Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-21 / 754. szám
MEND RH ,Ur.August J.Molnár P.O.Box lo34 New Brunswick, New Jersey o 3 9 o 3 U.S.A. Second class mail registration IMo. 1373 CANADA USA Second class mai paid at Flushing N.Y. AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 18. 754. Ans 50 cent APRIL. 21. 1979 11351. Di.No. 104970 I „A zsidó, aki nem hisz a csodákban, az nem reálpolitikus” — mondotta Ben Gurion. A csoda bekövetkezett. Az elvetett mag gyökeret vert, s a jelek szerint hatalmas tölggyé serdül. Izrael e napokban — ha nem is nyugalmas légkörben, — de azzal a biztos tudattal ünnepli 3I. születésnapját, hogy legveszélyesebb ellenlábasa támadásától nem kell többé tartania. A sötétenlátók ismét megbuktak. Máris bebizonyosodott, hogy a békeszerződés nem “értéktelen papirdarab", ahogyan azt a pesszimisták állították. Már pár hónappal a szerződés aláírása után a két nemzet szélesre tárja kapuit a kereskedelem és kulturális kapcsolatok felvételére. A két ország utazási irodái máris az érdeklődők középpontjába kerültek. Sót, mi több, már komolyan felvetődött az ötlet, hogy Jasha Heifetz, az izraeli szimfonikusokkal egyetemben mutatja majd be művészetét az egyiptomi közönségnek. Való igaz. Egyes egyiptomi miniszterek barátságtalan kijelentéseket tesznek. Khalil miniszterelnök szerint például Egyiptom segítené Szíriát, ha az megtámadná a Golán fennsíkon állomásozó izraeli egységeket. Szadat pedig egymillió zarándoklót akar Jeruzsálem felé irányítani abban az esetben, hogyha a szent helyekkel kapcsolatos tárgyalásai kudarccal végződnének. Begin kairói hivatalos fogadtatása hideg volt. Szadat nem volt jelen. Mustafa Khalil kimentette magát. Mubarak alelnök egyenesen a számára kijelölt autóba vezette az izraeli miniszterelnököt, - anélkül, hogy lehetőséget adott volna a diplomáciai szokásoknak megfelelő előzetes nyilatkozatra. Közvetlenül Begin megérkezése után eltávolitották az izraeli zászlót. Az egyiptomi hősök emlékszobrára elhelyezett koszorúról sietve tépték le a Begin nevével RUBIN FERENC: BÉKE, BIZALOM, ellátott szalagot. S mégis az izraeli miniszterelnök büszkén jelenthette az újságíróknak, hogy 50 perc leforgása alatt több dolgot beszéltek meg, mint korábban egy öt hónapig tartó tárgyaláson. Az egyiptomi nép ezrei azonban hosszú percekig tartó, szivből jövő lelkesedéssel és shalom kiáltásokkal üdvözölték a miniszterelnököt.Begin bebizonyította, hogy nem elegendő a szerződés aláírása. A két ország közötti kapcsolatoknak mielőbb normalizálódniok kell. S az egyiptomi nép élénk visszhangja biztosította a miniszterelnököt, hogy Izrael és Egyiptom népe szoros barátságot fognak kötni egymással. A nép szívből jövő lelkesedése és a hivatalos diplomácia zárkózottsága köz tti elleniéi könynyen megmagyarázható. Egyiptom jelenlegi elszigeteltségéből szabadulni igyekszik. Hogyan volna képes bárki is elképzelni, hogy a Közel-Kelet legagyafurtabb politikusa, Szadat könnyelműen hajítaná el magától Izrael és az Egyesült Államok nagylelkű ajándékait, a Szinajt, az olajat, két repülőteret és Amerika igen komoly gazdasági és fegyveres segítségét egy számára teljesen kilátástalan háború érdekében? Montecuccoli hires mondása ma is érvényes. A háborúhoz pénz, pénz és pénz kell. S bár Egyiptom mesés piramisokkal rendelkezik, azt azonban ellenségei sem állíthatják, hogy anyagi javakban bővelkedik. Radikál sok bojkottja A békeszerződés végleg megsemmisítette a radikális arabság reményét, hogy vajha kiűzhetik Izraelt a Közel-Kelet térségéről. Arafát, ki nem óhajt elődjének, Ahmed Shukairinak sorsára jutni, tehetetlenségében a legaljasabb eszközöktől sem riad vissza és izraeli asszonyokat és gyermekeket gyilkol. Persze úgy véli, hogy ezzel Izrael idegenforgalmát is gyengíti. A húsvéti zarándokok azonban nem ijedtek meg Arafát fenyegetéseitől és teljes létszámban megjelentek a Szent Földön. Szaudi-Arábia, tapasztalva Amerika gyengeségét Vietnam, Angola, Afganisztán. Etiópia, Eritrea és Irán irányában. kétkedve az USA védelmében, kénytelen volt a radikálisok zsarolásának engedni. Jordán pedig szolgaian követi Szíria utasításait. Érthető módon az egyiptomiak kellemetlen csalódással néztek az eddigi baráti arab államok követségeinek kiürítését és nem örülnek túlságosan az ellenük meghirdetett bojkottnak sem. E bojkott azonban csak nagyon mérsékelten károsítja az ország gazdasági életét. Egyiptom a saját szükségletén felül termel olajat. így az olajbojkott őt érintetlenül hagyja. Külkereskedelmének csak 6 százaléka irányult az arab államok felé. Az arab pénzügyi segítség pedig inkább mítosz volt, mint valóság. Utoljára 1977-ben kap-A nyugati part és Begin kairói látogatásának jelentősége a két ország és azok vezetői közötti kapocs szorosabb ra fűzésében csúcsosodott ki. 50 perces magánbeszélgetésük folyamán megegyeztek a "Forró Vonal" felállításában, hogy az esetleges komolyabb vitákat egy telefonbeszélgetés tak egymilliárd dolláros támogatást Szaudi Arábiától. Ez időponttól kezdődően azonban a segély csupán morzsák alakjában jelentkezett. Nem valószínű, hogy Szaudi Arábia nem tesz eleget kötelező ígéretének a szuezi csőhálózat megépítésének anyagi támogatására, valamint az 50 F-5 bombázóért beígért 500 millióra. A nagy hűhóval bejelentett bagdadi találkozónak csupán két szenvedő hőse van: Szíria és Jordán. Carter ugyanis kétszer is meg fogja fontolni, hogy Jordánnak, a bojkotthoz való csatlakozása után folyósítsa-e a beígért 220 millió dolláros gazdasági és katonai segélyt. Szíria viszont minden bizonnyal elveszíti a százmilliós amerikai támogatást. Az arabság történelme tele van egymás közötti acsarkodással. Nem valószínű, hogy a bagdadi szoros egység hosszú életű lesz. Irak nem mond le egy könnyen Kuwaitról, melyet még mindig tartományának ismer el, Szíria és Irak között mély ideológiai szakadék van. A PLO míg félszemmel Jordánra kacsint, ahol egykor állam volt az államban és titkon reméli, hogy az Uj Izlam epidémiája majd csak elárasztja egyszer a Szaudi királyságot is és onnan erősebb támogatást nyer Izrael ellen. Gáza problémája keretében komolyan levezethessék. A két vezető újból találkozik május 27.-én El Arisban, e város Egyiptomhoz történő visszacsatolása napján, hogy együttesen hirdessék ki határaik megnyitását és egy Kairó és Tel Aviv közötti kereskedelmi BIZTONSÁG repülőjárat felállítását. Ezután mindketten Beér Shebába repülnek, hogy elkezdjék tárgyalásaikat a nyucati nart és a Gáza státuszát illetően.A tárgyalások főleg Egyiptom szempontjából lényegesek, mivel Szadat és kormánya annak eredményétől remélik a bagdadi bojkott feloldását.De bármenynyire is lényeges Egyiptomnak, hogy az arabok széthúzó családja visszafogadja “megtévedt" gyermekét, sem Szadat, sem kormányának tagjai nem fogják kockáztatni az arabok kegyeinek visszanyeréséért a békeszerződésből számukra fakadó óriási előnyöket. Izrael önkormányzatot ajánl a palesztin menekülteknek. Ez azonban korántsem jelentené, hogy a Jordán nyugati partja és Gáza a palesztinok birtokába kerülne. E területek továbbra is izraeli szuverénitás alá tartoznának. Az ottani népszavazás is kizárólag e körben mozogna. Egyiptom azonban teljes szuverénitást akar biztosítani a palesztinoknak, kik majd egyszer önrendelkezési jogot szerezvén fogják eldönteni hovatartozasukat. Egyiptom számára ez lenne az egyetlen híd a tőle elszakadt arabsághoz és főleg két volt mérsékelt barátjához, Jordánhoz és Szaudi Arábiához. Ez azonban kétségtelenül a PLO kezébe juttatná e területeket, mely Izrael számára annyit jelentene, hogy súrún lakott városaitól 7 kilométernyire egy szovjet zsoldban álló, Kuba típusú országgal kellene állandóan farkasszemet néznie, mely nyilvánvalóan elpusztítására törekszik. Carternek természetesen a közel-keleti olajszállítások biztosítása lebeg szeme előtt, midőn naivan kijelenti, hogy. ha a PLO elismeri Izraelt, úgy az USA hajlandó lesz velük tárgyalásokra. Hogy azonban miről tárgyalhat a terroristákkal, azt eddig még nem részletezte. Nyilván erről saját magának sincsen fogalma. E kérdésben tehát — több, mint valószínű Amerika segítségével — egy újabb felhígított kompromisszumot fognak elfogadni, mellyel talán Egyiptom képes lesz enyhíteni az elmérgesedett légkört Jordániável és Szaudi Arábiával szemben. Bár Szadatnak e problémák sok álmatlan éjszakát okoznak, talán még ezeknél is súlyosabban esnek latba belpolitikai problémái. Kairóban állandó a nyugtalanság a lakás és élelemhiány miatt. Munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot. Városai túlnépesedéstől szenvednek. Csupán az élelmiszerárak emelkedése elegendő lenne egy forradalom kibontakozásához. Szadat azonban kínosan ügyel arra, hogy az árak egyensúlyban maradjanak. A másik, bár kisebb veszély, a mozlim fundamentalista mozgalom, mely Iránban az uralkodó kiűzését idézte elő. Kuwaitban és Szaudi Arábiában titkos fegyverraktárakra találtak. Moszkva sötét terveket szó Egyiptom felkavarására. Az agitátorok és beszivárgók száma egyre nő. Több volt minisztert korrupcióval vádolnak. Az egyiptomi parlament — okulva a sah bukásán, az izlám törvényeinek felújításával foglalkozik. Első pillantásra az Irán és Egyiptom közötti hasonlóság szembetűnő. Itt ugyancsak egy korrupt, bár kicsiny, de újgazdag parazita csoport fejlődött ki, mely kihasználva a gazdasági konjunktúrát, nyugati divatos ruhákban jár, drága vendéglőkben étkezik, luxus szállodákban, avagy Nílus-menti luxusapartmentekben lakik, míg a lakosság 95 százaléka képtelen emberi életnívón élni. Az osztályharc élesedik. Kormányhivatalnokok havi 45 dollárért dolgoznak, fiatalok néha I0 évvel kénytelenek esküvőjüket elhalasztani a lakáshiány miatt. Az egyiptomi nép most gyökeres változást és sorsának jobbrafordulását várja a békétől. A marxista nemzeti front azonban zavar keltésén dolgozik. Természetesen a sah és Szadat között óriási a különbség. Szadat mindezek ellenére erősen tartja kezében a gyeplőt, a sahhal ellentétben mély vallásosságáról ismert, s a róla készült felvételek nagyrésze ima közben, térdepelve mutatja ót be. Mégis, számára a békeszerződés a II. órában következett be. A békétől Izrael lakossága is gazdasági fellendülést vár. S mivel az egyiptomi határ biztosítva van, hozzáfoghat a terrorista fészkek kifüstöléséhez, mely polgárai életét és nyugalmát állandóan fenyegeti, s természetesen nincsenek jó hatással a gyors ütemben fejlődő idegenforgalomra sem. Remélhető, hogy a két ország közötti bizalom fokozatosan megerősödik, s az izraeli ifjúság, mundérját levetve, végre hozzáláthat a termeléshez. A kormány képes lesz hadiköltségvetését csökkenteni, s az árakat és béreket, de főleg az adókat egyensúlyba hozni. Persze Izrael és Egyiptom csupán két apró pont a világ sakktábláján, de e két apró pont közti barátság komolyan járulhat hozzá egy világbékéhez. A h ét M argaret A Pravda, a szovjet Kommunista Párt hivatalos napilapja így nevezte: a Vasöklú Nő. Az angol Labour Party egyik parlamenti képviselője így nyilatkozott: Ez a nő katasztrofális számunkra. A jelzők egy 53 esztendős londoni ügyvédre hivatkoztak, aki az angol Konzervatív Párt vezetője és neve: Margaret Thatcher. Ez a rendkívül vonzó külsejű szőke asszony az, aki a parlamentben bizalmi szavazást kért a miniszterelnök és kormánya ellen és a parlament egyetlen szavazattöbbséggel bizalmatlanságot szavazott James Callaghan ellen, akit a sajtó már régóta nem nevez Jimnek. A közvéleménykutató intézetek szerint Maggie Thatcher legalább I3 százalékos népszerűségi arányban vezet James, az egykori Jimmel szemben és majdnem bizonyos, hogy a május 3.-i szavazás után Ms. Thatcher lesz nemcsak Angliában, de egész Európában is az első női kormányfő. Érdekes, hogy a vasöklú Maggieról nemcsak a konzervatívok nyilatkoznak elismeréssel. — ami természetes — hanem a munkáspártiak egyrésze is, — ami kevésbé természetes. Sir Harold Wilson. egykori munkáspártj miniszterelnök velemenve: — Figyelemmel kisérve politikai pályafutását, arra a meggyőződésre jutottam, hogy Ms. Thatcher sokkal inkább “férfi”, mint az angol parlament legtöbb férfitagja. Nem azt értem ezen, hogy Ms. Thatcher nem nőies, hanem azt, hogy sokkal inkább képes gyors és ha szükséges erőteljes elhatározásokra, mint a legtöbb férfi politikus. Ha Margaret Thatcher miniszterelnök lesz, rövid időn belül az angol polgárok el fognak feledkezni arról, hogy a kormányfő egy nagyon csinos szőke nő és csak politikai teljesítményei szerint fogják megítélni. Brian Walden, volt munkáspárti képviselő: — Kezdetben nem találtam rokonszenvesnek Margaret Thatchert, de ma már tudom, hogy egyáltalában nem volt igazam. Ma már úgy látom, hogy. ha május 3.-án megválasztják, Ms. Thatcher Anglia történetében az egyik legkiválóbb kormányfő lesz. Minden képessége megvan erre: intelligens, gyors elhatározásokra képes és emberi és politikai integritásához nem férhet kétség. íme Ms. Thatcher választási beszédeinek egyike: — Az angol politikának két döntő kérdése van jelenleg: alacsonyabb adók és a törvényesség és a rend helyreállítása. Külön kell foglalkoznunk a szakszervezetek egyre erősödő hatalmával és befolyásával, amelynek következtében ma már Angliában valóságos szakszervezeti diktatúra alatt élünk. —'1 Az angol polgárok — adójuk ellenében — szilárdabb és a törvényességen és a jogrenden alapuló társadalmat akarnak és a Labour Party ezt nem tudja biztosítani számukra. Az angol polgár elvárja, hogy az utcai szemétgyűjtők összeszedjék a szemetet, az iskolákban megszakítás nélkül folyjék a tanítás, a kórházak a betegek rendelkezésére álljanak — mindezt azonban nem kapják meg. — Nagyon sok esetben a polgárok személyi érdekeit egyszerűen nem veszik figyelembe és szemmellátható, hogy a Labour Party nem tud ezen a helyzeten segíteni. Számos üzletet be kellett zárni a különböző szakszervezeti picketelések miatt, a szakszervezetek a nem-sztrájkoló gyárak ellen blokádot rendelnek el, a “nem megbízható” munkásokat nem veszik fel a szakszervezetbe, következésképpen ezek az emberek nem tudnak állást kapni. — Mindez nem jelenti azt. hogy a szak szervezet ellen vagyok. A Trade Unionok hagyománya mélyen gyökerezik az angol életben. Meggyőződésem azonban az, hogy a törvénynek mindenkinek engedelmeskednie kell, de a szakszervezetek törvényen kivül állanak, sót, valójában a törvény felett állónak tekintik magukat és ezt a visszás helyzetet meg kell szüntetni. — Ha az adókat csökkentjük, ezzel új üzleti befektetéseket teszünk lehetővé. A helyzet az, hogy Anglia ma már rendkívül szegény — és rendkívül drága ország. Ms. Thatcher csökkenteni akarja a kormány beruházásait de választási kampánybeszédeiben kijelentette: egyelőre nem tudja, hogy hol és milyen területen fogja végrehajtani ezeket a csökkentéseket — ha megválasztják, alkalma lesz arra. hogy az angol kormány beruházásait közelebbről szemügyre vegye. — A Labour Party állandóan arról beszél, hogy a nemzeti vagyont egyenlően és igazságosan kell szétosztani, elfeledkezik azonban arról, hogy ma Angliában, éppen a Labour Party katasztrofális politikája következtében, nincs nemzeti vagyon, tehát nincs mit szétosztani — mondta egyik beszédében Margaret Thatcher. Margaret Thatchert 1975 februárjában választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és azóta egyéniségében és egyéni magatartásában — nyilvánvalóan a tanácsadók javaslatára — jelentős változások történtek. Ha beszél, hangját lágyabbra fogja, a beszédmód agresszivitása eltűnt. Azelőtt szívesen viselt kék színt, ezt most a lágyabb narancssárga, krémszín és a mély vörösszínú ruhák váltották fel. Haját most kevésbé gondosan fésüli és ezzel megjelenése lágyabbá és nőiesebbé vált. — Nem vagyok feminista, a Women’s Lib mozgalmat értelmetlenségnek tartom — mondta nemrégiben Ms. Thatcher az újságíróknak egy interjú alkalmával. — Még mindig melltartót hordok. Margaret Trudeau könyve tehát, végülis Margaret Trudeau megjelent a könyvpiacon, miután hónapok óta a különböző hirdetési ügynökségek a szó valóságos értelmében bombáztak bennünket a hírrel. A könyv a maga nemében egyedülálló. Mindenekelőtt, érdekes az, hogy Maggie, aki még csak 31 esztendős, úgy érezte, elérkezett az ideje annak, hogy máris önéletrajzot írjon, önéletrajzot általában az élet végefelé szoktak írni, Maggie azonban nyilvánvalóan úgy vélte, hogy már ebben a fiatal korban is olyan teljesítményt nyújtott, amely indokolt egy önéletrajzra. A másik érdekes körülmény az, hogy Mrs. Trudeau mindarról tudósít bennünket könyvében, ami felől nem érdeklődünk és ami különben sem a mi dolgunk. Maggie teljesítménye, amelyet szenzációsnak tart, az, hogy sikerült férjhez mennie egy milliomoshoz, aki mellékesen Kanada miniszterelnöke is. A teljesítmény azonban sokkal kevésbé szenzációs, mint a csinos Maggie gondolja: Jacquelin Bouviernek sikerült feleségül mennie egy new englandi demokrata szenátorhoz, aki később az Egyesült Államok elnöke lett. folytatás a 9. oldalon I '•wr-.-v...- •„/. . . . Margaret Thatehe