Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-08-26 / 721. szám

6 oldal, MENÓRA * 1978 augusztus 26. MA6VM GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street liest — Telefon: 923-4606 o4äen GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! GYORS. UDVARIAS. LELKIISMERETES, RECEPÍ SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészak Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tÖl este 7-ig szombaton 10-től délutón 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. BELÉPNI A NATO-BA? Étterem * cukrászda * delicatessen 1394 Eglinton Ave. W. Tel: 782-1598 F„ Étterem: Cukrászda: Nyitvatartas: keddtől péntekig keddtől vasárnapig 10'ig 10-től 10-ig szombat, vasárnap hétfőn zárva 12-töl 10-ig MINDENFÉLE asztalos műnkét házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalódhoz hozzáépí­tés. $ Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalosmester Tel: 494-4414 Augusztus 28-ra érvényes To­ronto - Budapest ONE-WAY repülőjegy kedvezményes áron átadó. Tel: 964-8349 Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 George Interiors A • Kárpitos bútorok szakszerű készítése és javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. 984 O'Connor Drive Tel: (416) 751-9277 Tulajdonos MOLNÁR GYÖRGY „A népeknek nincsenek barátaik, csak közös érdekeik” — mondta annakidején de GmUe. Úgy tűnik, hogy ennek a gon­dolatnak a jegyében Izráelnék mérlegel­nie kellene a NATO-hoz való csatlako­zását. Egy neves izráli újságírónak ez a gondolata nyilván azzal kapcsolatban tá­madt, hogy az utóbbi hónapokban szám­talan lehetséges szövetség terve merült fel. Al elképzelések e téren gomba módra sza­porodnak. Két héttel ezelőtt szóba került egy katonai egyezmény terve, amely Iránt, Irákot és Szaudi-Arábiát csoportosítaná. Néhány hónappal ezelőtt egy ilyen gon­dolat nevetségesnek tűnt volna, tekintve Irak akkori, feltéden szovjet-barát politi­káját. Hetenként megcáfolják egy-egy uj szövetség-tervezet fairét. Márpedig a poli­tikában a cáfolat azt jelenti, hogy van valami a dologban... Szóba került egy francia — egyiptomi katonai egyezmény. És persze —■ egy izráeli—amerikai vé­delmi szerződés, amely része és egyben feltétele lenne a közelkeletí békének. Mi több, terítékre került — ó messiási idők — egy izráeli — egyiptomi szövetség lehetősé­ge is. A politikai megfigyelők számára a fai­rek, álhirek és cáfolatok sokasága minde­nekelőtt azt illusztrálja, hogy a vidék né­pei kimondhatatlan aggodalommal figye­lik a nemzetközi eseményeket. A Szovjet­unió gyors térhódítása Afrikában (Kuba és Kelet-Németország aktív közreműködésé­vel) lényegsen hozzájárult az ellen-intéz­kedések kidolgozására irányuló sokolda­lú diplomáciai tevékenységnek. Izráel különösen aggodalommal figyeli a számtalan szövetkezés! lehetőség felvil­lantását, hiszen ezek jórésze ellene irányul­hat Az Irán - Irak • Szaudi-arábiai egyez­­ny — például — Izráel kőolajellátását ve­szélyeztetheti. Ami pedig Izráel szövetsé­gét illeti az Egyesült Államokkal: eddig minden izráeli kormány annak a meg­gondolásnak az alapján dolgozta ki po­litikáját hogy országunk kizárólag önmagá­ra számíthat. Hiszen egy baráti ország a legjobb esetben is csak segítséget nyújt­hat biztonságunk megőrzéséhez. I.étünket illetőleg csak saját katonai erőnkre tá­maszkodhatunk. MAGÁNYOS FARKÁS Megalakulása óta Izráel nem kötött sen­kivel katonai szövetséget. Az állam függet­lenségének a kikiáltásakor Izráel kiváló kapcsolatokat tartott fenn a Szovjetunió­val és az Egyesült Államokkal egyaránt. Abban a korban ez különleges helyzet volt, mi több, egyedülálló. Az ország első kormányának a Kneszet által jóváhagyott programja (1949 március 9.-én) kimond­ta, hogy Izráel „csatlakozik az UNO alap­okmányához és minden szabadságszerető országnak őszinte barátja, elsősorban az Egyesült Államoknak és a Szovjetunió­nak.“ Ez a szöveg ma már valószerűtlennek tűnik. Igaz, hogy az az idillikus korszak rendkívül rövidnek bizonyult. A izráeli— szovjet barátság nagyon gyorsan egyolda­lúvá változott. Most történelmi távlatból tekintve, világossá válik, hogy a szovjetek rövid barátsága Izráel iránt egyetlen célt szolgált: elkergetni a Közelkeletről az an­golokat, hogy ezzel helyet csinálhassanak sajátmaguknak. A Kreml urai nagyon hamar tapasz­talták, hogy Izráel államának a feléledése milyen lelkesítő hatást gyakorol a Szov­jetunió zsidóságára, s ez természetesen nem nyerte el tetszésüket Arra is rájöttek, hogy a politikailag gyenge lábon álló arab országok sokkal jobban szolgálhat­ják a szovjetek imperialista terveit a Kö­­zelkeieten. x A nyugati államok is rájöttek idővel ar­ra, hogy a szovjet fenyegetés kézzelfog­ható veszéllyé válik. Ezt tanúsítja az 1950 május 25.-én kelt nyilatkozat is, amelyet a nyugati országok írtak alá, s amely ki­mondja. hogy „az arab országoknak és Izraelnek ütőképes hadsereget kell fenn­tartania, hogy biztosítsák belső biztonsá­gukat és törvényes védelmüket, ha va­lamely külső hatalom veszélyeztetné e vidék biztonságát“. Nem szabad figyelmen kivüi hagyni: ezt a közös nyilatkozatot úgy fogalmaz­ták meg, hogy az aláíróknak eszükbe sem jutott kikérni a közelkeletí országok véle­ményét e kérdésről, noha a szöveg éppen ezekről az országokról szólt. Ennek elle­nére mindenki úgy tekintette a nyilatko­zatot, mint garanciát a status quo megőr­zésére a Közelkeieten, s a szovjetek meg­fékezésére irányuló figyelmeztetést. A há­rom nyugati nagyhatalom által megerő­sített nyilatkozat Izraelt is megemlíti a vi­dék biztonságáért felelős országok felsoro­lásakor, de Izraelt soha sem hívták meg, hogy résztvegyen valamilyen konkrét terv kidolgozásában a Közelkeletí megvé­désére. Mi több, közölték Izraellel, hogy nem vehet részt a MEDO szövetségben (középkeleti védelmi szövetség), amely a NATO közelkeletí változata lett volna, mert Izráel hadiállapotban áll az arab or­szágokkal. Másszóval, a MEDO-t a nyu­gati államok ellátták volna bőségesen fegyverekkel azon a címen, hogy a szer­vezet a szovjetektől védi a vidéket. Eze­ket a fegyvereket természetesen Izráel el­len használták volna fel elsősorban. A MEDO nem azért nem alakult meg, mert Izráel hevesen tiltakozott ellene, hanem, mert Kairó elvetette a tervet. Izraelben csak a nyugati hatalmak könnyelmű ma­gatartásának a rossz emléke maradt meg. „CENTO“ ÉS BAGDADI PAKTUM 1955-ben újra felütötte a fejét ez a ter­vezet, más névvel, más formában. Ezúttal „bagdadi paktumának nevezték. Irák, Törökország, Pakisztán, Irán és Nagybritan­­nia voltak a tagjai. Az Egyesült Államok hivatalosan nem vett részt a szövetség­ben, de képviselői az összes tárgyalásokon megjelentek. Felesleges megemlíteni, hogy Izráelt senki sem hivta meg ebbe a szövetségbe. Végül a „bagdadi paktum“ is csődöt mondott, s 1958-ban végleg és örökre jobblétre szenderült, miután Irakban Kásszem sikeres államcsínye után szovjet­barát kormányzat jutott hatalomra. 1959- ben „CENTO” (központi szövetség) cí­men keltették életre. Ezúttal azonban az arab államok nem vettek részt a szövet­ségben. A „bagdadi paktum”, amelynek az lett volna a feladata, hogy útját állja a szovjet előretörésnek, éppen az ellenkező eredményt érte el. Világosan bizonyította, mennyire értelmetlenek az olyan katonai szövetségek, amelyek labilis kormányzatu országok között jönnek létre. Egyetlen ál­lamcsíny megsemmisíti a szerződést. A „bagdadi paktum” egyetlen következmé­nye az volt, hogy elindította a vad fegy­verkezési hajszát a Közelkeieten és létre­jött (1955-ben) az első fegyvervásárlá­si egyezmény a Szovjetunió és Egyiptom között, amit nyugodtan tekinthetünk az orosz térhódítás első lépésének a Közelke­ieten. Ilyen körülmények között természetes­nek tűnt, hogy Izráel olyan barátokat és szövetségeseket keressen, akiknek az érde­kei egybeesnek a zsidó állam célkitűzései­vel. Az 50-es évek közepén Izráel talált is1 egy ilyen szövetségest: Franciaországot. Franciaországnak politikailag olyaá célkitűzései voltak, amelyekben Izráel ba­rátsága fontos szerepet játszott. Párizsnak Észak-Afrikában általában és Algériában különösen meg kellett küzdenia a gyar­mati uralom ellen harcoló nacionalista mozgalmakkal; Franciaország kétségbe­esett erőfeszítéseket tett, hogy vásárlókat szerezzen hirtelen megnövekedett hadiipa­ra számára; s végül, de nem utolsó sor­ban, Párizs nyíltan kifejezte azt a törek­vését, hogy az eddiginél nagyobb szere­pet játsszon az úgynevezett harmadik vi­lág meghódításáért folyó küzdelemben. Megannyi tényező, amelyek közelhozták Izraelhez. A két ország közötti kapcsolat hosszú ideig rendkívül szoros volt. Ennek elle­nére soha sem került sor hivatalos szö­vetség létrehozására. A barátságot és az együttműködést a közös érdekek biztosítot­ták. Mindannyian jól emlékezünk a kö­vetkezményekre. Abban a pillanatban, amikor Franciaország érdekei úgy kíván­ták, feláldozta ezt a hivatalos beszédek­ben szüntelenül hagyományosnak mon­dott barátságot és gátlások nélkül megvál­toztatta barátait. Ez a pálfordulás tökélete­sen illusztrálja de Gaulle fentemlitett mondását: „A népeknek nincsenek bará­taik, csak közös érdekeik vannak”. A francia államfő annakidején hozzáfűzte: „a szövetségesek mindig ideiglenesek“. IZRAEL A NATO TAGJA? A Franciaországgal átélt „idillünk“ vége felé Izráel „privilégizált“ kapcsolato­kat is igyekezett teremteni az Egyesült Államokkal. Ez Johnson elnök idején tör­izzás Az Egyesült Államokban időnként szó­ba került egy valóságos, papirra fekte­tett izráeli — amerikai védelmi szerződés kérdése, amelynek az lenne a célja, hogy „rendezze“ a két ország közötti kapcsola­tokat, megerősítse Izráel biztonságérzetét. Erre elsősorban azért van szüksége Ame­rikának, hogy újabb engedményeket köve­telhessen Izráeltől. Persze, ismét számol­nunk kell az ilyen kétoldalt szerződések törékeny voltával. Különösen, ha arra gon­dolunk, hogy Washington éppen az utóbbi hetekben szegte meg 1975 szep­temberében tett fogadalmait, alkalmi ese­mények kényszerítő hatására hivatkozva. Ugylátszik azonban, hogy a NATO-val kötött esetleges egyezmény valóságosabb biztonságé—etet keltene Izraelben. Annál is inkább, mert eznttal nem kétoldali, ha­nem sokoldalú egyezményről lenne szó. Persze, semmiké .jen nem helyettesíthet­né a katonai erőnk továbbfejlesztésére irá­nyuló erőfeszítéseket, de azt jelentené, hogy minden Izráel elleni támadás a NATO elleni támadásnak számitana, s ennek valóságosabb elriasztó hatása volna, mint valamely kétoldali egyezménynek. Csakhogy egy ilyen szövetségnek meg­fontolandó hátrányai is lennének. Elsősor­ban is Izráel NATO-tagsága teljes mér­tékben igazolná a szovjetek ellenséges ma­gatartását. Másfelől azonban a NATO- tagállamok nyomást gyakorolhatnának Izráelre, hogy engedményeket tegyen az araboknak, akik fontos szerepet játsza­nak a NATO védelmi stratégiájában. Ezt az árat minden NATO-tagállamnak meg kell fizetnie, csakhogy egyike sincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint Izráel. Mindent összevéve, a NATO-boz való cc-Oakozás — egy közelkeletí békeegyez­ménnyel egybekötve, több előnyt biztosí­tana számur'ra, mint amennyi hátrány­­nyal járna. Annál is inkább, mert kötelez­né a NA' ^-államokat arra, hogy bizto­sítsák Izrael számára a kőolajellátást, az arab államok ellenségeskedésének dac'ra. És talán egy békésebb világot is jelente­ne, mint az, amelyben most élünk, tént. Ezeknek a kapcsolatoknak a történe­te nagy hullámzásokat mutat. Sosem ju­tottak el azonban egy hivatalos szövet­ségig. Itt is természetesen bizonyos érde­kek azonosságáról van szó, de ennek a tényezői annyira bonyolultak és változó­ak, hogy nehéz lenne őket pontosan meghatározni. Ez az érdekközösség azon­ban nem hasonlított soha a Franciaor­szággal való kapcsolatainkhoz, mint ahogy az Egyesült Államok soha sem hasonlított Franciaországhoz. Ennek ellenére önkéntelenül is párhuza­mot kell vonni két látogatás között, ame­lyek fordulatot jelentettek a Franciaor­szággal, majd az USA-val való kapcsola­tainkban. 1965-ben Abdel Hakim Amer egyiptomi marsall látogatott Párizsba, most pedig Gámászl kopogtatott a Fehér Ház kapuján. Izrael kultúrális életéből A tel avivi városi színház, a Kámeri élén igazgatócsere volt a minap. Jeszájáhu Weinberg megvált a müintézet vezetésének feladatától, s átadta a helyét eddigi helyettesének. / Úri Ofernek. Az alábbi interjú az igazgató pályájának vázlatát adja. — Hogyan lett igazgató? — Véletlenül. Eredetileg gaz­dasági pályára készültem, ott is működtem. A miniszterelnök­ség egyik gazdasági osztályát vezettem. Akkor. 15 év előtt is igazgatóválság volt a Kámeriben. Engem odahívtak. Előbb ad­minisztratív igazgató voltam, aztán, — hogy beletanultam a szakmába — átvettem a telj­hatalmú igazgatást. — Megúnta? — Tizenöt év nagy idő. Különösen a mi fiatal héber színházi kultúránkban. Ne felejt­se el,hogy a Kámeri nagyon ifjú színház. 1944-ben alakult, vagyis a 32 évből 15 esztendőn át én vezettem. Szép és tar­talmas másvél évtized volt. — Megtanulta a mesterséget? Csak tanulni, nem megtanulni — A színházat csak tanulni lehet, nem megtanulni. Tény, hogy sokat tanultam. Az utoöDi években én voltam az I.T.I. — vagyis a nemzetközi színházi in­tézet izraeli tagozatának elnöke is. Számtalan kongresszuson és fesztiválon képviseltem a hazai színházművészetet. — Hol született? — Lengyelországban. Aztán Németországba került a család. öít nevelkedtem. — Mióta él Izraelben? — Több. mint 40 éve. — Hogyan látja az izraeli s/inha/i kultúra alakulását? — Fejlődőben van. A legör­­vendetesebb, hogy már sok iz­mos tehetségű héber színpadi szerző jelentkezik és követel helyet a nap alatt. Nem mind egyformán tehetséges, de egyre csiszolódnak. Bővítik a látó­körüket. mind nagyobb fel­adatokra képesek. — És a színjátszás? Igazi rendező kerestetik — Ebben a vonatkozásban j igazi rendező kerestetik, egyI hiányosságot kell meg-! említenem. Hiányzik az igazán nagyképességű, komoly alkotó­erőt képviselő rendező. Ezért a Kámeriben nagyon sok külföldi vendégrendezőt foglalkoz­­, tatunk az utóbbi években. Sok bírálat érte ezért a színházat — nem is ok nélkül. — És a műsorpolitika? — Mi igyekeztünk kiegyen­súlyozott műsorpolitika je­gyében dolgozni. Két éles kritika érte a munkásságomat a 15 év alatt. Az egyik... — Beszéljünk csak a másik­ról. — Rendben van. Joszéf Mundi darabja. ‘‘A jerichoi kormányzó”. Ez éles. polemikus, a társadalom alap­­problémáival foglalkozó darab. Nem azért fogadtam el és nem azért adtam elő. mert minden szavával egyetértek. Ez nem kötelező. Az igazgató nem magának játszik, hanem a pub­likumnak. — Azt hiszi, a publikum egyet ért a Mundi-darab szel­lemével? Vitára inger ló' darab — Nemcsak olyan darabokat kell előadni szerintem, amelyek­kel a közönség egyetért. Olyan darabokra is érdemes színházi energiát pazarolni, amelyeknek mondanivalójával vitatkoznak majd. Amely nyugtalanítja és ellentmondásra ingerli a pub­likumot. A szólásszabadság nemcsak a sajtóra, a színházra is vonatkozik. Szerintem. — Nem azért vált meg Kámeritől, mert olyan nagyon és annyi felől támadták? — Szó sincs róla! Már hosszabb ideje készülök erre a lépésre. Most nagyszerű alkalom kínálkozott, tehát be­nyújtottam a lemondásomat. — Mit csinál ezután? — A tel avivi egyetem egyik intézetének, a Diaszpórakutató Intézetnek leszek az igazgatója. Ez tudományos intézet, de űj alapokra kell fektetni az ad­minisztratív irányítását. Erre vállalkoztam. Nyolc évem van még hátra a nyugdíjig, sokat akarok addig dolgozni. Mi az intézet célja? i Ismerjük meg népünkét! A diaszpórában éló zsidó közös­­séoek múltjának és jelenének kutatása, szigorúan tudományos módszerek által. Földrészek, illetve országok, kultúrkörök szerint tagozódik az intézet munkája. Gazdag könyvtárunk van. Hatalmas dokumentációs anyag felett rendelkezünk. Egyre bővítjük a kutatási bázisunkat. Ha egyetlen mon­datba kellene sűrítenem az in­tézet célkitűzését, ezt mon­danám: Sajnos, mi, zsidók az utóbbi száz év során jobban megismertük más népek prob­lémáját. mint a magunkét, s az intézet célja, hogy az izraeli zsidóság úgy ismerje a szét­­szóratásban élő testvéreinek helyzetét, ahogy a tenyerét. — Színházzal nem is fog­lalkozik ezentúl? — Dehogy nem. Gyakran járok majd színházba. Imádom a színházat. Annak ellenére, hogy 15 éven át színigazgató voltam... BIZTOSÍTÁS Autó biztosítás problémás, vagy sima azonnali fedezet. Házhoz is kimegyünk. A. TATAR Pitts Life Insurance Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto, Ontario Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 World Delicatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízó raktárunk változatlan. Magyar hentesérűk, sőtemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Eérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 PEDIKŰR GÁRDOS ETA 30 éves gyakorlat 5950 Bathurst 636-9524 LESLIE ARVAY\ notary public 456 Bloor St W. TORONTO, Ont M5S1X8 Tét 531 - 5308 •• Volt mar On a r _ r VENDEGÜNK AsztalJofiíUliís a 597-0801 számon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom