macska — gonosz macska — és felfalta a szegény kis gödölyét, mit apám oly olcsó áron vásárolt meg a vásáron. Szegény gödi, szegény gödi, szegény ártatlan, buta! — De a macska is rosszul járt, mert mikor már jóllakott, nyakoncsípte, megharapta a kutya. — Azután meg jött a bot. Bot megverte a kutyát és a haragos botot megégette az a tűz, amely fennen lobogott. Majd a víz jött hömpölyögve a tüzet, ü.jü ««i/i, , jjy' ,. -,u epiJZomjazo tehen pedig mind megitta a vizet. Busafejű, szelíd tehén, tarka volt a háta — jött a metsző s éles kését nyakszirtjébe vágta. De a sötét halálangyal erősebb volt nála, karonfogta a metszőt és vitte a halálba. S ki halálnál is erősebb s fényesebb, mint égazur, halálangyalt megbüntetni lángpallossal jött az Űr. Dicsértessék szent neve, dicsértessék a Mennybéli, ki a földi dolgok sorját bölcs igazsággal intézi! Egy gödölye, egy gödölye... Gyapjas szőrű ártatlanság, — bizony ma is lesnek reá, orv gonoszok, falánk macskák. Testvér támad testvér ellen, örök harcba, félelembe sodor bennünket az élet. . . — jaj annak ma, aki gyenge! Aki gyenge, aki gyáva, aki nem született hősnek... — mindig vádlott 6 és mindig az a bíró, ki erősebb. Veszett kutyák oldalognak, bot tesz itten igazságot, víz fohászt ja él a búzát, tűz pusztítja a világot. Embersorban, melyet az Űr élni szeretni, teremtett, éles kardok, puskák, ágyuk vágnak iszonyatos rendeti Üvölt a bűn szemérmetlen, néma az igazság szája, hull az élet, hull kegyetlen, áll a halál szörnyű bálja. Emberek, ti gonosz balgák, állatok és elemek, nem érzitek a hatalmát annak, aki fent lebeg, annak, aki Magasságos, Kegyelmes és Igazságos, aki sújtván is szeret? Ha haragszik, zeng villáma, ha mosolyog, női a búza, a gyengéket szánva-szánja. gőgösöket porrázúzza. ö kormányozza a földet, eget, napot, vihart, időt, Király, koldus mind egyforma felséges szent színe előtt, ö a bíró, igaz bíró, egyedül csak 6 Ítélhet, mert kezéből szóródik szét, sarjadzik ki minden élet. Boldog, aki útjain jár, boldog, aki Benne bízik, de — jaj! — aki ellene vét, megbűnhödik hetedízig. Tőle jövünk, Hozzá térünk, övé vagyunk élve-halva, ő a kezdet és ö a vég, ő az ómega s az alfa. ö az ura a halálnak, a metszőnek, a tehénnek, víz, tűz ,botnak és kutyának, macskának és gödölyének... Egy gödölye, egy gödölye... melyet apám két krajcárért, két krajcárért olcsó áron vásárolt meg a vásáron. Egy gödölye, egy gödölye... Autótulajdonos agyonlőtte a tolvajt — közönség tapsolt Ahogy azelőtt a Vadnyugaton ledurrantották a lótolvajokat — úgy lőtte le a 31 éves Jean-Louis Peysson, párizsi kőfaragó az autótolvajt, aki éppen el akart hajtani kocsijával. Az eskiidtbiróság felmentette a vádlottat, pedig nem cselekedett önvédelemből. A közönség tapsolt a felmentő Ítélet kihirdetésekor. „Egyszer már ellopták a szemetesvödrömet — védekezett Peysson a bíróság előtt. Jelentettem a rendőrségen azt felelték, hogy fontosab dolguk van, mint szemetesvödrök után kutatni. Ezekután vettem magamnak egy Coltot. Néhány nappal később este a televíziónál ült, amikor felesége bekiáltott a konyhából: „Jean-Louis, valaki babrál az autónál!” A nagyerejü kőfaragó kirohant az utcára és látta, hogy egy idegen beült a Peugeot-jába. Visszarohant a házba, fogta a forgópisztolyt, megállt hat méterrel az indulni készülő autó előtt: „Szállj ki!” és célzott. Az ismeretlen kapcsolt és gázt adott, a kőfaragó egyszer a levegőbe lőtt és kétszer a tolvajra. Az ember még kimászott az autóból, véresen dülöngélt, a járdára zuhant és meghalt. Egyik golyó a, nyaki fő-ütőerét szakította át. A halott egyik cigány-nemzetség tagja, amely autólopásokra specializálta magát. A felmentő Ítélet éles vitákat provokált jogászi körökben; az ügyészség felebbezést akar benyújtani. Kellemes Ünnepeket Kívánunk Dr. RADÓ KÁROLY és családja Kellemes Ünnepeket Kívánunk Dr. ANDREW MARTOSH és családja A CANADIAN JEWISH C0NG1 CENTRAL REGIÓ-JA Békés Boldog és kósher SZABADSÁGÜNNEPET kíván Canada zsidóságának és külön a magyar zsidóságnak Milton Harris ^ér Andor: 365 Adelaide St. W.
