Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-01-13 / 740. szám
10. oldal MENÓRA * 1979 Január 13. Zalán Magda BOTRÁNY DISSZIDÓNIÁBAN Réz Amália nem is sejtette, hogy sorsa azon a napon pecsételődött meg. amikor egy Zalaegerszegről érkező hajdani szomszéd unokahúga átadta a kedves mama után maradt örökséget: harmincnyolc kihímzésre váró konyhai falvédöt, valamennyien Botond buzogányával. Özvegy Rézné annakidején ezekkel a keresztöltéses falvédökkel járult hozzá a szerény nyugdíjhoz. Nem keresett vele milliókat de elégtételére szolgált, hogy a zalaegerszegi jobb úri körökben egész szép sikert aratott velük. Erre a régi sikerre gondolt Réz Amália, távol a szülői háztól, disszidóniai szobájában, amikor piros fonalat fűzött a tűjébe és nekilátott, hogy kihimezze az anyai örökséget. Úgy tervezte, három nap alatt elkészül eggyel, körülbelül négy hónap alatt valamennyivel és ha a szomszéd fűszeres átveszi őket eladásra, a bevételből elutazhat meglátogatni a másodfokú unokanővérét, akit Disszidónia egy távoli sarkába sodort a huszadik század. Az első elkészült példány láttára a szomszéd fűszeres összecsapta a kezét, ügy tetszett neki. Botond buzogánya rögtön ki is került a bolt kirakatába egy doboz Glóbus gulyás és egy üveg kecskeméti savanyított paprika közé. Aznap mindkettőből dupla annyit adtak el. A fűszeres jókedvű volt. Réz Amália ugyancsak, a vevőkről nem is szólva. A botrány kirobbanása váratlanul ért mindenkit. Elsőnek egy rövidke cikk jelent meg a disszidóniai Hirharsonában. Mozgolódnak a komcsibarátok címmel, aláírás nélkül. “Mint tudjuk — írta a cikk — Botond Bizánc kapuját törte be buzogányával. Bizánc pedig hol található? Keleten! Miért éppen egy keletre ment magyarral kapcsolatos falvédöt kellett kihímezni? Nincs tán a magyar történelemben elég nemzeti hős, aki nyugatra ment? Csak a vak nem látja, micsoda aláaknázása eme gesztus a disszidóniai magyar emigrációnak, amely egy emberként tiltakozik minden ilyen provokáció ellen és figyelmezteti a szóbanforgó fűszerüzlet tulajdonosát, hogy ha nem távolítja el kirakatából a szóbanforgó kommunista propagandát, meglesznek az eszközeik, hogy falvédójét elhordattassák vele Disszidónia szabad és demokratikus földjéről. A Réz Amália-féle keresztöltéses falvédók híre ilyeténképp eljutott a Disszidónia Volt Magyar Műstoppolók Egyesületébe is. "Három évvel ezelőtt lepényevéssel és zsákbafutássai egybekötött kiállítást rendeztünk disszidóniai volt magyar műstoppolók munkáiból” — háborgott a főtitkár-helyettes — "és egyetlen vevőnk sem akadt. Pedig akik éjt nappá téve görnyedtek a stoppolófák fölé, azok egytől-egyig a legkitűnőbb űri - családokból jönnek, akiket egy lapon sem lehet emlegetni ezzel a Réz Amáliával, aki ég tudja, mi lehetett Zalaegeszegen. Ezt egyelőre nem firtatjuk, de ha az a fűszeres nem szünteti meg azonnal pártfogolni ezt a komcsi ügyet, majd utánanézünk az ő műltjának is." Ezek a kemény szavak egyébként csak a disszidóniai Volt Magyar Műstoppolók Egyesületének zártkörű vezetőségi ülésén hangzottak el. Az egyesület két havonként kiadott körlevelében csupán annyi állt, hogy a város egyik fűszerüzletében látható termék technikailag nem áll azon a ÉTTERED, * CUKRÁSZDA * DELICATESSEN 1394 Eglinton Ave. W. Tel: 782-1598 _ . , Nyitvatartás: Cukrászda: keddtől vasárnapig 10-töl 10-ig hétfőn zárva Éttel keddtől pén 5-től szombat, vasá 12-töl A kozákok újra megtámadták Lengyelországot, Lublirabam és környékén újra öldösték a zsidókat. Az életben maradottak közül nem egynek lengyel katonák adták meg a kegyelemdöfést. Azután muszkák törtek be kelet felől, északról meg a svédek. Zűrzavaros idők jártak, és a zsidóknak közben üzleti ügyekkel is kellett foglalkozni, a haszonbérbe vett földek megművelését irányítani, pénzt kölcsönözni, adót fizetni és még lányaikat is kiházasítani. Ma épült házat holnapra felgyújthattak. Újdonsült menyasszonyt pár nap múlva megbecstelenítőitek. Valaki egyik nap gazdag volt, másnap már szegény. Ma lakomát rendeztek, holnap mártírokat temettek. A zsidók állandóan úton voltak: Lvóvból el, Lvóvba vissza, Lublinból el, Lüblinha vissza. Egy város egyik nap még biztonságban volt, másnap ostrom alatt állt. Vagyonos ember gyakran ébredt arra. hogy veheti a koldustarisznyát. Zsidó falvak egész lakossága lett kereszténnyé, és noha később sokan eredeti hitükre tértek vissza, egy részük sötétségben maradt, Se szeri, se száma nem volt Lengyelországban az elhagyott feleségeknek, meggyalázott nőknek, keresztény férjüktől megszökött fiatalasszonyoknak, rabságból kiváltott vagy elmenekült férfiaknak. Isten haragja lesújtott népére. De amint a zsidók lélegzethez jutottak, visszatértek ősi hitükhöz. Mi mást tehettek volna? Gyilkosaik vallását fogadják el? Maroknyi zsidó, felgyújtott, kifosztott falvak életben maradt lakói, a Visztulán túl, Pilica községben gyűltek össze, miután annak hűbérurától engedélyt kaptak a letelepedésre. A svéd háború tönkrejuttatta Adam Pilickit, de a földet, az eget és a vizet még a svédek sem tudták elrabolni. A parasztok újra szántottak-vetettek. Az ártatlanak és bűnösök vérével átitatott föld megint búzát, rozsot, hajdinát, árpát, gyümölcsöt és zöldséget termett. A visszavonuló svéd hadsereg felgyújtotta Pilicki kastélyát, de egy zivatar eloltotta a lángokat. A svédek elvonulását parasztlázadás követte, melynek során Pi-licki egyik udvarmesterét leszúrták. Csatlósait feífegyverezve, Pilicki a felikelőkre támadt, egyeseket felakasztatott, másokat halálra korbácsoltatott. Elrendelte, hogy a jobbágyok okulására a kivégzettek fejét póznáikra tűzzék, és közszemlére tegyék ki. A madarak lecsipkedték a húst róluk, míg végül már csak a csupasz koponyák maradtak. Pilickinek nem jutott ideje uradalmával törődni, egyébként is rossz gazda volt, lengyel intézői pedig iszákos, semmittevő tolvajok. A zsidók is csaltak, ha alkalmuk nyílt rá, de a gazda ostora bármikor lecsaphatott rájuk. A zsidót — akárcsak a parasztot — szabad volt megkorbácsolni, ólba zárni, sőt le is fejezni. Másrészről a zsidó takarékos volt. pénzt tett félre, és uzsorakamatra adta ki. Az uraság bármikor csődbe juthatott, és megállapodást köthetett vele. Jóllehet Adam Pilicki már betöltötte ötvennegyedik évét, koránál jóval fiatalabbnak látszott. Magas termetű, sötét arcú, fekete szemű ember volt, barna haját egyetlen ősz szál sem tarkította. Állán kecskeszakállt viselt. Ifjúkorát Franciaországban és Itáliában töltötte, ahonnan — saját szavai szerint — új eszmékkel tért vissza. Egy ideig kacérkodott a protestantizmussal, e szeszélye azonban annyira elmúlt, hogy hamarosan buzgó katolikus és a reformáció esküdt ellensége lett belőle. A szomszédos földesurak különcnek tartották, és ..furcsa bogárként” emlegették. Fennen hirdette, hogy Lengyelország pusztulásra van ítélve, mivel minden vezetője gazfickó, tolvaj, a társadalom söpredéke, ö ISAAC Az irodalmi Nobel-díjas: BASHEVIS SINGER Isaac Bashevis Singer 1904-ben született Lengyelországban. Varsó egyik szegénynegyedében nőtt fel, s Graham Greene szavával élve, a boldogtalan gyermekkor aranybánya egy Írónak. Rabbinak tanult, később mégis az írást választotta. 1935-ben az USA- ba emigrált. Regényei, novellái a régi Lengyelországban játszódnak. Singer tökéletes ismerője a zsidó falusi és városi életnek, szokásoknak, néphagyományoknak, s örökké újraírja gyermekkorát. Könyveiben gyakran találkozunk boszorkánysággal, babonával, legendával, misztikával, de mindezt groteszk iróniával ábrázolja, s építi be modern világába, amelyen már nyomot hagyott Amerika élménye is. Jiddis nyelven ír, műveit sok nyelvre lefordították. Magyarul eddig néhány elbeszélése és A rabszolga cimü regénye jelent meg, ez utóbbiból közlünk egy részletet. maga nem vett ugyan részt a kozákok és svédek elleni háborúskodásban, de ez nem akadályozta abban, hogy honfitársait gyávasággal ne vádolja. Égre-földre esküdözött, hogy Lengyelországban mindenki meg vesztegethető, a legkisebb városi hivatalnoktól fel egészen a királyig. Minduntalan Skarga tisztelendő ostor ~>zó beszédeiből idézett, jóllehet maga is sokat ivott, és kicsapongó életet élt. A máshol már elavult jus primae noctis az ő birtokain még érvényben volt. Azt beszélték, hogy még saját lányát is megerőszakolta, aki vízbe fojtotta magát emiatt. A szóbeszéd szerint Pilicki felesége, Theresa. férje kerítőnője volt, ő maga pedig a kocsissal szeretkezett. Mások viszont azt rebesgették, hogy csődörrel közösül. Utóbb férj és feleség egyaránt vallási fanatizmusba esett. Amikor a czgstochowai kolostort támadás érte, és Kordecki hősies ellenállást tanúsított, a házaspár szinte vallási őrületbe lovalta magát. A kastély tele volt Pilidki és felesége rokonaival. akik arisztokrata származásuk ellenére szobalányok és lakájok teendőit látták el. Egy alkalommal, amikor a kastély úrnője lyukat fedezett fel az asztalterítőn, egy pohár bort loccsantott egyik unokanővénére. Megkövetelte, hogy minden héten számolják meg az abroszokat, törülközőket, ingeket, alsóneműt, ezüstöt és porcelánt. Ha Adam Pilicki dühbe jött, pálcát ragadott, és elpáholta az aggszüzeket. A nagy vagyon, melyet ő meg a felesége örökölt, semmivé lett. A szomszédok között az a tréfás szóbeszéd járta, hogy Theresa ékszereiből mindössze egyetlen arany hajtű maradt. Adam Pilicki minden alkalommal felemelte intő szavát, hogy Lengyelország addig nem élhet békében, amíg az összes protestánst, kozákot és zsidót meg nem ölik — elsősorban a zsidókat, akik titokban leoénzelték az áruló Radziszewskit. és összeesküdték a svédekkel. Pilicki szavát adta a paDoknak, hogy ha hazája megmenekül ellenségeitől, többé egyetlen zsidó sem teszi be a lábát uradalmába. De szokása szerint pontosan az ellenkezőjét tette annak, amit mondott. Először csak egyetlen zsidó vállalkozónak adott letelepülési engedélyt. Ez az ember viszont fölpanaszolta, hogy nincs meg a közös istentisztelethez szükséges tíz fő. Nemsokára a zsinagógaépítés jogát is megkapták. Egyikük meghalt, és temetkezési helyre volt szükség. A pílícai zsidók végül rabbit és rituális metszőt is betelepítettek, s ezzel Pilicából végleg zsidó község lett. Adam Piliaki prüszkölt, átkozódott, viszont a zsidók sokat tettek azért, hogy anyagilag talpra álljon, ök gondoskodtak róla, hogy a parasztok szántsanak, arassanak, szénát kaszáljanak. Készpénzzel fizettek Pilickinek a gabonáért és a szarvasmarháért, használhatóvá tették a halastavat, tejgazdaságot létesítettek, sőt, kaptárokat is hoztak a méhten.yésztéshez. Pilickinek nem kellett többé szabó, cipész, szűcs és harangöntő után néznie. A zsidó mesteremberek rendbe hozták a kastélyát, kijavították a tetőt, átépítették a kemencéket. Mindenhez értettek: könyvek új rákötéséhez, rakott padlózat javításához, ablakok beü vege zéséhez, képek keretezéséhez. Ha valaki Aiegbetegedett, zsidó felcser vágott rajta eret, piócákat rakott rá, és gyógyszerrel is el tudta látni. Zsidó aranyműves csinált karkötőt a kastély úrnőjének, és készpénz helyett adóslevelet fogadott el. Még a jezsuiták is — rágalmaik és röpirataik ellenére — üzleti kapcsolatban álltak a zsidókkal, és igénybe vették kézműveseik munkáját. Pilicki eleinte számon tartotta, hány zsidó telepedett meg birtokán. De csakhamar belezavarodott, és nem tudta már áttekinteni a létszámot. Nem ismerte nyelvükét, és alig volt képes megkülönböztetni egyiküket a másiktól. Ám intő szavát most sem mulasztotta el felemelni: — Ha a lengyelek gyökeresen meg nem változnak, új Hmelnyickij támad rájuk. De amúgy is minden összeomlik. szinten, hogy azt adisszidóniai Volt Magyar Műstoppolók Egyesülete erkölcsileg támogathassa. Néhány nap múlva Szabad Disszidón Klub szólt hozzá a Botond kérdéshez. Vezérelnöke leszögezte: teljességgel alaptalan Réz Amáliát és a mögötte álló fűszerest kommunista barátsággal vádolni. Idézzük a vezérelnököt: “Igaz, hogy Bizánc keleten van, de nem a Szovjetunió, hanem Törökország területén, mai neve Istambul. Viszont az is igaz, hogy Botond nemcsak Bizánc kapuját verte be a buzogányával, hanem egy hetvenkedő görög vitéz fejét is. mint ezt bárki megtudhatja, aki csak fölüti az Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó. Budapest, 1961) első kötetét. Vagyis Réz Amália és fűszeres pártfogója a görögkeleti egyházat akarja . Ám, ha a Szabad Disszidónia Klub is résen lesz. mindent megteszünk, hogy ne üsse föl fejét Disszidónia magyarjai között az istenkáromlás." A válasz nem késett, a botrányt kirobbantó Disszidóniai Hírharsona így replikázott: ‘‘Ezerszer inkább vagyunk istenkáromlók, mint a Kádár kormány társutasai! M i a budapesti Akadémiai Kiadó szennyiratait nem olvassuk, és megvan a véleményünk azokról, akik ilyesmire hivatkoznak!” "Hazátlan senkik mocskolják véreinket!" — írta vissza a Disszidón Hirharsona. “Ugyan miért éppen vörös fonállal himezte ki ez a magát Réznek nevező (Rosenstein?) Amália az egyik legmagyarabb törzsfő, Botond buzogányát?” — kérdezte körlevelében a disszidóniai Volt Magyar Műstoppolók Egyesülete. Eddig a vita lényegében elvi volt. Két héttel a botrány kirobbanása után azonban valaki a sötét utcán elgáncsolta a fűszeresé ktöl hazafelé tartó Amáliát. Ekkor határozta el, hogy megkéri a fűszerest, vegye be a kirakatából a keresztöltéses falvédöt. A fűszeres egyetértett. Éppen a kirakatban térdelt, hogy kiszabadítsa Botond buzogányát a gulyás és a savanyúság közül, amikor megállt mögötte egy disztingvált űr. X.Y. műtörténész vagyok és épp most írom a doktori disszertációm a huszadik századi népművészetről. erről a mostohán kezelt, sokak szerint nem is létező művészeti ágról. Aki ezt a vásznat hímezte, pontosan igazolja az állításaimat. Megismerkedhetnék vele?" A találkozó másnapra létrejött. Réz Amália három órán át mesélte magnószalagra a mamája zalaegerszegi falvédőinek és kuncsaftjainak történetét. A magnószalag tartalma néhány hét múlva egy szakfolyóiratban nyomtatásban is megjelent. Kevéssel rá tartották az évente megrendezésre kerülő Disszidón Népművészeti Konferenciát, amelynek szervezői felkérték Réz Amáliát, hogy tartson előadást a keresztöltésről. Az előadást a federális kormány illetékes szóvivője is hallgatta, hamarosan kiutalt egy állami ösztöndíjat Réz Amáliának, azzal, hogy tanítsa meg erre a rendkívül érdekes kézműiparra a disszidóniai őslakosokat. Az Első Disszidón Keresztöltéskutató Intézet megalakulásáról minden hivatalos lap beszámolt, foglalkozott Réz Amáliával a rádió és televízió is. ‘‘Törtető karrierista" — mondta ajkbiggyesztve a Disszidóniai Hirharsona főszerkesztője a Disszidónia Volt Magyar Műstoppolók főtitkárhelyettesének. “De uraim!" — csóválta a fejét a Szabad Disszidónia vezérelnöke. — "nem erről van szó." "Hanem?" "Hanem egy honfitársunk szép és méltó sikeréről. Ki kell küldeni neki egy példányt a tagsági felszólító körlevélből, természetesen a felemelt tagsági díjjal." MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 c Miien ^pkanHacy GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHÁZÁBA! GYORS, UDVARIAS, LELKIISMERETES. RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tÓl este 7-ig szombaton 10—tói délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT Kedvezményes utazások BUDAPESTRE $ 479.00 14-45 napos időtartamra. A rendelet értelmében a jegyet 30 nappal előbb kell megvásárolni. TORONTO—BUDAPEST—TORONTO $611.00 8 naptól 1 évig tartózkodásig. Indulások hetente. Bármikqr jelentkezhet. Csomagsúly: 2 bőrönd, 140 lb. Hozassa ki hozzátartozóját kedvezményes áron 4 héttől — 20 hétig. Budapest—Toronto—Budapest $ 509.00 MÁR $ 209.00-től KEZDŐDŐEN UTAZHAT DÉLRE hotellel és a repülőúttal együtt. ÚTLEVÉL, VÍZUM, HOTEL, AUTÓBÉRLÉS INTÉZÉSE. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ CEDOK FŐKÉPVISELET. KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIvItion of Intragaerv Ltd. 519 Bloor St. West, Toronto M5S 1Y4, Canada Telefon: 537-3131 budapesl 294 COLLEGE ST. *TEL:925-1382 taverrt HIRDETÉS HELYETT Nemcsak ÚJ VEZETÉS de ÚJ TULAJDONOS is DÁN LACI Kitűnő konyha minden este Pálffy Zsuzsa műsora .BUDAPESTBUDAPEST mák TE CSODÁS." Iliiden este a SZELI- TRIÓ játszik
