Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-02-24 / 746. szám

1919 Mraár 24. • MENÓRA 7. oldal A Bécsi Magyar Híradóból vettük át az alábbi összeállítást, amit a Magyar Jogászok Világszövetsége évfordulója alkalmából bocsátott közre. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának az Em­beri Szabadságjogoknak kivonata ez. Világosan kitűnik belőle nemcsak az, hogy a laza fogalmazású okmányt minden rendszer úgy értelmezi, ahogy akaija, de az is, hogy a Szovjetunió és blokk­jának országai még a saját maguk által elfogadott emberi szabad­ságjogokat sem tartja tiszteletben. AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES KIÁLTVÁNYA (Közzéteszi a Szabad Magyar Jogászok Vi­lágszövetsége alapításának 25. évfordulója alkalmából) Minthogy az emberiség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése az alapja a szabadságnak, igazságosságnak és a világbékének, minthogy az emberi jogok megvetése és semmibevevése oly barbár cselekedeteket ered­ményezett, amelyek felháborították az embe­riség lelkiismeretét és egy oly világ eljövete­lét nyilvánították ki minden ember leg­hőbb óhajának, amelyben az emberi lények szólás- és vallásszabadságot élvezzenek és félelemtől és nélkülözéstől mentesen éljenek, minthogy lényeges, hogy a törvény uralma védje meg az emberi jogokat, nehogy az ember utolsó lehetőségeként a lázadás eszközéhez kényszerüljön folyamodni zsarnokság és el­nyomás ellen, minthogy lényeges a nemzetek közötti ba­ráti viszonyok előmozdítása, minthogy az Egyesült Nemzetek népei az Alapokmányban újra megerősítették hitüket az alapvető emberi jogokban, az emberi sze­mélyiség méltóságában és értékében, valamint a férfi és nő egyenlő jogaiban és elhatározták, hogy előmozdítják a társadalmi haladást és a magasabb életszínvonalat nagyobb szabadság mellett, minthogy a tagállamok kötelezték magukat, hogy az Egyesült Nemzetekkel együttműköd­ve megvalósítják az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes tiszteletének előmozdí­tását és megtartását, minthogy e jogok és szabadságok közös meg­értése a legnagyobb fontosságú e kötelezett­ség megvalósításához, Ezért tehát a KÖZGYŰLÉS kihirdeti az Emberi Jogoknak ezt az Egye­temes Kiáltványát, mint egy közös vívmány irányadó mértékét az összes népek és nemzetek részére avégből, hogy minden egyén és minden társadalmi szerv, állandóan szem előtt tartva e Kiáltványt, törekedjék tanítással és nevelés­sel előmozdítani e jogok és szabadságok tisz­teletét, valamint fokozatos nemzeti és nemzet­közi intézkedésekkel biztosítani ezek egyetemes és hatékony elismerését és megtartását mind a tagállamok népei, mind a fennhatóságuk alatt álló területek népei között. 1. Műiden emberi lény szabadnak, méltó­ságban és jogokban egyenlőnek születik. Fel van ruházva értelemmel és lelkiismerettel és embertársa iránt a testvériség szellemében kell cselekednie. 2. Mindenkit megillet e Kiáltványban köz­zétett valamennyi jog és szabadság minden olyan megkülönböztetés nélkül, mint a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb felfogás, nemzeti vagy társadalmi szár­mazás, vagyoni helyzet, születés, vagy egyéb állapot. Nem tehető továbbá semmiféle megkülön­böztetés az illető ország vagy terület politikai, igazságszolgáltatási, vagy nemzetközi állapota alapján, amelyhez egy személy tartozik, akár független ország vagy terület legyen az, akár gondnokság alatt álló, önkormányzat nélküli, vagy függetlensége bármely módon korlátoz­va legyen. 3. Mindenkinek joga van az élethez, szabad­sághoz és a személyes biztonsághoz. 4. Senki sem tartható rabszolgaságban vagy szolgaságban, a rabszolgaság és a rabszolga­kereskedelem minden fajtája tilos. 5. Senki sem vethető alá kínzásnak, vagy kegyetlen, embertelen és lealázó bánásmód­nak, avagy büntetésnek. 6. Mindenkinek mindenütt joga van szemé­lyének törvény előtti elismerésére. 7. Mindenki egyenlő a törvény előtt és jogo­sult bármely megkülönböztetés nélkül a tör­vény egyenlő védelmére. Mindenki egyenlő védelemre jogosult e Kiáltvány megszegé­séből folyó bármilyen megkülönböztetés ellen és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló szándékkal szemben. 8. Mindenkinek joga van az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogvédelmére az alkot­mányban vagy a törvényben biztosított alap­vetőjogokat sértő cselekmények esetén. 9. Senki sem vethető alá önkényes letartóz­tatásnak, fogvatartásnak, vagy száműzetésnek. 10. Mindenki teljes egyenlőséggel jogosult, hogy független és pártatlan bíróság igazságo­san és nyilvánosan meghallgassa jogainak és kötelezettségeinek, valamint az ellen emelt bármilyen bűnvádnak meghatározása végett. 11. (I) Bárki akit bűntettel vádolnak, jogo­sult, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnössége a törvénynek megfelelően nyilvános tárgyaláson be nem igazolódott, ahol a védelemhez szükséges összes biztosí­tékok megvoltak. (2) Senki sem tekinthető bűnösnek valamilyen bűntett miatt, vagy bármilyen cselekmény vagy mulasztás következtében, amely nemze­ti vagy nemzetközi jog szerint nem volt bűn­tett akkor, amik'', azt elkövette. Nem szab­ható ki súlyosabb büntetés sem, mint az, amely a bűntett elkövetésekor alkalmazható lett volna. 12. Senkinek a magánélete, családja, otthona, vagy levelezése nem tehető ki önkényes beavat­kozásnak és senki sem támadható meg becsü­letében vagy jóhírében. Mindenkinek joga van a törvény védelmére ilyen beavatkozás vagy támadás ellen. 13. (I) Mindenkinek joga van a szabad moz­gásra és tartózkodásra minden egyes állam hatá­! rain belül. (2) Mindenkinek joga van bármely országot elhagyni, beleértve a sajátját is és visszatérni hazájába. 14. (1) Mindenkinek joga van más országok­ban az üldözés elől menedéket keresni és találni. (2) E jog nem vehető igénybe nem-politikai bűncselekményekből, vagy az Egyesült Nemze­tek céljaival és elveivel ellentétben álló csele­kedetekből természetesen következő vádak esetén. 15 (1) Mindenkinek joga van egy állampol­gársághoz. (2) Senki sem fosztható meg önkényesen állampolgárságától és nem tagadható meg tőle az a jog, hogy megváltoztassa állampolgársá­gát. 16. (1) Felnőtt férfi és nő, bármilyen faji, nemzetiségi, vagy vallási korlátozás nélkül jogosult házasságot kötni 'és családot alapí­tani. Egyenlő jogok illetik őket a házasság­­kötés tekintetében, a házasság alatt és annak felbontásakor. (2) Házasság csak a házasulandó felek szabad és teljes beleegyezésével köthető. (3) A család a társadalom természetes és alapvető egysége és jogosult a társadalom és az állam védelmére. 17. (1) Mindenkinek joga van a magántulaj­donra saját személyében és másokkal együtt. 92) Senki sem fosztható meg önkényesen tulajdonától. 18. Mindenkinek joga van a gondolat, lelki­ismeret és a vallásszabadságra, e jog magában foglalja a vallás vagy hit megváltoztatásának szabadságát és azt a szabadságot, hogy akár egyedül, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy nem nyilvánosan kinyilatkoztassa vallá­sát vagy hűét tanítással, gyakorlással, imád­sággal és szertartással. 19. Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságára, e jog magában foglalja a háborítatlan véleménnyilvánítás szabadságát, valamint a híreknek és eszméknek bármely módon és a határokra való tekintet nélküli keresését, átvételét és közlését. 20. (1) Mindenkinek joga van a békés gyü­lekezés és egyesülés szabadságára. (2) Senki sem kényszeríthető, hogy valamely egyesüléshez tartozzék. v 21. (1) Mindenkinek joga van, hogy akár közvetlenül, akár szabadon választott -képvi­selők utján résztvegyen országa kormányza­tában. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy I országa közszolgálatában alkalmazzák. (3) A nép akarata legyen a kormányzat te­kintélyének alapja, ezt az akaratot időszakos és valódi választások fejezzék ki, amelyeket általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szabad választási eljárással kell megtartani. 28. Mindenkinek mint a társadalom tagjának, joga van a társadalmi biztonsághoz és igénye van a nemzeti törekvéseken és nemzetközi együttműködésen keresztül minden egyes állam szervezetéhez és erőforrásaihoz képest, emberi méltósághoz és egyénisége szabad ki­­fejlesztéséhez elengedhetetlen gazdasági, társa­dalmi és művelődési jogokra. 23. (1) Mindenkinek joga van dolgozni, alkalmazását szabadon megválasztani, valamint joga van igazságos és kedvező munkafeltételek­re és a munkanélküliség elleni védelemre. (2) Mindenkinek joga van egyenlő munkáért egyenlő fizetésre mindennemű megkülönböz­tetés nélkül. (3) Mindenki aki dolgozik, jogosult igazságos és kedvező díjazásra - szükség esetén kiegé-1' szítve a társadalmi védelem egyél»'eszközei­vel - amely biztosítja sajátmaga családja részére az emjberi , méltóságnak, megfelelő „ (4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelme céljából szakszervezeteket alapítani és azokhoz csatlakozni. 24. (1) Mindenkinek joga van sajátmaga és családja egészségének és jólétének megfelelő életszínvonalra, beleértve élelmezést, ruház­kodást, lakást, orvosi ellátást és egyéb szük­séges jóféti szolgáltatásokat, valamint a bizto­sítási jogát munkanélküliség, betegség, munka­­képtelenség, özvegység és öregkor, vagy megél­hetésének önhibáján kívül'bekövetkezett elvesz­tése esetében: (2) Anyaság és gyermekkor különleges gon­doskodásra és támogatásra jogosult. Minden gyermeknek, akár házasságban, akár házassá­gon kivül született, egyenlő társadalmi védelmet kell élveznie. 26. (1) Mindenkinek joga van az iskolázta­táshoz. Az iskolai oktatás legyen ingyenes, legalábbis az elemi és alapfokozatokban. Az elemi iskolai oktatás legyen kötelező. A mű­szaki oktatást és a hivatásra való nevelést általánosan hozzáférhetővé kell tenni és a felsőbb oktatás mindenki számára egyenlően elérhető legyen az érdem alapján. (2) Az oktatás az emberi személyiség teljes kifejlesztésére és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének megerősítésére irá­nyuljon. Mozdítsa elő az összes nemzetek, faji és vallási csoportok között a megértést, tü­relmet és barátságot és támogassa az Egye­sült Nemzeteknek a béke fenntartására .irányuló tevékenységeit, (3) A szülőknek elsőbbségi joguk van, hogy megválasszák, milyenfajta oktatásban része­süljenek gyermekeik. 27. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon résztvegyen közössége kulturális életében, hogy élvezze a művészeteket és részesüljön a tudományos haladásban és annak áldásaiban. (2) Mindenkinek joga van mindazon tudo­mányos, irodalmi vagy művészi teljesítmény­ből eredő erkölcsi és anyagi érdekek védel­mére, amelyeknek ő a szerzője. 28. Mindenki jogosult egy olyan társadalmi és nemzetközi rendhez, amelyben a Kiált­ványban közzétett jogok és szabadságok töké­letesen megvalósíthatók. 29. (I) Mindenkinek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges az egyéniségének szabad és tejles kifejlesztése. (2) Jogainak és szabadságainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyeket a torvény határoz meg kizárólag abból a célból, hogy biztosítsa mások jogainak és szabadságainak megfelelő elismerését és tiszteletét és hogy kielégítse a demokratikus fáradalomban a kózcrkolcs, közrend és az általános jólét jogos követelményeit. (3) E jogokat és szabadságokat semmilyen esetben sem szabad az Egyesült Nemzetek cél­jaival és elveivel ellentétesen gyakorolni. 3). Semmit sem lehet e Kiáltványban úgy értelmezni, mintha az feljogosítana bármely államot, csoportot, vagy személyt olyan tevé­kenység kifejtésére, vagy olyan cselekedet vég­hezvitelére, amelynek' célja a Kiáltványban közzétett bármelyik jog vagy szabadság meg­semmisítése. JÓVÁHAGYTA AZ ENSZ KÖZ­GYŰLÉSE 1948. DECEMBER I0.-ÉN) FODOR ANDRAS: Levél egy komputerhez Tisztelt Asszonyom, Ne csodálkozzék, hogy kitaláltam, melyik nemhez tar­tozik. Persze, ez csak fel­­tételezés. Mert attól függetlenül, hogy számító és érzés nélküli, nagyon fontos állást tölt be, amely semmiféle fizikai mege­rőltetést nem igényel. Ideális pozíció a Női Egyenjogúság nevében, amely mozgalom már régen túljutott az egyenjogúság rubikonján és jelenleg az egyed­uralom felé tör. Azt is tudom, hogy nyugodtan szidhatom magát, úgy sem érti meg, mert semmiféle érzelemre nincs érzéke, úgy is mondhatnám, hogy nincs beprogramozva. Ha ronda dögnek nevezem magát, sokkal kevesebb izgal­mat keltek nyomtatott elektro­mos köreiben, mintha azt állí­tom. hogy kétszer kettő öt. Az emberiség nagyon intel­ligensnek tartja magát, mert kitűnő emlékezőtehetségével mindenre emlékezik, amire megtanították. Ennek ellenére, véleményem szerint egyike a legprimitivebb gépeknek, amit mi. férfiak létrehoztunk, mert tulajdonképpen csak két szót ismer: igen vagy nem. Ez az. amiből az egyéniségét felé­pítették. Két szó. A többi csak emlékezóképesség. Ha megkér­dezem magától, mennyi kétszer kettő, villámgyorsan végigmegy az összes kézenfekvő lehető­ségeken. Kétszer kettő? Egy? — nem. Kettő? - nem. Három? — nem. Négy? — igen.így működik az ön tisztelt elektro­mos agya. miközben maga szét­terpeszkedik egy tiszta, kellemes irodahelyiségben és köztisztelet­ben tölti el napjait anélkül, hogy a kisujját megmozgatná. A láthatatlan gépirónő, aki legé­peli a választ, talán nem is nő, hanem férfi, rabszolga, aki csak láthatóvá teszi a maga igen­jeinek és nemjeinek a végered­ményét. Tipikus férfisors. Szol­gálni a nőt, olyan átlátszó kifejezésekkel, mint “család­­fenntartó" vagy “gavallér" vagy "udvarló" vagy mit­­tudoménmi. A modern házasságok munkamegosztása szinte ideális. A házaspár mindent közösen csinál. Együtt takarítanak, együtt mosogatnak, együtt keresik a mindennapi kenyeret. De, ha egy nehéz ládát kell megemelni, az a férfi dolga. A nők között kevés a bányász, még kevesebb a bútorszállító, de annál több a miniszter és igazgató. A női egyenjogosí­­tásért folytatott harc azzal kez­dődött. hogy szavazati jogot akartak. Ma már ott tart, mint minden más forradalom: elvenni azoktól, akiknek van és szétosztani azok között, akiknek nincs. Csupán árnyalati különb­ség az, hogy nem vagyon szét­osztásáról, föld felosztásáról van szó, hanem állásfelosz­tásról. Bocsásson meg, hogy kicsit szabadjára eresztettem érzé­seimet, de én nem vagyok komputer, én tudok haragudni, gyűlölni, szeretni és alkalom­­adtán zavarbajönni. Nem úgy, mint maga. Maga nincs be­ütemezve ilyen gyenge, bizony­talan dolgokra. Hogy tudná megérteni a maga tévedhetetlen áramköreivel, hogy valakit, lehet szeretni és egy kicsit gyűlölni is, hogy az ember rendszerint arra haragszik, akit szeret és a legkedvesebb család­tagok tudják az embert a legjob­ban idegesíteni. Maga ezt sohasem tudná megérteni, mert erre a kérdésre is csak kétféle választ tud adni. Igen vagy nem. Szeretem, vagy gyűlölöm. A kettő együtt maga szerint nem lehetséges. Ha pedig valaki zavarbajön, az maga szerint valami súlyos betegség. Mert. ha egy komputer zavarba jön, az javításra szorul. De hát ideje, hogy rátérjek levelem céljára. Az eset tavaly történt. Autóbiz­tosításom akkor jár le. amikor a telet éppen Floridában töltöm. Nem szeretek autóbiztosítás nélkül szaladgálni, ezért mielőtt elutaztam, telefonáltam a bizto­sítónak, s közöltem vele mi a helyzet. Megállapodtunk abban, hogy előre elküldöm az összeg felét és ajawkor visszatérek szabadságomról és megkaptam a számlát, rendezem a másik felét is. A biztosítási ügynök azonban vagy elfelejtette közölni megállapodásunkat a kompúterrel, vagy nincs vele beszélő viszonyban. A követ­kező hónapban kaptam egy levelet a komputertől, amelyben megterhelt a ki nem fizetett összeg kamatával. Még azt sem mondhatom, hogy a komputer tévedett, mert hiszen ez a köte­lessége. Felhívtam az ügynököt, aki azt mondta, ne törődjek vele. Ettől kezdve minden hónapban kaptam egy felszólító levelet a kamatról és a kamatok kamatjáról. Már régen elfelej­tettem, hogy autóbiztosításom van és még mindig kaptam a leveleket, egyre magasabb kamatot követelve a ki nem fizetett kamatokért. De hát én nem vagyok komputer, ezért a végén méreg­be gurultam és elég kellemetlen hangon közöltem telefonon az ügynökömmel, hogy ha nem beszél értelmesen a kompu­terrel, jövőre máshoz megyek a biztosításommal. — Ne hülyéskedj — mondta az ügynök finomkodva. — Tudod, milyen nehéz ezt a kamatot töröltetni a kompu­terrel? Nem tudom, milyen nehéz. Még ma sem tudom. Csak azt tudom, hogy szegény ügy­nökömnek fizetni kellett azért, hogy a komputer törölje köve­telését velem szemben. Mert kamat törlésre nem volt be­ütemezve. Ugyanez a helyzet a credit-kár­tyákkal is. Az önző komputer minden számlára rágépelted a rabszolgájával azt. hogy postás sztrájk esetén bármelyik bank­ban kifizethetem adósságomat. De egyetlen szót sem szól arról, mit tegyek, ha éppen szabad­ságon vagyok, amikor a számla megérkezik és nincs, aki a postát utánam küldje. Ha egy gondolkodó lény kezelné ezeke' a dolgokat, rögtön látná, hogy a terhelések Floridából jönnek, tehát biztosan nem vagyok ott­hon. Sajnos azonban az a gyanúm, hogy még ha látná is ez a gondolkodó lény. hogy mi a helyzet, nem törődne vele. Mert a gondolkodó bürokraták sokszor rosszabbak a komputernél. Szabály az szabály... u R ÓRÁBAN* Ha a világ bármely tájáról Európába, Münchenbe érkezik igen kedvezően vásárolhat, vagy bérelhet AUTÓT 8ENK0NEL Tulajdonos: Dr.Benkő Zoltán. * Minden európai kocsi kapható! Rendelésre: MERCEDES és egyéb európai kocsikat is azonnal szállítunk Kanadába. Kivándorlás esetén a kocsi vámmentes Ka­nadában! Autóbérlésnél sem kilométerpénzt, sem napidfjat nem számolunk.Magyarországi rokonoknak, vagy ismerősöknek ajan­­dék-kocsikat kedvezményesen szállítunk. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Elhozzuk a repülőtérről, szállodáról gondoskodunk. * LEVÉLCÍM: Dr.Benkő’ Zoltán * München 1, POBox.144. W.Germany.Telefon: (089) 28 88 94 (lakás és üzlet) A World Travel Service Ltd. örömmel értesíti ügyfeleit, hogy Susan Erdős (a Kennedy Travel Bloor St.-i irodájának volt managere) 1979 január 1-től „Vice President Sales” minőségben csatlakozott irodánkhoz, ahol megalapítot­ta a magyar osztályt. UTAZÁSOK INTÉZÉSE, CHARTERGÉPEK, ROKONOK KIHOZATALA. I K K A ÁTUTALÁSOK Szeretettel várja látogatásukat! 258 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. M5T 1R7 telefon: 979-2171 World Oelicatessen 557 St. Clalr Ave. W. Toronto (Bili Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesárúk, sütemények, Glóbus konzervek, l nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 „Toronto legjobb mag var hizikosztja írja a Daily Star és a Globe and Mail HA JÓ IIÁ/.IKOSZTOT AKAR ENNI -istauram ómo»«* BA KELL MENNI j) PÉNTEKEN: halászlé, tiiróscsusz.a. SZOMB ATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos:Mr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 410 Bloor St. \N. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete.Ha jó, Ízletes magyar készítésű FELVÁ­GOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeret­ne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk a B A LÉG A család Parkolás az üzlet mögött Kanada,területére C.O.D. szállítunk. George Interiors Kárpitos bútoro szakszerű készítése cs javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. 984 O'Connor Tel: (416) 751-^277 Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY BAR-MICVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, fleuUf "pírniát -« 387 Spadina Ave., Telefon: 979-2177 Lakás: 225-0242. PATACSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipók raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portókőltséggel együtt elüre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import német gydgybetétes nfli és férfieipok extra széles lábakra isi 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Telefon: 533-8122

Next

/
Oldalképek
Tartalom