Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-06-16 / 762. szám

8. oiußl MENÓRA * 1979. Június 16. WDGWDEO/ä HUNGARIAN RESTAURANT 523 Mount Pleasant Road (EgEnton tói délre) Tel:. 482-4711 __________ KITŰNŐ MAGY \R KONYHA ..nr.rli^ * Házi sütemények * vb ‘Espresso kávé * Remek hazai és külföldi tíörÖk,-s^ rök * Új helyiségünkben mindenkit szeretettel várunk. I ©VIDIAKLAT UJVARY SÁNDOR MAGYARORSZÁGON nrut> i«A\' C» "tot Toronto - Montreal- Ottawa között fél út NAPANEÉ ahol elsőrendű magyaros ételekkel kényelmes szobákkal várjuk önt és családját PÉTER ÉS IBI CZINKÁIM, 3 Dundas St. W. NAPANEE Rezerváció: 13) 354-4688-9 km-re a Thousend Islandstól (STOP GETSETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635—1102 este 661-0364 WEISSBE61ÍE6 TIBIIK 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk Charles Display Studio Limited ; orte t " ’' " VILÁGÍTÓ CIMTABLAK Tervezése és kivitelezése 103 Manville Road Scarborough 705, Ont. Charles Knapp (416) 752-1590 Az összes EURÓPAI háztartási és konyha-­­felszerelesi cikkek beszerzési helye. FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE. Telefon: 364-6999 Dr. CRISTA FABINYI Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi < KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LE1 - 6318 TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hívja Mr. TÓTH-ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 LESLIE ARVAY notary public 456 Bloor St W. TORONTO, Ont M5S1X8 Tét 531 - 5308 Dr. Kelényi Pél NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 Budapest Meat Market 517 Bloor St. West Tel: 531-5202 Fogyasztott-e már a saját üzemünkben készült csabai- gyulai kolbászból, szalámiból, töltött borjából, felvágottból és csemege áruinkból? Debrecen Meat Market és Delicatessen 590 Bloor St. West Tel: 534-1353 6 napon át nyitva. Figyelmes kiszolgáló személyzet Jelszavunk: minőség — friss áru! Varga Gyula és felesége Közvetlen, átszállás nélküli charter gépek. Toronto — Budapest — Toronto vagy Budapest — Toronto — Budapest Egy ár: Canadian $ 549.00 TORONTO — LONDON — TORONTO $ 299.00 90 nappal előre rezervál. a nyári charter dátumok Magyarországra Most jelentkezzen! MINIIKN I (IVÉT \ I. KG MEGBÍZHATÓBBAN INTÉZI \ HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD. 420 Spadina Ave., Toronto M5T 2G7. Tel.: 361-1101 Nézze, maga nem ismer be semmit, komoly bizonyítékok nem merülnek fel maga ellen. Mondjuk, hogy hiszünk magának. Szabad! Elnézést kérünk, hogy itt fogjuk néhány órára. És örüljön, hogy nem kellett megismerkednie azzal, amit lemez­nek nevezett. Felsóhajtok. Megmenekültem. Ferenczyre gondolok. Ennek az embernek nagy lehet a hatalma. Csak az ő keze húzhatott ki. De váratlan fordulat következik. Visszavisznek az elsötétített szobába. Ülök. Egész nap és egész éjszaka. Kínok gyötörnek, nemcsak testiek, de lelkiek is, és ezek elviselhetetlenebbek a testieknél. Ördögök ezek és nem emberek. Megmutatják a szabadságot, aztán az ember orra előtt becsapják az ajtót. Elmúlik a délután, az este, az éjjel. Egyszer-kétszer egy-egy óra hosszat aludhatok, hátamra fekve, keresztbetett, mozdulat­lan lábbal. Elmúlik a reggel is. Délelőtt újra kihallgatásra visznek. Ma más polgáriruhás férfi ül az íróasztalnál, kellemetlenebb, komiszabb a tegnapinál. Kiáltozik, goromba. — Azt hitted, gazember, hogy megszabadulsz? — kiáltja durván. Tévedtél! Itt maradsz, amíg nem beszélsz! És újabb rámolvasás következik. Tegnap Kassa volt a műsoron, ma Budapest érdekli Szilvássyékat. Pergőtűzként pat­tognak a kérdések. Honnan ismerem Faust Imrét? Honnan is­merem Korcsmáros Nándort? Lovászy Mártont? Mi közöm van Bálint Imréhez, Szakasits Árpádhoz? Miért voltam tagja Párisban az Emberi Jogokat Védő Ligának? Tagadok. Mindent tagadok. — Nem igaz! Tévedés! Összecserélnek valakivel — ismétel­getem folytonosan, mint a jól idomított papagály. A kihallgató közeg ingerült. Még durvább és komiszabb. — Nincs tévedés! Pontosan tudunk mindent. Vagy vallasz, vagy megdöglesz. Kiáltozás a szomszéd szobában. A tegnapiaknál is szen­vedőbb hangok. Megrezzenek. De eszembe jut a tegnapi jelenet. Igen, most is... Pontosan abban a pillanatban. Megren­delésre! Hatáskeltésre! Ostoba trükk! Már unalmas a lemez! Igaz, ez most másféle, de ez is unalmas. A polgáriruhás feláll és int, hogy kövessem. Kinyitja az ajtót... Rettenetes a kép. A másik szobában egy embert kötöttek fel csuklójánál és bokájánál porolóhoz hasonló alkotmányra. Nyújtják, húzzák, feszítik valami szerkezettel. Ilyenkor sikol­tozik. Csak alsónadrág van rajta. Testén végigfolyik a veríték, és vastag cseppekben hull a padlóra. Néhány percig nézem a képet és rádöbbenek az igazságra. A tegnapi... lemez volt. Kétségtelen, hogy az volt. De a mai... Nem lemez. Ez valóság. Az inkviziciós középkor egy darabja a huszadik század egyik kultúrvárosában. Irtózatos! Gondolatok villannak át megkínzott agyamon. Én következem. Néhány perc múlva én függök ezen az alkot­mányon, engem feszítenek, nyújtanak, kínoznak, én sikol­tozom, az én testemről folyik majd kövér cseppekben a veríték. És nem beszélhetek, mert, ha szólok, nemcsak engem, de vala­mennyi barátomat itt feszítik ki. Meddig bírom majd? Meddig? Mert biztos, hogy összeroppanok. Itt mindenki összeroppan. Itt összetörik a testet, széttépik az idegeket, a téboly határára ker­getik az agyat, és megszüntetnek minden becsületérzést, gátlást. A félholt test, félőrült agy felmondja a szolgálatot, a száj szóra nyílik, és elmond mindent, amit kívánnak. Most velem is ez történik, és utánam még sok-sok emberrel. Én nem beszélek. Én hallgatok, amíg eszemnél vagyok. De ha megfosztanak eszemtől?... A rémségek kamrájának ajtaja nesztelenül becsukódik. — Nos? — kérdi a polgáriruhás — Beszél? — Mindent elmondtam. Ha kerékbetöret, akkor sem mond­hatok többet, mert nincs mit mondanom. De kerékbetörésre nem kerül sor. Vallatnak, vallatnak, kér­deznek és azután... ... emberek suhannak mellettem, hangok szállnak, friss lányok mosolyognak, villamosok csengetnek, autók surrannak, és az élet ezer édes zaja, nesze simogat. A kassai Fő utcán vagyok. És élek! Zavart, kuszáit az agyam, fáradtak az idegeim, botladozik a lábam, de élek és szabad/ vagyok! Kiengedtek, mert nem volt ellenem bizonyiték. Még fülemben cseng, még idegeimben zsibong a félelmes búcsú: — Figyelmeztetem, ha kinyitja a száját és beszélni mer, ha bárkinek el meri mondani, hogy itt volt és elmondja, hogy mit látott, visszahozzuk, és soha többé nem látja Isten napját. Nem, nem fogok beszélni! Elfelejtek mindent. Még azt is, hogy a pénztárcám és az órám náluk maradt. FERENCZY “ELLENÁLLÁSA” Budapesten újra jelentkeznem kell a Vilma királynő úti be­vonulási központban. így szól az áthelyezésem. Mielőtt a kaszárnyába mennék, felkeresem lakásán Ferenczy alezredest, hogy megköszönjem, amit értem tett. Részletesen elmesélem, mi történt velem. Azután megkér­dezem, hogyan tudta keresztülvinni, hogy Budapestre he­lyezték. — Egyszerű volt! — mondja mosolyogva. Itt nem szeretik Szilvássyt, és szívesen keresztezik útjait. Remélik, hogy előbb-utóbb kitöri a nyakát. Elmeséli, hogy komoly intézkedéseket foganatosítottak a nyilasok ellen. Most folyik összefogdosásuk. Ó irányítja az akciót. Vakmerő gondolatom támad. Meg kellene nyernem ezt az embert a baloldalnak. Talán hajlítható. Ferenczy segített rajtam, jóindulatát azzal viszonozhatnám, hogy én is segítek rajta. Idejében átállítom. — Alezredes úr — mondom — Ön sokat tett az én ügyem­ben. Szeretnék én is tenni valamit Önért. — Mit? — — Megakarom menteni! — Engem? Furcsán néz rám. Bolondokat nézünk ilyen kíváncsiskodó, de sajnálkozó érdeklődéssel. Izgalmas félóra következik. (Ez döntötte el Ferenczy sorsát. Ha hallgatott volna rám, másképpen alakul az élete.) Tudom, hogy nagy németbarát. Vakon bízik a németek győzelmében, mégis megkockáztatom a döntő rohamot, és olyan ütéssel, melyről tudom, hogy fáj, mert legérzékenyebb pontján sebzi. Alezredes úr, remélem, ma már látja, hogy a tengely a háborút elvesztette. Az oroszok határainkhoz közelednek. A német fölény minden vonalon megszűnt. Ferenczy dühösen felugrik és közbevág: — Ne folytassa, mert gúzsba köttetem. Szeme félelmesen szikrázik. Azt hiszem, legszívesebben nekem ugrana, és öklével arcomba vágna. Látom, nehéz dolgom lesz. Ez az ember fanatikusabb, mint hittem. Felesége közbelép és kérleli. — Lacikám, ne idegeskedj! — Rimánkodás csendül ki hangjából. — Nézd, nekünk gyerekünk van. Hallgasd meg! Felejtsd el, mit mondott, és ne fenyegesd! Hallgasd végig! Ferenczy gondolkozik. Látszólag nyugodt, de arcizmainak gyenge, alig észrevehető vonaglása elárulja a belső izgalmat, és azt, hogy ez az ember küzd önmagával. Megszólal: — Kérem, felejtse el, amit mondtam. És kérem, vegye tekin­tetbe, hogy katona vagyok, a parancsokat, melyeket kapok, mindenkor teljesítem. De azért... érdekel a véleménye... Be­széljen nyugodtan! — Alezredes úr, az értelmesebbek már a háború megindítása pillanatában látták, hogy a küzdelem reménytelen. Ma már a tömegek is tudják. A tengely a háborút elveszítette. Százmillió ember nem győzhet le ezermilliót, szétbombázott német ipar nem veheti fel a versenyt Amerika sértetlen hadiiparával. Olaszország megadta magát. Magyarország ismét rossz oldalra állt. Gondolkozzék, és rájön, hogy igazat mondok... Ön pedig csak úgy segíthet magán, ha olyan embereket támogat, akik háború ellenesek és a hitleri Németország ellenségei. Mi ma­gyarok, csak egy utat követhetünk: meg kell szakitanunk a kapcsolatokat, melyek a németekhez fűznek, és igyekeznünk kell, hogy semlegesek maradjunk. Ha ez nem sikerül, fegy­veresen kell ellenállnunk. — Ugyan kérem, hogy mondhat ilyesmit! — kiáltja izgatot­tan Ferenczy. — Ki kell tartanunk! Hitler tudja, mit csinál. És a becsületünk...? A németek nélkül nem lett volna Felvidék és Erdély. Én magyar ember vagyok és Nagymagyarországot: akarok. Felugrik székéről és idegesen járkál. — Alaposan félreismertem magát! — folytatja. Azt hittem, hogy maga zsidó létére becsületes, jó magyar. Utolsó rohamra indulok, bár látom, hogy reménytelen. Ferenczyt nem tudom meggyőzni. De beszélek, lázas izgalom­mal zúdítom rá feddő, kérő és felvilágosító szavaimat. — Alezredes úr, jól vésse agyába, amit most mondok. Ön segített rajtam, és én tartozom legaláb annyival, hogy őszinte legyek. Megbánja, hogy most nem hallgat rám. Egyszer na­gyon megbánja! Ön katona, és látnia kell, hogy a hadiszerencse megfordult. A szövetségesek katonai és haditechnikai fölénye mindenütt döntően érvényesül. Mi magyarok, ha nem ugrunk ki a háborúból, ki vagyunk téve annak, hogy országunk had­színtér lesz. Az Istenre kérem, hallgasson rám. Legyen legalább passzív. így is lehet jó magyar, jobb magyar, mint azok, akik ma... Hallgasson rám! Mi meg tudjuk menteni, és meg is ment­jük önt. Segítsen másokon is, ahogy rajtam segített. Ezzel még sokat jóvátehet. Az utolsó felvonás közeledik. — Katona vagyok, teljesítenem kell a kapott parancsot. — Rideg és elutasító Ferenczy hangja. — Tudom! De ne kövesse vakon a parancsokat! Gondol­kozzék, és ahol tudja, játssza ki! Ennyi elég! A kerék már for­dul, és nem lesz irgalom azok számára, akik vakon részt vesz­nek a háború folytatásában, és emberek meg kínzásában. Elhallgatok s látom, hogy szavaim hatnak az asszonyra. Egész testében remeg. Ferenczyn csak elfojtott dühöt látok. Arca lángol. Frázisok százaival érvel, vagdalkozik. Nem adja meg magát, kitart elveinél. Az asszony újból kérleli: — Laci, én érzem, hogy hallgatnod kellene rá. Jót akar, hi­szen hálás neked. Ne vállalj tábori csendőrparancsnokságot! Eredj kényelmesebb és veszélytelenebb helyre, ahol nem kell ilyen dolgokkal foglalkoznod. Meglátod, baj lesz. Rossz előér­zetem van. De Ferenczy nem hallgat rá. Hidegen búcsúzik tőlem. Ketten vagyunk az előszobában. — Ide hallgasson! — mondja. — Engem ne próbáljon négy szemközt, vagy a feleségem jelenlétében olyasmiről meggyőzni, ami ellenkezik katonai eskümmel. Vegye tudomásul, én nem leszek szocialista hazaáruló. És kérem, tartsa a száját. Engem sodor kellemetlenségbe, ha kiderül, hogy ilyen felfogású em­beren segítettem. Ne hivatkozzék rám többé sehol! Leszerelése érdekében egyetlen lépést sem teszek! Kellemetlen búcsú! Nem tagadom, annak a lehetőségére is gondolok, hogy ez a szangvinikus ember képes lefogatni. MIIIIUUII IIUITUyUII, péntek, szombat, vastfrnap budapesti rádió v. művésznője GYÖRY MÁRTA enekel (BUDAPEST TRIÓ 'kíséretével ^íitünŐ magyar konyha Bécsiszelet, Cigánypecsenye, Töltöttkáposzta Palacsinta * Hazai borok, Import sörök nagy vá­lasztékban. Szeretettel várja: DÁN LÁSZL<5 TÁNCZENE-TÁNCZENE-TÁNCZENE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom