Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-28 / 755. szám
1979 április 28. * MENÓRA 7. oldal HORY LÁSZLÓ : CSEHSZLOVÁK ANTISZEMITIZMUS ZSIDÓK NÉLKÜL A legutolsó washingtoni Zsidó Világkongresszuson Bedrich Bass csehszlovák delegátus egyben a csehszlovákiai zsidó közösségek vezetője, kiemelte; „Azsidók kellemetlen körülmények között élnek... Jelenleg igen nehéz cseh polgárnak lenni.” De ne táncoljuk körül a forró kását! A keserű valóság az, hogy a csehszlovák zsidóság újra egy “békés Holocoust” előtt áll. Jelenleg még van 5,000 zsidó az országban — egy maradék a második világháború előtti 365,000-bői. A náci fajfanatikusok bizonyíthatóan liquidáitak 135.000 személyt, eltekintve attól a 115.000 kárpátaljai zsidótól, aki úgyszólván nyomtalanul tűnt el, miután a keleti országrész több Ízben gazdát cserélt. Először Magyarország kapta vissza a ruténok által lakott területet, amely 20 éven át Csehszlovákiához tartozott. A háború végén a Szovjetunió szó nélkül birtokba vette és Kárpátukrajna néven bekebelezte, ami a csehszlovák kommunista vezetők számára is egy nehezen lenyelhető, keserű pilula volt. De ki mert volna akkor az orosz szuronyok fenyegető árnyékában az ellen szót emelni? Közben a kárpátaljai zsidók egyszerűen eltűntek! Egyszóval: a mai CSSR 15 millió lakosa közül mindössze 5,000 vallja magát zsidónak. Az utánpódás egyre kevesebb és az ifjúság egy része az asszimilációba menekül. Alig valaki házasodik zsidó vallási előírások szerint. Növekvő pénzügyi gondok megnehezítik a zsinagógák ápolását és a temetők fenntartását, zsidó nyomdatermékek megjelentetését. Bass beszélt a prágai régimé számos zaklatásáról és elnyomó eszközéről is, valamint a megismételt Izrael ellenes és anticionista kampányról. Mindez a zsidóság megtizedeléséhez és a kivándorlás meggyorsítására vezetett. Valamikor a zsidó közösségek itt voltak kulturálisan és szellemileg a legaktívabbak egész Kelet-Európában.A vörös diktátorok átvették a stafétabotot barna elődeiktől, csakhamar fel kellett a zsidóknak ismerniök, hogy a kancsuka-szocializmusban is másodrendű állampolgárokká váltak és a keleti “szociálimperialistáktól” (Mao) sem sok jót várhatnak. Ezért következett be több kivándorlási hullám, motiválva a nyilván sosem szűnő antiszemitizmus által. Nem csoda, hogy sok zsidó, aki nem kívánta elhagyni ősei földjét, egy kellő időben végrehajtott beolvadással, felszívódással remélte utódai bizonytalan jövőjét úgyahogy biztosítani. Bass a zsidóság jövőjét sötétnek és zavarosnak festette le. Sőt: még túlélésüket sem látta biztosítottnak. Két szakadék előtt állnak: az egyiket úgy hivják, hogy kihalás, a másikat úgy, hogy elsöprés. Az 1968 évi “Prágai Tavasz” az összes vallásnak egy átmeneti renaissance-ot hozott. De az orosz sztyeppéről csakhamar betört fagyasztó szél, azaz az' okupáció, elsorvasztotta minden gyenge A 365,000-ből életben maradt 5.000 zsidó reménytelen jövője — antiszemitizmus és anticionizmus propaganda kolomposai — virágát a hitszabadságnak. A zsidóság is kénytelen volt a politikai komplikációk akadályversenyét megfutni. A legnehezebb lett akkor a helyzet, amikor Szlovákiában 1978 december végén Izidor Katz főrabbi elhunyt. Miután a pártsajtó számára — másféle persze nincs is — már régen “senkinek” számított, haláláról egy szó említés sem történt. Csak a zsidó folyóirat “Vestnik Zidovskych Nabozenskych Obci v Ceskoslovensku” hozott 1979 január elején egy rövid nekrológot a következő sokatmondó cfmmel: “Meghalt az SSR főrabbija, Izidor Katz — mi lesz most?” A cenzor valószínűleg elnézte a következő árulkodó' és jellemző mondatot a nekrológ szövegében: Katz rabbi, akit vallási toleranciája és puhasága miatt sokra becsültek, “még a valóban igen nehéz körülmények közt is” aggódott hivői vallásos életéért és igyekezett azt biztosítani. Idézünk még egy .kompetens tanút, aki az amerikai szenátusi bizottság előtt, amely a biztonság és az európai együttműködés kérdéseivel foglalkozik, tett hiteles vallomást. Jiri Hochmann-ról, a “Rude Pravo” korábbi nyugat-európai tudósítójáról, moszkvai és washingtoni levelezőjéről van szó, aki a “Prágai Tavasz” idején főszerkesztője volt a “Reporter” liberális szellemű hetilapnak, majd 1974-ben emigrált és professzori katedrát kapott az ohiói állami egyetemen, ahol az újságírásról adott elő. ő a vallási szabadság problémáját Csehszlovákiában szintén kimerítően tárgyalta és rámutatott a vallásos zsidók különösen kínos helyzetére. Megerősítette, hogy a szovjet okupáció után “bevezettek valamit Csehszlovákiában, ami erősen emlékeztetett az orosz pogromokra”... “mintha bizony a megtizedelt, védtelen, kicsiny zsidó közösség, amelynek átlagkora 60 és 70 év közt van, bárminő fenyegetést jelenthetne a fennálló rend ellen.” Hochmann rámutatott arra is, hogy sem zsidó papok képzése, sem bárminő zsidó vallási oktatás az iskolákban nincsen a CSSR- ben manapság megengedve. Mint vallásos csoport kulturálisan sem léphetnek fel a zsidók egységesen. Ellentmondásnak, tűnik, de nem az, hogy ugyanakkor megengedi a prágai kormány a régi zsidó emlékek restaurálását és ápolását, ami azonban kizárólag a deviza- és valutaéhségre vezethető vissza. Látványosságokról van itt szó, amelyek úgyszólván ellenszolgáltatás nélküli hasznot dobnak a rendszer lyukas kasszájába. Olyan történelmi emlékek, épületek, tárgyak, reliquiák, amelyek nem csalogatják ki a pénzt a nyugati turisták bugyellárisából, pusztulásra vannak Ítélve... Sok arca, még több álarca van a szovjet-európai kommunizmusnak!... Hochmann megállapítása szerint a megmegújuló hecchullámok sok politikai sárcsomót hurcolnak magukkal, amiből számos gyanúsítás a zsidókon ragad, jóllehet az ismert disszidensek és a “Charta- 77” aláírói közt nincsen egyetlen zsidó sem. Hogy is mertek volna ily merészségre vetemedni? A párt hivatalos napilapja, a “Rude Pravo”, aránylag tartózkodó, csak anticionista és antiszemita kijelentéseket citál a moszkvai pártbibliából, a “Pravda”-ból. Nem úgy a párt ideológiai hangadója, a “Tribuna” című hetilap. Ez hosszú évek óta a zsidóellenes izgatás főkolomposa és széles teret szentel a “cionizmus problémáinak”, Izraelnek és az antiszemitizmusnak. Az elmúlt hetekben ismét kulminált a “Tribuna” “keresztes hadjárata”. Az 1979. január 24.-én keltezett, 4. számában új leleplező sorozat kezdődött a cionizmusról. Már az első közlemény a következő sokatigérő címet viselte: “A nemzetközi cionizmus terve”. Az alcím nem kevésbé volt jellemző: „A cionisták — a pogrom bűntársai”. A közlemény körülbelül igy hangzott: A nagy zsidó tőkének szüksége van a cionizmusra, hogy szerepét egy nemzetközi mozgalom keretében játszhassa — az egész világon szétszórt zsidók segítségével. A cionisták magukhoz ragadták a jogot, minden zsidó nevében beszélni, amivel persze a nagy zsidó kapitalisták malmára hajtják a vizet, akik nemcsak “invesztálókat”, hanem “részvénytulajdonosokat” is igényelnek. Az orosz zsidó nagypolgárság tudta 1917-ben, hogy ha győznek a boLsevikok, nemcsak tőkéjét veszti majd el, hanem hatalmát a szegény zsidó tömegek felett is. Ezért egy pillanatig sem habozott, hogy szövetkezzék az ellenforradalmárokkal kiknek a programja a pogromtól csak anynyiban különbözött, hogy áldozatai csakis kis és szegény zsidók lettek volna. Most is be akaiják a cionisták fogni szekerük elé az egész világon a szegény kis zsidók tömegeit. Céljaik érdekében — a “Tribuna” szerint — akarják őket kihasználni. (Göbbels vagy Schleicher sem fogalmazhatták volna meg jobban.) A szerző maga is egy “történelmi figura”, Svatopluk Dolejs névre hallgat és múltja tarkább, mint egy szlovák háziszőttes. A náci okupáció idején Prágában hetilapot szerkesztett “Az árja harc” (Ariiskii Bői) címmel. Kétségkívül ő volt “the right mán on the right piacé” egy országos antiszemita hecc vezetésére. Állítólag azonos egy bizonyos Jevgenyij Jewsejew nevű társszerzővel is, aki az orosz Jurjj Iwanow társaságában a következő címen rendezte a brosúrát sajtó alá: “Óvakodj a cionizmustól! “Többek közt a Watergate-ügyet és Nixon elnök visszalépését e parádés gyűlölködő, Dolejs elvtárs, az egyszerűség kedvéért sommásan “mint egy cionista összeesküvés” eredményét aposztrofálta. A sorozat első folytatása, amely a “Tribuna” 5. számában látott napvilágot, ezt a sokatmondó cfmet viselte: “Ahol vér folyik — ott pénz is csörgedez”. Az fró többek közt lerántotta a leplet “a nácik és a cionisták közötti hid”-ról. Ezek eredeti nézete szerint egy közös célt követtek — “a Szovjetunió szétzúzását”. Az antiszemita izgatás nem ez évben . JÍ O jí “Hungárián" " DINING LOUNGE ^ 456 Bloor St W. Tel.: 531-4214 Kellemes, családias hangulat, európai atmoszféra a Bloor egyik legforgalmasabb restaurantjában. Legyen ön is a vendégünk, kóstolja meg hazai ételeinket. Minden szombaton sólet Kocsonya Házi készítésű sütemények Teljes ital mérés bloor cyde SPORTS LTD. Kanada legnagyobb Kerékpár Specialistája 1169 BLOOR ST. WEST, TORONTO, ONTARIO (416) 536-9718 (416) 536-1523 Volt már Ón 3 LEGYENA VENDÉGÜNK Asztiilfoizltiliís (l 597-0801 számon P41INV91VM I dehcatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLÓBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és meleg büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely****************kgnj fogyasztásra **************** Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 532Eglinton A.W. |T:488-5092 Deutsch házaspár Biztosítás AUTÓ — ÉLET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. TATÁR PITTS LIFE INSURANCE Co. P.O.Box 278 Adelaide St W. Toronto,Ont. M5C 2J4 Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet -mögött 5 566 Bloor St. W. • 5^3-3453 Magyar boroK és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK * Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. * Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkörte. * Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 kezdődött Csehszlovákiában. Már 1975 január közepén közölte Jiri Loukotka a “Tribuna” gyanútlan olvasóival: “Miért vágyókén a cionizmus ellen?” 1975 március elején megjelent egy cikk ugyanebben a sajtótermékben Alberto Carmo-tól: “A fasizmus és a cionizmus közös ügye” címmel. Ugyanazon esztendő ugyanazon hónapjában a prágai rádió is kedveskedett egy csemegével, amelynek szerzője Jaroslav Polák volt, akkor azt az avas mesét tálalták fel újra, hogy az USA-bán a lakosság három százalékát képezd zsidóság a gazdasági élet 35 százaléka felett uralkodik. A pozsonyi rádió sem akart lemaradni a nemes versengésben, 1975 március k végén megörvendeztette hallgatóit az alábbi című közvetítésével: “Acionizmus mint a zsidó polgárság és az imperiaiisztikus monopóliumok eszköze”. 1975 június 23.-án újra a prágai rádió volt soron, kikürtölve, hogy a legnagyobb kapitalista országokban a pénzügyi központokban és az ipari monopóliumokban “cionisták” ülnek a vezető pozíciókban, szorosan együttműködve a nem-cionista monopóliumokkal a nemzetközi munkásmozgalom (értsd: vüágko mm un izmus) ellen. 1975 november közepén a “Pravda” gondoskodott megfelelő csemegéről. Cikke azt a megfellebbezhetetien szentenciát mondta ki már a elmében, hogy „ A cionizmus fajelmélet”. Mindezek és egyebek ismeretében az 1975. évet bízvást “Az anticionizmus és antiszemitizmus évének” lehetett volna deklarálni. 1977 január 20 -án a “Rádió Hvezda” (a megszálló hatalom szóvivője) kezdett heves támadást a cionizmus ellen, amelyben a már túlontúl ismert bölcsességeken kívül közölték a türelmes hallgatósággal: “A cionizmus rendszeres aknamunkát vezet a szocialista Csehszlovákia ellen” A “Rolnicke Noviny” 1977 május 23 - án a következő tanulmányt tette olvasói asztalára: “A cionizmus helye a világimperializmus terveiben.” És mindez csak egy kis kóstoló volt!... Ugyanakkor, amikor a közéletben nemszűnő áldozattal és szívóssággal helyezik el az aknákat, a rendszer álszent ábrázattal nem akar tudni az országban terjesztett antiszemitizmusról és anticionizmusról. Még néhány megállapítást záradékul... A háború után a legtöbb zsidó, aki túlélte a véres vihart, visszatért a régi hazába. Még 1967-ben is 55,000 volt a csehszlovákiai zsidók száma. De legtöbbjük hamarosan kénytelen volt hamis illúzióit örökre eltemetni. Vagyonukat sosem kapták vissza, az országban elterpeszkedett egy ultravörös nacionalizmus és faji intolerancia. Ma a már említett öntudatos 5,000 zsidón kivül mintegy 15,000 olyan zsidó származású személy is él a becslések szerint az országban, aki vagy asszimiláció, vagy vegyes házasság következtében elveszettnek látszik a zsidóság számára. etilen ^Pharmacy GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHÁZÁBA! GYORS, UDVARIAS, LELKIISMERETES, RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-tól délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. Ml .Toronto legjobb magvar házikos/tja írja a Daily star és a Globe and Mail IIV JÓ H v/IKOS/TOT AK AR ENNI . |COHTlHtHTM-Res1auran PÉNTEKEN halászlé. Uirdsesusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltőit borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos: Mr. 4s Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 W W W W W 1 p I ffffI A World Travel Service Ltd. örömmel értesíti ügyfeleit, hogy Susan Erdős (a Kennedy Travel Bloor St.-i irodájának volt managere) 1979 január 1-től „Vice President Sales” minőségben csatlakozott irodánkhbz, ahol megalapította a magyar osztályt. UTAZÁSOK INTÉZÉSE, CHARTERGÉPEK, ROKONOK KIHOZATALA, I K K A ÁTUTALÁSOK Szeretettel várja látogatásukat! 258 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. M5T1R7 telefon: 979-2171 ■iAdtál é, ááááááiá work travel SERVICE, LTD. ÉTTEREM * CUKRÁSZDA * DELICATESSEN 1394 Eglinton Ave. W. Tel: 782-1598 Nyitvatartás: Cukrászda: keddtől vasárnapig 10-töl 10-ig hétfőn zárva Étterem: keddtől péntekig 5-töl 10-ig szombat, vasárnap 12-töl 10-ig PATACSI CIPÓ SÁLON Magyar-import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipők raktáro 6-10 számig $12.00, postán $13.00 Előre kérjük beküldeni a postai, vagy Bank moneyordert 5 és féltől 7 és félig 5 pár rendelésnél $45.00 plusz $3.00 porto 480 Bloor St.W.Toronto, M5S 1X8 Tel: 533-8122 5r««z ^iázt Étterem 9 A konyhánk, mint régen magyarosan készít mindent. Hét napon keresztül Hétfőtől- szombatig 11 órától 12 óráig Vasárnap fél 5-től 10-ig BC/sjness-Iunch 12-től 3-ig ZENK Asztalfoglalás 531-6063 Teljes italmérés, esküvőkre külön terem 603 MARKHAM STREET Közel a Bloor hoz Parkolás az étterem mögött
