Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-02-10 / 744. szám

Second class mail registration No. 1373. CANADA m ' ll men d en ,Mr.August J.Molnár d Box lo34 ■ Brunswick, New Jersey o39o3 New U.S.A U.S.A. Second class mailpaid at Flushing N.Y. 11351 Di.No. 104970 HZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA RUBIN FERENC Egy rövid hét megváltoztatta a világtörténelmet. Arbatov. Brezsnyev külpolitikai tanács­adója. atomháborúval fenyeget. Az olajgazdag Iránban percről percre bontakoznak ki egy polgárháború körvonalai. Washingtonba egy messze föld­ről jött kis emberkének kell el­jönnie, hogy felrázza az alvó kormányt és rámutasson a szovjet veszélyre. Az egyensúly mérlege inog. a világúrkutatás korában már megszokhattuk, hogy nemzetek vezetői Washington szinpadát hasz­nálják fel politikai harsonának. Hruscsov, Szadat, Husszein után talán a legügyesebben használta fel a televízió kép­ernyőjét Teng, Kína helyettes miniszterelnöke, ki mágneses mosolyával, elragadó humo­rával rövid pár nap alatt az Egyesült Államok ünnepelt vendége lett. Most már meg­értjük, hogy e kis fehérharis­­nyás. Mao egyenruhájú ember­ke hogyan vállalhatta egy­maga, hogy egy közel egy­milliárdos, szellemi és anyagi nyomorban élő, teljes századdal visszamaradt népet a maoi el­szigeteltségből a nyugati kultúra és technológia ösvényén keresz­tül, a modern huszadik század­ba vezessen. Nagyon is meg­értjük Arbatov aggodalmát és nem lepődünk meg a Kreml falain belül kitört pánikon sem. Szinte hihetetlen, hogy e 74 éves, de 60-nak sem látszó, rugalmas energiájú emberke mit ért el rövid pár hónap lefor­gása alatt. 120,000 jól felszerelt katonája áll "az Orient Kubá­jának", Vietnamnak határán, hogy megtorolja annak kam­bodzsai betörését. Japán húszmilliárd dolláros beruházást vállalt országában, Washington utasnélküli űr­hajókkal látja el, melyek segít­ségével kifürkészheti a szovjet katonai titkokat. Anglia repülő­gépeket. Franciaország fegy­vereket szállít Kínába. Ezek után nem csoda, hogy Arbatov felveti egy megelőző háború rémét, mely egy atomkorszak­ban végzetes tragédiává nőheti ki magát. Persze ezzel a Szovjetunió is tisztában van. s részéről az atomfenyegetés csupán ijesztésre szánt propa­ganda. A kis mosolygó kínai közben nyugodtan gyarapítja jegyzeteit a Ford automobil­gyárról, modern farmokról, a 747-es Boeing gépekről, melyekből hármat már megren­delt, a legmodernebb automata gépekkel berendezett gyárak egész soráról és a Lyndon John­son világűrkutató központról. Szegény Brezsnyevnek szinte lehetetlen feladattal kell meg­küzdenie. ha amerikai útja alkalmával el akarja majd ködö­síteni Teng tévé- és brilliáns sajtó sikereit. Teng már nem fiatal ember. Lehet, hogy utódja, moderni­zálási terveit ugyanolyan papír­foszlánnyá fogja aprítani, mint azt ő tette Mao kulturális for­radalmával. S akkor az USA ugyanott állna többmilliárdos beruházásával, mint most áll Iránban. Ez azonban a kínai nép szinte forradalmi lelkese­déséből ítélve majdnem lehetet­lennek látszik. E nép, mely ár­vizekkel, éhséggel és szárazság­gal küzdött, gépesítésben és tudományban 40-50 évvel áll a művelt nyugat mögött. Termő­földjeit még mindig kézierővel műveli, s közoktatása egy műveltségben elmaradott kor­osztályt termelt. Hadserege TÖRTÉNELMI PERCEK néhány atomfegyverrel, divat­jamúlt repülőgéppel, tankkal és hadihajóval van felszerelve. Teng terve szerint Kína ipari és mezőgazdasági gépesítése már a következő két év folyamán nagy lépésekkel halad majd előre. Az ezután következő öt évben 120 új modern gyár épül. 1985 és 2000 között már képes lesz komputerek és elektronikus berendezések előállítására, s népét már közfogyasztási cikkekkel is elláthatja. A nyugati invázió megindult, s azt nehéz lesz fel­tartani. Ez évben már egymillió külföldi látogatására készül fel az ország. A ruházat modernizálásara nem kisebb szakembert, mint Pierre Cardint szerződtették. A múlt hét folya­mán már megérkezett az első Coca-Cola szállítmány. A fran­ciák, hírközlő űrtérállomások felállításán dolgoznak és nukleáris erőtelepeket építenek az országban, a japánok acél­gyárakat létesítenek, a svédek új vasúti síneket raknak le a szál­lítások gyorsítására, a dánok kikötőket építenek. A kínai gyermekek és felnőttek lázasan tanulnak angolul. Kezdetleges televizió-adóik az amerikai és japán technológiáról mutatnak be filmeket. Ha elképzeljük, hogy néhány évvel ezelőtt a kapitalista gazdasági élet össze­omlásáról cikkeztek a kínai lapok, úgy érezzük, hogy e nép most mély téli álmából éb­redezik. E benyomásunk csak erősödik, mikor faliújságaikon az amerikai demokráciát éltetik. Carter persze füle mellett engedi el Teng intő szavait, amikor a SALT egyezménnyel kap­csolatosan óva inti, hogy ne bíz­zék Moszkvában, az amerikai nép és képviselői azonban egyet­értenek a kínai vezetővel. Szinte Tenggel egybehangzó Kissinger intervjúja is az Economist leg­utóbbi számában, melynek keretében a volt külügyminisz­ter kétségeit fejezi ki a SALT egyezmény értékét illetően. Polgárháború Iránban? E tényt most beigazolja a lázas szovjet tevékenység Irán­ban. a gazdag olajmezök birtok­lásáért. Ez a 70 százalékban analfabéta nép most ugyan­olyan vallási őrületbe esett, mint a közelmúlt egyes ameri­kai vallási csoportjai. Khomeinit. az új messiást, mely majd megszabadítja a népet minden bajától, most ugyan­olyan félistenként tisztelik, mint négy évtizeddel ezelőtt Hitlert. Hiába állnak a tisztek a Bakhtiar kormány oldalán, hiába folytatnak Khomeini hívei függöny mögötti tárgya­lásokat a nemzeti párttal egy koalíciós kormány érdekében, a primitív katonaság nagyrésze Khomeini-hívő. s egy polgár­­háború szinte elkerülhetetlen­nek látszik. E zűrzavart a jelek szerint nem hagyja kihasználat­lanul a Kreml. Khomeini nyugat-gyűlöletét felhasználva a kommunista párt erős propa­gandába kezdett, s sajnos a múlt eseményein okulva, nem lehe­tetlen, hogy sikersorozata itt is folytatódik. Izrael és Kína A történtek következtében az USA kénytelen egész közel­­keleti politikáját revidiálni. Végre ráeszmélt arra, amit mi már egy évtizede hangoztatunk, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keleten csak egyetlen országra számíthat, és ez Izrael. Senki sem képes előre megjósol­ni, hogy tíz év múlva egy amerikai repülőgép képes lesz-e az a véleménye, hogy az Egyip­­tom-Izrael közötti békeszer­ződésnek a palesztin autonó­leszállni Egyiptomban. Szaudi Arábiában vagy Jordánban, arra azonban mérget lehet venni, hogy Tel-Aviv repülőtere mindenkor szívesen fogja fogadni az amerikai gépeket. Kína. mely eddig az arabok ol­dalán foglalt állást. Izrael ellen, most. az amerikai barátság következtében várható válto­záson mehet át. Ez könnyen megmutatkozhat a következő hetekben. Ha Izrael fel fogja függeszteni vagy elhalasztja a megrendelt Kfir repülőgépek szállítását Taiwannak. úgy ebből majd arra következtet­hetünk. hogy Kína hajlani fog egy Izraellel kötendő egyez­ményre. Eddig ugyanis Kína egy békeegyezmény aláírását egy előzetes arab-izraeli béke­egyezményhez kötötte. Most Tito. Jugoszlávia elnöke is váratlanul beleszólt a közel­­keleti vitába, figyelmeztetve a radikális arab államokat, hogy ne forduljanak élesen Egyiptom ellen, mert ezzel csupán azt érik el. hogy Szadatot belekény­­szerítik egy Izraellel kötendő különbékébe. Új Camp Dávid? Szadat elutasította Izrael — Atherton helyettes külügy­miniszter által közvetített — javaslatát egy Szinajban tar­tandó csúcsértekezletre. Ennek folytán most függöny mögötti tárgyalások folynak egy új Camp Dávid konferenciát illetően. Carter — közvetlenül Teng távozása után — telefon­összeköttetésbe lépett Szadattal. Az elnök tanácsadóinak ugyanis Teng texasi kalapban miával való összekapcsolását csak egy újabb csúcskonferen­cia oldhatja meg. Szadat ennek ismeretében jelentette ki a Time folyóirat munkatársának, hogy "Én kifejezetten optimista vagyok. Az egyetlen fontos probléma, amely még meg­oldásra vár egy nyugati-parti autonómia létesítésének idő­zítése és annak egy Egyiptom- Izrael közötti békeegyezmény­­nyel valamilyen formában történő összekapcsolása. Én biz­tos vagyok benne, hogy e kérdést rövidesen tető alá hoz­zuk, Camp Dávid után mar nin­csen visszatáncolás a "se nem béke. se nem háború” hely­zetéhez." Husszein ezzel szem­ben még mindig az elavult genfi konferenciáról álmodozik, kétségtelenül Szíria befolyása következtében. Közben Kairó készül Harold Brown hadügy­miniszter fogadására, ki Szadat­tal és hadügyminiszterével. Kamal Hassan Alival fog tár­gyalásokat folytatni a korábban beígért 50F-SE repülőgép leszál­lításáról. Az AI Ahram szerint egy három tagú amerikai bizott­ság máris folytatott megbeszé­léseket Kairóban. Carter és Szaudi Arábia. Carter közben továbbra is folytatja baklövéseinek soro­zatát. Úgy látszik, nem volt elég hiba. hogy elsőnek hangoztatta, hogy a sahnak el kell hagynia országát, hanem még az iráni uralkodó ellenségéhez. Khomeinihez is elküldte megbí­zottját. aki. mint várható volt. eredménytelenül kullogott haza. E lépésével nem csupán az iráni uralkodót haragította magára, hanem Khalid királyt. Szaudi Arábia uralkodóját is. aki ebből könnyen következtethetett arra, hogy mennyire nem számíthat az Egyedit Államok segít­ségére. ha országában hasonló zavargások következnének be. Nem titok, hogy az iráni ese­mények következtében komoly az aggodalom Szaudi Arábia, valamint a kisebb olajállamok uralkodócsaládjai körében. Fahd herceg nemrégiben nyilat­kozott az AI Jazira munkatár­sának. kijelentvén, hogy a sahot továbbra is Irán törvényes ural­kodójának ismeri el. s hogy az iráni zavargások az egész Közel- Kelet stabilitását zavarják. Bár Szaudi Arábia helyzete nem hasonlítható teljes egészében Iránhoz, mégis, könnyen sebez­hetőnek látszik. Khalid király és családja szinte fanatikusa az Izlámnak. Khomeini befolyása tehát ez irányban nem érvé­nyesülhet. A király nyilván mégsem örül a számára nem kívánatos példának, egy közel­­keleti uralkodó megbukta­tásának. A nagyobb veszély számára azonban a konzer­vatívok hatalomra jutása volna. Ez esetben a konzervatív moz­­limok. Khalid királyt, mint a gyűlölt nyugat szimpatizánsát pellengéreznék ki. minek foly­tán a király és családja lenne a következő céltábla és szim­bólum a nyugati gazdasági befolyás ellen. Kuwait ugyan­csak aggódik lrak miatt, mely ország már korábban kifejezte igényét Kuwaitra. mint tar­tományára. Stratégiai ernyő. A Szaudi — U.S. kapcso­latoknak egyik föoka volt Khalid királynak az Egyesült Államokba vetett bizalma. Azt remélte, hogy veszély esetén ak­tívan beavatkozna a monarchia védelmébe, s hogy segédkezet nyújt egy hatásos szaudi had­sereg kifejlesztésében. Másrészt bízott abban, hogy a sah jólfel­szerelt hadserege távol tart tőle minden radikális és kom­munista támadást. Washington teljes tehetetlen­sége az. iráni eseményekkel kap­csolatban azonban minden illú­ziót kiölt a szaudi uralkodóból, az USA segítségét illetőleg. Ezt az érzését nem is rejtette véka alá. Carter. hogy jelét adja támogatásának. 18 fegyvertelen F-15 repülőgépet menesztett Szaudi Arábiába, a Szovjet­unióban azonban ez a legkisebb hatást sem váltotta ki. A vál­tozott amerikai politikai vonal az iráni uralkodóval kap­csolatosan még jobban csökken­tette Khalid bizalmát. Brezsnyev sem marad tétlen. A nagy történelmi változások sorát Japán és Kína nyitotta meg augusztus 12.-én egy béke és barátsági szerződés alá­írásával, mely a 900 milliós nép csaknem érintetlen energia­­forrásait az egyik legfejlettebb technológiájú országgal kötötte össze. Pár nappal ezután Hua- Kuo Feng, kínai elnök indult európai útjára. Moszkva — mely úgy látta, hogy végleg elhárította a "sárga vesze­delmet". most ismét szembe találja magát vele, s Japánnal és Folytatás a 7. oldalon Fiatal bűnözök ijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiitiiiiiiiiiiHii Az ilyen család gyermeke nem kap semmiféle nevelést, szeretetet, nem részesül komolyabb oktatásban, nem kap irányítást, nem tanul szak­mát, ezzel szemben, teljesen érthető módon, ugyanolyan vágyai vannak, mint azon ifjaknak, akik szerencsésebb körülmények között nőnek fel. Mindnyájan, akik túléltük a háborút, koncentrá­ciós tábort, forradalmat, s egyéb hasonló jókat, megtanultuk keservesen, hogy ha az ember életben akar maradni, akkor amit nem lehet megkapni, azt el kell venni. A kívánalmak nem mindig kizárólag materialista dolgokra vonatkoznak. A kívánalmak kiterjednek társadalmi pozicióra is ugyanolyan erővel. A társadalmi pozíció nagyon relatív dolog, mindnyájan a saját köreinkben próbálunk egy tisz­teletreméltó helyet kiverekedni magunknak. Az asztalosba saját szakmájában akarja megmutatni, hogy ő csinálja a legszebb szekrényt, az író ember az írói társadalomban akar rangot elérni, s a nyomorult, számkivetett kölyök azzal lesz “nagyfiú”, hogy ő ver össze legjobban valakit és ó viszi el a legtöbb erszényt. New Yorkban, s egyéb amerikai városokban, ahol nagy fekete gettó van. a helyzet javuló ten­denciát mutat az elmúlt években. Még mindig, természetesen, nem teljesen biztonságos a helyzet, de javulás van. Miért? Több a rendőr? Szigorúb­bak a büntetések? Több a psychológus? Nem. Leg­alábbis nem kizárólag. Az utóbbi években az állam belátta, hogyha meg akarja szüntetni a gyúj­togatást, s az egyéni lopásokat, s rablást, akkor a nincstelen ifjaknak valamit nyújtani kell, s ez a valami: lehetőség és remény. A gettókban felemelték az iskolák számát. Feketéket, s egyéb, eddig elnyomott minoritásokat magasabb oktatásban részesítenek, s így el tudnak helyezkedni és megkeresni azt az öltönyt, gyűrűt, vagy autót, amihez eddig csak lopás vagy rablás útján jutottak hozzá. Hiába hozunk drákói tör­vényeket. India, s egyéb ázsiai országok a legjobb példa, hogy a szigorú büntetés nem megoldás. Év­századok és ezredek óta a tolvajok kezét levágják, rablókat azonnal kivégzik és mégis lopnak, s rabol­nak, mert nem látnak más megoldást. Nagyon nehéz egy nyomorult körülmények között felnövő, iskolázatlan, elhanyagolt gyerek­nek megmagyarázni, hogy csak legyen szépen csendben, a világ rendje az, hogy neki soha semmi nem jut. A gyerek semmi mást nem tesz, mint mi tettünk a háborúban: van kezem, azzal elveszem a más répáját a földről, van lábam, s azzal el­szaladok, s ha valaki az utamba áll, igyekszem jól fejbeütni, mert a répa nekem jár! Torontóban még nincs bűnhullám. Még csak a jelei mutatkoznak. A munkanélküliség, a kormány össze-vissza kapkodása gazdasági, oktatásügyi és ezzel kapcsolatos ügyekben megteremtette mind ama körülményeket, amelyek között a bűnözés csak emelkedni tud. Akik azt mondják, hogy egy erős rendőrség kordában tud tartani néhány suhancot, azok nagyon naivak. Rendőrségek való­ban tudnak kordában tartani suhancokat, de az ár nem olcsó: a suhancokat csak akkor lehet kor­dában tartani, ha a lakosság többi része is kor­dában van tartva. Aki erre szavaz, az nyugodtan elköltözhet a vasfüggöny mögé. Toronto, minden probléma ellenére, még- min­dig nagyon jó helyzetben van, de ha nem teszünk valamit azonnal, a jó helyzet nagyon rövid élettar­tamú lesz. A tennivaló az, hogy a fiataloknak tanulási, szakmai fejlődési és munkalehetőséget kell nyújtani. A szomszédos Buffaloban ezt csak akkor tették meg a város hatóságai, amikor az el­keseredett tömeg leégetett egy városrészt. Muszáj itt is megvárni hasonló jókat, vagy hajlandók vagyunk valamit tenni, amíg a betegség csirájában van? Ez a betegség nem múlik el sem ördögűzéssel, sem pofozással, sem ráolvasással, sem börtönnel, sem szónoklattal. Cselekedni kell és most. Toronto városa mostanáig ritka jelenség volt a világ rneiröpolisai között abból a szempontból, hogy gazdagságához és hatalmas méreteihez képest a bűnözési statisztikák aránylag rendkívül kedvező képet mutattak. Toronto egyike azon nagy­városoknak, ahol nem igen akad olyan környék ahol ne lehetne nyugodtan sétálni a nap vagy akár az éjszaka bármely szakában. Ez a jelenség annál is inkább figyelemre méltó volt, mert Torontóba megállás nélkül özönlöttek a bevándorlók s a város hihetetlen mértékben növekedett. A város lakóinak számával nem volt arányban a rendőri személyzet növekedése, tehát a bűnözőket nem kizárólag az tartotta vissza, hogy minden lépésnél egy rendőrbe ütköztek. Az elmúlt hetekben szomorú híreket olvastunk az újságokban s láttunk a televízión. Ismeretlen tettesek egy week-end leforgása alatt megtámadtak s kiraboltak több járókelőt. A bűnözök nem min­den esetben elégedtek meg a zsákmánnyal, hanem | áldozataikat súlyosan bántalmazták komoly s | fájdalmas sérüléseket okozva. | A rendőrkapitány közölte az interjúvoló ripor- I terekkel, hogy valóban, az utóbbi időben az ilyen­­§ fajta bűnözés erősen lábrakapott a városban. Mon- i dotta, hogy a Yonge Street-tel párhuzamosan futó | városi parkolóhelyeken, a Bloor és Wellesley | Street között, éjszaka több egyént bántalmaztak és I kiraboltak, amikor kocsijukhoz mentek. | Mi történt? Meggyengült a rendőrség? Megerö­­| södött a Maffia? Egyik napról a másikra megvál­­| tozott a torontói ember mentalitása? Szó sincs róla. | A hal mindig a fejtől bűzlik. | Két év óta Kanadában a munkanélküliség emel­­| kedik. s ez és az ezzel kapcsolatos jelenségek, vala­­| mint a munkanélküliség okozói felelősek nagyrész­­| ben az új bűnözési hullámért, ami sajnos minden | jel szerint egy darabig legalábbis csak emelkedni 1 fog­§ Az egész világ sajtója, ki rémülettel, ki káröröm­­| mel évekig beszélt a new yorki közbiztonságról, | jobban mondva a new yorki közbiztonság | hiányáról. Színes történetek jelentek meg a | “mugger”-ekről, szenzációs riportok készültek, | amikor egy-egy ünnepelt figura esett áldozatul — I mint például Gábor Zsazsa. Komédiások a | kabarékban s televízió állomásokon arról vicceltek, | hogy vannak még hülyék, akik New Yorkban | gyalog járnak több. mint három lépést. | Tisztes polgárok az egész világon dühösen néz- I tek minden fiatalra, mert hiszen a bűnözök java­­| része fiatal volt. nem egy, s nem kettő tíz és tizen- i négy év közötti, és azt mondták, persze, persze, a | kölykök nem tudják, mit csináljanak jódolgukban. | Megoldás gyanánt drákói szigorúságú büntetéseket | követeltek. A másik csoport azt állította, hogy a | bűnöző ifjakat psychológiai vagy psychiateri | kezelésben kell részesíteni, mert lelki problémáik I vannak. | A statisztika világosan beszélt, s azt mutatta, | hogy az ifjú bűnözők óriási többsége nyomorult | szegény, s szellemileg fejletlen családok leszár- 1 mazottai, szüleik javarészben képtelenek még a | minimális ennivalót is megteremteni, mert kép- i telenek, s képzetlenek olyan munkát vállalni, | amiből akár a létminimumot is megteremthetnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom