Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-01 / 714. szám

9. oldal 1978 jülius 1 * MENÖRA 6TORONTÖI jBGmm templomi szertartäs utän Szendreiek pompäs lunch-on lattak vendegül rokonalkat es barataikat, aklkToronton kf­­vUl New Yorkbol es Vancou­­verböl is szep szammal jo:­­tek, hogy reszt vegyenek a c salad Örömeben. Mazel Tov. Sajnos, van gyäszhfrünk is. Ötvenhet eves koräban hunyt el Griinhut Gyula, gyaszolja felesege, fia, leanya, azoknak csaladjai es az elhunyt test­­verei. Rengetegen gyflltek össze a szomoru hfrre a Steeles-College Temetkezesi Intezetben, ahol Dr. Zagon Zoltan vegezte a szertartäst, s utäna a megbecsiilt Griinhut Gyulät utolso ütjära kfsertek a Beth Tzedek temetöjebe. Mult vasärnap volt a sfrkö­­avatäsa a tavaly elhunyt Weisz Walternak. Özvegye emeltette a sfremleket, amit sok barät jelenleteben avatott fel Dr. Zagon Zoltan rabbi. Ezdton kfvänunk mielÖbbi es teljes felgyogyulästkorhäzban levö, vagy mär otthonukban läbadozo betegeinknek Szirtes Imrenek, Berkovits Kalman­­nak, Ruttner Salamonnak, Frank Laszlonak, Lakatos Laszlonak, Egri Yvonnenak, Kiräly Tibornak, Kacer Ar­­thurnak, Klein Tibornak, Princz Elizabethnek, Mrs. Wallersteinnek es Friedman Louisnak. Bek'dszönt'dtt a nyäri käni­­kula es ennek következme­­nyekent csökken a közelet. A szervezetek, chapterek mär nem tartanak összejövetelt, egyediil csak a New Horizons­­ban jönnek össze a tagok, a­­kik mire e sorok megjelen­­nek, mär elvezik szep, uj helyisegiiket a Shaarei Te­­fillah zsinagogäban, a Bat­­hurst Street-en. Annäl tÖbb magänjellegä e­­semeny törtenik. Ket eskUvö­­röl — mely a közelmultban zajlott le — meg nem Is tu­­dunk beszämolni, mertare3z­­letes hfrek lapzärtäignemer­­keztek el hozzänk. Nyäri szü­­netilnk utän majd kepes ri­­portot adunk, addig is szere­­tettel gratulälunk a Fleischer es a Bärsony csalädoknak, gyermekeik häzassägähoz. Ugyancsak szeretettel iidvö­­zöljiik Mr. es Mrs. Tarjän Denest abbol az alkalombol, hogy Andrew fiuk — aki kii­­lönben az ö iizletiikben tärs — most tarotta eljegyzeset Green Judittal, Dr. es Mrs. Green leänyäval. Mult szombaton zajlott le a Shaarei Tefillah templom­­ban Szendrei Xrpäd es Mari fiänak, George-nak a bärmic­­voja. A bärmicvo fiu — akit Dr. Zägon Zoltän rabbi keszf­­tett elö — remekelt, nagy fei­­keszifltsegröl es imoonälo biztonsägrol tett tanüsägot. A Egyreszt, mert iröja, II. ErnöW porosz kiräly ügy tünik, vegre ; nemcsak “platonisch" szerette a gyönyörü magyar szinesznöt, mäsreszt mert beiöle kiderül, hogy bizonyos kerdesekben nines semmi különbseg katasz­­teri hivatalnokok es kirälyok között. II. Ernö igy irt: "Nem jöhetnel 10-en vagy II-en Gothäba? Egeszen egvedül leszek. Ha tudsz es akarsz jönni, csak annyi täviratozz: igen... Ha csak egy kicsit vägyödsz utänam, eljössz huszonnegy örära... Ölellek. Örökre a tied. Küldöm a kivänt szürke ruhät. legyezöt es tollat. Csak legy elegedett." KLUBNAPOK: Kedden, csütörtökön es vasärnap 2-töl 7.־ig. munkässägäert. A mindig elö­­zekeny hölgygärda uzsonnät szolgält fei. vidäman es barät­­sägosan. Az egyre nepszerübb New Horizons vältozatlanul tartja jö formäjät. Szinte minden rendez­­venye telt häznak örvend es minden bizonnyal örvendeni fog az üj helyen is, a 3600 Bat­­hurst alatt. Ezzel a remennyel büesuzunk mi is es szivböl kivänjuk. hogy ügy legyen. Felkai Istvän tMM3600 Bithurst StTNBi» Jünius 18-än szep sikert ered­­menyezett a New Horizons bü­­csüdelutänja. A mindig vidäm Falus Säri ez egyszer komoly temät välasztott es abban is kitünt dieseretesen. Ügy Falus Särit, mint Ungär Erzsit, Taub­­ner Läszlöt es a mär közölt többi szereplöt meleg oväciö­­ban reszesitette a 150 fönyi közönseg. Dr. Fejes Dezsö a club alelnöke kedves, szep szavakkal köszöntötte a szerep­­löket, majd köszönetet mondott Sätory Richärdnak eredmenyes SIRKÖAVATÄS Ezüton közöljük barätainkkal es ismeröseinkkel. hogy dräga felesegem äs anyäm CZQBEL SANDORNE-JULIA sirköavatäsa jülius 2-än lesz !412 ärakor a St.Clair-i te metöben. (St.Clair St. East.) Ferje: SANDOR Fia: GABOR NEW YORK A Harris Közvelemenykutato Inte7et legujabb felmerese a/1 bizonyitja. hogy az amcrikai polgärok 62 szäzaleka szerotne egy olvan ingatlan-adö esok kentesi törvenvt. mint amelvot nemregiben Calil'orniäban meg­­szavaztak. A megkerde/ettek 71 szäzaleka azonban kijelentette mindenfeie adöcsökkentesi el­­lenezne. ha annak követke/­­menye az lenne. hogy az ido> koruak. a munkakeptelenek es a szegenyek szamära szolgal tatott federälis. vagy allami ked­­vezmenveket esökkenteni kel­­lene. VATIKAN VÄROS VI. Pal piipa. aki most SO cs:­­ten dös. a közelmultban ünnepelte pdpdvd vdlasztdsdnak tizenötödik l’vfordulöidl. Ünnepi heszedeben a kalolikus egy ha z fe/e kijelentette: Legdöntöhb es egyuttal legnehezehh hatdrozalainak a szülelesszabd­­lyozdssal es az Egybdz müder­­n i zd Id s dvpl kapcsulat u s hatarozalokat lekinti Beszede hefejezeseben VI Pdt megismetelte evek öta hangoz­­tatott követeleset: A vH dg nag\ - hatalmainak meg kellene szun­­tetniük a nukledris feg\ verek gydrtdsdt. WASHINGTON, D.C. India miniszterelnöke. Morarji Desai. a közelmultban lätogatäst tett Amerikäban es szemelyes megbeszelest foly­­tatott Carter elnökkel. A meg­­beszeles egyik legfontosabb tärgyköre — meglepö mödon — az ugynevezett rhesus majmok kerdese volt. Amerikäban ugyanis fökent az Indiäböl szällitott rhesus maj­­mok felhasznäläsäval ällitjäk elö az ugynevezett Salk es Sabin, polio-elleni oltöanyagot. Desai azonban nehäny hönap­­ו pal ezelött megtiltotta a kis­­majmok Amrikäba valö expor­­täläsät, mert ügy velte, hogy az amerikai orvosok es laboränsok kegyetlenül bännak velük, es olyan kiserleteket folytatnak a | rhesus majmokkal, amelyek fäj­­dalmasak es különben sin­­esenek kapcsolatban a polio­­ei len i oltöanyagok elö­­ällitäsäval. Mr.Carter meg­­igerte, hogy a jövöben a kis­­majmokkal embersegesebben 1 fognak bänni. Mr. Desai kijelentette, hogy ezekutän az egesz problemät megfontolja es ezzel a kismajmok ügyeben j folytatott ertekezlet vegetert es - Morarji hazautazott Indiäba. II-ETnö Bulyovszky Lilia nem volt elegedett. talän soha eleteben. Pälyäja elejen. a pesti szinpadok egekbe emelt csillagakent arraf׳ vägyott. hogy külföldön is meg­­ismerjek, elismerjek. Amikor a nemet szinhäzak istennöjekent emlegettek (föleg Stuart Märia es a kameliäs hölgy szerepeben nyüjtott alakitäsaiert), meghalt. hogy a Nemzeti Szinhäz szerzödtesse. Ott is hagyta sikerei csücsän Nemetorszägot es hazatert. De Pechy Blankät idezem. "Hogy mai szöval eljek, Lillät bizony elfüreszeltek... Hogy müvesznönk valödi tehet­­seg volt-e. azt a becsmerlö vagy magasztalö velemenyek alapjän ki-ki a maga izlese szerint fogja eldönteni; de aki eilen ilyen ädäzul harcoltak, annak a rang-£ ja. nepszerüsege, egyszöval ״ pozieiöja veszelyt jelentett a ve­­telytärsaknak." Kiäbrändultan, megtepäzva negyvenöt eves koräban vissza­­vonul a szineszettöl, hogy milli­­omos szepasszonykent fei s alä utazgasson a vilägban. Bu­­lyovszky Lilia a Liz Taylorok. Farah Dibäk mercejevel merve is roppant gazdag volt. 1909- ben, a haläläröl tudösitö Buda­­pesti Hirlap oldalszäm sorolja vegrendeleteben örököseire ha­­gyott ekszereit. De hät ez terme­­szetes, Farah Dibänak csak e­­gyetlen uralkodö, a sah ajän­­dekozott ekszereket, Bulyovszky Lillänak härom is! Söt, II. Lajoson. György meiningeni hereegen es II. Endren kivül szerepel ajändekozöi között Amälia, a görög kiräly ne es vagy meg feltucat ür es hölgy a szäzadvegi Europa arisztokräci­­äjänak kremjeböl. Nem is em­­litve a tömerdek karperecet, näsfät, läncot, amit polgäri imä­­döktöl kapott. Vegrendeleteben itt-ott megjegyzeseket füz az e­­gyes tärgyakhoz. ajändekozö­­jukhoz, s nyelve. ha nem is eppen csipös. de semmi esetre sem hälälkodö. Hödolöi es vagyona ellenere lenyegeben magänyos volt. Kevessel mäsodik külföldi ütja — a celtalan kejüt — megkez­­dese utän meghal ferje, akivel ugyan alig nehäny hönapot eit valöjäban együtt, es akit ka­­landböl kalandba hajtott a feie­­segenel sokkal forröbb vere, de aki egesz eleten ät leg­­hüsegesebb ügyvivöje es szerel­­meslevel iröja volt. Huszonhat evet el özvegyen az a Bulyovsz­­ky Lilla, akit percenkent kernek meg. “De neki nem hiänyzott sem a ferfi, sem a häzassäg. Csak a szinhäz hiänyzott tes­­tenek, lelkenek” — irja Pechy Blanka. A szinhäznak azonban, ügy tünt, nem hiänyzott csöp­­pet sem hajdani csillaga. Amikor 71 eves koräban meg­­hal, egyik nekrolögiröja nem röstelli kimondani, hogy meg­­lepte, hogy most halt meg. Mär jö ideje halottnak hitte. Pechy Blanka könyve pröbäl­­ta feltämasztani, nem tudom, milyen sikerrel. ZALAN MAGDA: II.Lajos näm Münchenben, ha beszel­­gethetnenk; soha. soha nem felejtem el azokat az öräkat, amikor beszelgettünk, eletem legszebb. leggyönyörüsegesebb öräi köze tartoznak.” Szerencses alkat lehetett az ifjü bajor uralkodö. ha csak a beszelgetesekre emlekezett, es sikerült elfelejtenie azt a jelenetet. amely udvara szämos tagjänak annäl inkäbb emlekezetebe vesödött: Lilla sleppjet fölfogva rohan a palota termein ät. Lajos tebolyultan a nyomäban. Lilla bizonyul jobb atletänak. a kiräly orrära csapatik egy ajtö. a felhevült Lajos sirva rogy a földre... Polgäri ferfi hasonlö jelenet utän nemtelen bosszüt forralt volna a nö eilen. A kirälyi ud­­varlö "negy nappal kesöbb le­­iratban elrendelte, hogy Bu­­lyovszky Lilla udvari szinesznö az öteves szerzödes lejärta utän, 1872. januär elsejetöl elete vegeig, függetlenül attöl, hogy a szinhäznäl marad-e vagy sem. a kirälyi kabinetkasszäböl evi ezerketszäz forint tiszteletdijat kapjon." Von Böhm. II. Lajos udvari kancellärja jegyezte föl nap­­löjäban az adatot. K.et es. fei evvel kesöbb ezt irta föl: “Lakäjkörökben egesz mäskent meseltek a dolgot, mint aho­­gyan von Buliowsky szäjäböl hallottam. Olyan kezdeme­­nyezeseket tulajdonitottak neki, ami lenyevel es szokäsäval nem vägott össze. Lajos gätläsait jöl ismertek ezek az urak, de nem tudtäk. hogy a gyanüsitott sem szükölködött ilyesmiben." Majd nehäny oldallal lejjebb: "... (Bu­­lyovszkynenak) az a celja, hogy jelentekeny szerepeket jätsszon; ö mindenek elött müvesznö akar lenni... A gondolat. hogy ’ üj ruhäja elgyürödhet. eppügy hozzäjärult erenye megör­­zesehez, mint a merlegeles, hogy nem kapja meg erte a megitelese szerint megfelelö ärat. Különben temperamen­­tuma sem igen volt... Mert na­­gyon csinos asszony volt, sokan udvaroltak neki. es nemelykor valamivel szabadabb hangot ütött meg. senki sem akart hinni igazän erenyessegeben; de en hajlandö vagyok tüzbe tenni erte a kezem. akärhäny ember­­nek mutatta is meg bäjos kek hälöszobäjät..." Von Böhm kancellärt igazolja a meiningeni szinhäz­­pärtolö es ertö György hereeg egyik Lillähoz irt levele: “Sokä­­ig nem hallatott magäröl berlini tartözkodäsa öta. Nekem azok szep napok voltak. habär maga azzal szörakozott, hogy csak­­nem egeszen megfosszon a tel­­jes boldogsägomtöl... Vagyjs a legnagyobb längoläs közben is megörzött annyi higgadtsägot, hogy hideg fölennyel häritsa el tämadäsaimat, es meg akkor is gyözött, amikor mär karjaim­­ban pihent, es en a magäeban, akkor, amikor mär minden üd­­vösseg elöizet meg kellett kös­­tolnia. Kivuled nines asszony, aki kepes lett volna erre. Ha is­­met talälkoznänk, lenne ennyi önuralmad? Ö! Akkor jobb, ha nem lätjuk egymäst többe!ן Vagy megadod magad? Mire jö ez a tartözkodäs?... Ha megint együtt leszünk, isteni asszony­­ka, add magad egeszen!” De idemäsolok egy ritka levelet is. Ketszeresen is ritka. Bilyovszkyne Szilägyi Lilla kevessel a kitüzött esküvö elött hagyott fakepnel. Wagner, a zeneszerzö, Lajos imädott-gyü­­lölt barätja igy ir a dologröl: “Az ifjüsägähoz merten meg­­lehetösen fegyelmezett Zsöfia hereegnö Bulyovszky Lillänäl erelyesebb kezdemenyezö lepeseket tett... Igy a kiräly vegül bizonyos eröszakossäggal belevetette magät az etjegyzes kockäzatäba." Lajos nem irta meg Lillänak nösülesi szän­­dekät, annäl inkäbb siet közölni vele a szakitäst: “Hochensch­­wangau. 1867, Oktober 13. Dräga, nagyrabeesült Asszony! Vegre-valahära szäbadon leleg­­zem megint, vegre megint melyseges beke van a lelkem­­ben, megtalälhatom tehät a nyugalom es koncenträciö reg­­öta nelkülözött pillanatät, amikor a hiven szeretett barät­­nönek irhatok. A most eltelt idö. amikor mind közelebb jött a szörnyüseg — az egyesüles egy nem szeretett lennyel — ügy van mögöttem. mint egy sötet älom. Vol eröm az elhatä­­rozäshoz, hogy szetroppantsak minden terhes läncot, s eltep­­jem a köteleket. ami fogva tar­­tott. — £s tudja-e, nagyrabe­­csült Asszony, mi az, ami nagy mertekben hozzäjärult e megtett lepeshez (eljegyzesem felbon­­täsähoz)? A legyözhetetlen erövel feltörö. szüntelen vissza­­emlekezes... (önre), kinek kepet senki sem tudta kiszoritani lei­­kemböl... (5 mily boldoggä tenne. ha gyakrabban läthat­sikeres, igazän nem meltatlanul] elfelejtett szinmüveeske szer­­zöjet: 1827-83. Bulyovszkyne Szilägyi Lilla, a magyar jätekszin nagy feje­­zeteböl lep elö. Apja, Szilägyi Päl Käntornenak, Derynenek. Megyerinek orszägjärö pälya­­tärsa. Nagyanyja az elsö ma­­gyar szinidirektornak, Kelemen Läszlönak a huga. Szilägyi Lilla elsö fei­­lepesere meg karon ülö baba koräban került sor: anyja egy darabban esteröl estere bevitte ‘‘kelleknek". Mire iskoläba kerül. olvasom Pechy Blanka könyveben. “mär regöta ott­­honos a kulisszäk között. Sta­­tisztäl es jätszik. Drämäban, nepszinmüben, operäban. A gyermek-balettkar legügyesebb, legformäsabb, legkeesesebb tag­­ja. Ügyesen enekel. ertelmesein szaval.” Söt mi több: “Hamarosan gyermekdarabokat ir.” Elsö igazi szerepfor­­mäläsakor nem kisebb szeme­­lyiseg, mint Vahot Imre ir röla. Kesöbb Gyulai Päl eikkezik röla. Kora egyik legszebb asszo­­nyänak is mondtäk. De nem - csak szep lehetett, valami rend­­kivüli is äradhatott beiöle. ha meg azt is elmondhatta magäröl, hogy ö volt az egyet­­len nö. aki ellenällt II. Lajos bajor kirälynak. Az egyetlen mär csak azert is, mert a gyö­­nyörü ifjü kiräly soha Lillän kivül mäs nöt nem kivänt meg, meg a tulajdon hereegnöi menyasszonyät sem, akit Minden idök leghiresebb szinesznöjeröl olvastam. Bajor Giziröl? — kerdezte barätnöm —, maga is valami kor szinesznö Budapesten. Nem,-mondtam* külföldön is hires volt, talän ott meg hiresebb. Hajmässy Ilona, a hollywoodi sztär? Nem, ez a szinesznö nem a parvenü Amerikäban lett hires, Europa koronäs föi hajlottak meg elötte, söt, az irodalom egyik koronäzatlanul is kirälyi e­­gvenisege regenyt irt röla. Ba­­rätnöm hitetlenkedve nezett ram. Szabad a gazda? Nem, nem. legyintett idegesen; föltört beiöle közös jätekszenvede- Ivünk Segits valamivel mond­­ta. muszäj kitalälnom. Utcät neveztek el röla Budapesten, mondlam. Biaha Lujza! — kiäl­­tott föl Biaha Lujza az te r.nem utca. hütöttem le. Feladta. Bu­­lyovszky. mondtam, Bulyovsz­­ky utca. ma Rippl Rönainak hivjäk, de te meg emlekezhetsz a Bulyovszky uteära. Emlekezett, csak eppen azt nem akarta elhinni, hogy a liget közeleben levö utcät egy szi­­nesznöröl neveztek el. Ha nem olvasom Pechy Blanka “Hüseges hütlenek” cimü könyvet, en sem hiszem. Igy, keresztnev nelkül politikus, tudös, honatya, minden inkäbb lehetne a nevadö, mint szinesz­­nö. Hol volt valaha is egy Bu­­lyovszky nevü szinesznö a ma­­gyar teätrum törteneteben? Hät bizony volt! Käntorne utän. Prielle Kornelia mellett, Jäszai Mari elött. A hires irö, aki autöbiografikus regenyben tette halhatatlannä, Dumas volt: Une aventure d’amour (meg igazi nevet sem mödositotta, ki-i irta: Bulyovszky Lilla), Hevesi Sändor “Kaland az innensö par­­ton" cimmel forditotta le, 1934- ben jelent meg folytatäsokban a Pesti Hirlapban. A nemet olvasök akkor mär 70 eve is­­mertek a läzasan romantikus törtenetet. Mikor, miert hullott a porba Bulyovszky Lilla egekbe emelt csillaga? Hol lett ködde tündök­­lö alakja? Mintha csak toväbbi frieskät kivänna pöccinteni a sors Lillänk siron tüli orrära, a Pechy Blanka tömerdek erdekes adatot tartalmazö könyve egyet felejt ki: születese evszämät. Utäna akartam nezni a lexikon­­ban. de csak näla sokkal erdek­­telenebb ferjet talältam benne, Bulyovszky Gyulät, a märciusi! ifjüt, a Hölgyfutär szerkesztöjet, , nehäny koräban sem nagyon /יי״ KÖZPONTI IRODÄJA VIZUM * HOTEL * AUTÖBERLES * EURAILPASS IKKA ״ TUZEX ״ COMTURIST IBUSZ — CEDOK FÖKEPVISELET UTLEVEL P^nzküldem^nyek is vämmentes esomagok PENZ is GYÖGYSZERKÜLDES a viläg minden täjära KÖZJEGYZÖSEG: forditäsok, vigrendeletek, hitelesitisek, stb.. A LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÄSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor Street West, Toronto Telefon: 537-3131

Next

/
Oldalképek
Tartalom