Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-01 / 714. szám
9. oldal 1978 jülius 1 * MENÖRA 6TORONTÖI jBGmm templomi szertartäs utän Szendreiek pompäs lunch-on lattak vendegül rokonalkat es barataikat, aklkToronton kfvUl New Yorkbol es Vancouverböl is szep szammal jo:tek, hogy reszt vegyenek a c salad Örömeben. Mazel Tov. Sajnos, van gyäszhfrünk is. Ötvenhet eves koräban hunyt el Griinhut Gyula, gyaszolja felesege, fia, leanya, azoknak csaladjai es az elhunyt testverei. Rengetegen gyflltek össze a szomoru hfrre a Steeles-College Temetkezesi Intezetben, ahol Dr. Zagon Zoltan vegezte a szertartäst, s utäna a megbecsiilt Griinhut Gyulät utolso ütjära kfsertek a Beth Tzedek temetöjebe. Mult vasärnap volt a sfrköavatäsa a tavaly elhunyt Weisz Walternak. Özvegye emeltette a sfremleket, amit sok barät jelenleteben avatott fel Dr. Zagon Zoltan rabbi. Ezdton kfvänunk mielÖbbi es teljes felgyogyulästkorhäzban levö, vagy mär otthonukban läbadozo betegeinknek Szirtes Imrenek, Berkovits Kalmannak, Ruttner Salamonnak, Frank Laszlonak, Lakatos Laszlonak, Egri Yvonnenak, Kiräly Tibornak, Kacer Arthurnak, Klein Tibornak, Princz Elizabethnek, Mrs. Wallersteinnek es Friedman Louisnak. Bek'dszönt'dtt a nyäri känikula es ennek következmenyekent csökken a közelet. A szervezetek, chapterek mär nem tartanak összejövetelt, egyediil csak a New Horizonsban jönnek össze a tagok, akik mire e sorok megjelennek, mär elvezik szep, uj helyisegiiket a Shaarei Tefillah zsinagogäban, a Bathurst Street-en. Annäl tÖbb magänjellegä esemeny törtenik. Ket eskUvöröl — mely a közelmultban zajlott le — meg nem Is tudunk beszämolni, mertare3zletes hfrek lapzärtäignemerkeztek el hozzänk. Nyäri szünetilnk utän majd kepes riportot adunk, addig is szeretettel gratulälunk a Fleischer es a Bärsony csalädoknak, gyermekeik häzassägähoz. Ugyancsak szeretettel iidvözöljiik Mr. es Mrs. Tarjän Denest abbol az alkalombol, hogy Andrew fiuk — aki kiilönben az ö iizletiikben tärs — most tarotta eljegyzeset Green Judittal, Dr. es Mrs. Green leänyäval. Mult szombaton zajlott le a Shaarei Tefillah templomban Szendrei Xrpäd es Mari fiänak, George-nak a bärmicvoja. A bärmicvo fiu — akit Dr. Zägon Zoltän rabbi keszftett elö — remekelt, nagy feikeszifltsegröl es imoonälo biztonsägrol tett tanüsägot. A Egyreszt, mert iröja, II. ErnöW porosz kiräly ügy tünik, vegre ; nemcsak “platonisch" szerette a gyönyörü magyar szinesznöt, mäsreszt mert beiöle kiderül, hogy bizonyos kerdesekben nines semmi különbseg kataszteri hivatalnokok es kirälyok között. II. Ernö igy irt: "Nem jöhetnel 10-en vagy II-en Gothäba? Egeszen egvedül leszek. Ha tudsz es akarsz jönni, csak annyi täviratozz: igen... Ha csak egy kicsit vägyödsz utänam, eljössz huszonnegy örära... Ölellek. Örökre a tied. Küldöm a kivänt szürke ruhät. legyezöt es tollat. Csak legy elegedett." KLUBNAPOK: Kedden, csütörtökön es vasärnap 2-töl 7.־ig. munkässägäert. A mindig elözekeny hölgygärda uzsonnät szolgält fei. vidäman es barätsägosan. Az egyre nepszerübb New Horizons vältozatlanul tartja jö formäjät. Szinte minden rendezvenye telt häznak örvend es minden bizonnyal örvendeni fog az üj helyen is, a 3600 Bathurst alatt. Ezzel a remennyel büesuzunk mi is es szivböl kivänjuk. hogy ügy legyen. Felkai Istvän tMM3600 Bithurst StTNBi» Jünius 18-än szep sikert eredmenyezett a New Horizons bücsüdelutänja. A mindig vidäm Falus Säri ez egyszer komoly temät välasztott es abban is kitünt dieseretesen. Ügy Falus Särit, mint Ungär Erzsit, Taubner Läszlöt es a mär közölt többi szereplöt meleg oväciöban reszesitette a 150 fönyi közönseg. Dr. Fejes Dezsö a club alelnöke kedves, szep szavakkal köszöntötte a szereplöket, majd köszönetet mondott Sätory Richärdnak eredmenyes SIRKÖAVATÄS Ezüton közöljük barätainkkal es ismeröseinkkel. hogy dräga felesegem äs anyäm CZQBEL SANDORNE-JULIA sirköavatäsa jülius 2-än lesz !412 ärakor a St.Clair-i te metöben. (St.Clair St. East.) Ferje: SANDOR Fia: GABOR NEW YORK A Harris Közvelemenykutato Inte7et legujabb felmerese a/1 bizonyitja. hogy az amcrikai polgärok 62 szäzaleka szerotne egy olvan ingatlan-adö esok kentesi törvenvt. mint amelvot nemregiben Calil'orniäban megszavaztak. A megkerde/ettek 71 szäzaleka azonban kijelentette mindenfeie adöcsökkentesi ellenezne. ha annak követke/menye az lenne. hogy az ido> koruak. a munkakeptelenek es a szegenyek szamära szolgal tatott federälis. vagy allami kedvezmenveket esökkenteni kellene. VATIKAN VÄROS VI. Pal piipa. aki most SO cs:ten dös. a közelmultban ünnepelte pdpdvd vdlasztdsdnak tizenötödik l’vfordulöidl. Ünnepi heszedeben a kalolikus egy ha z fe/e kijelentette: Legdöntöhb es egyuttal legnehezehh hatdrozalainak a szülelesszabdlyozdssal es az Egybdz müdern i zd Id s dvpl kapcsulat u s hatarozalokat lekinti Beszede hefejezeseben VI Pdt megismetelte evek öta hangoztatott követeleset: A vH dg nag\ - hatalmainak meg kellene szuntetniük a nukledris feg\ verek gydrtdsdt. WASHINGTON, D.C. India miniszterelnöke. Morarji Desai. a közelmultban lätogatäst tett Amerikäban es szemelyes megbeszelest folytatott Carter elnökkel. A megbeszeles egyik legfontosabb tärgyköre — meglepö mödon — az ugynevezett rhesus majmok kerdese volt. Amerikäban ugyanis fökent az Indiäböl szällitott rhesus majmok felhasznäläsäval ällitjäk elö az ugynevezett Salk es Sabin, polio-elleni oltöanyagot. Desai azonban nehäny hönapו pal ezelött megtiltotta a kismajmok Amrikäba valö exportäläsät, mert ügy velte, hogy az amerikai orvosok es laboränsok kegyetlenül bännak velük, es olyan kiserleteket folytatnak a | rhesus majmokkal, amelyek fäjdalmasak es különben sinesenek kapcsolatban a polioei len i oltöanyagok elöällitäsäval. Mr.Carter megigerte, hogy a jövöben a kismajmokkal embersegesebben 1 fognak bänni. Mr. Desai kijelentette, hogy ezekutän az egesz problemät megfontolja es ezzel a kismajmok ügyeben j folytatott ertekezlet vegetert es - Morarji hazautazott Indiäba. II-ETnö Bulyovszky Lilia nem volt elegedett. talän soha eleteben. Pälyäja elejen. a pesti szinpadok egekbe emelt csillagakent arraf׳ vägyott. hogy külföldön is megismerjek, elismerjek. Amikor a nemet szinhäzak istennöjekent emlegettek (föleg Stuart Märia es a kameliäs hölgy szerepeben nyüjtott alakitäsaiert), meghalt. hogy a Nemzeti Szinhäz szerzödtesse. Ott is hagyta sikerei csücsän Nemetorszägot es hazatert. De Pechy Blankät idezem. "Hogy mai szöval eljek, Lillät bizony elfüreszeltek... Hogy müvesznönk valödi tehetseg volt-e. azt a becsmerlö vagy magasztalö velemenyek alapjän ki-ki a maga izlese szerint fogja eldönteni; de aki eilen ilyen ädäzul harcoltak, annak a rang-£ ja. nepszerüsege, egyszöval ״ pozieiöja veszelyt jelentett a vetelytärsaknak." Kiäbrändultan, megtepäzva negyvenöt eves koräban visszavonul a szineszettöl, hogy milliomos szepasszonykent fei s alä utazgasson a vilägban. Bulyovszky Lilia a Liz Taylorok. Farah Dibäk mercejevel merve is roppant gazdag volt. 1909- ben, a haläläröl tudösitö Budapesti Hirlap oldalszäm sorolja vegrendeleteben örököseire hagyott ekszereit. De hät ez termeszetes, Farah Dibänak csak egyetlen uralkodö, a sah ajändekozott ekszereket, Bulyovszky Lillänak härom is! Söt, II. Lajoson. György meiningeni hereegen es II. Endren kivül szerepel ajändekozöi között Amälia, a görög kiräly ne es vagy meg feltucat ür es hölgy a szäzadvegi Europa arisztokräciäjänak kremjeböl. Nem is emlitve a tömerdek karperecet, näsfät, läncot, amit polgäri imädöktöl kapott. Vegrendeleteben itt-ott megjegyzeseket füz az egyes tärgyakhoz. ajändekozöjukhoz, s nyelve. ha nem is eppen csipös. de semmi esetre sem hälälkodö. Hödolöi es vagyona ellenere lenyegeben magänyos volt. Kevessel mäsodik külföldi ütja — a celtalan kejüt — megkezdese utän meghal ferje, akivel ugyan alig nehäny hönapot eit valöjäban együtt, es akit kalandböl kalandba hajtott a feiesegenel sokkal forröbb vere, de aki egesz eleten ät leghüsegesebb ügyvivöje es szerelmeslevel iröja volt. Huszonhat evet el özvegyen az a Bulyovszky Lilla, akit percenkent kernek meg. “De neki nem hiänyzott sem a ferfi, sem a häzassäg. Csak a szinhäz hiänyzott testenek, lelkenek” — irja Pechy Blanka. A szinhäznak azonban, ügy tünt, nem hiänyzott csöppet sem hajdani csillaga. Amikor 71 eves koräban meghal, egyik nekrolögiröja nem röstelli kimondani, hogy meglepte, hogy most halt meg. Mär jö ideje halottnak hitte. Pechy Blanka könyve pröbälta feltämasztani, nem tudom, milyen sikerrel. ZALAN MAGDA: II.Lajos näm Münchenben, ha beszelgethetnenk; soha. soha nem felejtem el azokat az öräkat, amikor beszelgettünk, eletem legszebb. leggyönyörüsegesebb öräi köze tartoznak.” Szerencses alkat lehetett az ifjü bajor uralkodö. ha csak a beszelgetesekre emlekezett, es sikerült elfelejtenie azt a jelenetet. amely udvara szämos tagjänak annäl inkäbb emlekezetebe vesödött: Lilla sleppjet fölfogva rohan a palota termein ät. Lajos tebolyultan a nyomäban. Lilla bizonyul jobb atletänak. a kiräly orrära csapatik egy ajtö. a felhevült Lajos sirva rogy a földre... Polgäri ferfi hasonlö jelenet utän nemtelen bosszüt forralt volna a nö eilen. A kirälyi udvarlö "negy nappal kesöbb leiratban elrendelte, hogy Bulyovszky Lilla udvari szinesznö az öteves szerzödes lejärta utän, 1872. januär elsejetöl elete vegeig, függetlenül attöl, hogy a szinhäznäl marad-e vagy sem. a kirälyi kabinetkasszäböl evi ezerketszäz forint tiszteletdijat kapjon." Von Böhm. II. Lajos udvari kancellärja jegyezte föl naplöjäban az adatot. K.et es. fei evvel kesöbb ezt irta föl: “Lakäjkörökben egesz mäskent meseltek a dolgot, mint ahogyan von Buliowsky szäjäböl hallottam. Olyan kezdemenyezeseket tulajdonitottak neki, ami lenyevel es szokäsäval nem vägott össze. Lajos gätläsait jöl ismertek ezek az urak, de nem tudtäk. hogy a gyanüsitott sem szükölködött ilyesmiben." Majd nehäny oldallal lejjebb: "... (Bulyovszkynenak) az a celja, hogy jelentekeny szerepeket jätsszon; ö mindenek elött müvesznö akar lenni... A gondolat. hogy ’ üj ruhäja elgyürödhet. eppügy hozzäjärult erenye megörzesehez, mint a merlegeles, hogy nem kapja meg erte a megitelese szerint megfelelö ärat. Különben temperamentuma sem igen volt... Mert nagyon csinos asszony volt, sokan udvaroltak neki. es nemelykor valamivel szabadabb hangot ütött meg. senki sem akart hinni igazän erenyessegeben; de en hajlandö vagyok tüzbe tenni erte a kezem. akärhäny embernek mutatta is meg bäjos kek hälöszobäjät..." Von Böhm kancellärt igazolja a meiningeni szinhäzpärtolö es ertö György hereeg egyik Lillähoz irt levele: “Sokäig nem hallatott magäröl berlini tartözkodäsa öta. Nekem azok szep napok voltak. habär maga azzal szörakozott, hogy csaknem egeszen megfosszon a teljes boldogsägomtöl... Vagyjs a legnagyobb längoläs közben is megörzött annyi higgadtsägot, hogy hideg fölennyel häritsa el tämadäsaimat, es meg akkor is gyözött, amikor mär karjaimban pihent, es en a magäeban, akkor, amikor mär minden üdvösseg elöizet meg kellett köstolnia. Kivuled nines asszony, aki kepes lett volna erre. Ha ismet talälkoznänk, lenne ennyi önuralmad? Ö! Akkor jobb, ha nem lätjuk egymäst többe!ן Vagy megadod magad? Mire jö ez a tartözkodäs?... Ha megint együtt leszünk, isteni asszonyka, add magad egeszen!” De idemäsolok egy ritka levelet is. Ketszeresen is ritka. Bilyovszkyne Szilägyi Lilla kevessel a kitüzött esküvö elött hagyott fakepnel. Wagner, a zeneszerzö, Lajos imädott-gyülölt barätja igy ir a dologröl: “Az ifjüsägähoz merten meglehetösen fegyelmezett Zsöfia hereegnö Bulyovszky Lillänäl erelyesebb kezdemenyezö lepeseket tett... Igy a kiräly vegül bizonyos eröszakossäggal belevetette magät az etjegyzes kockäzatäba." Lajos nem irta meg Lillänak nösülesi szändekät, annäl inkäbb siet közölni vele a szakitäst: “Hochenschwangau. 1867, Oktober 13. Dräga, nagyrabeesült Asszony! Vegre-valahära szäbadon lelegzem megint, vegre megint melyseges beke van a lelkemben, megtalälhatom tehät a nyugalom es koncenträciö regöta nelkülözött pillanatät, amikor a hiven szeretett barätnönek irhatok. A most eltelt idö. amikor mind közelebb jött a szörnyüseg — az egyesüles egy nem szeretett lennyel — ügy van mögöttem. mint egy sötet älom. Vol eröm az elhatärozäshoz, hogy szetroppantsak minden terhes läncot, s eltepjem a köteleket. ami fogva tartott. — £s tudja-e, nagyrabecsült Asszony, mi az, ami nagy mertekben hozzäjärult e megtett lepeshez (eljegyzesem felbontäsähoz)? A legyözhetetlen erövel feltörö. szüntelen visszaemlekezes... (önre), kinek kepet senki sem tudta kiszoritani leikemböl... (5 mily boldoggä tenne. ha gyakrabban läthatsikeres, igazän nem meltatlanul] elfelejtett szinmüveeske szerzöjet: 1827-83. Bulyovszkyne Szilägyi Lilla, a magyar jätekszin nagy fejezeteböl lep elö. Apja, Szilägyi Päl Käntornenak, Derynenek. Megyerinek orszägjärö pälyatärsa. Nagyanyja az elsö magyar szinidirektornak, Kelemen Läszlönak a huga. Szilägyi Lilla elsö feilepesere meg karon ülö baba koräban került sor: anyja egy darabban esteröl estere bevitte ‘‘kelleknek". Mire iskoläba kerül. olvasom Pechy Blanka könyveben. “mär regöta otthonos a kulisszäk között. Statisztäl es jätszik. Drämäban, nepszinmüben, operäban. A gyermek-balettkar legügyesebb, legformäsabb, legkeesesebb tagja. Ügyesen enekel. ertelmesein szaval.” Söt mi több: “Hamarosan gyermekdarabokat ir.” Elsö igazi szerepformäläsakor nem kisebb szemelyiseg, mint Vahot Imre ir röla. Kesöbb Gyulai Päl eikkezik röla. Kora egyik legszebb asszonyänak is mondtäk. De nem - csak szep lehetett, valami rendkivüli is äradhatott beiöle. ha meg azt is elmondhatta magäröl, hogy ö volt az egyetlen nö. aki ellenällt II. Lajos bajor kirälynak. Az egyetlen mär csak azert is, mert a gyönyörü ifjü kiräly soha Lillän kivül mäs nöt nem kivänt meg, meg a tulajdon hereegnöi menyasszonyät sem, akit Minden idök leghiresebb szinesznöjeröl olvastam. Bajor Giziröl? — kerdezte barätnöm —, maga is valami kor szinesznö Budapesten. Nem,-mondtam* külföldön is hires volt, talän ott meg hiresebb. Hajmässy Ilona, a hollywoodi sztär? Nem, ez a szinesznö nem a parvenü Amerikäban lett hires, Europa koronäs föi hajlottak meg elötte, söt, az irodalom egyik koronäzatlanul is kirälyi egvenisege regenyt irt röla. Barätnöm hitetlenkedve nezett ram. Szabad a gazda? Nem, nem. legyintett idegesen; föltört beiöle közös jätekszenvede- Ivünk Segits valamivel mondta. muszäj kitalälnom. Utcät neveztek el röla Budapesten, mondlam. Biaha Lujza! — kiältott föl Biaha Lujza az te r.nem utca. hütöttem le. Feladta. Bulyovszky. mondtam, Bulyovszky utca. ma Rippl Rönainak hivjäk, de te meg emlekezhetsz a Bulyovszky uteära. Emlekezett, csak eppen azt nem akarta elhinni, hogy a liget közeleben levö utcät egy szinesznöröl neveztek el. Ha nem olvasom Pechy Blanka “Hüseges hütlenek” cimü könyvet, en sem hiszem. Igy, keresztnev nelkül politikus, tudös, honatya, minden inkäbb lehetne a nevadö, mint szinesznö. Hol volt valaha is egy Bulyovszky nevü szinesznö a magyar teätrum törteneteben? Hät bizony volt! Käntorne utän. Prielle Kornelia mellett, Jäszai Mari elött. A hires irö, aki autöbiografikus regenyben tette halhatatlannä, Dumas volt: Une aventure d’amour (meg igazi nevet sem mödositotta, ki-i irta: Bulyovszky Lilla), Hevesi Sändor “Kaland az innensö parton" cimmel forditotta le, 1934- ben jelent meg folytatäsokban a Pesti Hirlapban. A nemet olvasök akkor mär 70 eve ismertek a läzasan romantikus törtenetet. Mikor, miert hullott a porba Bulyovszky Lilla egekbe emelt csillaga? Hol lett ködde tündöklö alakja? Mintha csak toväbbi frieskät kivänna pöccinteni a sors Lillänk siron tüli orrära, a Pechy Blanka tömerdek erdekes adatot tartalmazö könyve egyet felejt ki: születese evszämät. Utäna akartam nezni a lexikonban. de csak näla sokkal erdektelenebb ferjet talältam benne, Bulyovszky Gyulät, a märciusi! ifjüt, a Hölgyfutär szerkesztöjet, , nehäny koräban sem nagyon /יי״ KÖZPONTI IRODÄJA VIZUM * HOTEL * AUTÖBERLES * EURAILPASS IKKA ״ TUZEX ״ COMTURIST IBUSZ — CEDOK FÖKEPVISELET UTLEVEL P^nzküldem^nyek is vämmentes esomagok PENZ is GYÖGYSZERKÜLDES a viläg minden täjära KÖZJEGYZÖSEG: forditäsok, vigrendeletek, hitelesitisek, stb.. A LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÄSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor Street West, Toronto Telefon: 537-3131