Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-01-20 / 741. szám

MENÓRA * 1979 január 13. 6. oldal f * STREM GÉZA: A császár lelke cskéje (történelmi novella) Hadrianus császárt hordágyon vitték a Nápoly melletti Baiae fürdőhelyre, hogy megkiméljék a júliusi nedves hőségtől Rómában. Teste rokkant volt, tagjai megdagad­tak, a halált áhította; de ott, a tengerparton még élvezni tudta a hullámok mormolását, mely suhanó selyemre, vagy szerel­mes szavak suttogására emlékeztetett. Teste már visszakiván kozott a porba, de agya még tisztán működött. Reszkető kezeivel tartotta a viasztáblát, melybe bevéste emlékeit és gondolatait. Őj már csak névleg volt császár, a birodalom ügyeit kiszemelt utódja, Antonius vezette. Hadrianus az utolsó hónapok­ban fedezte fel e szerény férfiút, aki minden állásban egyaránt megállta helyét, s akihez a túl­zott becsvágy, a megvesztegetés kisértése fel nem ért. Hadrianus e tekintetben nyugodt lehetett: a világ sorsa távozása után jó kezekben marad. Önmaga számára már csak egy teendőt látott: megörökíteni rendkívüli életének történetét, s elkészülni utolsó útjára. Mindent akart az élettől, a test és a szellem legfőbb' kielégülését. Messze Ázsiában halálra hajszolt bősz vad­állatokat; kitüntette magát előd­jének és gyámjának, Trajanus­­nak hódító harcaiban; de szabad idejében ápolta a szelíd művé­szetek minden vállfáját, lelke­sedett a költészet és a zene iránt, festett és rajzolt, maga is írt költeményeket, vitázott híres bölcselőkkel. A teljes ember megtestesülése volt, fizikailag erős, szellemileg kiváló, a szerelem és a harc lovagja, amilyennek a görögök képzelték isteneiket. Római létére Hadrianus szeretett mindent, ami görög volt, ápolta a görög nyelvet, úgy beszélte, mint saját anyanyelvét, jobban otthon volt Athénben mint Rómában, bár igazában nem volt otthon sehol, egyre vándorolt. Személyesen akart tapasztalatokat szerezni népeinek ügyeiről, hallani pana­szaikat. A fővárosban csak kelletlen és csak rövid időre szokott tartózkodni, mert ott a politika és csúnya intrikák kör­nyékezték. "MINDEN HÁZAT, MINDEN KÖVET KÜLÖN KELLETT MEGHÓDÍTANUNK... * Húsz éve annak, hogy Trajanus halálával a császári hatalom kezébe került. Trónra­­lépése után azonnal megváltoz­tatta a római politika irányelvét: ezentúl nem a terjeszkedés, de a római uralom megszilárdítása a béke jegyében fogja jellemezni. A "pax Romana", a római béke. mint fényes csillag ragyogjon ott, ahol a légiók letűzték zászlóikat. És Hadrianus kötelességének tar­totta, hogy ezt a békét ellenő­rizze. Eltörölte a kínzásokat, megtorolta a visszaéléseket, enyhítette és megszilárdította az igazságszolgáltatást. könyv­tárakat, egyetemeket, új városokat alapított, utakat épít­tetett; ellenségeinek, amennyire lehetett, megbocsátott. Szinte felülről, mint egy görög isten, szemlélte az emberiséget. Csak a távoli Judea tartomány népével, a zsidó vallás híveivel és később a keresztényekkel volt baja, éppen mert, mint a görög eszménykép imádója, ó csak az emberben hitt. El­fogadta. sót szívesen temp­lomaiba fogadta idegen kul­túrák isteneit, illetve ez istenek képmását; de nem tudta megér­teni, hogy a zsidók és keresz­tények egy láthatatlan istenről beszéltek, aki a világ teremtője, az egyetlen, igazi Isten. Különösen a zsidókkal gyűlt meg a baja, bár ő, Hadrianus csak folytatta a küzdelmet, mely Tít;us alatt kezdődött s folytatódott Vespasianus és Trajanus alatt. Visszagondolva a viszon­tagságos palesztinai hadjáratra, a császár a következőket jegyezte le: “A háború Júdeábán tagadhatatlanul vereséget jelen­tett számomra. Simon, aki a Bar Kochba, a Csillag Fia nevet vette fel, és Akiba. a vén rabbi, aki támogatta ót, fanatikus lázadók voltak, de én is hibás voltam, mert néha akartam látni, hogy mi történik Jeru­zsálemben, hallani, hogy mit is mondanak a zsidók Alexand­riában és mikor Rómában időz­tem, nem mutattam türelmet velük szemben. Nem találtam meg a szavakat, melyek meg­akadályozhatták vagy legalább nrini Mr *t i i i r i|T~~ EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC ií 145 NORFINCH DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO j; Telefonálja be rendelését! 416-636-5323 ! I Itt megtalálhatja Észak-Amerika legfinomabb bácskai-módon készített! hentesáruit: kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. !: Privát füstölést vállalunk. <' Könnyen és gyorsan megközelíthető a ;! város bármelyik részéről a korszerű 400-as és 401-es főutakon. $ Parkolási probléma nincs és vásár I; lóink megszabadulnak a városi fór­­' ‘ galomtól. BURÁNY TESTVÉREK ; > i ’NYITVA Reggel Este ÜKedd 9:00-tól 6:00-ig !! Szerda 9:00-tól 6:00-ig '’Csütörtök 9:00-tól 8:00-ig Péntek 9:00-től 8:00-ig Szombat 9:00-tól 4:00-ig „Toronto legjobb magyar hizikoSztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail O II »/.IKOS/TO I AKAR ENNI , bn»fflm«'slaura"' II.\ .10 HÁZI KOS/TÓT AKAR ENNI A — •« BA KELL uv.. MENNI PÉNTEKEN:.halászlé, tüfóscsusza. SZOMB ATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos: Mr. és Mrs. CSESZKQ 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 is késleltették volna a zsidó nép dühkitörését. Nem tudtam idejében sem eléggé hajlékony, sem eléggé kemény lenni. Ha tizenhat évi uralkodásom, mely mindig a békét célozta, a palesz­tinai hadjáratban végződött, akkor a világbéke kilátásai igen sötétek!" "És — fűzte hozzá a császár — soha a római hadsereg hasonló ellenséggel nem állt szemben, soha annyit nem szen­vedett, mint ebben a hadjárat­ban. Minden házat, ^ minden követ külön kellett meghódíta­nunk. A lázadók, valahányszor visszavonulni kényszerültek, felégették az erdőket, puszta­sággá változtatták a mezőket, elhajtották barmaikat, meg­mérgezték a kutakat azzal, hogy a mi, római elesetteink hulláit dobták belé. A nyár forró volt és nedves, katonáink meg­betegedtek. A tehetetlenség érzése nehezedett rám, mint soha azelőtt. Érthetetlennek találtam a lázadók makacs ellenállását. Miért nem fogadták el ők is a római békét, mint a birodalom többi népei? Miért nem akarták, hogy Jeruzsálem, melynek én az Aelia Capitolina nevet, saját családom nevét ad­tam, felviruljon a római kultúra jegyében? Miért hördültek fel fiatalok és aggastyánok egy­aránt, mikor embereim kezdték elhordani volt templomuk rom­jait? Érthetetlen nép: holt kövekhez ragaszkodott, mikor új, szép házakat, a keres­kedelem felvirágzását, víz­vezetéket és utakat ígértem számára. Miért bántotta őket Jupiter képmása fent a dom­bon? Miért áldozták fel vagyo­nukat és életüket egy láthatatlan isten kedvéért? Hanyatló életem három évét kellett ott töltenem, ama sivár országban, hol a kövek, megan­nyi csontvázak borították a földet, ahol lassan-lassan meg­állt az élet. Hiába igyekeztem a földdel egyenlővé tenni az erő­döt, amelyben Simon és társai önhalálukat készítették elő, tehetetlen voltam a néppel szemben, mely nekem, a világ urának mert NEM-et mondani, az én akaratommal ellen­szegülni.” Ezeket írta le a császár és mire befejezte, kedélye elko­­morodott. A napok nem hoztak enyhülést kimerült testének, ellenkezőleg, szenvedése fokozódott. Fuldoklási rohamok egyre sűrűbben jelentkeztek. “Vissza Rómába!” parancsolta. . “Ha meg kell, hogy haljak, ott akarok meghalni, ahol mauzó­leumomat már elkészítették a Tiberis folyó partján." MAGAD MÖGÖTT HAGYVA FÖLDI JÁTÉKAID A halál nem jött el mindjárt a császárért. Nap nap után várta, de csak szenvedést hoztak az órák. Fájdalmaitól igyekezett másfelé terelni gondolatait, de a gondolatok még jobban fájtak, mint teste. Körben-körben forogtak, mindig visszatértek élete legnagyobb szerelméhez, élete legnagyobb veszteségéhez, Antinoushoz. “Oh, Antinous! Te ifjú görög isten, aki leszálltál e földre, hogy megismertessed velem a szépséget, hogy gyö­nyört hozz életembe!" sóhajtott fel az ágyán vonagló uralkodó. Kis-Ázsiában, egy görög településen lelt az ifjúra, csen­desen ült egy sarokban, hall­gatva a bölcselők vitáját. Had­­riánus, aki lelkében és kultúrá­jában görög volt, nem tudott betelni az élő szobor szép­ségével. Megkérte, maradjon vele, valósággal elbűvölte az ifjú. Ezentúl elválaszthatatlanok voltak, az uralkodó imádta Zeus isten ajándékát, a tökéletes vonásokat, a karok és lábak tökéletes arányait, a torzó szép­ségét; az ifjú imádta az ural­kodót, aki nimbuszával, szavának hatalmával, a hódolat­tal, mellyel környezete illette. Isten volt számára. Együtt men­tek mindenüvé, a hatalmas császár és a fiatal gyerek, aki le­nyűgözte a császárt; együtt vadásztak, együtt indultak had­járatba, együtt vándorolták be a birodalmat. "Te voltál életem legszebb ajándéka" — írta tovább a császár —, de vétkeztem ellened is. Elkényeztetett a sors, meg­szoktam, hogy minden szeszé­lyemet kielégítsem. Meg­szoktalak téged is, mert mindig velem voltál, néha már terhemre estél. Máshol keres­tem a szépséget, mely pedig a tieddel, sehol, senkinél fel nem ért. Egyszer meg is ütöttelek. Soha nem felejtettem a rémü­letet, mely szemeidből áradt. És akkor este utánam jöttél a folyóhoz egy esti ünnepségre; vidám, majdnem szertelenül vidám voltál, de éjjel felébred­tem arra, hogy fekhelyeden fejedet párnádba rejtve sírsz. Megkérdeztem okát, te fáradt­ságodra hivatkoztál, s én balgán hittem neked. Másnap kiosontál és a közeli folyóban találtuk meg tested.” Hadrianus maga előtt látja a jelenetet, egy szolgával indult el keresni a fiút, rosszat sejtve. Ruháját szépen összehajtva találták a parton. Hadrianus, felejtve méltóságát, ruhástól a vízbe lép, keres, keres... És akkor ott, a még sekély víz egy iszapos sarkában, félig az iszap­ba süllyedve lebegett Antinous meztelen teste. A szolga segít­ségével kiemeli, kiviszi a partra, félresimítja csapzott haját és a testre hajolva keservesen zokog. Azóta lelkében él a kép, kitörölhetetlenül. Eltemettette Antinoust egy titkos helyen, ahol a folyó két ága összeér; a víz elvonul felette, anélkül, hogy sírját érintené. A közelben templomot emeltetett Antinous­­nak, papok ápolják emlékét. E templomot mások követték Kis- Ázsiában, Italiában, még messze Ázsiában is. A várost, ahol született, felvirágoztatta Hadrianus, és nevét az övére változtatta. Az isteni Antinous legenda lett, egyesek egy bizo­nyos csillagban ismerik fel öt, mások áldásthozó hősként tisz­telik. De ő, Hadrianus, akit magát is még életében istenként tiszteltek, úgy érezte fekhelyén, hogy élete mérlegén a veszteség serpenyője túlterhelve, súlyosan lebillen. Hadrianus áhítja, hívja a halált, de az nem jön. Eszébe jut sógorának, Servianusnak átka, aki egész hosszú életében, mióta csak Hadrianus eszét tudta, ármánykodott ellene, de ő, Paulina nővérére való tekin­tettel mindig megbocsátott neki. Kilencven éves korában Ser­­vianus fiatal unokáját, Fuscust beszélte rá, hogy tőrrel kezében lessen a császárra mikor el­hagyja a szenátust, és hátulról döfje le. Hadrianusnak besúgták a tervet, és bár a beteg császár nem ragaszkodott az élethez, a két összeesküvőt mégis kivégez­tette. Servianus halála előtt megátkozta Hadrianust: “Te várni fogod a halált, de nem fogsz tudni meghalni!" íme, az átok beteljesedett. Nagyon, nagyon szenved a beteg uralkodó; megölné magát, de neki nem szabad, mert ó példát kell, hogy nyújtson az emberiségnek. Mégis, egy külö­nösen rossz napján magához hivatta Mastort, egy csinos­­képű, félig barbár ifjút, aki éjjelenként ajtaját órzé. Had­rianus levetette ingét, s mutatta Mastomak melle baloldalán a helyet, melyet vörös festékkel megjelölt; kérte, hogy oda szúrja tőrjét. Az ifjú kócos haja alatt arca összerándult a bor­zadálytól. Kiszaladt a szobából, mint egy őrült s elrejtőzött egy sarokban, ahol anyanyelvén ért­hetetlen szavakat mormolt. Időbe tellett, míg lecsendesült. Hadrianus környezete meg­tudta, mi történt, s ettől kezdve vigyázott reá, még vésótollát is kicserélte, fém helyett nádtollra, nehogy kárt tegyen magában. De ó makacs beteg, aki már le­számolt a földdel. Orvosa, Hermogenes, egy nap nem volt mellette, egy új orvosi egyetem tanárait fogadta. Helyét Iollas töltötte be, akit Hermogenes Alexandriából hozott magával, akiről tudva volt, hogy meg­találta a mérget, melynek segít­ségével Kleopátra végzett magá­val. Ez a fiatal ember meg fogja érteni, hogy nincs értelme az életnek, mikor mást nem nyújt, mint szenvedést, segíteni fog neki eltávozni belőle. Magához hivatja, kéri, hogy adjon mérget, mely fájdalom nélkül, gyorsan öl. Az orvos hivatkozik a hippokrateszi esküjére, mely megtiltja, hogy bármily ürügy alatt kioltsa betege életét. A császár könyörög, végül parancsol; Iollas megígéri, hogy engedelmeskedni fog. Labora­tóriumába tér. ott találják meg holttestét. A mérget ó maga vette be, hogy megmeneküljön a császárgyilkosság elől. Hadrianust ez nagyon meg­­renditette. Megértette, hogy ó nem távozhatik az életből, mikor neki tetszik, ami meg­adatott minden közönséges halandónak. Belenyugodott ebbe, s türelemmel viselte szen­vedéseit. Utolsó heteinek min­den napját hasznosan töltötte, segítséget küldött az árváknak és özvegyeknek, hozományt szegény leányoknak, meg­kegyelmezett foglyoknak, meg­békélt az élettel és halállal. Halála előtti este kis verset írt, mely fennmaradt az utókor számára: “Szelíd, kicsi lelkem, testem­nek vendége, testem kísérője, vajh hova sodródd? Távozol hidegen, csupaszon, távoli ber­kekbe, magad mögött hagyva földi játékaid." A halál végre megkegyel­mezett neki; leikecskéjét utódja, Antonius karjaiban lehelte ki. Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK * Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. * Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkörte. Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto i Barátait a KENNEDY TRAVEL BUREAll Ltd. szolgálja ki 1926 óta! Önt miért nem? 1979-ben látogasson Budapestre, vagy hozassa ki rokonait CHARTER GÉPPEL IKKA küldeménnyel mindig örömet okoz. Látogasson meg.-írjón.-Telefonáljon. (416) 362-3226 296 Queen St. W Toronto Ont. M5V 2A1 (416) 921-8945 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 transex^IP Division of Kennedy Travel Bureau Ltd, 424,Bloor Street, West,Toronto,Ontario. M5S 1X5. (416)923-1193 World Oelieatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bili Barberk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesérúk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Eérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Rd (Eglintontól délre) Tel: 482 KITŰNŐ MAGYAR KONYHA, házi sütemények, espresso-kávé. Remek hazai és külföldi BOROKAT és SÖRÖKET szolgálunk fel. Új helyiségünkben mindenkit szeretettel várunk.' "Hungárián" DINING LOUNGE 456 Bloor St W. Tel.: 531-4214 Kellemes, családias hangulat, európai atmoszféra a Bloor egyik legforgalmasabb restaurantjában. Legyen ön is a vendégünk, kóstolja meg hazai ételein­ket. Minden szombaton sólet Kocsonya Házi készítésű sütemények Teljes italmérés (4 2) SSSBSSfi Fogyasztott-e már a saját üzemünkben készült csabai- gyulai kolbászból, szalámiból, töltött borjúból, felvágottból és csemege áruinkból? áBudapest Meat Market \. 517 Bloor St. West *£ Tel: 531-5202 ■^Debrecen Meat Market^J és Delicatessen J £ 590 Bloor St. West # Tel: 534-1353 :] 6lnapon át nyitva. U|g| Figyelmes kiszolgáló személyzet o Jelszavunk: minőség — friss áru! \ MjM v,j-Varga Gyula és felesége 4^ KM ÉTTÉRU.i * CUKRÁSZDA * 1394 Eglinton Ave. W. Tel: 782-1598 Nyitvatartás: Cukrászda: keddtől vasárnapig 10-től 10-ig hétfőn zárva Étterem: keddtől péntekig 5-töl 10-ig szombat, vasárnap 12-től 10-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom