Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-03-24 / 750. szám

10. oldal MENÓRA * 1979 március 24. frtfon l^jgaS^STI ^Patíaaerie & 'Oakery Szabadságharc vagy fórrada/omP £—Y—f nmabb sütemények torták süteményeken kivűl megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajt-különlegességeket a világ minden tájáról Ha nincs kedve főzni, finom, magyaros meleg “Take out Service” Tulajdonosok: Nagy László és Szécsi Kató iiiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiitiiiHiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiimmiiiiiiuiiiimiiiiiiiiiiimiiiu’ R & D AUTÓ COLLISION LIMITED Mindenfajta kocsik általános javítása Karosszéria munkák — legmodernebb festés-berendezes' Műhelyünkben minden munka garanciával készül! tulajdonos KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn Avenue (Nyugatra a Dufferintől) Telefon: 782-1418 niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiH 410 Bloor St. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű FELVÁ­GOTTAKAT és FRISSE^V^QOTT HÚSOKAT szferet­­ne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk: a BALEGA család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.I). szállítunk. [STOP GETSETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1 102 este 661-0364 HE ISSÜK RlíE 6 TIBI) 6 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk "Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" — Petőfi Sándor “Talpra magyar!" című költeményéből. 1789. július 14.-én a francia forradalom lerombolta a Bastille-t és a francia trikolór mezejébe bevésődött a hármas jelszó: "Liberté, Fraternité, Égalité" — “Szabadság. Test­vériség. Egyenlőség". Az Európában hosszú évszázadok alatt kikristályosodott dinasz­tikus monarchiák fejveszett félelemmel figyelték a hármas jelszó alatt diadalmasan menetelő tömegeket, jól tudván, hogy a francia példa elha­­rapózása csupán idő kérdése. Robespierre, Danton. Marat, St.Just és Dusmoulins kiált­ványa az “elnyomottak megvál­tásáról" és a “nyomorba taszí­tott polgárság dicső felemel­kedéséről" nem maradhatott sokáig hatástalan az osztrák és spanyol monarchiák érdek­­területein. az olasz és német fejedelemségekben, vagy a németalföldi és balkáni gyar­matokon. Magyarországon döbbenetes felismeréssel járt a hármas jel­szó. A Habsburg-dinasztia kitűnően felépített gépezete eredményesen játszotta ki az uralma alatt nyögő kisebb­ségeket egymás ellen. A test­vériség ismeretlen fogalom volt: a Galíciát és Horvátországot ellenőrző megszállók magyar és horvát elemeket használtak Galiciában, s magyar és lengyel elemeket Horvátországban. Magyarország viszont szigorú osztrák ellenőrzés alatt állt, mint gyakorlati jogok nélküli “partnere" a monarchiának. Egyenlőség sem papíron, sem gyakorlatban nem létezett: hűbéri társadalmakban csak két osztály egzisztál, az uralkodó és az elnyomott osztály, melyek közé egyenlóségi jelet for­radalom vagy szabadságharc nélkül nem lehet tenni. Ezt a francia példa is igazolta. Kossuth és a szabadságharc vezetői — írók, tábornokok és Bécsben mellőzött nemesek — bármilyen hatással is volt rájuk a francia forradalom, nem alkalmazhatták ennek a forra­dalomnak “technikai" tapasz­talatait. Franciaország nem állt idegen megszállás alatt, követ­kezésképpen a nemzeti függet­lenség adva volt; a “Liberté" — “Szabadság" jelszó az egyéni szabadság kivívásának fórra-1848 március 15. dalmi követeléseként szerepelt. Magyarországon viszont a Nemzeti szabadság megvalósí­tása volt a meginduló harc első számú követelménye, bár Kossuth. Táncsics és társaik — a szabadság kivívása után — a társadalmi reformok megvaló­sításáért is harcolni szándékoz­tak. A francia polgárság nem találta szemben magát egy kül­földi elnyomó jól felszerelt had­­seregéveha Bastille lerombolását a francia katonaság semleges nézőként szemlélte, hogy később nyíltan csatlakozzék a forradalmi tanácshoz. A magyar szabadságharcot egy szegényesen felszerelt honvéd­ség, a "kapás-kaszás top­rongyosok hadserege" vívta a gőgös osztrák — és később orosz — csapatok ellen, Gari­baldi mondása szellemében: "... ami hiányzik ágyúkban, muskétákban és társzekerekben, azt pótoljuk elszántsággal és vitézséggel". A fentiek ismeretében senki sem csodálkozhat azon, hogy a vélemények megoszlása már a szabadságharc kitörése előtt jelen volt. Kossuth eltökélten hangoztatta, hogy a magyar­ságnak nemzeti függetlenségét kell kivívnia mielőtt gazdasági megerősödésére gondolhatna, míg Széchenyi szerint a meg­gazdagodás az előfeltétele egy sikeresen vívandó szabadság­­harcnak. Az elméleti megosz­tottság azonban nem befo­lyásolta a szabadságharcot; történészek szerint a nemzet vezetésében egészségesen jelent­kezett a korai demokrácia. Kossuth sikerrel győzte meg tár­sait: a jólét megteremtése az adott körülmények között lehetetlen, miután az elnyomó kezében összpontosul a politikai, gazdasági és katonai hatalom, minekfolytán Bécs nem nézné ölhetett kezekkel a nemzet gazdagodását. Viszont a függetlenség megteremtése után az ország szabadon láthat hozzá az országépítéshez és gyara­podáshoz. A Széchenyi köré csoportosult ellenzéki kisebbség dicséretreméltó megértéssel fogadta a többség határozatát és a nemzettel vállvetve indult a szabadságharcba. Oknyomozó történészek szeretnek pár­huzamot vonni történelmi események között; a magyar szabadságharc egyedülálló jellege semmiféle össze­hasonlítási alappal sem szolgált. Sem a francia forradalom, sem Bolivár Simon mozgalma nem jelképezte a szabadságharc sajátos összetételét, történelmi előzményeit és kirobbanásának kísérökörülményeit. A belső vélemény-megoszlás ebben az esetben nem hátráltató, hanem segítő eleme volt az össze­fogásnak. Csaknem másfél évtized táv­latában a magyar szabad­ságharc jelentősége fokozott figyelmet érdemel. A tatárjárás kiheverése és a török hódoltság felszámolása mellett ez a szabadságharc ad számot a szabadság izzó szeretetéról és a külső elnyomás gyűlöletéről. 1956. október 23.-án hasonló körülmények késztették a nem­zetet a szovjet elnyomás felszá­molására. S bár ez a gyakorlati ellenállás nem annyira szabad­ságharcként, mint forra­dalomként könyveltetik el tör­ténészek munkáiban, a harc — a nemzet értelmezésében — a szabadság kivívásáért, az idegen rabság lerázásáért folyt. A jelenlegi gyarmati kormányzat Magyarországon rendkívüli óvatossággal és ideges félelemmel magyarázza a negyvennyolcas szabadsághar­cot, ami könnyen lemérhető a csaknem évenként változó “hivatalos" állásfoglalásokban. A jelenlegi történelemkönyvek szerint a szabadságharc tulajdonképpen nem szabad­ságharc volt, hanem "ön­tudatos" osztályforradalom*a Habsburgok ellen: Kossuth és Petőfi ennek az osztályforra­dalomnak voltak "élharcosai", s a Szent Szövetség orosz csapatainak magyarországi szerepléséről egyetlen szó sem esik. Ez annál meglepőbb, hiszen a hivatalos szovjet törté­nelemkönyvek részletesen foglalkoznak a "cári imperializ­mus" magyarországi beavat­kozásáról a sorsdöntő 1849-es hónapokban, jóllehet a szabad­ságharc szovjet magyarázatban is osztályforradalomként szerepel. Külföldi történészek a francia forradalomban és a magyar szabadságharcban látják az európai feudalizmus fel­számolásának legfőbb okát. Míg a francia forradalom gyakorlat­ban is pontot tett a kiváltságos osztályok kizsákmányolása után, addig a magyar szabad­ságharc a külső elnyomáson alapuló gyarmati uralom — eb­ben az esetben a Habsburg­­dinasztia — kizsákmányolása megszüntetésének volt elin­dítója, ami természetes hatás­ként jelentkezett csaknem vala­mennyi európai országban. A történészek egyetlen téves következtetése az a megál­lapítás. amely szerint Magyar­­ország kiválása a Habsburgok érdekköréből csak a második világháború végén következett be. miután a két világháború közti kormányzói államformát is “Habsburg-orientációnak" könyvelik el. (A Horthy körüli vita sokrétű lehet; a Habsburg érdekkörhöz való jellemzése azonban már csak azért sem lehetséges, mivel a két háború között nem volt Habsburg­­dinasztia.) 1848. március 15.-ének tör­ténelmi jelentőségét azonban semmiféle utólagos magyarázat vagy kommunista tolmácsolás sem változtathatja meg. A szabadságharc egyetlen kérdésre adott választ: “Rabok legyünk vagy szabadok?!", s Petőfi fel­hívása: "Ez a kérdés, válasszatok!”, egységes vissz­hangra talált. A nemzet egy­szerűen szabadságot és függet­lenséget akart, s azok meg­valósításáért szállt hadba a legyózhetetlennek vélt Szent Szövetség ellen. Az 1848. már­cius 15. és 1849. október 6. közti másfél esztendő a magyar vitézség és elszántság ezernyi részletével szolgál, erkölcsi támaszt nyújtva késői nem­zedékeknek. Kirkpatrick, a neves angol oknyomozó történész ismert megállapítása szerint "... a magyar szabadságharc abban a sötétségben próbált fáklyát gyújtani, amely lerázhatatlan lepelként borult Európára a francia forradalom után eltelt hat évtizedben". Losonczy László Fontos közlemény! ÖRÖMMEL TUDATJUK KEDVES ÜGYFELEINKKEL, HOGY A BUDAPESTI IKKA KÖZPONTTÓL KAPOTT ÉRTESÍTÉS ALAPJÁN, FEBRUÁR 15-TŐL TÖBBET FIZETNEK KI ÜGY A KANADAI, MINT AZ US DOLLÁRÉRT. US$1 - 20.31 forint Can.SI - 17.36 forint AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BLOOR ST. W., TORONTO, ONT. M5S 1Y4, CANADA Telefon: 537-3131 MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalódhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) ,J. JER1CSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 W orld Oelieatessen 557 St. Clalr Ave. W. Toronto (Bili Barberk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesáruk, slitemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 Canada Post... összekapcsol 23 millió kanadait a Föld valamennyi országával! a másoöiK e S*« \ \ öfiO-5l^—Z I süteményekéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom