Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-08-05 / 718. szám
0 3903 AUG 3 1978 ,Mr.August J . ’! 0 1 n a r P.O.Box 1034 N e־.v Brunsii'ck , New Jersey U . S . A . S*cen4t clast •Mil registration No. 1373. AZ ESZAKAMERIKAI u&ry&r 7SIHA!lifi IIP 11 funkcionärusok sakkozäsa ugyanolyan fontos, mint a nagymestereke. Meg az is hönapokig valö küzdelembe került. mig eldöntöttek. hogy hoi rendezzek a merközest. mig vegül sikerült a Fülöp szigetekben megegyezni. A boträny mär a mäsodik merközesen kitort. amikor a merközes ötödik öräjäban Karpovnak egy pohär yoghurtot viit be a felszolgälö pincer. Korcsnoj tiltakozott. bar a szabälyok termeszetesen lehetöve teszik. hogy a soköräs idegfeszites közben a versenyzök barmilyen elelmet vagy frissitöt vegyenek magukhoz. A disszidensmester es segedei azonban a következöt mondtak: Karpov nem kert semmifele etelt. keres nelkill hoztäk. Räadasul a yoghurt olyan keveresü I volt, amilyet a vilägbajnok azelett sosem fo-' : gyasztott. tehät a keretlenül küldött yoghurt valamilyen titkos ii^enetet jelentett. A merközes nyugat-nemet vezetö biraja a tiltakozäst elöször elutasitotta. Valöszinüleg — ugyanugy, mint e sorok iröja — ertelmetlen ostobasagnak minösitette. De aztän gondolkodni kezdett es — ugyanugy, mint e sorok iröja — räjött, hogy a dolog talän megsem olyan lehetetlen, mint ahogy hangzik. Vegeredmenyben miert ne hasznäljon ki rejtett lehetösegeket sakkban is egy olyan rendszer, mely nem csinäl titkot abböl, hogy sajät felsöbbrendüsegenek igazoläsära minden eszköz alkalmazhatö, politikäban. müveszetben, sportban. sakkban egyaränt. Csak eppen mestersakkozökröl (a segedek es versenyrendezök ugyancsak mestersakkozök) !even szö, az egeszet igen magas fokon csinäljäk. A föbirö megvältoztatta ' korabbi dönteset. A jövöben Karpov csak elöre meghatärozott idöben es csak az elöre meg, hatärozott izesitesben elvezheti a yoghurtot. Eddig meg csak 6 jätszma folyt le: a merközessorozat vege beläthatatlan tävolban ן van. De a yoghurt ügyön kiviil is voltak mär bösegesen viharok. A legfeltünöbb az 5. jätszma volt, ahoi a disszidens mester Korcsnoj a szakemberek szerint behozhatatlan elönnyel rendelkezett. Aztän egy olyan hibät követett el, amit meg egy kezdö jätekosröl is nehez feltetelezni: | elnezett egy egy-lepeses mattot. A magyaräzat elkepesztö. Korcsnoj szerint szovjet hipnotizör J tudösok megzavartäk gondolkodäsrendjet. Ez S ugyan szinten ertelmetlennek hangzik, de aztän i kiderült, hogy a nezöközönseg elsö soräban valöban ott ült egy orosz para-pszicholögus (hipnotizör), akiröl köztudomäsü, hogy semmifele sakk-erdeklödese nines. Szöval meg ez is lehetseges. Viszont, ha a väd igaz. ügy Korcsnoj nem vedekezhet mäskent, csak, ha ö is beällitja sajät hipnotizörjet, hogy azok hipnotizäljäk a hipnotizöröket, hogy azok ne tudjäk öt hipnotizälni. Es ezt nevezik sakkvilägbajnoksägnak. Azon kivül elektronikus szakemberek ällandöan vizs; gäljäk a termet es környeket. hogy nem zavarjaj e meg valaki egyik vagy mäsik jätekos agymüködeset elektrohullämos besugärzässal. Hät nem gyönyörü? Egyebkent a szabälyok szerint az lesz a viläg! bajnok. aki elöbb eri el a 6 gyözelmet. A döntetlenek nem szämitanak, viszont az elsö 6 merközes döntetlenül vegzödött. Tehät övatos becsles szerint 50-60 jätszmät keil lebonyolitani. Ezek szerint meg sok, eddig el sem kepzelhetö trükkre es tiltakozäsra keil szämitani, föleg akkor, amikor a versenyzökön a färadt^äg jelei is mutatkoznak majd. Korcsnoj, a kihivö 58, a vilägbajnok Karpov 27 eves. Bär eddig Korcsnoj mutatkozott eienkebbnek es kezdemenyezöbbnek, a szovjet rendezök nyilvän arra szämitanak, hogy a korkülönbseg elöbb-utöbb kiütközik az ällökepessegben. Tehät meg ha nem is igazak a vädak. akkor is igazak abban, hogy Korcsnojt ki akarjäk färasztani. Sportszerü meggyözödesük: gyözzön a jobb, ha az a mi embferünk. Bobby Fischer, a volt amerikai vilägbajnok inkäbb lemondott vilägbajnoksägänak megvedeseröl, semhogy elfogadja azokat a fei! teteleket, amiket a szovjet sakkszövetseg kötött ki. Bobbyt sokan elmarasztaltäk akkoriban ezert. Mpst, ügy tünik. hogy neki volt igaza. Nines postassztr&jk. mert sem sztrijk nines sei posta Egyesült Ällamokbeli olvasöink, akik ezüttal s rendszeresen es idöben kapjäk meg a Vfenörät, valöszinüleg nem is tudjäk, hogy rorontöban az utöbbi napokban ismet meg- 5enult reszlegesen a levelforgalom. Peldäul ezert ninesen e heti lapunkban semmilyen helyi myag, mert a hozzänk kuldött leveleket nem <ezbesitettek ki. Egy evtized alatt 16 kisebb-nagyobb postai munkabeszüntetesnek voltunk szenvedö felei. Felenleg peldäul azert nines rendes postafor?alom. mert a teherautö soförök ügy döntöttek. bogy a postaautök nem biztonsägosak. Ezert nem hajlandök beülni. Minden szakmai ellenörio szerv ellentmond ennek, de ezzel nem lehet a soförök szivet meglägyitani. Ök szträjkolni akarnak, s habär sajät szakszervezetük többsege ügy döntött. hogy nem tämogatja öket, nem veszik fei a munkät. s ezzel a többieknek is lehetetlenne teszik a szortirozäst, kezbesitest. Szerencse a szerencsetlensegben, hogy a kanadai közönseg mär ännyira hozzä szokott a postaszolgälat gyaläzatähoz, hogy mär nem is veszi eszre, mikor marad el a levele azert, mert szträjk van. vagy mikor marad el azert, mert a postäsok szokott normälis tempöjukban dolgoznak. Nem lehet csak a szakszervezetet es a szakszervezetbe befurakodott bujtogatökat es bajkeveröket okolni. A postaszolgälati vezetöseg es a korfhänyzat ugyancsak felelös, amiert a dolgok idäig fajultak. Nemcsak abban. hogy vonakodäsukkal sikerüit elvaditani meg viszonylag mersekeltebb elemeket is, hanem elsösorban hatärozatlansägäert. Erthetetlen a kormäny magatartäsa. Gyakran irnak arröl. hogy Trudeau liberälis kormänyzata valöszinüleg vegehez közeledik. Soha ilyen alkalom nem lesz, hogy a közhangulatot maga feie forditsa. Ha elhatäroznäk, hogy letörik a Union remuralmät az egesz orszäg lelkesen helyeselne, elsösorban a Union tagjai. A vaskez az elsö idökben valöszinüleg meg az eddigieknel is sülyosabb munkabeszünteteseket vältana ki, egy nagyobb aränyü szträjk, peldäul lapunkat kritikus helyzetbe hoznä, megis azt mondjuk, hogy ezt kellene tenni. Ha a posta teherautö soförjei elegedetlenek, äm szälljanak le a kocsiröl, az orszägban egy milliö munkanelküli van, legaläbb 80 szäzaleka ismeri az autövezetes ördöngös titkät. Egy postasoför fizetese 16 ezer dollär evenkent. Ehhez több kommentär nem is keil. Itt az ideje, hogy Kanadäban is bevezessek az Egyesült Ällamokban mär elfogadott törvenyt: közalkalmazott nem szträjkolhat. A közalkalmazott ugyanis sajät magänak is alkalmazottja, tehät ne szträjkoljon önmaga eilen, vagy ha igen, ügy viselje ennek anyagi következmenyeit. De bärmilyen kezen fekvö is mindez, a kormäny erthetetlen mödon nem mert hatärozottan nyülni ehhez a kerdeshez sem, mint ahogy nem mer semmi mäshoz. Igy csak kinlödunk toväbb. ' Mergezo joghart & sakktabl&n Teny, hogy Bobby Fischer es Borsz Szpaszkij nehäny evvel ezelötti vilägbajnoki tornäja öta a sakk a nemzetközi erdeklödes közeppontjäba került. Igy nem csodälhatjuk, hogy a jelenlegi vilägbajnoki döntö, mely a vedö Anatoli Karpov es a kihivö Viktor Korcsnoj között folyik, alaposan felkeverte a kedelyeket, olyannyira, hogy ennek a bekes szellemi vetelkedesnek, hatärozott politikai alapszinezete van. A politikai ellenteteket csak kielezi az, hogy a döntö mindket resztvevöje orosz. Csak, amig Karpov, a hivatalos pärt es ällamapparätus, valamint a Kreml kedvence, addig Korcsnoj mär evek öta rossz fiünak szämitott. Feligmeddig a szellemi disszidensek köze soroltäk s ezert különbözö, nem eppen sportszerü eszközökkel j pröbältäk eredmenyeiben meggätolni. Ennek következtebea Korcsnoj ket evvel ezelött egy vilägversenyben aratott gyözelme utän nem tert vissza hazäjäba, hanem AmsZterdamban telepedett le. A szabälyok szerint ugyan most is Szovjet{/orosz nagymester, de hazätlan Szovjet!orosz nagymester, s a vilägbajnoki döntöbe valö jutäs jogät, mär ebben a minösegben verekedte ki magänak. Ez a sakkmerközes. ahoi a szakvezetök es OLAJHABORU — melynek elöällitäsa 30 centbe kerül — ma több mint 13 doliärt kap. Napi szäzmillio dollär bevetel dagasztja kincstärät. Mult evi olajbevetele meghaladta a 40 milliärdot. 142 milliärd dolläros hazai befektetes mellett meg kepesek 55 milliärd doliärt amerikai kötvenyekben elhelyezni. Kaled t>eket akar, de a sajät, lehetetlen elkepzelese szerint. Ha az USA nem kepes Izräelt annak elfogadäsära kenyszeriteni. ügy egyszerüen megtagadja olajtermelesenek fokozäsät es feimondja befekteteset. szämit”, addig most fennen hirdeti, hogy "egy ineset sem engedünk."___ Nem kätseges, hogy olaja reven, Szaudi Arabia a nagyhatalmak soräba lepett. Bär jelen pillanatban a Szovjetuniö olajtermelese nagyobb, s az E- gyesült Ällamoke megközeliti Szaudi Aräbia termeleset, de egyetlen orszägnak sinesen olyan olajtartaleka (a viläg egyharmada) mint Szaudi Aräbiänak. Csupän ez az orszäg lesz kepes a \ 80-as evek olajhiänyät — ter- i melesenek jelentös fokozäsäval \ — eliminälni. Egy hordö olajert \ Carter vilagtragedia A bajokat meg növelik egy rendkivül gyenge elnök bizonytalan, habozö intezkedesei. « Nem ketseges ugyanis, hogy az 1975-76-os angolai esemenyek ismetlödnek most meg a Vörös Tenger bejäratänäl, "Afrika Szarva" körül. Az etiopiai har-! cok egy rendkivüli pontossäggal kidolgozott szovjet terv utolsö fäzisät jelentik. A haditörtenelem legnagyobb legihidjän keresztül a kubai zsoldosok tizezreit szällitottäk Etiopiäba e bejärat ellenörzesenek megszerzesere. A következö lepes E- gyiptom bekeritese Kenya es Szudän "felszabaditäsa" ältal. S hogyan reagäl Amerika el-. nöke? “Miutän a szovjet legyözte a szomäli hadsereget, a kubai csapatok es az orosz katonai tanäesadök kivonuläsa veszi majd kezdetet", mondotta a naiv elnök, ki mär elfelejtette, hogy minden igeret ellenere a kubai csapatok Angoläböl törtenö kivonuläsa sohasem “vette kezdetet”. Az elnök kijelentese öta meg több tizezernyi kubai katona ärasztotta el Etiöpiät. Carter elhibäzott politikäja ügy lätszik abban csücsosodik ki, hogy a szovjet zsoldosoknak1 üjabb tärgyaläst tenne lehetöve — nagy reszben az egyiptomival lesz azonos. Izräel älläspontja vilägos. Öt eves pröbaidö, mely alatt meggyözödhetnek arröl,hogy bizhatnak-e az arabokban. Ha ez alatt az öt ev alatt a diplomäciai es kereskedelmi kapcsolatok kialakulnak, ügy szö lehet a Jordän j nyugati partja szuverenitäsäröl. Addig azonban meg minimälis kockäzatot sem vällalhat eletbevägö strategiai poziciöjänak ät-! engedeseröl. Eddig csupän Izräel tett engedmenyeket. At-1 engedte a Mitla es Gidi hägökat es a szinäji olajkutat Egyiptomnak. Hajlandö korlätdit autonömiät adni a nyugati part lakossägänak es kilätäsba helyezte.hogy ötev mültän eset-1 leg teljesen kivonja onnan katonäit. A föbaj azonban nem is ebben rejlik, hanem abban, hogy ily kritikus idöben, Izräel vezetöi nem egysegesek az E- gyiptommal szemben foly״ tatandö strategiät iüetöen. Begin ellenzeke — mely minden bizonnyal ugyanolyan odaadässal kepviseli Izräel ügyet mint a miniszterelnök — esodälatoskeppen nem lätja, hogy Szädät älläspontja alig különbözik Sziria, Libia, Irak avagy a P.L.O. vezetöinek politikäjätöl, s hogy azzal a törekvesükkel, hogy a miniszterelnöktöl engedmenyeket es hajlekonysägot követelnek Egyiptom reszere, a beket csupän kesleltetik. Kizärölag ez az oka annak, I hogy Kairo es Washington most ügy lätja, hogy Begin eltävolitäsäval Izräel hajlandö lesz egy rä nezve kedvezötlen, beket elfogadni. Szaudi Arabia lyamän, hogy “ 15 vagy 20 kilömeter ide, vagy oda igazän nem tek meg, ugyanis Christina egy nagyobb bütorszällitäst akart lebonyolitani es nem bizott mäsban. csak a szovjet ällami szällitmänyozäsi vällalatban, amelynek Kauzov egyik tisztviselöje. Szerencses fiü ez a Nikolaj. Vegeredmenyben Natasa Natasova is akarhatott volna butort szällitani, s akkor Nikolaj öbeleje esik bele, nem pedig Christinäba, ami olyan mennyisegi különbseget jelent, hogy az mär a dialektikus materializmus szerint is minösegi vältozässä alakul ät. A hirek szerint Christina Onassis felveszi a szovjet ällampolgärsägot, s ebböl az alkalombol bizonyära lätvänyos nepünnepseg lesz a Vörös Teren. Csak az a kerdes, mi törtenik, amikor az Onassis-läny majd beleün harmadik ferjebe is es ki akar vändorolni a Szovjetuniöböl? Lehet, hogy disszidensnek fogjäk minösiteni? Es ha igen. hova szämüzik? Sziberiäba-e vagy a Skorpiö szigetekre, ahoi (szovjet ällampolgärsäg ide, szovjet ällampolgärsäg oda) väl-1 tozatlanul värja a szegäny, szegeny kis milliomos-länyt a papätöl öröksegben rähagyott 140 szobäs kasteiy. rendü szerepet jätszottak az öreg Onassis eleteben. Aztän, mikor a papa is elhalt szegeny Christina teljes ärvasägra maradt, azt sem tudta, hogy honnan szerzi elö a mäsnapi repülö-flottära valöt. Összeesküdöttellene a sors. Akär hiszik, akär nem, nehäny hönap leforgäsa alatt 500 milliö doliärt veszitett. Ha valaki nem tudnä leikiällapotät megerteni, csak kep• zelje el, hogy erezne magät az ö helyeben. Dehät, ha a vege jö, minden jö. Mert Christina Onassis most letelepszik Moszkväban, meg szerencse, hogy az ujdonsült ferj mamäjänak ket szobäs lakäsa van Moszkväban, tehät ö is szovjet milliomos, mintj ahogy Christina ugyanaz görögben. A fiatalok a mamänäl fognak j lakni — igy szöl a nyilatkozat, amit en nem nagyon ertek, mert, ha mär nem talälnak1 olyan albürleti szobät, amelybej egy dupla ägy belefer, miert nem veszik meg a moszkvai Metropol Szällöt? 1־ ‘ Färjävel. Nikolaj Kauzowal egy üzleti tärgyaläson ismerked-Nem tudtam megrendüles nelkül olvasni az üjsägokban Christina Onassis panaszos nyilatkSzegeny, szegeny kis ärvaläny... Nem tudtam megrendüles nelküF olvasni az üjsägokban Christina Onassis panaszos nyilatkozatät, amit abböl az alkalomböl adott, hogy elete harmadik egyetlen szerelmet egy szovjet dalia szemelyeben talälta meg es mivel augusztus elsejen häzassägi fogadalmat tesz, mondvän: követi öt örömbe, bänatba, gazdagsägba es nyomorba, egeszsegbe es nyavalyäba, tehät vele együtt elköltözik Moszkväba. Mondom, kiesurrant a könny a szememböl, hiszen Christina Onassis arröl panaszkodott, hogy ö meg soha sem volt boldog eleteben. Igaz, egyik csapäs . a mäsik utän erte. Testvere lezuhant a magän luxus-repülögeppel, amire az into szö el-1 lenere käbitöszeres reszegsegben felkapaszkodott. A mama meghalt es meg olyan galädok is yoltak, akik ez ügyben rosszin-1 dulatü közbelepesre gyanakodtak, mert meg azt sem akartäk elhinni, hogy Maria Callas es Jaqueline Kennedy csak mäsod-RUBIN FERENC A Közel-Kelet bekejej törtenelmi szüksegszerüseg. Aki ma nem lätja tisztän a politikai helyzetet az szellemi vaksägban szenved. A Szovjetuniö olaja egy evtizeden belül nem lesz önellätäsra sem eiegseges. Nem vitäs, hogy az arab olajföldek megszerzese Moszkva elsödleges celja. Az Egyesült Allamoknak sikerült egy erös, szovjet-ellenes tengelyt megszerveznie Egyiptomböl, Szaudi Aräbiäbol es Iränböl. Erthetö, hogy az arab olaj megtartäsa letkerdese Euröpänak es az E- gyesült Allamoknak. Amerika talän kisse szerenesesebb helyzetben van, minthogy sajät I forräsain kivül Nigeria, Vene-; zuela äs kis reszben Kanada olaja fedezi szükseglete nagy reszet. Nyugateuröpa es Japän ipara azonban olaj nelkül megbenul. Szivböl remeljük, hogy nem lesz harmadik viläghäborü. Ha azonban ez egyszer elkerül- ; hetetlenne välna, annak föinditeka az olaj lenne. Az Egyesült Ällamok tehät nem türhet el ma egy viszälyt szövetsegesei között. Ezt a ragyogö alkalmat termeszetesen nem hagyhatjäk elveszni az arab ällamok. Töket koväcsolva az Egyesültl Ällamok szorult helyzeteböl, az USA-t kenyszeriteni akarjäk arra, hogy Izräeltöl olyan engedmenyeket csikarjanak ki, amelyek a zsidö ällam biztonsägät gyengitenek. Miert menjünk bele kompromisszumba — gondolja Szädät — mikor Amerika minden engedmeny nelkül is kikaparja szämunkra a gesztenyet. Szädät jöl tudja,ן hogy az amerikai terv, mely Nagy kerdojel: Termeszetesen Szädät merevsegehez nagyban hozzäjärul Szaudi Aräbia, melytöl, — mai nyomorusägos gazdasägi helyzeteben — penzügyileg teljesen függöve vält. Kaled Kiräly es orszäga a legnagyobb csalödäst keltette Kairöban es Jeruzsälemben. Ha Kaled tämogatta volna Szädät eredeti bekeszändekät, ügy ma mär, Jordän bekapcsoläsäval.jelentös haladäs törtent volna a beke feie. Ha Kaled, ahelyett, hogy felemelne, megszüntette volna penzügyi tämogatäsät a P.L.O.-val szemben, ügy a mersekelt palesztinok esoportja megerösödött volna, s talän elkerülhetö lett volna a telavivi meszärläs es az azt követö libanoni megtorläs. Ehelyett azonban Kaled teljes merevseget parancsolt Szädätnak, s csaknem dupläjära emelte a P.L.O. tämogatäsät. Önkentelenül is Hitler jut eszünkbe, aki, miutän täbornokai jelentettek, hgy a vasüti vagonokat katonai szällitäsokra es nem a zsidö deportäläsra keil ן felhasznälni, Hitler — zsidögyulöletetöl elragadtatva — a “vegsö megoldäst" höditö .tervei föle helyezte. Kaled jöl lätja a vörös szablya közeledtet torka iränyäban, s megis Izräel meggyöngiteset meg ennel is fontosabbnak veli. Ezt misem bizo־! nyitja jobban, mint az, hogy| mig Szädät Jeruzsälemben — a! hivatalos kneszeti beszedevel1 ellentetben — joviälisan je]en-1 tette ki az izräeli vezetökkel folytatott magänbeszelg^tes fo-1 MEN ם RR VOL. 17. 718. ! 5^cent AU& 1979 Szegeny, szegeny kis ärvaläny... elienällö orszägok helyett az oroszokkal szimpatizälö nemzeteket tämogatja. E balkezes politika ellenere, az Egyesült Ällamok reszere kedvezö esemenyek is törtennek a Közel- Keleten. Az OPEC olajtermelö ällamai nem emeltek az olaj ärät, az eddig szovjettel szimpatizälö Irak 21 kommunistät vegzett ki, hazaärulässal yädolva, s most Irännal es Szaudi Aräbiäval folytat titkos tärgyaläsokat egy üj szö ?g megalapitäsära. Moszkva befolyäsa tehät e területen toväbb gyengül. Az amerikai vezetök rendkivül nagy hibät követnenek el, ha most tämogatäsukat Izräel feie csökkentve, az üj arab tengelyt erösitenek. Egy ilyen kritikus helyzetben, midön a Szovjetuniö celja mär teljesen nyilvänvalö, Izräel erös es kitünöen kepzett hadseregenek segitsegere meg szüksege lehet az Egyesült Allamoknak. Izräel härom evtizeden keresztül hüseges szövetsegesnek bizonyult. Vajon melyik arab ällamra lehet ugyanezt elmondani?
