Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-08-18 / 720. szám
i MEND RH ,Mr.August J. Molnár P.O.Box 1o 3 4 New Bruns .v i c k , New Jersey o 3 9 o 3 U . S . A . Second clot» Mil registration No. 1373. AZ ÉSZAKAMERIKAI MA6YAR ZSIDÓSÁG LÁPJA VOL. 17. 720. ! 5í'-;nl AUG. 18. 1978 AZ ARAB TERRORISTÁK BEBIZONYÍTJÁK A múlt század leghíresebb és legmaradandóbb emlékű táncát a francia négyest, tulajdonképpen most már másképpen kellene nevezni. Közelkeleti körtánc, — ez lenne a helyes szóhasználat. A francia négyesnek a jellege az volt, hogy a tánc résztvevői állandó partnerváltoztatásokkal a legváltozatosabb figurákat táncolják el. s a végén ugyanarra a helyre és ugyanahhoz a partnerhez kerülnek vissza, mint ahol elkezdték. De mi volt az a francia négyes ehhez a mostani megkergült körtánchoz? Hogy is áll pillanatnyilag a Közelkelet helyzete? Pesszimista | hírmagyarázók szerint a szádáti i béke-offenziva kudarcba fulladt és egy újabb háború veti elő árnyékát. De mi az. hogy újabb háború? Ezen a területen — mely mindig is a történelem egyik viharzónája volt — az utolsó évek során egy pillanatra nem szünetelt a háború. A képet csak az torzítja el, hogy a háborút nem mindig izráeliek vívták arabok ellen, hanem az arabok egymás közt. mégpedig rendszerint sokkal véresebb és elkeseredettebb formában, mint a négy izráeli-arab összecsapás során történt. | Szimplifikálása ugyanis a tényeknek, hogy az arabok Izráel elpusztítására törekednek. Igaz, ebben a legtöbb arab ország és valamennyi arab terrorista szervezet egyetért, de ez azért nem köti össze őket. Egy amerikai szakkutatás kimutatta, hogy 1977 folyamán száztizenöt palesztin terrorakció történt a j világban. Ebből kettő irányult , Izráel ellen, száztizenkettőt > pedig az arab csoportok egymás j ellen követték el.. A legnagyobb ; szervezeten, a PLO-n kívül ! (amit nem tudni, milyen elképzelés alapján az arabok mérsékeltnek minősítenek) számtalan kisebb-nagyobb csoport működik, amiket egymástól az választ el, hogy szíriai, iraki, szaudi arábiai, szovjet, vagy kubai érdekeket szolgálnak. Tulajdonképpen bizonyos megelégedettséggel vehetnénk tudomásul, hogy az egymás közötti öldöklés olyan méreteket öltött, aminek eredménye — hacsak hirtelen nem változtatnak rajta (ami teljesen valószínűtlen) — a harcra képzett arab terroristák teljes kipusztulása lesz. Az elmúlt két hétben az irakiak álltak a terrorcselekmények mögött és sorozatban gyilkolták saját ellenzéküket a szíriaiakat és az El Fatah-t — a Liberation Organisation! —, aztán múlt hét végén látványos vissza- I ütésre került sor. Bejrutban fel- 1 robbant egy 9 emeletes iroda- ! épület, ahol több palesztin 1 csoport főhadiszállása is volt. Alapos robbantás volt. meg kell hagyni. Szó szerint értelmezendő a kijelentés, hogy kő kövön nem maradt. A halottak számát még megközelítően sem lehet megállapítani, valahol a száz és kétszáz között van, és ezek szinte kivétel nélkül a PLF nevű Irak-barát terroristacsoport harcosai. Mivel arab vélemény szerint ez a szervezet körülbelül 350-400 harcossal rendelkezett, nyugodtan mondhatjuk. hogy ez a “Palesztin Liberation Front” gyakorlatilag megszűnt létezni. A VILÁGNAK IZRAEL IGAZAT Persze maradt még elég4, Arafáték, Habashék, Jabreelék, de ezek is változatlanul egymás: marásával vannak elfoglalva. Izráel elleni komoly akciókra nemcsak erejük, de idejük sincs. Ilyen körülmények között meglehetősen nehéz feltételezni, hogy a legújabb amerikai kezdeményezés, melynek eredményeként szeptember 4-én Camp David-ben személyes találkozóra kerül sor Carter. Begin és Szádát között, bármilyen sikert hozhat is. Nem is az a legdöntőbb kérdés, hogy Szádát valóban akar-e békét, vagy sem. Szádát tudniillik szeretne békét, hogy az eddigi tárgyalásokban mégis abszolút hajthatatlan volt (ellenkező sajtóvéleméríyek ellenére sokkal hajthatatlanabb mint Begin) annak oka az. hogy egyszerűen a bőrét félti. Arab barátaitól jobban tart, mint izráeli ellenségeitől. Viszont éppen ez ad egy jó tárgyálási pontot Beginnek és a többi izráeli tárgyalónak. Itt lenne az ideje, hogy Szádátot teljes védekezésbe szorítsák az amerikai közvélemény előtt azzal, hogy választ kényszerítsenek ki tőle; meddig terjed puvoárja és hatalma. Vajon, ha Izráel el-, fogadna egy hivatalosan még! meg nem fogalmazott, de nagyjából mégis körvonalazott1 amerikai közvetítő javaslatot, akkor mi történne? E terv szerint ugyanis elég volna, ha Izráel elméletileg ismerné el Egyiptom, illetőleg Jordánia szuverenitását a Gáza övezet, illetőleg a Jordán nyugati területek fölött és. hogy gyakorlatilag mikor vonja ki onnan csapatait az a helyzet \ alakulásától, illetőleg a kedélyek lecsillapodásától függ. Vagyis nem szükségképpen 5 év alatt, hanem esetleg ötször öt év alatt. A nyugati közhangulatban ugyanis az utóbbi hetekben újabb változás történt, ami Izraelnek nagyon is kedvező. A világ rájött, hogy Izráel nem vonulhat ki — legalábbis egyelőre — az elfoglalt területekről.Tehát érdemes lenne propaganda pontokat szerezni. A Szádáthoz intézett kérdés egyszerűen így hangzana.- van-e felhatalmazása a palesztin államot képviselők részéről bármiféle tárgyalásra, vagy Ígéretre? Ha van, kitől van? És akitől van. azok tudnak-e garanciát vállalni, hogy más. velük ellenséges csoportok is! betartják-e a Szádát által kötött megái lapodásokat? Az egyiptomi elnök nyilván megpróbálna himezni-hámozni. de a végén mégiscsak kiderülne, hogy nem áll mögötte egységes tárgyalófront. | Következésképpen nem | tehet ígéretet csak a saját országára, illetőleg felségterületére \ vonatkozóan. Ez pedig édes-kevés, s így hamarosan kiderülne, hogy a Sinai-félsziget, sőt esetleg a Gáza övezet kérdésében is van lehetőség megoldásra, a Jordán nyugati partvidék esetében nincs. Mivel pedig az Egyesült Államoknak — pontosabban Carter elnök ingatag adminiszt-Ezen a telken egy nappal korábban még 9 emeletes ház állt. rációjának — okvetlen szüksége Valószínű, hogy Camp van valami látványos ered- David-ben ez a kérdés ilyen ményre, a diplomáciai nyomás vetületben nem merül fel. s fokozódna, csak éppen ezúttal nem i ezért a tanácskozás eredmény- Izráel. hanem Egyiptom ellen. telenül zárul majd. A nyugati sajtómagyará/.ókkal ellentétben nem hiszünk abban, hogy egy negatív Camp David-i eredmény szükségképpen újabb arab-izráeli háborúhoz vezet. A diplomáciai nyelvben az “eredménytelenül végződött tárgyalások" új tárgyalások kezdetét jelenti. A történelemben a háborúkat ugyanis sohasem azért kezdték, mert valamelyik fél nagyon haragos volt, hanem azért, mert valamelyik fél úgy érezte, hogy le tudja győzni ellenségét. Amikor egy véres döntetlen biztosítva van, olyankor nincs háborús veszély. Márpedig Izráel és arab szomszédai között jelenleg ez a helyzet. De hát akkor mi lesz? — kérdezhetnénk. Józan ésszel csak egyféle választ lehet adni rá, azt, hogy ezt majd 5 vagy 10 év múlva kell megkérdezni és majd az akkori vezető politikusok ugyanolyan tehetetlenül fogják megrántani a vállukat. mint a maiak. Vagyis kinek van igaza Izraelben? Azoknak, akik Beginne! az élükön a merev nem-nek a hívei, vagy azoknak, akik nagyfokú engedményekre lennének hajlandók még akkor is, ha a fölajánlott biztonság körvonalai még nem alakultak ki? Lehet, hogy mindkettőnek, lehet, hogy egyiknek sem, ki tudja? Tény az. hogy az izráeli kormány nem olyan merev, mint amilyennek korábban mutatkozott, vagy esetleg volt is. Ennek bizonyítéka. hogy a minisztertanács elutasította, illetőleg elhalasztotta Arik Sáron földművelésügyi miniszter tervét, melynek alapján 5 új katonai települést létesítettek volna a Jordán vidékén. Hogy ennyi rugalmasság elegendó-e vagy sem. az persze vitatható. De az vitathatatlan, hogy a 9 hónapos tárgyalási szakasz alatt Szádát még ennyi rugalmasságot sem mutatott. Vagy ha igen, csupán szép szavakban, de nem tényleges tettekben. Hogy mikor lesz béke a Közelkeleten erre felelni nem lehet. Egy biztos, valamikor lesz. Békére ugyanis, minden ma szembenálló félnek szükségé van. Ez a fogalmázásunk szemben áll Dáján külügyminiszter megfogalmazásával, mely szerint a békére az araboknak szüksége van, Izráel pedig akarja. Ez ugyanis véleményünk szerint, nem volt szerencsés propaganda megfogalmazás. A békére Izraelnek is múlhatatlanul szüksége van. Hogy e lehetőség mégis a távolban van. annak oka, hogy van egy olyan erő, amelyiknek egy közelkeleti béke nem szolgálja céljait, sőt éppen ellenkezőleg. A Szovjetunióról van szó, amely ma jobban mint bái ■ mikor, csak a Közelkelet zavarosában halászhat. Ezért tartja járószalagján a különböző terrorista-csoportokat s ezért gyilkoltatja egymással az arabokat — ha már az izráelieket nem tudja. Beszámoltunk annakidején a viharról, amely megrázta a nyugatnémet közvéleményt, amikor kiderült, hogy Filbinger,' Banden-WUrttemberg tagállam miniszterelnöke akkor Ítélt ha-! Iáira egy szökni készülő matrózt, •mikor már mindenki tudta, hogy Németország elvesztette a hábui'c* a pár napon belül leteszi a fegyvert. Még pontosabban; a matrózt egy hadbíróság csak hosszabb szabadtágvepztésre Ítélte, de mint az aktákból kiderül, a fellebbezési tárgyaláson Filbinger akkori hadbíró mindent megtett a súlyosbítás érdekében, el is érte a halálos Ítéletet, jelen is volt a kivégzésnél. , A legmegdöbbentőbb, hogy a miniszterelnök nem tagadta ugyan a letagadhatatlan*, de’ egyrészt a legártatlanabb képpel állította, hogy teljesen megfeledkezett a dologról, mikor pedig kissé sarokba szorították, kijelentette, „hogy ami akkor jogos volt, az most sem lehet jogtalanság”. Eszerint a náci törvényeknek talán ma is érvényben kellene lenniök. Hogy az ellentmondásos helyzet teljes legyen, Filbinger a leghatározottabban állítja, hogy mindvé-1 gig náciellenes küzdelmet foly-l tatott; arról, hogy hadbíró volt, nem tehet. Ennek kissé ellent-.! mond a nácizmus első éveiben Írott disszertációja, melyben, azt a hitleri elvet támasztotta alá jogi érvekkel, hogy a népközösség minden, az egyén semmi, s a rendszer-ellenes bűnökért a bűnös egész környezete felel. | HIBA, AMELY BŰNNÉL SÚLYOSABB Ralf Hochhut, az iró, akinek XII. Pius pápa bűnös hallgatáséEgy náci múltú miniszterelnök bukása ról szóló verses drámájának részleteit annakidején lapunk is közölte, megírta a Filbingerügyet. Ekkor követte el a miniszterelnök a bűnnél is sulyo-/ sabb hibát: ünnepélyesen kijelentette, hogy soha más halálos ítélet a tolla alól ki nem került, miértis beperelte rágalmazásért Hochhutot, aki ilyesmiket feltételez róla. Hochhut azonban most már nemcsak felháborodásában, hanem önvédelemből is kényszerűit alátámasztani a feltételezéseit s ennek most megdöbbentő eredményei Jelentkeznek. Az egyre nagyobb számban felbukkanó bizonyítékok láttán írja a miniszterelnökről a Süddeutsche Zeitung, hogy „Filbingemek patológikusan jó a lelkiismerete és patplógikusan rossz az emlékező tehetsége”. A „NO 31” DRÁMÁJA A kis partvédő hajó 45 márciusában az oslói fjordban hor,gonyzott, s az öttagú személyizet különben is kegyetlen kormányos-parancsnoka rajtakapta őket ellenséges rádiók hallgatásán s mindnyájukat Ihadbirósággal fenyegette. Egy éjszaka, amikor a parancsnok aludt, a legénység elindult a nyílt tenger felé, ott pedig Gállek altiszt, kezében a géppisztollyal bekopogott a parancsnokhoz s bekiáltotta: „Vezesse a hajót Svédországba!” A parancsnok azonban pisztolyt rántott, mire Gallek meghúzta a ravaszt. Két matróz nagyon 1 megrémült, hogy miattuk a családjuk is bajba jut, ezek egy| fyéd halászhajón vjsszgszpktek ;a bázisukra, jelentették az ese* Gallékét a MirfeÜgi azonnal halálra Ítélte. Aláírás; Dr. Hans Kari Filbinger, a flotta törzsbirája. S hiába volt ekkor már Gallek norvég intemá- Ió-táborban, 1953-ban valaki — vajon ki? — ismét bíróság elé vitte az ügyet, s Galleket a kölni törvényszék 10 évre Ítélte, amiből 6 és felet le is ült A PÉLDA KÖVETŐKRE TALÁL I A szökés hire hamar elterjedt: ezúttal a 15 fő személyze! tű „NO 21“ vágott neki a kockázatos útnak, amikor még aludt az a két matróz, aki „még hitt a végső győzelemben”. A kormányosukat, egyben parancsnokukat már másnap halálra ítélte a hadbíróság. Aláírás: Dr. Hans Kari Filbinger stb. Filbinger épp hegymászó túrán volt, de este betért a közeli városkába egyik barátjához, s kinyitották a tévét. Pár pere múlva megjelent a képernyőn a két, sajátkezüleg írott halálos ítélet. „Úgy kérem — legyintett a miniszterelnök, aki még májusban ünnepélyesen jelentette volt ki, hogy több halálos ítéletet nem hozott —-, hiszen ezek csak fantom-itéletek, az elitéltek amúgy is szökésben voltak már, az egész csak arra volt jó, hogy másokat elriasszon“. Arról persze nem beszél, hogy lám Galleket az ő ítélete alapján Ítélték el 10 évre már a békében, arról sem, hogy a szökésben lévők egy részét még útközben el lehetett kapni és kivégezni. De vajon még hányat ítélt el, s mi lett azoknak a sorsa? Hochhut rámutat arra, hogy miként a jéghegynek csak egy kilenced része látszik ki, a többi a viz alatt van, a két nagynehezen előkapart halálos Ítéleten, és az elsőn, a végrehajtotton kívül bizonyára igen sok hasonló ítélete volt még a buzgó, de oly boldogan feledékeny hadbírónak. Az akták ugyanis még mindig titkosak, újságírók, történészek számára ma is hozzáférhetetlenek, hétszeres lakat alatt állanak Aachen határában, egy volt kolostorban. Ez az irattár 40 hadbíróság 72390 eljárásának az aktáit foglalja magába, amelyek tartalmát egyelőre nem tudhatni,' de egy bizonyos: napvilágra került az akták egyik lajstroma, s ebből kiderül, hogy egyedül ebben a csoportban, amely Filbingernek csak oslofjordi pőréit tartalmazza, 41 ítélet az övé. Vajon mit rejtegetnek? SZEGÉNY GYENGE NÁCI HADERŐ Filbinger most azzal indokolja a súlyos ítéleteket, pontosabban a felettes katonai hatóságoknak a hadbírókra gyakorolt súlyos nyomását, hogy mivel a norvégiai náci megszállók hadserege és flottája nagyon kicsiny és gyenge volt, a vezetőség kénytelen volt minden szökési kísérletet sürgősen és súlyosan megtorolni. Az igazság ezzel szemben az, hogy ha a háború vége felé még volt a náci haderőknek egyetelen olyan nagyobb egyséfolytatás a 2. oldalon MEGHÍVÓ A Torontói Magyarajkú Zsidók Szövetsége és a New Horizons közös rendezésében 1978 augusztus 27-én, d.u. 4 órakor a New Horizons helyiségében, 3600 Bathurst St alatt, különleges érdeklődésre számottartó előadás lesz, melyre a rendező egyesületek ezúton hívnak meg mindenkit, de különösen a Miskolc és környéke zsidóságot. Az előadó: a BUDAPESTRŐL látogatóban lévő FAZEKAS GYÖRGY író és újságíró aki a ’’második legnagyobb magyar zsidó város“ Miskolc régi emlékeit idézi fel. Belépődíj nincs!! Adományok tetszés szerint
